Kezdőlap Blog Oldal 484

Abonyi utolsó EB-fellépése

Írta:
Lovasok.hu

Abonyi utolsó EB-fellépése

6/3. rész

Nosztalgia. Fogat-nosztalgia:

„sóvárgás, vágyakozás távoli, elveszett, elmúlt dolgok után”: Fülöp herceg, a Nemzetközi Lovas Szövetség elnökének felkérésére 1971-ben Budapesten, nagy szakmai és közönségsikerrel rendezték az I. Négyesfogathajtó Európa-bajnokságot. 1981-ben az Eb „elhalt”.

Lázár Vilmos a Magyar Lovas Szövetség elnökének javaslatára négy évtized múltán a kontinensviadal újjáéledt. E jeles alkalomból az Európa-bajnokságok történéseire, magyar sikereire Dr. Várady Jenő és e korszak szakértő újságírói: Dávid Sándor, Róth Ferenc, Salánki Miklós Aranyúton című kitűnő könyve alapján emlékezünk. A hitelességet a sorozat lektora e nagy fogatidők tanúja, Salánki Miklós garantálja.

A kép illusztráció

III. Négyesfogathajtó Európa-bajnokság, 1975, Sopot

Abonyi utolsó eb-fellépése. Újabb nagy siker

7 nemzet, 6 csapat, 23 hajtó

Európa-bajnok Abonyi Imre és a magyar csapat: Abonyi, Bárdos György, Fülöp Sándor

Várady-helyzetjelentés

Abonyi Imre pusztai, homokfutta szeme a tengert látva latolgatta: vajon Nicsevó és Fajankó mit szólnak a nagy vízhez? Bárdos Gyurit is aggodalom és balsejtelem fogta el: a lippek a terep „vizesakadályában” mire lesznek képesek?

Fülöp Sanyi hitt az öreg Bihar józanságában, a fiatal Ramzes rámenősségében és Szódás sokszor igazolt bölcsességében. Bizakodásra adott okot, hogy sokszor gyakoroltak a dömsödi Duna-ágon. Muity Ferkó is bízott a sok vihart és sok fuvart átélt sárgáiban.

Papp Jóska sohasem bízik lovaiban, így most is csak ostorára épített. Pedig Európa legjobb pár rudas lovát mondhatta magáénak. Másrészről ő hajtott be legtöbbet a dömsödi Duna-ágba, a Kelemen csárdája mellett – adja meg az alaphangot Várady Jenő.

Európa-színvonalú rendezés

Ezen a versenyen a lengyel állam, a Lengyel Lovas Szövetség, a lótenyésztők, a Sporthivatal fogott össze, éreztette gondosságát, törődését és támogatását. Az Eb-rendezés sikere mindenkinek fontos volt – sokat tettek érte. Mindezek eredményeként a szervezés Európa-színvonalú volt. 

Mindehhez nagyban hozzájárult maga a helyszín: a tribünöktől a kilátás – a pályán keresztül –egyenesen a másfél kilométernyire  levő tengerre esett.

Semmi „utóhatása” az előző, windsori Eb-érem nélküli szereplésünknek. A „respekt” változatlanul nagy. Sokan bizakodtak, hogy a magyarokat „el lehet kapni”. Ott volt a csapatban az előző évi világbajnok Fülöp Sándor /Freuenfeld, 1974/. Mindenki minket akart megverni – mint máskor is. Máskor is.

A verseny

Díjhajtás egységes csapatteljesítményt hozott: Fülöp 113, Abonyi 111, Bárdos 109, Muity 108, Papp 103 pontot hajtott. A maratonszakasz ötletesen újszerű volt – szól Várady Jenő szak véleménye. Az „A”, „C”, „E” szakaszok a pálya fő tribünje elől – a városon át – indultak a terepre, majd másik útvonalon ugyancsak a tribün elé érkeztek. 

Frappáns, közönségvonzó elgondolás!  Őszintén mondva nem hittük, hogy mindez technikailag nyomon követhető. Pedig ezt is kulturáltan megoldották. Sötét ruhás, fehér inges rendezőkkel és szuper gépi időméréssel! Példásan fegyelmezett személyzettel. A fogatversenyek bíróinak technikai felszerelése olyan volt a nálunk szokásoshoz képest, mint a félszemű tengeri kalóz szektánsa az óceánjáró radarjához.

Ilyen háttérrel valóban megoldható volt, hogy a pályára özönlő fizető közönség 155 startot és 155 célba érkezést láthasson. Egyidejű és azonnali részeredmény-hirdetés mellett.

Felfelé a lejtőn

Az „A” ügetőszakasz tizenegy kilométere egyenesen húzott be a tengerbe. Minket nem izgatott, mert felkészültünk rá. Szabadidőben irány a tenger! Sokat gyakoroltunk. Kellett is, mert – mint a pályabemutatón kiderült –, közel  1100 métert kellett tengerben hajtani. Előírtam versenyzőinknek, hogy inkább a hullámok által keményre nyalt homokpadon, mint kint a napsütötte mély homokon hajtsanak, mert az teljesen kiveszi a lovak erejét /Várady/.

A változatosság kedvéért a széles famóló három ívének valamelyike alatt is el kellett hajtani. Mi a legmélyebb víz felettit, a legbelsőt választottuk, mert a lovak feje – a mélység miatt – ott fért el a legjobban.

Soha vissza nem térő alkalom volt vízben hajtott magyar fogatokat a kék tengerben látni. Ritmusban mozgó, pergő, eleven lüktető világ, 31 négyesfogat nagy kavalkádja és parádéja ez.

Egész délután folyt a kimondottan nehéz terep értékelése. 1. Abonyi, 2. Muity, 3. Bárdos.. „Mintha toronyba kellett volna felhajtani, olyan volt a legtöbb emelkedő. Csak vágtában lehetett felkapaszkodni rájuk”- értékelt Abonyi.

Fülöp versenye volt a legdrámaibb. A kitűnő Bihar a verseny elején rosszul lett. Végig kétséges volt, hogy célba ér e? Társai segítéségével célba ért. Az akadályhajtásban is nehéz pálya várta a hajtókat, ám meg kell hagyni, az aacheni ugró akadályokhoz hasonlóan díszítve, népi elemekkel ízlésesen csinosítva /gémeskút, karám, virágok, asztalok, padok/.

Az akadálypályán – hatan, Abonyi, Bárdos, az angol Bowman, a német Duen és Freund, a lengyel Czerminski – voltak hibátlanok. Ezzel Bárdos már a második helyre került és Muity is marad harmadik! Tehát már megvolt az 1975. évi négyesfogathajtó Európa-bajnokság arany-, ezüst- és bronzérmeinek gazdája.

Ami a jövőt tekintve legalább ennyire fontos: Muity Ferenc és Bárdos György nagyszerű szereplése táplált nagyon szép reményeket.  Bárdos a tapasztaltabb. Muity „most szagolt először puskaport” ilyen nagy versenyen – s nagyszerűen helytálltak. Abonyi Imre kétszeres egyéni és csapat Európa-bajnoki címmel búcsúzott a kontinens viadaltól. Még nem volt világbajnok – de 1976-ban következett az appeldoorni vb. Egyéni- és csapat-világbajnoki címével ott is csúcsra ért.

Kövekezik: IV. Négyesfogathajtó Európa-bajnokság, 1977. Donaueschingen

Abonyi nélkül:   A „csikócsapat” bravúrja

Fülöp Sanyi:

„Mikor találkoztam először a lóval? Úgy három éves lehettem. Tanyán éltünk. Eltűntem anyám mellől. Az istállóban egy ló mellett üldögélve találtak rám. Talán így kezdődött.”

Az agrármérnök hajtót 1969-ben, Aachenben dobták mélyvízbe. Abonyi Imre éppen munkahelyet változtatott, Kádár László beteg lett – tehát „előkapták.” Innen számítja fogathajtó életének kezdetét.

A díjhajtás nagymestere. Ahhoz a versenyzőgárdához tartozik, amelyik még együtt versenyzett a legnagyobbakkal, Kádárral, Abonyival.

Kedvenc lova talán Magiszter. Nem a világklasszis fogatlovak közül való. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem lovardájában hozta össze jósorsa Vele. Lóegyéniség. Sanyi első díjugrató győzelme és sikerélménye Hozzá fűződik.

Első világbajnokunk /Freuenfeld, 1984/. Háromszoros csapatvilágbajnok /Apeldoorn, 1976; Kecskemét, 1978; Szilvásvárad, 1984/. Négyszeres csapat Európa-bajnok /Budapest, 1971; Sopot, 1975; Donaueschingen, 1977, Haras du Pin 1981/ 

2013.07.10.
Szerző: Dr. Fehér Károly
Kommunikációs igazgató, Magyar Lovassport Szövetség
Frissítve: 2024.06.24.
Fotó: Canva

KapcsoLÓdó cikkek:

VIII. Négyesfogathajtó Európa-bajnokság (6/2. rész) >>>

VIII. Négyesfogathajtó Európa-bajnokság (6/4.rész) >>>

VIII. Négyesfogathajtó Európa-bajnokság (6/5.rész) >>>

VIII. Négyesfogathajtó Európa-bajnokság – A csúcson kell(ett) abbahagyni (6/6. rész) >>>

Herneczky Frigyes cikkei a magyar fogathajtás történetéről >>>

Hucul Lovasudvar, lovastúra

Írta:
Lovasok.hu

 Lovastúrák az Aggteleki-hegységben és a Cserehátban

A kép illusztráció

Tavaszi túrák
a Szőlősardói Hucul Lovasudvarban 2013.

  1. Március 15-17., három napos évadnyitó túra a Gömör-Tornai Karszton: Körtvélyes – Krasznahorka – Szilicei fennsík
  2. Március 23-24. Két napos hétvégi túra az Aggteleki- hegységben
  3. Március 30 – április 1: Húsvéti három napos túra a Gömör–Tornai  Karszton: Körtvélyes – Krasznahorka – Szilicei fennsík
  4. Április 6-7. Két napos hétvégi csillagtúra az Aggteleki hegységben
  5. Április 13-14. Két napos hétvégi túra
  6. Április 20-21. Tavaszi hétvégi túra a Galyaságban
  7. Április 27-28. Tavaszi két napos túra a Bódva-völgyén
  8. Május 4-5. Vadvirágos hegyi túra két napban
  9. Május 11-12. Hétvégi lovastúra, hegyen-völgyön
  10. Május 17-20. Pünkösdi lovastúra 4 napban a Gömör-Tornai Karszton
  11. Május 25-26. Hétvégi lovas természetjárás 

Nyári előzetes:

  • Június 24-28.
    Lovas túratábor 10-18 éves jó lovas tudású gyerekeknek, fiataloknak, Tornabarakonyban és környékén, 5 napban.
  • Június 30- Július 4.
    Kezdő lovas tábor a lovaglással most ismerkedő gyerekek számára, 5 napban, Tornabarakonyban.

Részletes információk a honlapunkon: www.lovastura.atw.hu

Részletes információk:
Az évadnyitó túrára érkezés 14-én este, túra indul 15-én reggel, visszaérkezés Szőlősardóra 17-én este, majd estebéd, tisztálkodás és indulás haza. Részvételi díj: 34.000.-Ft + 65€/fő.

A Húsvéti túrára érkezés Szőlősardóra 29-én este, lovas túra indul 30-án reggel, visszaérkezés Szőlősardóra 1-én este, estebéd, tisztálkodás, indulás haza. Részvételi díj: 40.000.-Ft + 65€.

A hétvégi két napos túrákra érkezés szombat reggel 10 óráig, érkezés után reggeli, átöltözés, lovaglás, vasárnap túra után estebéd, tisztálkodás, átöltözés, hazautazás. Részvételi díj valamennyi két napos meghirdetett lovas túránkra 35.000.-Ft/fő.

Jelentkezés e-mailben, érdeklődni lehet telefonon is.

Elérhetőségek, Jelentkezés, részletek, további információk:

Jelentkezés és bővebb információ
Szabados Csabánál, tel.: 06-30-667-01-22
vagy a szagacs@gmail.com e-mail címen.
Illetve a www.lovastura.atw.hu honlapon
Cím: 3757 Szőlősardó, Petőfi út 17.

Érintetlen természeti környezet, múltat idéző apró falvak, civilizációs ártalmaktól mentes túraútvonalak, főként természetvédelmi területeken. Családias lovas farmunk az Aggteleki-hegység egy csöndes falujában található, természetvédelmi területek ölelésében. Lovastúráinkat egész évben folyamatosan indítjuk. A csillagtúrák az Aggteleki-hegység erdős, karsztlegelős felszínén vezetjük, szőlősardói bázisunkról, 2-5 napos tartammal, napi 30-50 km-es távok megtételével, természetesen megtekintve a környék nevezetességeit is, barlangtól a templomig, néprajzi gyűjteménytől a kolostorromig.

Napi túráink hossza a 20 és 50 km között változik az úti cél függvényében. Csereháti körtúránk 4 ill.6 napos tartamú, 120-180 km a táv, melyet Szőlősardó és a Hernád völgye között teszünk meg, érintve számos települést.

 

Fried Fanni túrabeszámolója

Mosolyogva gondolok vissza a legszebb nyári élményeimre, amikor először mentünk el anyámmal egy aprócska kis faluba Szőlősardóba, Aggtelek mellé, hogy lovagoljunk egyet. Mikor megérkeztünk, azonnal megtetszett ez a hely. A levegő friss volt és tiszta, a karámban aprócska lovak legelésztek békésen és egy barátságos faház várt minket.

Másnap kiosztottak nekünk egy-egy lovat. Érdeklődve figyeltük, ahogy előkerülnek a füredi nyergek, amik eléggé különböztek az általunk ismert nyergektől, de nagyon hamar megtanultuk, milyen jók is ezek. A felszerelések pillanatok alatt felkerültek a lovakra és már indultunk is. Körülvettek minket az erdők, mezők és a hegyek, fejünk felett pedig szikrázóan kék volt az ég. Csodálatos volt egész nap a természetben lenni. Alattam a ló, és úgy éreztem, hogy sosem kéne leszállni a hátasomról, hogy sosem kéne visszamenni a városba: az autók, a zaj, és a benzingőzös levegő közé. Hiszen, mintha egy másik világba csöppentem volna: a madarak vidáman énekén kívül csak a lovak patáinak dobbanása hallatszódott.

Amikor megéheztünk, megálltunk, kikötöttük a lovakat, és elővettük a nyeregtáskából az alaposan összenyomódott szendvicseket és kényelmesen leültünk egy fatörzsre vagy sziklára falatozni. Jó érzés volt úgy enni, hogy a lovam ott legelészett mellettem. Aztán indultunk tovább és folytatódott a varázslat. Hegyen föl, dombon le, völgyön át. Volt, hogy olyan meredeken jöttünk le vagy fel, hogy le kellett szállnunk és vezetni a lovakat. De megérte! Mikor felértünk egy-egy hegy tetejére, ki a fák közül, lélegzetelállító látvány fogadott minket.  Beláttuk az egész környéket.

A huculok fantasztikusak! Ezek az aprócska jószágok olyan biztosan mozognak a sziklás terepen is, hogy csak ámulni lehet rajta. Pár nap múlva kezdtem ráérezni, hogy egyetlen csípőmozdulattal odébb lehet őket tenni, akár vágta közben is.

Ez egy egész más világ volt, mint amit ismertem. Néha betértünk egy-egy faluba, ahol mindig szívesen fogadták kicsiny lovascsapatunkat. Leültünk a kocsmába, a lovakat pedig kikötöttük a kerítéshez. Jól esett néha egy kis pihenő és egy hideg üdítő.

Esténként fáradtan értünk haza. Persze elsők a lovak, őket láttuk el először. Majd mikor őket lerendeztük, elindultunk a ház felé. De általában nem jutottunk be egyhamar, csak a lépcsőig, ott lerogytunk. Akit nem döntött le a fáradtság, azt meggyőzte az izomláza, hogy fájós lábbal inkább nem kéne lépcsőzni. De legtöbbünknek szerencsére ez a problémája két- három nap múlva elmúlt.

A lépcsőn ücsörögve nem gondoltunk semmire, csak élveztük a kellemes fáradtságot, a jó időt és jókedvűen néztük a körülöttünk játszadozó kiscicákat. Ha úgy tartotta kedvük, hagyták, hogy elkapjuk és megdögönyözzük őket. Azután pedig várt ránk a finom, meleg vacsora, ami 30-40 kilométer lovaglás után igencsak jól esett.  Minden lélegzetvétel, minden falat az ételből jobban esett, mint eddig bármikor. Alig akartam elhinni, hogy így is lehet élni, távol a várostól, a nyüzsgéstől, az állandó gondoktól-bajoktól. Csak én és a lovam, körülöttünk madárdal és a természet zajai.

Fried Fanni, 15 éves

Suhanás a hegyek közt egy barátságos csapattal, és az idő csak telik, ugye ha jól érezzük magunkat. Izgalom, újdonságok, felejthetetlen kalandok, és beszélgetések, lóháton. Ebben lehet része annak, aki velünk tart egy túrára. Aztán persze a jól megérdemelt pihenés, kellemes falusi környezetben. Ez egyfajta kitartáspróba is. Én sem tudtam először, hogy vajon képes vagyok e naponta 5-6 órát nyeregben tölteni, és lemondani, az otthoni fotel kényelméről, de nem szabad, hogy a nyár otthon ülve teljen el. Így aztán összecsomagoltunk, és útra keltünk. Először voltak be nem tervezett akadályok, mikor dzsungelt kellett irtanunk. De egy idő után nem maradt leküzdhetetlen akadály, és élvezettel vágtattunk hegyen völgyön át. És megtanulja az ember becsülni a napvégi zuhanyzást, és a puha ágyat. És harminc kilométeren keresztül csak „ló”-ra végződő szavakat dobálgattunk, és előkerült a vándorló haldokló markoló induló ló is. És mikor már azt hittük, hogy nincs több ilyen szó, valaki benyögött még egyet. Volt, hogy valaki szépségpöttyöket kapott az arcára, egy esős nap után vágta közben. És előfordult, hogy énekversenyt rendeztünk az erdőben, majd a csapat többi tagja kommentálta az éppen szereplőt. Van, amikor képzeletbeli indiánok közelednek, vagy csak menekülünk a szörnyek elől.

És persze odafigyelünk egymásra, így a csapat első különleges jelzésekkel utasítja a többieket, hogy mire kell vigyázni. Így aztán jókedvre éhezőknek, testmozgásra és friss levegőre vágyóknak kifejezetten ajánlott. Kérdezze meg kezelőorvosát gyógyszerészét….:-)

Közben faluról falura vonulunk, amúgy huszárosan: valahogy mindenki kihúzza magát a lovon, ha sok a néző… Néző pedig van, hiszen minden faluban kisebb csődület támad jöttünkre erre persze elcsodálkozunk, hogy miért kelt faluhelyen ekkora szenzációt néhány lovas megjelenése?! Úgy 15 falun áthaladva kezdjük sejteni, mivelhogy össz-vissz 4 lóval találkoztunk ezen a távon, a sajátjainkon kívül persze.

A lóhoz hasonlatosan ritka a csereháti falvakban a nyitva található kocsma – „bót” is, mert vagy rég bezárt már, vagy mozgó bolt van, vagy van, de csak két naponta néhány órára van nyitva, vagy mindennap, de csak délután 5-8-ig. Tehát a legjobb megoldás, ha a depós kocsi hozza utánunk a hűtött söröket, ha nem akarunk elvonókúra – szerűen szomjazni. Az éttermekről és a messziről illatozó frissensültekről, zaftos pörköltekről, gulyásokról szintén csak fantáziánkból, emlékeinkből előbukó körmondatok szóltak, na meg a depós kocsi jutott eszünkbe. Így a nagy kajálások estére maradtak, ami nem is baj, mert tele hassal túralovagolni igen bajos dolog…

A szálláshelyek: nem luxushotel egyik sem, de tiszta, jól felszerelt és a szükséges kényelemmel ellátott mind, már ami az embereket illeti, mert a lovaink a legelőn töltötték az éjszakákat, amit roppant élveztek. És most egy olyan tényt fogok közölni, amit talán sokan nem tudnak. A ló nem integet vissza az úton szembe jövő autók ablakaiban csüngő gyerekeknek. Bár lovaink nagyon jól képzettek, de erre sajnos még mindig nem sikerült betanítanunk őket, hogy integessenek. Viszont elengedett kantárszárral lehet őket irányítani, és a szabaddá vált kezekkel lehet fényképezni, cipőt kötni, orrot fújni, vagy a pulóverektől megszabadulni. Továbbá sok olyan állattal találkozunk akik szintén nem tudnak integetni, így az őzek, foltos szalamandrák, hatalmas madarak, és rosszabb esetben vaddisznókkal is.

 

Frissítve: 2024.01.17.
Fotó: Canva

Dr. Jármy Miklós a lovakra vonatkozó alapvető állategészségügyi feltételekről

Írta:
Lovasok.hu

Dr. Jármy Miklós a lovakra vonatkozó
alapvető állategészségügyi feltételekről

Beszélgetés Dr. Jármy Miklós állatorvossal, az Új Nemzeti Lovasprogram állategészségügyi témájának kidolgozójával, a Nyeregszemlére érkező lovakra vonatkozó alapvető állategészségügyi feltételekről.

A kép illusztráció

2011. július 15-16-17-én kerül megrendezésre a Nyeregszemle Kárpát-medencei Hagyományőrző Lovas Találkozó és Ismeretszerző Fesztivál, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. A rendezvény egyik különlegessége, hogy a résztvevők lóháton, vagy fogattal érkeznek a helyszínre. A szervezők mintegy 300 lovas résztvevőt várnak és ez számos állategészségügyi kérdést vet fel. Ezek tisztázására, a lovasok megnyugtatására és legfőképp az Ópusztaszerre érkező lovak védelmének érdekében kerestük meg Dr. Jármy Miklós állatorvost, hogy tájékoztatást kérjünk a felmerült kérdésekkel kapcsolatban.

Nyeregszemle: Melyek azok a minimum állategészségügyi feltételek, amelyeknek minden a Nyeregszemléhez hasonló méretű rendezvényre érkező lónak meg kell felelnie?

Dr. Jármy Miklós: Rendelkeznie kell, az állat azonosítását szolgáló és az egészségi állapotot bizonyító érvényes Lóútlevéllel. Ez azért fontos, mert így biztosan nyilvántartásba vett egyedről beszélhetünk, ezen kívül minden, a ló által kapott védőoltást is a lóútlevélbe jegyez be a kezelő állatorvos és az oltások megléte így válik ellenőrizhetővé.

 

Nyeregszemle: Milyen védőoltással kell rendelkeznie a lovaknak?

Dr. Jármy Miklós: A Magyar Lovas Szövetség előírása szerint, minden lónak, amely versenyen vesz részt, vagy idegen lovakkal érintkezhet, fél évnél nem régebbi lóinfluenza elleni védőoltással kell rendelkeznie. Sok esetben a kezelő állatorvos ezt a védőoltást, tetanus elleni védőoltással kombinált vakcinával adja be, ami egy lovas túrán részt vevő lónak talán még előnyösebb. Ezen felül jogszabály írja elő, hogy minden, fél évnél idősebb lovat háromévenként fertőző kevésvérűség és takonykór felderítésére irányuló immundiagnosztikai vizsgálat alá kell vonni. Ez vérvétellel történik. A lótól levett vért laboratóriumban vizsgálják és a fertőzöttséget tekintve negatív eredményről, a tulajdonos igazolást kap. Minden olyan rendezvényen szereplő lovat, amelyek idegen lovakkal érintkezhetnek – ide sorolandók a Nyeregszemlére érkező lovak is – évente fertőző kevésvérűség szempontjából szerológiai vizsgálatnak kell alávetni. Összefoglalva: minden olyan lónak amellyel a Nyeregszemlén részt kívánnak venni; rendelkeznie kell fél évnél nem régebbi lóinfluenza elleni védőoltással, egy évnél nem régebbi, negatív vérvizsgálati eredménnyel a fertőző kevésvérűség tekintetében és maximum három éves, negatív vérvizsgálati eredménnyel a takonykórt illetően.

Nyeregszemle: Több lovas érdeklődött, hogy el kell-e hoznia magával a Lóútlevelet, vagy elegendő az okmány vonatkozó oldalainak fénymásolata? Többen jelezték, hogy nem szívesen viszik magukkal a túrára az eredeti okmányt, annak mérete miatt, valamint azért mert félnek, hogy megrongálódik.

Dr. Jármy Miklós: A túra folyamán, az esetleges út közbeni ellenőrzések miatt elfogadhatónak tartom, ha csak a ló és a tulajdonos azonosítására szolgáló, valamint a vakcinázásokat feltüntető oldalak és a negatív vérvizsgálati eredményről kiadott igazolás fénymásolatát viszi magával a túrázó. Azonban a rendezvényre kirendelt hatósági állatorvosnak ellenőriznie kell az előzőekben felsoroltakat és ehhez már az eredeti okmány szükséges. Azt javaslom a vállalkozó kedvű túrázóknak akik a Nyeregszemlére igyekeznek, hogy az őket kísérő autóval, vagy fogattal hozassák a Lóútlevelet, ha mindenképpen óvni szeretnék. Akik viszont kísérő nélkül lovagolnak, azoknak biztosan van nyeregtáskájuk, vagy hátizsákjuk amit ilyenkor használnak, ezekben is biztonságban magukkal hozhatják a Lóútlevelet.
A rendezvény területére való belépéshez, valamint a részvételhez szükséges az eredeti Lóútlevél.

Nyeregszemle: Jelentkezett honlapunkon néhány olyan lelkes lovas, akinek a lova nem rendelkezik érvényes Lóútlevéllel, adott esetben az állat sincs az azonosítását szolgáló sütéssel megjelölve. Létezik számukra megoldás, hogy részt vehessenek a rendezvényen? Értesülésünk szerint, azon lovasok is „hivatalossá” tehetik lovukat, akik mindeddig „sajnálták” lesüttetni kedvencüket.

Dr. Jármy Miklós: Természetesen igen. Egyrészt még mindenkinek van ideje, hogy azonosító sütéssel láttassa el a lovát, a kapott azonosító szám alapján kikérje az állat Lóútlevelét, elvégeztesse a szükséges vérvizsgálatokat és beoltassa a lovát a szükséges védőoltásokkal. Másrészt örömmel számolhatok be arról, hogy a hosszas tárgyalássorozatot követően az MLOSZ tenyésztőtanácsában megszületett döntés értelmében, ezentúl a származás nélküli lovakat is el lehet látni transzponderes (microchip-es) azonosítással, így nem kell az állatot lesütni és mégis azonosítóval lesz ellátva, nyilvántartásba lehet venni és rendelkezni fog a szükséges Lóútlevéllel.

Nyeregszemle: Ez remek hír, de mi a menete a származás nélküli lovak chip-es azonosítóval történő ellátásának és a ló nyilvántartásba vételének?

Dr. Jármy Miklós: Először az állatorvos beülteti az azonosító chip-et és vért vesz a lótól, amit laboratóriumi vizsgáltra küld, a már említett fertőző betegségek vizsgálata miatt. A későbbiekben a területileg illetékes felügyelő feljegyzi a ló ismertető, megkülönböztető jegyeit, valamint a 15 számjegyű chip azonosítót és kitöltik a Lóútlevél igénylő lapot. A vérvétellel egy időben az állatot részesíteni kell a szükséges védőoltásokban, amikről az igazolás bekerül majd az új lóútlevélbe. Ez a gyorsított és leegyszerűsített eljárás arra az átmeneti időszakra került kidolgozásra, amíg a származás nélküli lovak azonosító chip-pel történő ellátásának jogszabályi háttere nem kerül teljes mértékben kidolgozásra, azzal a szándékkal, hogy minél több lovas számára és minél hamarabb elérhető legyen.

Nyeregszemle: Véleménye szerint, hogyan tudnánk segíteni azon lovas barátainknak, akik szeretnének részt venni a rendezvényen, de lovuk nem rendelkezik azonosító sütéssel és Lóútlevéllel? Számukra hogyan lehetne elérhetővé tenni a chip-es azonosítást?

Dr. Jármy Miklós: Javaslom, hogy gyűjtsék össze a chip-re váró lovakat és a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetségével kellene felvenni a kapcsolatot. A Szövetségben meg fogják mondani, hogy mikor és hol történik meg a lovak chip beültetése. Mindenképpen gördülékenyebbé teszi a dolgot, ha legalább megyénként sikerülne összegyűjteni a lovakat egy adott helyre és időpontban, így egyszerre több ló is megkaphatja az azonosító chip-jét.

Nyeregszemle: Köszönjük szépen a segítségét és az értékes információkat!

Ezúton kérjük a Tisztelt lovasokat akik érdeklődnek az azonosító chip beültetése iránt, hogy honlapunkon vegyék fel velünk a kapcsolatot és a jelentkezők számától függően igyekszünk segíteni megszervezni az azonosítók beültetését.
Akiket mélyebben is érdekel a téma, a hatályos állategészségügyi szabályokról, a 41/1997. (V.28.) az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló FM rendeletben találnak teljes körű tájékoztatást.

 

Frissítve: 2024.01.22.
Fotó: Canva

Panama, Nótás és Tommy Boy

Írta:
Lovasok.hu

A csontkovács praxisából:

Panama, Nótás és Tommy Boy

Csontkovácsunk Rácz Attila a nyár folyamán csatlakozott a Lovasok.hu csapatához. Tanácsaival nem csupán a Kérdések- Válaszok rovatunkben segíti az olvasókat, de időről-időre felkeres egy szerencsés ló-lovas párost, akik ingyenesen vehetnek részt egy teljes vizsgálaton és kezelésen.

Ezúttal Végh Judit lovai voltak a szerencsés kiválasztottak.

A gazdi szemszögéből:

Panama 11 éves pej magyar sportló kanca, díjugratásban versenyzik. Nyár végén egy verseny után vettem észre, hogy kedvetlen, nehézkesen mozog és sántít. Megvizsgáltam, hátha találok valami elváltozást és észrevettem, hogy gerince nem egyenes, egyik oldalra elferdül a vége, ami ráterhelődik a farbúbja azonos oldalára. Ez pedig ettől nem szimmetrikus. Ezután nem dolgoztam vele többet és megoldást kerestünk a problémára.

Tavaly előtt nyáron szintén lesántult, de akkor a vállából eredően, valószínűleg a legelőn rúgták meg. Azon a problémán senki nem tudott segíteni, igazán azt sem tudták megmondani mi az igazi baja. Már kezdtünk kételkedni, hogy valaha rendbe jön. Aztán ajánlották a csontkovács kezelést. Egy kezelés segített rajta, kezelés után teljesen rendbe jött elég rövid idő alatt. Újra elkezdhettük a versenyzést.

Ezért amikor megint észrevettük, hogy sántít és csontjain elváltozás látható tudtuk, hogy csontkovács kezelés ismét segíthet rajta, így Rácz Attilához fordultunk.

A kezelés előtt egy nappal megsétáltattam, hogy majd a kezelés után össze tudjam hasonlítani, mi változott. Másnap a masszírozást követően is sétáltam vele. A változás teljesen szembetűnő volt és már a kezelést is nagyon élvezte, barátságosan fogadta Attila közeledését. Jókedvűen, nagyokat és tisztán lépett, mozgása nem volt görcsös.

Azóta minden nap megmasszírozom, ahogy Attila mutatta és három napig csak sétáltunk, utána mindig fokozatosan beiktattunk egy kis ügetést, majd egy hét után pedig egy kis vágtát. Úgy tapasztalom, hogy még egy kicsit nehezen mozog, de nem sántít már. Vágtája jó, bátrabban lép.

Nótás 14 éves sárga magyar sportló herélt ugróló volt, már csak könnyű munkát végez. Tavalyelőtt nyáron ő is kapott csontkovács kezelést.

Az ő problémája is szinte ugyanaz, mint Panama esetében: gerince ferde, farbúbja nem szimmetrikus, viszont ő nem sántít, kora ellenére jókedvűen dolgozik.

Vele is ugyanazt tettük, mint Panamával. Kezelés előtt egy nappal léptem, kezelés után pedig őt is masszíroztam, kivittem sétálni. Erős volt és jókedvű, három nap után ügettünk egy kicsit, a hét végén vágtáztunk is.

Tommy Boy 10 éves angol telivér pej herélt, galoppon futott, most már hobbiló. Ő mindig is egy temperamentumos, de megbízható ló volt, szeretett dolgozni és nem volt vele probléma. Régebben a munka során észrevettem, hogy bal kézre nem megy tisztán, vállán megy, nem ugrik be jó kézre vágtába. Hajtóssá vált, és terepen sem ment olyan nagy kedvvel mint eddig. Sok lazító munka kellett, mire újra jó formába került és nem ment többé a vállán. Az elváltozást nála vettem először észre, de ő sem sántított.

A kezelés után jobban ment, nagyobbakat lép, lendületes ügetésben és vágtában is. Sokat segített rajta a csontkovácsolás, masszírozom is mint a többieket. Neki eleinte ez furcsa volt, de már megkedvelte , nem tiltakozik és jól tűri.

A csontkovács szemszögéből:

Mindhárom ló komplett kezelést kapott és egy-egy kiadós masszázst. Nem győzöm hangsúlyozni a tulajdonosoknak, hogy milyen fontos a munka után kicsit átgyúrni az izmokat. Ez segít a felhalmozott salakanyagokat hamarabb kiüríteni és javítja az izmok regenerálódó képességét azáltal, hogy vérbőséget okoz. Nem utolsó sorban nyújtja az izmokat, ami bármely szakágban, és természetesen a hobbilovaknál is kívánatos. Összességében tehát a masszírozás mind a megelőzésben, mind a már meglévő sérülések sikeresebb és gyorsabb gyógyulásában jelentős segítséget jelent.

Panama esete – az, hogy kezelés után egy pár napig nehezen mozog – egy gyakori jelenség. Ennek nagyon egyszerű a magyarázata: az izomláz. A csontkovácsolás után olyan izmok is teljesen munkába lépnek, amelyek addig csökkentett fordulatszámon működtek – hiszen a kimozdult ízület okozta fájdalom hatására minden ló igyekszik a fájó területet tehermentesíteni. Egy pár nap után, ahogy az izmok felvették a ritmust, megszűnik az izomláz okozta probléma.

 

Frissítve: 2024.01.22.
Fotó: Canva

 

Balázs József

Írta:
Lovasok.hu

Lovak a levegőben…

Bazsi lovas témájú művészettörténeti írásaiból

A kép illusztráció

Kedves Ifjú Olvasó! Kedves Lovas Barátom!

Egy művészeti rovat első cikkét olvashatod most itt. Hiszem és vallom, hogy nem az a jó szakember, lovasemberként sem, aki csak a szakterülete ismereteiben jártas, hanem aki az egyetemes emberi műveltségben és kultúrában is ismeri a lovak a lovaglás helyét, történelemi és az emberi életet formáló, alakító szerepét. Ezért ebben a rovatban igyekezni fogok olyan érdekes alkotásokról írni, ami mindnyájatok figyelmére érdemes.

Bizonyos, hogy különböző lovas rendezvényeken magatok is láttatok olyan bemutatót, ahol a lovas – csikós öt lovat hajt, a két hátsó hátán állva. Ezt nevezik „Puszta-ötösnek”, Lénárd-ötösnek”, „magyar postának” és „Koch-ötösnek” is. Ez utóbbi elnevezés az, ami az eredethez vezet. Ludwig Koch osztrák festőművész egyik grafikája ábrázol egy ilyen bemutatót, cirkuszi környezetben. Most azonban nem erről a grafikáról szeretnék írni számotokra – akit ez a téma esetleg bővebben érdekel, elolvashatja erről a Lovas Nemzet 2006. júniusi számában megjelent cikkemet.

L.N. Junior februári száma a lipicai lovat mutatja be részletesen. Gondolom a lovas hétköznapokon mindannyian találkoztatok ezzel a nemesen szép, magas akciós járással bíró fajta képviselőjével. Talán nem sokan tudjátok, hogy a Habsburgok uralkodásának idején tenyésztették ki ezt a lófajtát az angol vadászló, a „hunter” mintájára. Az angol vadászló egy igazi univerzális fajta. Remek hátasló – természetesen vadászatokon is, és tetszetős külleme miatt alkalmas az udvari hintók vontatására.  Egy ilyen ló típusa lebegett a tenyésztők szeme előtt, amikor elkezdték a lipicai ló kialakítását. A többi cikk ezzel részletesen foglalkozik, ezért most ezzel nem terhellek titeket.
Bizonyosan sokan hallottatok már a IV. Károly alapította Bécsi Spanyol Lovasiskoláról. Talán páran személyesen is látták valamelyik edzésüket a Fichser von Erlach híres építész által tervezett impozáns fedeles lovardában, a Burgban, ami 1729-1735-ig épült.
Tudnotok kell, hogy a klasszikus lovasművészet egyik utolsó bástyája ez a létesítmény. Azokat az időket idézi meg napról napra, amikor a ló még a kézitusákban bővelkedő harcokban a hátán ülő lovasának méltó harci segítője volt.

Az idomító lovaglás sohasem volt öncélú, magának való – mint ahogy tévesen ma ezt hangoztatják azok a lovasok (felnőtt és fiatal egyaránt), akik csak eredményes szereplést várnak el a lovuktól, de ők maguk ezért nem sokat tesznek!
Az idomítás egyenlő a ló fokozatos tornáztatásával, a segítségekre való készségesség kialakításával. Soha nem kér és követel meg olyan mozgáselemeket, mozgássorokat, amelyeket a ló szabad mozgásában nem mutat! A mai díjlovagló versenyeken látható feladatok is ezt a célt szolgálják. Azonban ha láttátok, a spanyol iskolában vannak úgynevezett „föld feletti gyakorlatok”. Ezek az iskolaugrások azt a célt szolgálták valaha a harcokban, hogy a lovas csizma- és üléssegítségére a harci ló meglepő és támadó ugrásai és kirúgásai meglepjék az ellenfelet, és lovasukat megmentsék, de legfőképp győzelemhez segítsék. Ma ebből már csak a látvány maradt, amit a világon még meglévő három klasszikus lovas létesítményben láthatunk. A francia Saumuri Cadre Noirban a selle-france lovakat, a Jerezi Spanyol Királyi lovardában az andalúz lovakat, és a Bécsi Spanyol Lovasiskolában a lipicai lovakat tanítják meg ezekre az iskolaugrásokra.

Az 1920-as években megjelent egy lovas könyv (DIE REITKUNST IM BILDE – lovasművészet képekben), amiben a fent említett Ludwig Koch rajzai és vízfestményei láthatóak. Ez a könyv azonban a művészi színvonalán kívül és túl inkább lovas szakkönyv, mert a lovak mozgásának fázisait mutatja be nagyszerű rajzain. Akkoriban már készültek filmfelvételek, amiken pontosan látszott a lovak mozgásának lábsorrendje. Régebben a vágta lábsorrendjét a hatásosság kedvéjért sokszor hibásan ábrázolták. Több képen, metszeten láthattátok, hogy a lovak nyújtott páros lábbal vágtáznak.

A mellékelt képeken iskolaugrások fázisait mutatom meg nektek. Azt tudnotok kell, hogy az iskolaugrások alapja az a nagyfokú összeszedettség, amikor a ló hétköznapi egyensúlya – amely a négy lábán egyformán nyugszik – itt az „iskolaegyensúlyban” a hátulsó lábak irányába tolódik, és azokat terhelve létrejön az úgynevezett „ültetettség”. A hátulsó lábak hatalmas tolóereje az alapja a ló minden ugrásának, így az iskolaugrásoknak is. Valamennyi feladatsor a piaffe-val, a helyben ügetéssel kezdődik. Ilyet már láthattatok a legmagasabb szintű díjlovagló feladatokban. Ez a feladat az „átjáró” a földön végzett és a levegőben végrehajtott feladatok között. A következő fázis a „levade”. Itt a ló a piaffe végrehajtása közben az „ültetettség” olyan fokához ér, hogy a két hátulsó lábán, mint pilléren megáll, és az eleje a levegőbe emelkedik. Sok lovasszobron is megfigyelhetitek ezt a mozgást. (Pl. II. Rákóczi Ferenc ábrázolásán a Parlament épülete előtt.)

Nos, a levade-ból felugró ló különféle ívű ugrásokat mutat be – fölfelé függőlegesen ez a courbette; vízszintes felugrások sora a crupade; előre szökellve, ami a mezair; majd ami a leginkább az ugró ló lebegési fázisához hasonlít, az a ballotade; és végezetül a legnagyobb iskolaugrás ahol a ló a levegőben hátrarúg, ez a capriole.
Azért azt szükségesnek tartom megjegyezni, hogy ezeket az ugrásokat a ló a szabadban, a ménesben, és sajnos néha lovas alatt is végrehajtja. Csak akkor nem iskolaugrásnak, hanem bokkolásnak hívjuk.

Írta: Balázs József/ Bazsi

A cikk megjelent a Lovas Nemzet Juniorban www.lovasnemzet.hu


Frissítve: 2024.01.26.
Fotó: Canva

Debreczeni Zita és a síjöring

Írta:
Lovasok.hu

Debreczeni Zita és a síjöring

Immáron hazánk egyik legnagyobb kereskedelmi televíziója, az RTL Klub is felfigyelt a síjöringre, erre a Skandináviában honos, de a Hertelendy Kastély legújabb szolgáltatásaként idehaza is ismertté váló sportra.

A kép illusztráció

A síjöring a skandináv országokból származó sport, lényege, hogy a síelő egy kötélbe kapaszkodik, amelynek a másik végét egy ló, illetve a rajta ülő lovas húzza.

A csatorna az elmúlt héten Debreczeni Zitával, az RTL Klub Havazin című magazin műsorvezetőjével forgatott egy pár perces filmet a síjöringről.

A film február 21-én (vasárnap), 12.10-kor kerül adásba. Ha tehetik, kövessék figyelemmel a műsort!

 

Frissítve: 2024.01.26.
Fotó: Canva

CVI SALA – Lovastorna verseny

Írta:
Lovasok.hu

CVI SALA – Lovastorna verseny

A június 14-15-i hétvégét a magyar lovastornászok nagy része a szlovákiai Sala városában töltötte az ott megrendezett junior és senior CVI-n. A versenyen 5 junior, 4 senior csapat, és kb. 54 egyéni versenyző indult. Magyarországot 5 egyesület, 15 versenyzője képviselte: Perger Lilla  Török Lovastanya, Skandera Dominika, Bence Krisztina és Somogyi Eszter Pannon Lovas Akadémia, Jakab Sára, Esztergomi Anita és Király Ágnes BLK, Rack Eszter, Ács Kornélia, Karig Luca, Németh Blanka, Németh Ida, Jancsecz Dorottya és Semerédi Alexandra SZLSE valamint Szolomájer Amanda Medinp Kft.

A kép illusztráció

A junior csapatok közt a Szárnyaló LSE csapata, kiegészítve a kecskeméti Szolomájer Amandával, Leányálmon 5. helyezést ért el(edző: Páska Ildikó, futószárazó: Papdi Róbert). (I. hely: SOUP SALA(SVK), II. hely: VG Breitenfurt (AUT), III. hely: Albertovec (CZE) ).

Junior lányok között 28 induló volt, melyből 15 a Vasárnapi döntőben is szerepelt. A Magyar lányok között a kaposvári Somogyi Eszternek (14. hely) és csapattársának, Bence Krisztinának (15. hely) is sikerült döntőbe kerülnie. A döntőtől csak egy hajszál választotta el a 16. helyezett  Skandera Dominika kaposvári versenyzőt. Mindhárom kaposvári lány lova Havanna volt, edzőjük Villányi Krisztina. Juniorok között indult Ács Kornélia (SZLSE, lova Vitéz, futószrazó Papdi Róbert), és Perger Lilla (Török Lovastanya, Lova Mon-Cherry, edző Török Alíz). Ács Kornélia a 21. helyen, Perger Lilla a 23. helyen zárta a versenyt.

A Senior női kategóriában 4 versenyző képviselte Magyarországot, ebből hárman bekerültek a vasárnapi döntőbe is.  A legjobb eredményt a BLK-s Király Ágnes érte el Jászollal, aki az előkelő 4. helyen fejezte be a versenyt. Edző: Török Barbara, edző/ futószárazó: Sándor Natália. Nagyon szép eredményt ért el az Ausztriában edző Esztergomi Anita. Futószárazója Kermer-Berger Edith,  lova Pinot Noir, akivel a 6. helyet sikerült megszereznie. A vasárnapi döntőben láthattuk még Jakab Sára BLK-s versenyzőt, Jászolon, ( edző: Török Barbara, edző/ futószárazó: Sándor Natália), aki a 15. helyen végzett. 16. lett a sóskúti Rack Eszter Vitézen ( edző: Páska Ildikó,  futószárazó: Papdi Róbert).

Frissítve: 2024.01.26.
Fotó: Canva

Álommunka Ausztriában?

Írta:
Lovasok.hu

Álommunka Ausztriában?

Olvasói levél

Íme egy újabb olvasói levél, mely felhívja a figyelmet a külföldi munkavállalás buktatóira, valamint lerántja a leplet a munkaközvetítők trükkjeiről.

“Egy internetes hirdetés alapján mentem ki külföldre dolgozni. Egy K. Katalin néven futó hirdetésre jelentkeztem, ezt a hirdetést több helyen is megtaláltam. A szövege a következő:

A kép illusztráció

“Ismerőseim kérésére Németországi munkára keresek mezőgazdasági gépeket kezelni tudó munkásokat, lovászokat, lóápolókat, lovasokat, lányokat fiúkat egyaránt. Bejelentett megbízható munkahelyek, szállás, fizetés kiemelkedően jó.
Várom minden dolgozni akaró és az ügynökségek által is megtévesztett rendes, pedáns férfiak, nők jelentkezését. Magyarországi indulással személyesen kísérek el mindenkit a munkaadó céghez. Regisztrációs meg egyéb kitalált költségek nincsenek! Ha dolgozni akar, itt a lehetőség, hogy EU-s fizetésért hosszú távon dolgozzon.
Várom rövid bemutatkozóját szakmai előélettel kapcsolatosan a jelentkezéstől számítva akár 1-2 napon belül is van munkalehetőség. Csak lovardákban-sportistállókban tudok munkalehetőséget, így előny, ha dolgozott már lovak mellett és rutinnal bír. Német-angol nyelvismeret fontos, hogy az alap kommunikáció gördülékeny legyen. Fizetés: 800EUR-1200EUR beosztástól függően.
Kérlek, benneteket csak akkor jelentkezzetek, ha eldöntöttétek, hogy kint akartok dolgozni és akár azonnal is tudtok indulni. Nem közvetítő cég hirdetése!”

Nos ebből a hölgyből érdekes módon férfi lett, mire oda értünk, hogy konkrétumokat tudjak meg a dolgokról. A férfi neve Viktor, alias József, és ki tudja, hány neve van még, mint ahogy ez utólag kiderült.

Egyik napról a másikra lett munkám Ausztriában, és egy napom volt, hogy mindent összepakoljak, elintézzek. Semmit nem sejtve hajnal 4-kor indultunk. A találkozási pont Nagykanizsa, ahol egy másik emberrel ismerkedhettem meg Lajossal. Ő volt a németül beszélő ügyintéző.

Hozzá kell tegyem, hogy az indulás előtti utolsó telefonhívásnál említették meg, hogy 160 eurót kell fizetnem útiköltségre. (Jött velem egy srác is, akitől szintén legomboltak 160 eurót.) Bízván abban, hogy majd kint bőven megtérül, természetesen nem csináltam belőle gondot. Útközben eszükbe jutott az is, hogy elfelejtették közölni, hogy saját autó kell, mivel a munka és a szállás nem egy helyen van… Már rég átléptük az osztrák- magyar határt, mire közölték velem ezeket a dolgokat.

12 órás utazás után megérkeztünk a sportistállóba. A munka valós volt, csak épp az ígéretek nem. Viktor (vagy József, ahogy tetszik) a munkaadómig el sem jött, útközben kiszállt egy vendéglőnél. Mint utólag kiderült azért, mert dolgozott ott pár napot, és a tulajdonossal (aki Józsefként ismeri) csúnyán összevesztek, és elküldték.

Tehát Lajos volt az aki “átadott “munkakezdésre”. Szombat éjfélkor indultam utamra, másnap délben értem oda. Fittyet hányva arra, hogy alig aludtam, és mennyit utaztam, csomagjaimat gyorsan kidobták a kocsiból, átöltöztem, és este 8-ig munka… Mivel azonnal munkába kellett állnom, így nem voltam jelen az új főnök és Lajos megbeszélésén sem.

Nyolc nap munka után elegem lett. Minden napom úgy telt, hogy reggel 7-től este 7-ig vagy 8-ig melóztam, amibe 1 órás ebédidő volt beiktatva.

22 ló volt, napi 3 etetés, kétszeres trágyázás, jártatógépezés, délután a főnök dolgozott velük. Ilyenkor a felszerelt lovat kellett kivinni, majd bizonyos idő elteltével visszahozni, másikat vinni, az előzőt leszerelni-betakarni, ha visszaszáradt leápolni, és másik takaróval áttakarni… Nem volt időm semmire, estére hulla fáradtan beestem az ágyba, és kezdtem előröl. Szabadnap nem volt, holott ígéret szerint heti egy nap az lett volna.

Bejelentve szintén nem lettem volna (szóval feketemunkásként tengettem volna életem Ausztriában, és ugye köztudott, hogy ha lebukok, több évig nem vállalhatok munkát kint.)

Szóltam a főnökömnek, hogy én megyek haza, elfogadta a dolgot, és jöttek a kényes anyagiak.
Megpróbálta elmagyarázni, hogy igazság szerint a fizetés az úgy van, hogy az első hónap csak 800 euró (amihez itthon ígértek még 150 euró kaja pénzt, természetesen az sem volt) amiből levonnak 400 eurót, mert hogy azt a pénzt ő kifizette Viktoréknak mert kihoztak. Tehát ha ledolgozom az egész hónapom kemény munkával, napi 12-13 órát dolgozva 400 euró lenne a fizetségem!

Persze próbált megnyugtatni, hogy ez csak az első hónap, és utána megkapom a max. 900 eurómat. Hát hol vagyunk mi az 1200-hoz, amit ígértek? Viktorunk lelépett fele fizetésemmel plusz 160 eurót még tőlem is legombolt.

Mérgemben közöltem főnökkel, hogy engem ez az egész már nem érdekel, adja ide a heti pénzem ami jár, és már itt sem vagyok. 100 eurót tudtam kicsikarni az osztráktól, azt is csak azért, hogy vonatra legyen pénzem, ami 76 euró volt. Szóval eltöltöttem nyolc napot Ausztriában,és hazajöttem pénz nélkül…

Fogalmam sincs, hány embert tudnak még megtéveszteni. Főként úgy lehet felismerni ezt a két embert, hogy nyájasak, kedvesek, megértőek. Szóval az én tanácsom az hogy hallgasson mindenki a régi jól bevált mondásra : Túl szép, hogy igaz legyen…”

Lovasok.hu Tipp:

  • Munkavállalóként soha ne fizess munkaközvetítő szolgáltatásért!
  • Személyesen vedd fel a kapcsolatot a leenedő munkaadóval és egyeztesd a részleteket!
  • Tájékozódj a fogadó ország munkaügyi előírásairól.
  • Írásos ajánlat, vagy szerződés nélkül ne indulj útnak.

Frissítve: 2013.11.19.

Frissítve: 2024.01.31.
Fotó: Canva

 

 

Hatalmas egyéni siker az utánpótlás Eb-n

Írta:
Lovasok.hu

Hatalmas egyéni siker az utánpótlás Eb-n

Európa déli csücskében, a portugáliai Comportában ifjabb Lázár Zoltán gondoskodott arról, hogy az idei évben ismét hallasson magáról a magyar díjugrató utánpótlás.
A kettes- és négyesfogathajtó világbajnok fiát Pirik Zsolt tökéletesen hozta csúcsformába, és a mindössze tizenhárom éves ifj. Lázár Zoltán a verseny öt pályáján nem vétett hibát és bejutott az aranyéremért rendezett összevetésbe.

A kép illusztráció

A gyermek Európa-bajnok a tavaly hazánkban kurzust tartó francia szövetségi kapitány, Henk Nooren holland színekben lovagló lánya, Lisa Nooren lett, megelőzve a francia Paul Delforge-ot és a belga Maxine De Pelsmaekert. Ifjabb Lázár Zoltán az összevetés második legjobb idejét lovagolva az utolsó ugrást verte, így a tavalyi negyedik csapathelyezés után idén egyéniben szerzett negyedik helyet Magyarországnak az Európa-bajnokságon.

A közel kilencvenindulós mezőnyben Szalay Judit is egy-egy verőhibát vétve kitűnően teljesített pályafutása második Európa-bajnoki döntőjében Viador nevű ménjével.

A csapatversenyben a tavalyi bronzérmes John Ledingham kapitány által vezetett Írország idén Németországot és Nagy-Britanniát megelőzve aranyérmes lett. A magyar csapat Lázár Zoltán-Afrodité dupla nullája és Szalay Judit-Viador (4,0) kiemelkedő teljesítménye mellé Varga Ábel (8,8), Hollé Sára (20,14) pályáik nem voltak elegendők a tízbe jutáshoz, a 16-ból 12. helyen zártunk. Egyéni indulónk, Csákányi Dorottya pedig 16-11 hibaponttal állt helyt.

Ifjúsági kategóriában az olaszok vittek mindent! A csapataranyhoz nem fért kétség, de meglepetésre a második fordulóban az esélyesek hibái miatt Dánia szerezte meg az ezüst-, Norvégia pedig a bronzérmet. Egyéniben Virginia Caruso az egyetlen 4 hibapontos összteljesítménnyel nyert. A verseny igazi nehézségét mutatva csak három 8 hibapontos összteljesítmény született, ami után Helena Lundbeck volt toplovával, Madickkel a török Derin Demirsoy lett a második, megelőzve a holland Demi Dijkset.

A magyar csapat legjobbja a kisbéri Rakéta Reménnyel Mráz Tamás lett az összesítésben 46.-ként, egyéni indulónk, a debreceni Szegedi Adrienn Charmennel a csapat második fordulóban a kitűnőnek mondható egy verőhibájával feljött az összetett 55. helyére, míg Burucs Barna, aki a vigaszdíjban hibátlannal nyolcadik lett Prímával, az összetettben a 60. helyen végzett. A 86 indulós mezőny végén zárt Nevelits Laura és Devecseri Krisztián, s a csapatversenyben a görögöket megelőzve 15-ként végeztünk.

A fiatal lovas Európa-bajnokság idén is felnőtt méreteket öltött, hiszen a 60 indulóból a csapatversenyben egy dupla hibátlan lovaglás született, az aranyérmet 23 hibaponttal nyerte Belgium a 25 hibapontos Svájc és a 30 hibapontos Nagy-Britannia előtt. Két egyéni indulónk: Szabó Gábor és Burucs Borbála lovas tudása az élmezőnybe tartozott, de ezekhez magasságokhoz kiemelkedő képességű ló kell! A Burucs Bora-Mama Mya páros azért bizonyította, hogy nem utazott el hiába Portugáliába, mert bár az első kvalifikációban sokat hibázott, a 150cm-es kétfordulós csapatversenyben 4, illetve 3 verőhibájával – magyar díjugrató szemmel nézve – jól teljesítve a középmezőnyben zárt. A vigaszdíjban Szabó Gábor Incellóval harmadik, Burucs Borbála negyedik lett. Az Eb aranyérmet a tavalyi ifi bajnok Nicola Philippaerts szerezte meg, megelőzve szintén egy lovas dinasztia leszármazottját, a svájci Martin Fuchsot.

Gratulálunk a magyar díjugratóknak!

A hír megjelenését a LovasPláza támogatta.

Frissítve: 2024.03.19.
Fotó: Canva

Le a fiákerekkel

Írta:
Lovasok.hu

Le a fiákerekkel!

Mi lehetne romantikusabb, mint kényelmesen kikocsikázni egy meleg nyári estén? A nyolcvanas évek végén, Whitey, a kilenc éves herélt, összeesett miközben a kocsit húzta egy nyári hőhullám idején New York Cityben…

Egy arra járó ápolónő sóoldatot adott Whiteynek, néhány segítőkész rendőr pedig hideg vízzel locsolta az ájult lovat közel két órán át. A “kezelés” után végül Whiteynek sikerült saját lábára állni. Ugyanennek a hőhullámnak az idején egy másik “kocsiló”, Misty korántsem volt ilyen szerencsés; ő elpusztult a hőség (és a munka) okozta kimerültségben.

Az, hogy Whitey összeesése után a lovaskocsizás ipara a finnyás nemzetközi figyelem központjába került a romantikázni vágyók minden ellenérzése ellenére – egy kis változást hozott a lovaknak.

Nehéz (kocsi)húzás a lovaknak

Sok ló, mely sétakocsit kénytelen húzni a városi utcákon a versenypályákról kerül ki, mint “kivénhedt” vagy “hasznavehetetlen” jószág. A telivéreket, hogy gyorsabb sebességre ösztönözzék őket, gyakran trenírozzák a versenyekre úgy, hogy mögéjük kis kocsit kötnek, így a kocsiló tulajdonosok azt gondolják, hogy ezek a lovak hozzá vannak szokva a teherhúzáshoz. De a telivérek sokkal alacsonyabbak és könnyebbek, mint a tradicionális “kocsilovak” és nem szoktak hozzá a nehéz rakományok húzásához.
Sok kocsiló származik a földművelő amish közösségekből is. Az ő állapotuk már leromlott, így nem alkalmasak a földeken végzett munkára. Amikor a lovak pedig már nem bírják húzni a nehéz kocsikat, eladják őket húsfeldolgozó üzemeknek vagy állateledel gyártó cégeknek.

Szabályok és szabálytalanságok

A kocsihúzás még az egészséges lovaknak sem könnyű kirándulás. A legtöbb város csak minimális előírásokkal rendelkezik a kocsilovak munkakörülményeire vonatkozóan, és ezeket a szabályokat is ritkán tartatják be. A kocsiló-tulajdonosok pedig ismerik az összes kiskaput városuk törvényeiben. A Canadai SPCA egyik tisztviselője szerint “ha a szabályok azt mondják, hogy egy ló kilenc egymást követő órát dolgozhat, de elfelejtik beleírni, hogy ez egy 24 órás periódusra vonatkozik, akkor a hajtók dolgozni fognak a lóval 9 órán keresztül, adnak a lónak egy vagy két óra pihenőt, majd mennek vissza az utcára.” Ez azt eredményezi, hogy sok ló 12 vagy több órát dolgozik naponta, gyakran extrém időjárási körülmények között.

Ahogy Misty esetében is, az időjárási körülmények gyakran végzetesnek bizonyulhatnak a dolgozó lovak számára. A kocsilovak ki vannak téve a száraz hidegnek és a perzselő hőségnek. Az Észak-Amerika Kocsituljadonosai nevű kereskedelmi szervezet szabályzata megengedi például, hogy akocsilovak jóval a fagypont alattihőmérsékleten is dolgozzanak.

A nyári hónapokban a lovak a folyadékvesztéstől szenvednek vagy a hő okozta stressztől néhány óra leforgása alatt elpusztulhatnak. Néhány város megtiltja a kocsihajtást, amikor a hőmérséklet elér egy bizonyos szintet, de gyakran a hivatalos időjárási iroda leolvasása nem pontosan tükrözi az utcákon tapasztalható hőmérsékletet.

Egy tanulmány, amit a Cornell Egyetem adott ki, például azt találta, hogy az időjárási iroda által rögzített levegőhőmérséklet, közel 50 fahrenheit (10 Celsius) fokkal hidegebb lehet, mint az aktuális aszfalthőmérséklet. New York City Közlekedési Minisztériuma úgy találta, hogy az aszfalt felszínének hőmérséklete nyáron elérheti a 200 Fahrenheit, vagyis kicsit több, mint 93 Celsius fokot.

Balesetek készenlétben

A lovak és a sűrű városi forgalom halálos keveréket alkotnak. Igencsak megkérdőjelezhető a kocsihajtók azon állítása, miszerint a legtöbb lónak nyugodt munkát biztosít a kocsik és teherautók közötti munkavégzés. Sok balesetet, sérülést és akár – lovakat és embereket érintő – halálesetet is okoz a lovak “kisértetként” való felbukkanása a forgalomban. A lovak számára normális, hogy “az ijesztő helyzetekre pánikba eséssel és meneküléssel reagálnak.”

A nemzetközi kocsiló-balesetekről készült felmérés szerint a balesetek 85 százalékában a kiváltó ok egy állat hirtelen felbukkanása volt. Az alkalmak 70%-ában történt emberi sérülés, és 22%-ában emberhalál. Ugyanezt a felmérés elvégezték New York Cityben is, ahol a legmagasabb a lovaskocsi-balesetek aránya az országban; ezek során a lovaknak 98%-a sérülést szenvedett. A sérülések és halálos kimenetelű szerencsétlenségek leginkább az autók és lovaskocsik közötti összeütközések következményei majdnem a legtöbb városban, ahol megengedett a lovaskocsival való közlekedés, beleértve Cincinnattit Ohioban; Salt Lake Cityt Utahban; Charlestont Dél-Karolinában; Denvert Coloradoban; Baltimoret Maryland-ben; és Houstont Texasban.

A kocsilovak egészségkárosodása

A füst és a kipufogógázok a városi közlekedésben szintén veszélyesek a lovakra. Jeffie Roszel állatorvos tanulmánya szerint, “a szennyezett légutak és a légzőszervi szekrétumokból (váladékokból) vett minták nagyon nagy tüdőkárosodást mutatnak ezeknél a lovaknál, hasonlót, mint amit egy erős dohányosnál tapasztalhatunk .” A lovak orrlukai általában csak 3 – 3,5 lábnyira (0,9 – 1 méterre) vannak az utca szintje felett, tehát ezek az állatok “valóban “orral-a-kipuffogóban”-életet élnek.”

A kocsilovak rutinosan tűrik az alulképzett kocsis kezeit. Ráadásul, mivel állandóan a kemény aszfalton állnak és mennek, a “sántaság és patakárosodás elkerülhetetlen” a kocsilovaknál. Egy szakértő szerint “a probléma csak rosszabbodik a tulajdonosok és hajtók nagy többségének tapasztalatlansága miatt, akik ugyanúgy alkalmatlanok a sántaság felismerésére, mint ahogy nem hajlandók elszenvedni pénzveszteséget, amiatt hogy a lovat kivonják a szolgálatból pár napra.” Sok hajtó nem tudja, hogy hogyan kell rendesen felszerszámozni az állatot; vagy túl lazára hagyják a szíjakat, amik kidörzsölik és feltörik a ló bőrét, vagy olyan feszesre csatolják a hevedereket, hogy azok szorítanak. Ezen kívül kevés lovat patkolnak olyan gyakran, ahogy az szükséges lenne.

Bizonytalan körülmények

A kocsilovak körülményei akkor sem sokkal jobbak, amikor nem az utcákat róják. A kocsilovak istállóiban végzett razziák bebizonyították, hogy gyakori a szalma vagy egyéb alom nélküli elhelyezés, az állások padlóját húgy és lócitrom borítja, szinte semmilyen szellőzés nincs az istállókban, és a lovaknak vízhez sincs szabad hozzáférése. Sok istállónak emeletes padlója van, – mint a parkolóházaknak, – meredek feljáróval egyik emeletről a következőre. Az emeletek egy istállóban olyannyira elrohadtak, hogy gyakran beszakadtak a lovak súlya alatt, ismételten az állatok lábtörését okozva. 1991-ben, egy kocsiló-tulajdonos két lova New Yorkban belepusztult a rossz szalmával való takarmányozásba.

Nem romantikus

Nem meglepő, hogy a lovaskocsi-tulajdonosok úgy tekintik az iparuk szabályozására tett próbálkozásokat, mint a gazdasági fenyegetést. Olyan megszorító intézkedésekről van szó, melyek olyan szabályokat tartalmaznak, mint pl. hogy hol és milyen hosszan tudnak a lovak dolgozni, hőmérsékleti korlátozások, és kötelező állatorvosi gondoskodás. Egy kocsiló tulajdonos Charlestonban fel van háborodva; szerinte “a törvényhozás nevetséges.”

Anna Sewell írta klasszikus regényében a Fekete Szépségben, “Az az én tanításom, hogy ha kengyetlenséget látunk, vagy rosszabbat, aminek megállítására megvan a lehetőségünk, és nem teszünk semmit, akkor mi is bűnrészesek vagyunk.”

Az emberek szerte a világon egyetértenek és fokozottan kezdik felismerni, hogy a lovaskocsi-ipar az és nem a kocsihajtó az, aki (nam a bakra) felülteti őket. Az érintett lakosság nyomására a lovaskocsikra vonatkozó kitiltásokban egyre több nagyváros vesz részt, például Palm Beach (Florida), Santa Fe (Új-Mexikó), Las Vegas (Nevada), London, Párizs és Toronto. Hazánk vajon mikor követi a jó példát?

Rianna
Forrás: Zoldmagazin.com
Kép: canva
Frissítve: 2024.03.20.

1...483484485...699484. oldal a 699-ból
© Lovasok.hu
Hiba bejelentés