A magyar pusztaötös titka
A pusztaötös ötlete közel száz éve egy osztrák festő fejéből pattant ki, megvalósításához azonban magyar csikósok kellettek. A piktort idővel elfelejtették, de a vágtázó pusztaötös nélkül ma már elképzelhetetlen bármilyen alföldi lovasbemutató.
Történt, hogy bizonyos Ludwig Koch nevű osztrák piktor az 1900-as évek elején meghökkentő képpel rukkolt elő. A festmény egy pusztaötös hátán vágtató szilaj magyar postást ábrázolt, amint hatalmas porfelhő közepette nyargal, hogy mielőbb eljuttassa a címzettekhez a postai küldeményeket. A festő vízióját német jelentkező híján végül Lénárt Béla híres magyar lovas valósította meg. Tőle aztán sokan eltanulták a meglehetősen veszélyes mutatványt, így jutott el a pusztaötös Bugacra is, ahol mára a legfőbb idegenforgalmi látványosságnak számító lovasbemutatók elengedhetetlen részévé vált. (A pusztaötös hajtója a két hátsó lovon állva maga előtt három lovat hajt ügetésben, majd eszeveszett vágtában úgy, hogy a lovakkal csak a hajtószáron keresztül van kapcsolatban.)
Fekete Sándor (45), a bugaci Ménes Kft. telepvezetője fogatos édesapja révén szerette meg a lovakat. Mint mondta: nyolcadikos kora óta lovagol, később fogatot is hajtott, tehát mindenhez ért, ami a lovakkal kapcsolatos. Húsz esztendeje rövid ideig ő is aktívan részt vett a pusztaötös-bemutatókon. Aztán elvitték katonának, leszerelés után azonban nem folytatta a bemutatókat. Bár ő többé nem áll fel a lovak hátára, a bugaci ménestelep vezetőjeként nem szakadt el a lovaktól. Így arról is tudomása van, hogy Gödöllőn tíz, Tápiószentmártonban tizenkét, míg a Hortobágyon már tizenhat lóval is bemutatták a lélegzetelállító vágtát.
A bugaci pusztaötöst jelenleg László Attila (38) hajtja. A Gondi Béla nyomdokaiba lépő jakabszállási származású fiatalember tízéves kora óta lovagol. Hajtott pusztaötöst, pusztanyolcast, fogatot, és külföldön is megfordult, végül mégis a pusztaötös mellett kötött ki. Ettől a kudarcok sem riasztották el. Mert bizony megesett – mesélte –, hogy levetette a hátáról a két „nyers ló”. Sőt! Előfordult, hogy vágta közben esett le a lovakról, melyeket aztán egy közeli erdőben sikerült befogni. Hat hónapig nyomta az ágyat súlyos gerincsérüléssel, aztán felkelt és kezdte elölről.
Állítja: a pusztaötöshöz rendkívül fontos a lovak kiválasztása. Nem elég az azonos testalkat, az állatok kora, vérmérséklete is hasonló kell legyen, de felmenőiket se hagyják figyelmen kívül. A kiválasztást aztán egyéves kitartó gyakorlás követi, melynek végére a hajtó és lovai „egy testté” olvadnak össze. Csak ezután következhetnek bemutatók. A turisták elé már a precízen kidolgozott produkció kerül: a hatalmas porfelhőben veszettül vágtató lovak és a hátukon boszorkányosan egyensúlyozó csikós. Elvégre német ötletről van szó, még ha magyar virtus kellett is a megvalósításához.
2007.04.14.
Forrás: Petőfi Népe
Frissítve: 2023.03.20.
Fotók: Canva
