Kezdőlap Blog Oldal 76

Lovon, biciklin, vízen, sőt gyalog is kirándulhatunk

Lovon, biciklin, vízen, sőt gyalog is kirándulhatunk

 

2007 a szelíd turizmus, vagy ahogy még mondják: az ökoturizmus éve. Többek között ehhez illeszkedik a Közép-békési Centrum elképzelése. Békés, Békéscsaba és Gyula vízi, gyalogos, kerékpáros, lovas és rekreációs útvonalat alakít ki az Élővíz-csatorna mentén.

A tervezett beruházás egymilliárd forintba kerül, ebből 850 millió forintra pályáznának az önkormányzatok a Regionális Operatív Program keretein belül. Az egyik legfontosabb program, hogy kiépítsék az összefüggő bicikliutat, hogy a három várost két keréken is úgy el lehessen érni, hogy a drótszamarasoknak ne kelljen az autók között tekerniük. A programnak ugyan nem része, de Békéscsaba más kerékpárutakat is tervez. Ezeket a Kétegyházi, Orosházi, Szarvasi úton alakítják majd ki, illetve befejezik a Békés felé vezető szakaszt. Ezen kívül több, a biciklis közlekedést megkönnyítő beruházást készítenek elő a MÁV-val közösen. Békéscsabán és Békés megyében már így átlagon felüli a kerékpárutak száma. Igaz, Hollandia után itt is kerekeznek a legtöbben Európában. Hollandiában ezer lakosra 860, Békés megyében 750 kerékpár jut. Utak terén sem állunk rosszul: hozzávetőleg 200 kilométernyi várja a kerekezni vágyókat a megyében.

A lovas turizmus még nem annyira megszokott, mint a bicikli, de az is egyre nagyobb teret hódít. Itt is több település fogott össze: Mezőhegyes adja a szakmai hátteret, itt lehet patkoltatni, itt készítik a lovagláshoz szükséges bőrszerszámokat, Orosházán rendezik a lóversenyeket, Békéscsabán pedig az ugratás, oktatás és a gyógylovaglás kap helyet.

 

2007.03.29.
Forrás: Békés Megyei Hírlap
Frissítve: 2023.06.29.
Fotó: Canva

Milliárdos fejlesztések a Dráva mentén

Milliárdos fejlesztések a Dráva mentén

 

Országosan is egyedülálló projekt fejeződik be idén a dél-dunántúli térségben: a Duna-Dráva Nemzeti Park területén lévő települések együttműködésével 44 helyszínen 1,1 milliárd forintos költségvetésből valósulhatnak meg elsősorban turisztikai fejlesztések – jelentették be a projekt gazdái Pécsett.

Horváth Zoltán, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke kezdte a nagyszabású projekt bemutatását a ma rendezett sajtótájékoztatón Pécsett. Mint mondta, egy nemzetközi és regionális jelentőségű ökoturisztikai fejlesztésről van szó, amely hazánk legérintetlenebb folyójának, a Drávának és természeti értékekben gazdag környezetének a környezet értékeit védő, azt nem károsító turizmusba integrálását célozza meg. Az alelnök reményét fejezte ki, hogy a programnak lesz folytatása, a Nemzeti Fejlesztési Terv II. keretein belül is.

Nórántné dr. Hajós Klára projektvezető tájékoztatójában kiemelte, hogy a projektben mindössze 2,5 százalék önrészre volt szükségük a részt vevő önkormányzatoknak. A projekt földrajzilag és kulturálisan már létező, azonban funkcionálisan új, egyúttal a többi turisztikai régióhoz, szolgáltatásaihoz illeszkedő, azokkal nem rivalizáló régiót fog egybe. A projekthez szervesen kapcsolódik a Dráva-medencén átívelő 655 km túraútvonal és tanösvény hálózat kiépítési terve, amely a Dráva projektben érintett mind az öt kistérség – a csurgói, nagyatádi, barcsi, sellyei, siklósi – folyamatos megközelítését, átjárhatóságát biztosítja, összeköti a kistérségeket és minden nevezetes, a Dráva projektben megvalósítani és fejleszteni kívánt látnivaló gyalogos, kerékpáros megközelíthetőségét teszi lehetővé. A túraútvonal és tanösvény kiépítése a következő fejlesztési időszak feladata.

A projekt vezetője közölte: a fejlesztések közül már elkészült a drávacsepelyi túraállomás, a somogybükkösdi esőbeálló. Elkezdődött a kovácshidai bemutatóterem, a porrogszentkirályi erdei iskola, egy régi parasztház és füstös konyhájának felújítása, a Duna-Dráva Nemzeti Park természeti kincseit Drávaszentesen bemutató terem, valamint, az őrtilosi túraállomás, a Dráva-menti vízi és madárvilág bemutatóhelyének kivitelezése.

Néhány programelem

Szintén megkezdődtek a munkálatok a sellyei turisztikai információs centrum és kiállítótér építésénél, a zákányfalui turista bázispont, esőbeálló kivitelezésénél, a turonyi lovas turista bázispont és esőbeálló megvalósításánál. A gyékényesi bemutatóterem és kilátó, valamint a berzencei bemutató épület felújítási munkái ezen a héten kezdődnek meg.

A nagyharsányi nemzetközi hírű szoborparkban lévő Gyimóthy villa kivitelezőjének közbeszerzési eljárás keretében történő kiválasztása is megtörtént, a kivitelezés 2007. augusztusában fejeződik be. A fejlesztés a meglévő 178 négyzetméter épület felújítását, valamint 102 négyzetméterrel történő bővítését célozza meg. A fejlesztés révén elkészül a pinceszinti és földszinti helyiségek komplett belső építészeti és épületgépészeti felújítása, az épület homlokzatának, külső nyílászáróinak, tetőszerkezetének teljes felújítása, új kiállítóterek kialakítása, valamint sor kerül a meglévő fűtési rendszer korszerűsítésére is.

A villához bővítésként épülő kiállító terem lehetőséget ad arra, hogy egy képekből, írásos anyagból álló történeti kiállítási anyaggal mutassuk be az elmúlt negyven év szakmai történéseit, programjait, az itt dolgozott művészeket.

A Szobrász Alkotótelepen az utóbbi években a hagyományoktól eltérő programok is zajlottak, land-art, kistelepülések használaton kívüli településrészeinek művészek általi átfogalmazása, közösségi térré való áttervezése, média művészeti, összművészeti programok. Több kis-plasztika, kültéren nem kiállítható alkotás is készül, amiket szintén ebben a kiállító teremben szeretnénk bemutatni. A kiállító tér lehetőséget ad más művészeti ágak és a képzőművészet kapcsolatát vizsgáló, a nagyközönség számára is látogatható programok létrehozására is. Az összes projektelem várhatóan novemberig valósulhat meg.

 

2007.02.09. Korb Z.
Forrás:  Pécsi napilap.hu


A turizmusban látják a biztos jövőt
Fejlesztés Novemberre fejeződik be az 1,1 milliárdos projekt

Magyarországon egyedülálló az a fejlesztés, amely a Dráva-medencében zajlik – így értékelte tegnap sajtótájékoztatón Horváth Zoltán, a megyei közgyűlés alelnöke a novemberben befejeződő Dráva-projektet. Két szomszédos megyében harmincegy partner – települések, megyei önkormányzatok, a nemzeti park – részvételével valósul meg az 1,1 milliárd forintos ökoturisztikai fejlesztés. A projekt jelentőségét az adja, hogy zömében hátrányos helyzetű településeket érintenek a munkák, az ott élőknek talán az egyetlen kitörési lehetőséget a turizmus adhatja.

Nórántné dr. Hajós Klára projektmenedzser a Baranyát is érintő munkákról szólva elmondta, Sellyén turisztikai információs centrumot építenek, Kovácshidán már elkezdődött a túraállomás kialakítása. Drávacsepelyen már kész a pihenőhely, és a nagyharsányi Gyimóthy-villa felújítása, bővítése is hamarosan kezdődik.

Harkányban kilátót, turistaközpontot építenek, valamint az Ormánság jellegzetes népi épületét, a talpasházat skanzenbe telepítik. Mattyon a Madár emlékparkban, valamint Szaporcán, Cúnban, Kémesen, Drávapiskiben, Tésenfán, Ipacsfán és Siklóson is épül egy-egy túraállomás. Diósviszlón bemutatóhely készül, Túronyban már elkezdődött a lovas turizmus számára egy „bázispont” építése, Siklóson is hasonló lesz, illetve a kerékpárosokat szolgáló „bázispont” lesz Drávaiványiban.

Már a folytatást is tervezik, méghozzá egy 655 kilométeres túraútvonal- és tanösvényhálózatot építenének ki. Az alelnök kifejtette, bíznak abban, hogy a második Nemzeti Fejlesztési Tervben lesznek források erre a célra is.

 

2007.02.10. B. M. C.
Forrás: Dunántúli Napló
Frissítve: 2023.07.03.
Fotók: Canva

Fogyatkozó állattartási kedv

Fogyatkozó állattartási kedv

 

Háztáji: Az egyéni gazdaságok családi fogyasztásra tartják a jószágot
Baranya

Ludvig János évek óta tart teheneket a magyarteleki vállalkozásában. Az állatok sok munkát igénylő gondozásában pásztora is segít.

Az országos folyamathoz igazodóan a dél-dunántúli régióban, így megyénkben is csökkent az állattartási kedv az elmúlt években – derül ki a KSH Pécsi Igazgatóságának frissen közzétett adataiból. Az átlagos csökkenés mögött azonban mind állatfajtánként, mind pedig gazdálkodási formánként jelentős különbségek vannak.

Míg a nagyüzemi állattartók körében a tevékenység központosodása figyelhető meg a megyében, addig a lényegesen kisebb súlyú egyéni gazdaságok esetében az állatok számának szétaprózódása jellemző. Az érdekes kettősséget tovább erősítette az ágazatot az elmúlt években jellemző alacsony jövedelmezőség. A jobb hatékonysággal működő nagy állattartó telepek tudtak eredményt produkálni, ugyanakkor az egyéni gazdaságok szerepe egyre inkább a saját célra, fogyasztásra szánt állatok tartásában maradt meghatározó.

A KSH elemzése szerint az egyéni állattartás valószínűleg az egyre szűkülő területe ellenére is hosszú távon fennmarad. Ennek meghatározó oka, hogy a főállásban szerzett jövedelmek, illetve a nyugdíjak elég magasak ahhoz, hogy lehetővé tegyék e tevékenység viszonylag alacsony szinten való folytatását, másrészt viszont túlságosan alacsonyak ahhoz, hogy az érintett kör feladhassa a saját ellátás lehetőségét, vagy bővülve üzletszerű gazdálkodásra térjen át.

A megyében tovább folytatódott a szarvasmarha-állomány csökkenése az elmúlt öt évben. Míg a nagyüzemeket csak minimálisan rendítette meg a MiZo pécsi üzemének bezárása, az egyéni gazdaságokban kevesebb mint felére esett vissza a szarvasmarhalétszám. Örvendetes ugyanakkor a nagyüzemekben tartott sertések, juhok és tyúkfélék számának gyarapodása, utóbbi arról is árulkodik, hogy a megyében is elültek a madárinfluenzával kapcsolatos félelmek. Az egyéni gazdaságok visszaszorulásáról árulkodik viszont, hogy esetükben mindössze a juhállomány növekedése figyelhető meg, a legnagyobb visszaesés pedig a már említett szarvasmarha-állományban állt be.

Nagyban még megéri

A hatékonyan működő korszerű nagyüzemi sertéstartás valószínűleg megéri a ráfordítást, erről árulkodnak a Pick–Délhús csoportot tulajdonló Csányi Sándor beruházási tervei. A leggazdagabb magyar évi 54 ezer sertés nevelésére képes telep fejlesztését tervezi, aminek becsült költsége 1,8 milliárd forint lehet.

A cégcsoport évi 500 ezer sertést vág, ezt néhány év alatt szeretnék megduplázni.

Ezernél kevesebb ló

A néhány évtizede még több ezres lóállomány mára ezer alá süllyedt a megyében. A derék négylábúakat haszonállatként jóformán elvétve tartják, a hobbiállati szerepkör, illetve a turizmusnak a lovagoltatásban mutatkozó lehetőségei ezen a szinten stabilizálhatják az állományt. A régió tizennégy minősített lovasturisztikai szolgáltatója közül hét baranyai, a lovak száma egy-egy tartónál négy-öttől akár a két tucatig is terjedhet.

 

Kaszás E.
Forrás: Dunántúli Napló
Frissítve: 2023.06.20.
Fotók: Canva

Költözik a kincs

Költözik a kincs

 

Kőröshegy-Marócpusztáról Szilvásváradra költöztetik a gidrán ménest. Ez a döntés született a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM) – a szakma megkérdezése nélkül, ellenükre, állította Jónás Sándor, a marócpusztai gidrán ménes vezetője.

– Így csak egy nem kellően átgondolt diktátumnak tekinthetjük a még oly jó szándékú döntést is, mely nem vesz figyelembe egy sor problémát. Az a szomorú tapasztalat: egy ilyen költöztetés a genetikai érték elkallódásával, az állományok elvesztésével jár.

A gidránt a parlament 2004-ben a védett nemzeti kincsek közé sorolta. A marócpusztai ménes szervezetileg idén január óta tartozik a szilvásváradi Állami Ménesgazdasághoz.
Jónás Sándor szerint az FVM éppen ezzel tette könnyebbé, hogy újjáépíthessék az utolsó történelmi magyar lófajtát. – Nem győzték meg a szakmát a döntéshozók, hogy a gidrán jobb helyzetbe kerül Szilvásváradon.

Aggódunk, mert egy lelkes kis csapat több, mint egy évtizedes munkájával éppen mostanra a gidrán az egyik legkeresettebb, legpiacképesebb, nemzetközi szinten legismertebb magyar lóvá lépett elő, és félünk, hogy törést szenved ez a fejlődés.

A gidrán ma az egyetlen lófajta hazánkban, melynek nem csökken, hanem nő az állománya. Amszterdamban három rendőrló vagy a holland olimpiai military keret egyik lova is a mi tenyésztésünk. Nő a kancaszám, egyre sikeresebben teszünk eleget két feladatunknak: a génmegőrzésnek és az értékesítésnek – egy angol versenyen 80 ezer fontot ajánlottak az egyik kancánkért, de nem adtuk -, mindezt valóban szerény körülmények között.

A piacképes sportló-tenyésztés nem elsősorban azon múlik, hogy csillogó-villogó istálló legyen, meg hatalmas legelő. A ménesvezető szerint az országos tényésztő tanács, és a fajtatenyésztő egyesület is ellenzi a gidrán elköltöztetését.

Jónás Sándor hozzátette: érzik a szaktárca segítő szándékát, hiszen az év elején emelte meg az FVM a költségvetésüket. Nem értik ugyanakkor, valójában mi lehet a hirtelen, előkészítetlen döntés mögött, miért derítették ki hamarjában, hogy Marócpuszta voltaképpen nem is alkalmas a lótenyésztésre, hiszen az eredményeik éppen az ellenkezőjét támasztják alá.

Az év eleji átszervezésnek már az volt a célja, hogy a gidrán előbb szervezetileg, később helyileg is a szilvásváradi ménesgazdaság része legyen – állította a Somogyi Hírlapnak Dallos Andor, az Állami Ménesgazdaság igazgatója. – Büszkék vagyunk a gidránra, az elért eredményeire – tette hozzá. – Szilvásváradon korszerűbb istállók, nagyobb legelőterület várja majd a száz lovat.

Amikor Maróc levált a Pannon Lovasakadémiáról, nyilvánvaló volt, hogy önálló egységnek kicsi. Mivel Szilvásvárad a központ, olcsóbb az üzemeltetés, ha nincs a 300 kilométeres távolság. Száz lónak kevés az 50 hektáros legelő. Gazdaságilag is kedvezőbb, ha nagyobb ez a terület, hiszen az állat legeli le, nem kell kaszálni. Marócon viszont gyorsan lefogy a lelegelendő terület és így takarmányt is venni kell a lovaknak. Szilvásváradon, ahol most 250 lipicai van, 1000 hektáros legelő áll rendelkezésre. Dallos Andortól tudjuk: Marócpuszta értékesítéséből tervezi az FVM előteremteni a fedezetet az új szilvásváradi istállók építéséhez.

 

2006.11.07. Fónai Imre
Forrás: Somogyi Hírlap
Frissítve: 2023.07.03.
Fotók: Canva

Nez Perce

Nez Perce

 

A fajta eredete és története

A Nez Perce fajta az Idaho-i Nez Perce törzs fajtája. A tenyésztés 1995-ben kezdődött Lapwaiban. A fajtát Appaloosa és Akhal-Tekini keresztezésével tenyésztették ki. A program a Nez Perce-ek lovaskultúráját erősíti meg. Büszkék a hagyományos szelektív tenyésztésükre és a lovaglóművészetükre, mely a 19. században megsemmisült. Ugyanakkor mára már a Nez Perce törzs és az Amerikai Egyesült Államok összefogott és egy non-profit szervezetet hoztak létre.

A fajta jellemzői

Pej, fakó, palomino színű is lehet a szokásos appaloosa színeken kívül.

 

Fordította: Jenna2
Frissítve: 2023.04.13.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Sunicho póni

Sunicho póni

 

A fajta eredete és története

A Criollo kisebb változata. Ugyan törpe néven emlegetik, a törpe szó mégsem teljesen illik rá. Tipikus spanyol ló, az 1950-es évek előtt nem létezett. Lovaglásra kiváló a kicsi mérete miatt. A fajta sokáig él. Télen hosszú bundát növeszt.

A fajta jellemzői

Átlagos marmagassága 124-130 cm. Teste arányos, kivéve a nyakát. Lapockája és mellkasa egybeolvad. Marja kifejezett, háta rövid. Pej színű, málháslóként használják.

 

Fordította: Jenna2
Frissítve: 2023.04.13.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Strelet Arab

Strelets Arab

 

A fajta eredete és története

Ókori fajta, mely Ukrajna területéről származik. Mára már kihalt. Az 1920-as években az utolsó állatok (kettő mén és néhány kanca) egy ménesbe kerültek és Arab fajtákat tenyésztettek velük. Az utódokat együtt hagyták, és kitenyésztették velük a Tersk fajtát.

A fajta jellemzői

Átlagosan 153-160 cm marmagasságú. Feje közepes méretű, egyenes. Szemei nagyok és kifejezőek. Nyaka szintén közepes méretű, háta rövid, széles és egyenletes. Lapockái dőltek, lábai tiszták, kifejezettek az ízületek. Patái szabályosak és kemények. Főleg szürke színű, energetikus, mégis kedves ló volt, amit hátas-, sport-, és cirkuszi lónak használtak.

 

Fordította: Jenna2
Frissítve: 2023.04.13.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Hirzai

Hirzai

 

A fajta eredete és története

A Hirzai Beludzsisztánból, Pakisztánból származik az 1839-es első afgán háborúból és eredetét egészen vissza lehet vezetni egyetlen helyi kancához, Shol-hoz, és egy arab ménhez. A Mezőgazdasági Minisztérium által kialakított könnyű hátas fajta. A két “eredeti” ló leszármazottait aztán könnyebb sivatagi fajtákkal keresztezték.

Napjainkban a pakisztáni kormány lépéseket tesz a ritka Hirzai fajta megóvásáért és fellendítéséért. A ma élő állatok többségét Kalat kánjának előkelő istállóiban tartják.

A fajta jellemzői

Átlagos marmagassága 152 cm. Feje nemes, széles homlokkal, nyaka izmos és ívelt. Fülei távol helyezkednek el egymástól, háta rövid. Lapockái dőltek és erősek. Leginkább szürke, de bármilyen színben előfordulhat.

Hátas- és könnyű igáslónak használják.

 

Fordította: Jenna2
Frissítve: 2023.04.13.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Szász-Türingiai hidegvérű

Szász-Türingiai hidegvérű

 

A fajta eredete és története

Hidegvérű fajta, Szászországban és Türingiában található meg. A Rajnai-Westfáliai hidegvérű fajtától származik, mely németországi fajta. Ménkönyvvel rendelkező, elismert fajta.

A fajta jellemzői

Fekete, pej, sárga és szürke színben található meg. Marmagasságuk 161-162 cm. Leginkább igáslóként hasznosítják, másodsorban sport/hobby célra. A kancák száma jelenleg megközelítőleg 327 egyed.

 

Fordította: Jenna2
Frissítve: 2023.04.13.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Peneia – Pénée póni – Pinia

Peneia – Pénée póni – Pinia

 

A fajta eredete és története

Eredete homályos, de nemes vonalai arab befolyásról árulkodnak. Feltételezhetően a XIX. sz. elején helyi kancák és arab csődörök kereszteződéséből jött létre. Görögországban, ahonnan származik, teherhordóként használták.

A fajta jellemzői

Jóindulattal teli állat, fáradhatatlan, együttműködő, kitartó. Marmagasságuk 104-143 cm. Pej, fekete, vörössárga, szürke színű lehet. Teherhordó, hátasló, könnyű hámos, könnyű mezőgazdasági munkát is végezhet.

 

Fordította: Kinga
Frissítve: 2023.04.13.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Hiba bejelentés