Építsünk istállót!….Építsünk istállót?
Télen kívül nagyon hideg van, és alacsony a páratartalom, bévül melegebb, (jó istállóban 5-10 Celsius fokkal) és jóval nagyobb a páratartalom (Kovácsy-Monostory: „…Tapasztalásból itélve a 10 és 15 R. foku (8-12- Celsius fok -K.M.) meleg között ingadózó hőmérsék a lovak számára általában legalkalmasabb. A mely istállót tehát középszámitással és állandóan 12 R. foku (10 Celsius fok) melegen lehet tartani, az mindenféle ló számára alkalmasnak mondható, más szóval: e tekintetben czélszerüen berendezettnek nevezhetó. Egyedül a csikó és csikóskancza-istálló tesz e tekintetben kivételt, a mely 14-15 foku lehet.”). Ilyenkor a meleg is, a pára is kifelé törekszik.(Mindkettőnek van esze, arra megy, amerre könnyebb.
Itt kell szólni a mumusként emlegetett „hőhíd” fogalomról. Azokat a rossz hőszigetelő képességű épületszerkezet részeket nevezzük hőhidaknak, amelyek szinte ellenállás nélkül bevezetik a külső hideget a belső tér felé, (pontosabban a meleget ki..). Ahol a Párának ellensége, a Harmatpontú Hőmérséklet állja útját, ott nem tud mit tenni, kardjába dől, és lecsapódik. (szabatosabban: minden relatív páratartalomhoz tartozik egy harmatponti hőmérséklet).. és a lecsapódott víz nem válik köddé, hanem jéggé, mégpedig, ha ezt a szerkezeten belül teszi, repesztő hatása komolyan sérti a falazat, vakolat állagát, valamint a tulajdonos, és karöltött tervezője jóhírét. Jó szemléltető példa erre az üvegfelületen előbb megjelenő pára, majd csordogáló víz, hébe-hóba az ízléses csokorba szedett jégvirág. Ilyenre alkalmat adó szerkezetek pl. a külső hőszigetelés nélkül beépített betonáthidalók, az ún. koszorúk, fém, vagy akár vékony fa ajtó-ablakkeretek, maga az üvegezés.
Némelyiken megfelelő hőszigetelő kialakítással lehet segíteni, némelyiken nem, vagy nem érdemes, és a páralecsapódás károsító következményeit más módon kell megelőzni.
A belső felületi páralecsapódás, majd szerkezetbe szívódása melegágya mindenféle gombák megtelepedésének is.
A páralecsapódás meggátlására két eszközünk van: a jobb hőszigetelésű, és a szabad páravándorlást nem akadályozó falazatféle megválasztása, és a belső páratartalom csökkentése.
Magam elsősorban a másodikkal kezdeném, hiszen az istálló páratelt levegője egyszersmind dús széndioxid, és egyéb nem szükséges gázok jelenlétére is utal. Tehát szellőztessünk! Ha jó a levegő, és mégis túl hideg van odabennt, akkor nem elégséges hőszigetelésű az épületünk. (Ilyenkor, felfogásom szerint, ha jeges szél nem fúj odabentt, vagy a kitett víz nem fagy meg, ez még mindig jobb, mintha meleg van és még büdös is)
Mire aztán kialakul valamiféle klíma az istállónkban, azt számos összetevő alakítja ki, a falak, a falakban lévő mindenféle nyílások, és azok zárói, szelelők, a padló, a födém, a tető, padlástér (vagy nincs padlástér), a héjazat, az abrak, a széna, a szalma, a lovak, a gőzölgő trágya, kint a nap, a szél, a hó, az eső, mi magunk és a JóIsten.
S lészen minden szép egyensúlyban, ahogy terveztük, „12 R fokú”.
DE: amit raktunk estig, leomlik reggelre, mert akkor jön a lovász, és kinyitja az ajtókat.
És most apróra szedem az egészet, külön-külön sorba vesszük és értékeljük minden ízét, a nagyobb egységektől a kisebbek felé haladva, hogy aztán a részeket csokorba fogva ismét egésszé tegyük.
A külső határoló és teherhordó falak:
…Hard (rock)…:
Nem jó a vályog, csak vastag fal építhető belőle, páraszellőzésre alkalmatlan, érzékeny a nedvességre és különben is túl meleg lesz tőle az istálló. Alkalmatlanok a vert falak, tapasztott -patics- falak. Beton szóba sem kerül. Környezetbarát építőanyag a cementtel stabilizált, ún. préselt földtégla, olcsó, helyben gyártható, istállóépítési tapasztalatról nem tudok, lakóházakat építenek belőle, a mi céljainkra jóság tekintetében valahová a vályog, és az égetett agyagtégla falazat közé helyezném, de lehet, hogy igazságtalan vagyok.
Kőfalat lehetne rakni, az ára -ha helyben nincs –magas, a kövek minősége, és egyéb épületfizikai tulajdonságai igen változatosak, általában páraáteresztő képessége csekély. Belső felülete komoly többlet vakolatigénnyel bír.
1. a tégla, kő, gyönyörűséges
A tömör égetett agyagtégla jóságban határeset. Szép viszont lehetne, ha kívül nincs vakolva, amolyan látszótégla, akkor viszont drága is. Belül, ha nem akarjuk, hogy mindenféle kosz a fúgákban –téglaközi rés- megüljön, vakolni kell.
A falazat felületképzésénél ügyelni kell arra, hogy az jó páraáteresztő képességű, és valamelyest tisztántartható legyen
Belső vakolatként inkább ajánlott a zsengénél kicsit fejlettebb (estleg szulfátálló) cementhabarcs, mivel az a nedvességet, még a vizet is jól tűri, akár mosható súrolhatő, „gőzborotválható” is.
A vakolaton a szokásos meszelés alapvetően helyénvaló. Figyelemmel kell lenni viszont arra, hogy a mészréteg a nedvességre igen érzékeny, könnyen lemállik, mennél több az egymásra hordott meszelés, annál inkább párafékező hatású, egyre nagyobb a lehetősége a páralecsapódásnak, ezért lehet olyan sok helyen akár megszámolni is a rétegeket, látható, hányszor meszeltek …
A mosható, jó minőségű, jó páraáteresztő -és persze drágább- festékek hosszú távon megérik az árukat.( Nem a legszebb látvány, azon túl viszont minden tud, ami nekünk kell, a festetlenül és meszeletlenül (fésületlenül és meztelenül… izgalmas, és szép ez a nyelv….) hagyott cementhabarcs vakolat)
Gyakorlatban az egyik legjobb kompromisszumnak tűnik az ún. B30-as (belül lukacsos) blokktéglából készült vakolt falazat.
Elég nagy tömegű ahhoz, hogy kellő mértékű hőtároló (hőkiegyenlítő) hatású legyen, megfelelő a filtrációs (légáteresztő) képessége, elegendő a hőszigetelőképessége. Egyszersmind legnagyobb örömünkre talán a legolcsóbb is.
(B30-as falazat hőszigetelő képessége kb. azonos a kisméretű égetett téglából rakott 38 cm-es faléval, de páraáteresztő képessége jobb., hőtárolóképessége viszont kisebb)
A többi, manapság sztárcégek által gyártott egyéb -és persze a humán építés tekintetében jó minőségű- falazó blokkok szintén használhatóak, de ezek számunkra legtöbbször túl jó hőszigetelők, ugyanakkor a hőtárolóképesség rovására kisebb tömegűek, és persze nem olcsók.
Többrétegű , nagyobb tömegű, ráadásul 
kiszellőztetett légréses falazat építése igazán nem ellenjavalt, .. sőt…, de ez zseb kérdése.
…soft…
Nálunk nemigen van hagyománya, talán az Őrséget kivéve, bár mára onnan is kiveszett: a tisztán faszerkezetű istállók. Pedig éppen nem feledni valók. Tán az egyetlen komoly hibája a tűzveszélyessége. Nevezetesen, hogy kívülről is meg lehet gyújtani (hiszen belül -ha rendesen almozunk- égne minden úgyis..). Amit biztosan tudunk – és ez általános statikai-dinamikai szabály tapasztalat szerint-: a 40-45 mm-es akác, vagy egyéb keményfa pallót, ha 1,2-1.4 m-ként megtámasztott, rögzített, ló nemigen rúgja szét. Aztán : ha cserből, akácból készül, nem is rágja meg. Súrolható, végül is tisztán tartható, mindenképpen tiszta érzetet kelt, barátságos, természetes, elég jó hőszigetelő, páraáteresztő.
Attól nem kell félni, hogy rúgásmagasság felett nem tökéletes az illeszkedés, sőt ha piciny rések vannak, ahol a lég járhat ki-be, az a jó…arra ügyelni kell, hogy rúgásmagasságig a fenti statikai-szabályt tartsuk, a fölött, ha kétrétegű a falunk, lehet deszkavastagságú is az anyag, és a rések is lehetnek tágabbak. A fafal mindenképpen a talaj felől nedvességet nem közvetítő lábazatra szerkesztődjék, Mindenféle szerkezetnél, így itt is elsőrendű szabály, hogy az illesztések, csatlakozások (láb, pata, patkó, patkó sarok) beakadásra alkalmat ne adjanak. Hézag, rés, elemtávolság ( függőleges-függőleges, függőleges –vízszintes felületek között): 0 –nulla-(helyenként 2-3 mm), vagy nagyobb mint 20 cm legyen (8-10 cm mélység mellett).
De lehet a pallókba pl. 4-5 cm átmérőjű lyukakat fúrni a megtámasztások közelében pl. szellőzés számára. Fa épületszerkezetet szegezett kapcsolatokkal építeni amúgy sem illő, (csak jobb híján, és statikailag méretezett, számított szegkiosztási terv szerint) esetünkben pláne nem, csavarkötések, és ácskötések alakítandók ki, ami értő kézben még egyszerűbb is, de síkból semmi ki nem lóghat.
Fa falaink lehetnek két rétegűek, akkor pallóból (2×40-45 mm), fentebb deszkából (2×22-25 mm), vagy egyrétegűek, akkor 80-90mm-es pallóból készülhetnek.
Faszerkezetű falnál –mint az egyéb beépített fa szerkezeteknél is – gondoskodni kell a fakonzerválásról -gomba, rovarmentesítésről-. Léteznek egyszerű, egészségre ártalmatlan termékek, amelyeknek alapanyagai természetes növényi olajok, viaszok, gyanták és gyönyörű felületet adnak. A tűzvédelem kérdéskörét egy külön fejezetben tárgyalnánk, Bársony Antal tűzvédelmi mérnök, gyakorló tűzoltó tiszt segítségével. A fa-falak esetét tekintve előrebocsátjuk: Önálló istállóépület faszerkezeteit normális esetben nem kell lángmentesítő, égéskésleltető vegyszerrel kezelni, a tartószerkezetek keresztmetszeteit un. beégés-számítás figyelembevételével kell statikailag méretezni.
…super light…
elképzelhető olyan istálló „falazat” is, amI igazából széltörő háló. A szélfogó hálók a szél 30-50 %-át képesek felfogni, örvény kialakulás nélkül. Ilyen megoldást viszont már tényleg csak végszükségben, nagy ínség idején alkalmaznék, vagy versenyek idején mobil boxok felállításánál. Végülis tavasztól őszig haználható. Itt arra is figyelemmel kell lenni, hogy a ló a hálót el ne érje, alkalmasint ez korlát, vagy palánk közbevetésével biztosítható.
A hálók az épület tartóoszlopaihoz, vagy keretekbe rögzíthetők.
… még két felvetés a falakhoz, azok anyagától függetlenül:
… kiálló falsarkoknál, ahol azok a közlekedési vonalba esnek, megvan a „csípőletörés” veszélye. Ezekhez a sarkokhoz magam mindig tervezek a padló felett indítva a mennyezethez, vagy máshoz megbízhatóan rögzítve 15-18 cm átmérőjű gömbfát -ami, ha tengelyén el tud forogni, még jobb-. A térből kevés helyet vesz el, alig többet, mint amennyi amúgy is leesne a közlekedési „űrszelvény” miatt, de elég jó szolgálatot tehet.
… ha a végfali oldalon is „ketrecz” van, ott a nagy hideg felület felé a ló egyik oldala sugarzó formában ad le hőt, ezért annak a falnak illene sokkal jobb hőszigetelő képességűnek lenni, hogy a hőáram arrafelé kicsi legyen. (fordítsuk képzeletben tenyerünket a hideg üvegablak felé, majd húzzunk elé akár csak egy függönyt, és már értjük is a dolgot).
(…s mert egyébként nem nagyon fűtik a légteret, csak elejükkel élvezik a kandalló sugárzó melegét, ezért magas, és meleg támlájú az angolok kandalló előtti fotelje, és még igy is mind reumás…)
Írta: Kovács Miklós okl. építészmérnök
Equitrend Mérnökiroda
