Gidrán

Gidrán

A Gidrán fajta eredete 1816-ra nyúlik vissza, amikor Fechtig báró Egyiptomban megvsárolta a Gidran Senior névre keresztelt arab telivér mént. Ez a kis sárga ló Bábolnán állt tenyésztésbe, ahonnan Gidran II nevű csikója átkerült Mezőhegyesre és vegyes kancaállományt fedezett.

Az 1840-es években tértek át a ménesek származás szerinti csoportosítására. Ekkor tűnt fel, hogy az addig “Sárgaménesnek” nevezett kancaállomány túlnyomórészt Gidran származású volt.

Hogy elkerüljék a rokontenyésztést, illetve, hogy a fajta küllemi- és teljesítmény-értékét  javítsák, angol telivér méneket használtak, így a gidrán fajtát akár egy anglo-arab populációnak is tekinthetünk.

A gidrán hasznosítása a nyereg alatti munka felé tolódott el, így a XX. század elejére egy jól lovagolható, homogén, nemes küllemű huszárló, valamint Európa meghatározó anglo-arab fajtája lett.

A gidránt 1885-ben ismerték el önálló fajtaként.

1920-ban, a román megszállást követően, az akkor 98 gidrán kancából a román csapatok 74 lovat hadizsákmányként magukkal vittek. Mindössze 13 kanca maradt meg, a többi egyed a harcok során eltűnt és csak 1944-re sikerült a kancalétszámot 90-re bővíteni.

A két világháború közötti időszakban, a korábbi tapasztalatokra alapozva, már kevésbé használtak angol telivér méneket a tenyésztésben, inkább az arab telivér és kisbéri félvér lovakat részesítették előnyben, feltűnően jó eredményekkel: eltűntek a használatbeli problémák és egy értékes állomány alakult ki viszonylag rövid idő alatt.

A II. világháború után a tenyésztés középpontjába a megfogyatkozott állomány fejlesztése, valamint a meglévő vérvonalak megőrzése került.

1957-ben az egész ménes átkerült Mezőhegyesről a Dalmandi Állami Gazdaságba.

1975-ben az Országos Állattenyésztési Felügyelőség, közreműködve az Állattenyésztési Kutatóintézettel, Borodpusztán új törzstenyészetet alapított. A borodpusztai tenyészet többször is gazdát cserélt az évek alatt, végül 1996-ban a Pannon Lovasakadémiához került Marócpusztára. Időközben szintén ide került a megszüntetett Dalmandi gazdaságból a gidrán kancaállomány.

A gidrán legtipikusabb ismérve, hogy kizárólag sárga színben fordul elő. Tömeges testfelépítésű, középnehéz hátas fajta. Feje testtömegével arányos nagyságú, középmagasan tűzött, egyenes profilvonalú. Nyaka középmagasan illesztett, közepesen hosszú. Marja kifejezett, hosszan hátbanyúló, elég jól izmolt. Háta és ágyéka szintén közepesen hosszú, szügye széles, jól izmolt, mellkasa többé-kevésbé mély, dongás. Az anglo-arab hatás ellenére erős csontozatú, lábszerkezete túlnyomórészt szabályos, de durva lábszerkezeti hibáktól mentes.

Kiváló sportteljesítményeket tudhat magának ez a magyar lófajta. Az 1928-as amszterdami olimpián Elliot megszerzi a díjugratás aranyérmét. Bíbor Gidrán felállítja a távolugrás nem hivatalos világrekordját, amikor a Rákos patakot (10 méter széles) hibátlanul átugorja. Az 1930-as években Pauly Hartmann és Legszebb díjlovaglásban Aachenben az olimpiai nagydíj 5. helyét szerezték meg. Ezek a sikerek nem csupán a fajta kiválóságát, de genetikai értékét is bizonyítják.

Az egykori huszárló napjainkban miitaryban és díjugratásban remekel és bizonyítja rendkívüli tehetségét, de szintén megemlítendő, hogy 99 Gidran VI (Obeliszk) az 1992-es kettesfogathajtás magyar bajnoka. Déva Gidrán Hűtlen az utóbbi évek egyik kimagasló military lova egyetlen magyarként tudott minősülni a Sidney-i olimpiára.

Magyarországon kívül csak Románia és talán még Bulgária rendelkezik még kisebb létszámú ménessel, ezért a fajta tisztán való fenntartása Világörökségi szempontból is igen jelentős.

Marmagassága 155-180 cm közé tehető
Kitételek a fajtához tartozáshoz:

  • 4 generációra visszamenőleg igazolandó a ló őseinek származása (csak sárga színű,  Arab, vagy Anglo-Arab  lehet)
  • A gidrán fajta kizárólagosan csak sárga lehet. Az a ló, amelyiknek az ősei között található olyan, amelyik fajtatiszta gidrán, még nem lesz gidrán fajtájú.
  • A gidrán fajtában a sárgától eltérő bármely szín kizáró ok.

A kizárólag sárga színben előforduló huszárlónak hányadtatatt sors jutott a történelem során, mára azonban kiváló sportló, legfőképp militaryban csillogtatja meg tehetségét.

Veszélyeztetett fajta, az egész világon kevesebb mint 200 egyede van!

A szöveg egy részét fordította: Tyr
Forrás: Kisbéri és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület, Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad
Fotó: Haga Zsuzsanna
Frissítve: 2023.03.21.

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Hozzászólások