A tök és a csikó
– Nógrádi népmonda nyomán –
Mátyás király egyik faluban, ahol meghált, korán reggel, ahogy felkel, megy az utcán végig, és arra lesz figyelmes, hogy egy ember nagyon vígan fütyül. Odaköszön neki:
– Jó reggelt adjon isten, barátom! Magának valami nagyon jól mehet a sora, hogy ilyen korán reggel jólesik a fütyülés.
– Hát hogy a sorom jól menne, azzal nem dicsekedhetem.
– Hát akkor mire van a jókedve?
– Hát arra, hogy most fütyülök egyet, az lesz a früstök. Délben fütyülök egy másikat, az lesz az ebéd, este fütyülök egy harmadikat, az lesz a vacsora.
– Hát enni mikor eszik? – kérdi Mátyás király.
– Hát majd ha lesz – azt mondja. Kérdezi Mátyás király:
– Mondja, mit szokott ebben a kertben termelni?
– Hát krumplit, kukoricát, tököt, zöldségeket.
– Ide figyeljen, barátom! Mátyás király nagyon szereti a tököt. Őszkor a legszebb tököt, ami a kertjében terem, vigye el neki a budai várba.
Hát az ember egész nyáron ápolgatja a tököt. Ősz felére az egyik tök egész hatalmasan megnő. Akkor leveszi, és elindul vele Budára, Mátyás királyhoz. Persze mikor a vár kapujába ér, az őrség megkérdezte, hogy mit akar.
Azt mondja a szegény ember:
– Ezt a tököt hoztam Mátyás királynak.
Az őrök nagyot kacagtak, s el akarták kergetni, de Mátyás király valahogy észrevette, és megparancsolta, hogy engedjék be.
Mikor beér, Mátyás király jól megtraktáltatja, ad neki ezer forintot a tökért, meg még külön útra való zsebpénzt is kapott, hogy az ezer forintot hiány nélkül hazavigye.
Mátyás király a tököt a fogadóteremben helyeztette el.
Mikor megy a szegény ember hazafele, útközben egy kis szíverősítőt is bebegyelt az útszéli kocsmákban. Ahogy beér a faluba, előveszi az ezer forintot, és lobogtatja, hogy mit kapott ő Mátyás királytól a tökért.
A szegény ember szomszédjában egy zsíros nyakú paraszt lakott. Amikor meglátja az ezer forintot, amit a szomszédja a tökért kapott, majdnem megütötte a guta.
De akkor a zsíros nyakú paraszt gondol egyet. Neki van egy hároméves, gyönyörű szép csikója. Olyan, hogy igazán ritkítja párját. Mennyit fog ő ezért kapni Mátyás királytól, ha egy tökért ezer forintot adott!
Egyik reggel fogja a csikót, és elvezeti Budára Mátyás királyhoz.
Mikor a kapuba ér, kérdezik, mit akar.
– Mátyás király őfelségének hoztam ezt a csikót. – Mátyás királynak jelentést tesznek róla.
Akkor Mátyás király intézkedik, hogy eresszék ki a csikót a ménesbe, az embert pedig vezessék elébe.
Mátyás megkérdezte a parasztot, hogy hova való.
Amikor a paraszt megmondja, hogy honnan való, Mátyás király mindjárt rájött, hogy a tökös embernek a szomszédja. Azt már ottjártában megállapította, hogy nagyon gazdag paraszt. Intézkedik, hogy jó ebédet adjanak neki. Mikor az ebédnek vége volt, így szól Mátyás király:
– Ide figyeljen, barátom! Látja ott a sarokban azt a tököt?
– Látom, felséges királyom.
– Hát az egy ezerforintos tök. Fogja, ezt adom én viszontajándékba a csikóért.
Felveszi a paraszt a tököt, de alighogy a kapun kijött vele, földhöz puhintotta, és nagy zsörtölődéssel, káromkodással hazaballagott. Amikor hazaért, az első útja a szegény emberhez vezetett nagy adta-teremtettével.
– Az ördögök szánkáztassák meg magát a neve napján a tökével együtt! Azt kaptam a csikóért!
Mikor a faluban az esetnek híre futott, volt, aki a zsíros nyakú parasztot talán sajnálta, de a község nagy része ugyancsak örült rajta, hogy így kibánt vele Mátyás király.
Frissítve: 2023.04.28.
Fotó: Canva
Beszélték az angol lordokról, hogy egyenesen avégből nevelnek lovakat, hogy előzködjenek, arabs vért eresztve beléjök. Hogy a westminsteri herceg mesterségesen soványítja magát és a lovászait a ló kedvéért, hogy könnyebbek legyenek a hátán. Pedig hát mi élvezet van abban, ha az egyik ló hamarabb ér be a csóvához, mint a másik? Hiszen szükségképpen elsőnek kell lenni valamelyiknek.
