Rövid hírek a lovak világából
2009. 30. hét
Pálya helyett pláza?
Vásárvárost, vidámparkot és szerencsejáték-központot álmodik a dunakeszi lóversenypályára és repülőtérre egy brit hátterű befektetőcsoport.
Éppen akkor zuhant a nézők közé a dunakeszi repülőnapon egy kisrepülőgép, amikor a klub és a városi önkormányzat viszonya amúgy is pattanásig feszült.
A repülőtérnek Nemzeti Közlekedési Hatóság a tavaszi felülvizsgálatkor csak néhány hónapos repülési engedélyt adott, ami augusztus végén jár le. Az ok formális: az engedély egyik feltétele, hogy a reptéringatlan tulajdonosa – itt az önkormányzat – megbízzon valakit az üzemeltetéssel, ez azonban még nem történt meg. A helyhatóság azt hangoztatja, hogy már készül a tervezet, sokan azonban a közel 90 hektáros ingatlant érintő üzletet sejtenek a háttérben.
Aggodalmaikat megalapozhatja egy terv a repülőtérrel szomszédos téli galopp-pálya fejlesztéséről, amely tavasszal megjárta a helyi képviselőtestületet is. A képviselőknek bemutatott dokumentumból kiderül, a tervezők a többi lovaspályával és a repülőtérrel is számoltak.
A tervezet többféle megoldást kínál, ám olyan, nehezen értelmezhető felhasználási lehetőségeket is felsorol, mint például „lóvilág”, „lóegyetem” vagy „állati Tesco”.
Az expókoncepció szerint a jelenlegi téli pályán vidámpark és kereskedelmi egységek kapnának helyet, a tréningpályán és a repülőtéren pedig kiállítási pavilonok épülnének, s része a tervnek egy ügetőpálya is.
A helyi civil mozgalom, a Szeretem Dunakeszit! aktivistái szerint az érintett területek egy része természeti, régészeti, illetve műemléki védettség alatt áll. A természetit – helyi védelemként – maga az önkormányzat adta a lovaspályák területének.
A repülőtér területén él Pest megye egyik legnagyobb ürgepopulációja A rövid füves, nyílt pusztán élő, vagyis tipikus „repülőtéri állat” ürge úgynevezett kulcsfaj az ökológiában: miközben rovarokat fogyaszt, többek közt táplálékul szolgál nagyobb ragadozóknak. A régészeti védelem törvényi erejű, mert a lovaspálya területe alatt található a római kori védrendszer, a Gödtől Temesvárig húzódó úgynevezett Csörsz-árok egy darabja.
Forrás: HVG
Beszámoló Bálint Laci állapotáról
Iványi Zsuzsi beszámolója Bálint Laci állapotáról:
„Először is nagyon szépen köszönjük az érdeklődést! Jólesik, hogy Laci iránti aggódás, érdeklődés az idő múlásával sem enyhül…
Bizony elég sok idő telt el május 12-e óta, de Laci hatalmas ereje, gyógyulni akarása, és persze a körülötte tevékenykedő egészségügyi dolgozók, orvosok, ápolók, gyógytornászok megfeszített munkája eredményeképp egyre jobban van… Ez a folyamat hosszú lesz, tudjuk azt is, hogy műtét is vár még rá, de bízunk és hiszünk a felépülésben. Laci gyógyulása ma már az ország egyik legjobb rehabilitációs intézetében folytatódik.
Anita ereje hatalmas! Igyekszik rendet tartani a tanyán, életben tartani az ottani működést. Ebben persze az ott dolgozóknak, segítőknek is nagy szerepük van.
Emellett persze szeretne minél többet Lacinál lenni, ami időben és anyagilag is próbatétel elé állítja, de bírja! Teszi ezt két kisgyerek mellett, úgy, hogy mindig előtérbe állítja azt a dolgot, ami éppen a legfontosabb.
S nem kis jelentőséggel bíró dolog az sem, hogy Bajáról, Nagykanizsáról, Budapestről is érkezett a napokban tárgyi felajánlás. Nagy segítség ez is, köszönjük! Köszönet az eddig összes felajánlásért, mindenkinek, akár névvel, akár névtelenül tette ezt!
Emellett szeretném megköszönni a Lovasok.hu segítségét is. A legutóbbi felajánlást a Kávéházi Beszélgetések után hallhattunk… Dallós Zsófi a Bálint családnak ajánlotta fel a bevétel rá eső részét. Szeretném jelezni, hogy a pénz célba ért! Nagy köszönet e nemes és nagylelkű ajánlatért!
Üdvözlettel Iványi Zsuzsi
Ui.: Egyik éjszaka azt álmodtam, hogy Laci szeptemberre többé-kevésbé felépül… Ugye az álmok valóra válnak??”
Hatodik érzék
Egy svéd kutatás tudományosan is alátámasztotta, hogy a lovas szívverésének gyorsulása a ló szívverésének gyorsulásához vezethet.
Ez alátámasztja azt, amit a lovasok eddig is állítottak: a lovas bizonytalansága elbizonytalanítja a lovat is. Az Uppsalai Egyetem szakértői a The Veterinary journal ehavi számában adtak hírt kutatásuk eredményéről.
A kutatás során számos különféle fajtájú, nemű, korú lovat és különféle lovasokat teszteltek.
Minden résztvevőt arra kértek, hogy két pont között lovagoljon végig, illetve hogy vezesse végig a pontok között a lovát. Az egyik alkalommal azt mondták a lovasoknak, hogy valaki egy esernyőt fog kinyitni az útvonal mellett (ez végül nem történt meg).
Mivel a ló semmit nem tudott az esernyőről, a kutatók biztosak lehettek abban, hogy szaporább pulzusát kizárólag a lovas idegessége okozhatta.
Ez a kutatás kiváló bizonyítéka annak, mennyire érzékenyek lovaink az ember hangulataira.
Frissítve: 2024.01.15.
Fotó: Canva
