A néhai francia patkolókovács, Jean-Louis Brochet szerint „a lovak nem tudnak beszélni, de ha megtanulsz figyelni rájuk, rájössz, hogy valójában folyton fecsegnek.” Az pedig természetesen minden szituációban nagyon fontos, hogy megértsük, mit mondanak a lovak. Az alábbiakban néhány példát mutatunk be arról, hogyan is kommunikálnak ezek a figyelemre méltó állatok.
Aki kicsit is ismerős a lovak világában, tisztában van azzal, mennyire fontos számukra a testbeszéd. „Mivel az emberek nagyrészt a verbális kommunikációra alapoznak, számukra természetes, hogy a lovak által kiadott hangokra koncentrálnak, amikor azt próbálják kitalálni, mit mondanak” – magyarázza Jennifer Williams, PhD az Equus magazinban. „Azonban, mint sok más állat, a lovak is sokkal inkább a testtartásukkal, a mozdulataikkal és a viselkedésükkel kommunikálnak, nem pedig a hangjukkal.”
Valójában, mondja Williams, míg az olyan hangok, mint az etetéskor hallatott elégedett höhögés elég nyilvánvalók, más jelzések sokkal összetettebbek. Az egyik legjobb kiindulási pont – ahogy azt a legtöbb kezdő lovasnak tanítják – a lovak füle. Nem csak azért, mert a hallásuk állítólag sokkal fejlettebb az emberénél, hanem azért is, mert fülükkel egyértelmű jelzéseket adnak különböző érzelmi állapotokról.
Például, ahogy arra Williams és mások is felhívják a figyelmünket, ha egy ló hátracsapja a fülét, az azt jelenti, hogy „mérges, és esetleg harapni vagy rúgni készül”. A hátrafelé fordított fülek azonban lehet, hogy csak azt jelzik, hogy a ló egy háta mögül érkező hangot próbál beazonosítani. Ha azonban a ló stressz-szintje megemelkedik, akkor ennek lehet az a folytatása, hogy a ló hátracsapja a fülét. A lovak – evolúciós szempontból – zsákmányállatok, így természetes számukra, hogy veszélyforrásokat keresnek környezetükben. Ha a fülek előre néznek, az állat akkor is éberen figyel – arra, ami előtte van.
Emellett minden lónak saját egyénisége is van, ami befolyásolja az emberekkel történő interakciókat. Vannak azonban más univerzális gesztusok és testtartások is, amelyekkel a lovak kommunikálnak. Ilyen például a fej pozíciója és mozgatása: leengedi, ha nyugodt; felemeli, ha a távolban akar beazonosítani valamit, és el akarja dönteni, hogyan reagáljon rá (ugyanakkor lovaglás közben ez fájdalomra is utalhat); a lehajtott fej előre-hátra lengetése pedig agressziót fejez ki.
Valójában a ló egész teste – a lábától a szájáig, az orrlyukától a szeméig, az ajkától a farkáig – folyamatosan kommunikál különböző módokon. Az állat testbeszédének felismerése és értelmezése nagyon fontos képesség, ami idővel fejlődik ki.
Az embereknek ezenkívül azzal is tisztában kell lennie, hogy milyen típusú lóval foglalkoznak, akkor is, amikor érzelmet próbálnak kifejezni veregetéssel, öleléssel vagy puszikkal. Amelyről ez a videó is emlékeztet bennünket:
Bizonyos helyek, amikről azt gondolnánk, hogy a ló szeretné, hogy megérintsük, például az orra, gyakran kerülendők vagy legalábbis nagyon óvatosan kezelendők. A lovak emellett nagyon érzékenyen észlelik a környezetüket, így a reakciójuk attól is függ, hogy az őket megérintő személy mennyire magabiztos.
A lovak kommunikációjának kutatása – beleértve azokat a módszereket is, amelyekkel specifikus üzeneteket közvetítenek az emberek felé – jelenleg is folyik. Az utóbbi évek felfedezései közé tartoznak a Rachele Malavasi, PhD és kollégái által folytatott vizsgálat eredményei, melyek szerint „a lovak társas lények, akik készségeket fejlesztettek ki a társadalmi egység fenntartására. Ennek részét képezik a társas kapcsolatok, a védelem a kívülállókkal szemben, a szociális segítőkészség és még a szociális tanulás is. … Az is kiderült, hogy készség-készletük részét képezi az emberekkel való szándékos kommunikáció képessége.”
2019.01.21.
Fordította: Kresák Réka
Forrás: Eurosport.com
Frissítve: 2022.08.31.
Fotó: Canva
