Idén tizennyolcadik alkalommal rendezik meg a Nemzeti Vágtát – ezt a különleges, országos jelentőségű eseményt, amely mára mindenki számára ismerős lehet, és amelynek középpontjában a ló áll. A Vágta történetéről és kulisszatitkairól Szotyori Nagy Kristóf, a Nemzeti Vágta versenyigazgatója adott interjút a Lovasok.hu-nak.
„A rendezvény eredetileg Budapestre, a Hősök terére lett megálmodva – mondja Szotyori Nagy Kristóf. – Az volt a célunk, hogy a főváros közönsége mintegy színházi produkcióként tekinthessen be a lovasvilágba. Ez tizenöt éven át így is valósult meg. A Hősök tere azonban minden szépsége ellenére komoly logisztikai kihívásokat jelentett.
Gyakorlatilag egy zöldmezős építkezés volt minden évben. Szerdán vagy csütörtökön kezdtük el felépíteni a pályát. A műjégpálya szolgált háttérhelyszínként – ez is egy különleges, de nehezen alakítható környezet. Hétfő reggelre pedig már vissza kellett adnunk az egész területet a városi forgalomnak. Ez minden évben egy hatalmas szervezési feladat volt.”
Mindez azonban nem vette el a szervezők lendületét – sőt, évről évre sikerült megvalósítani azt az élményt, amelyért a Nemzeti Vágtát az egész ország megszerette: a hagyományok, a közösség és a lovassport ünnepét.
A budapesti évek után a Nemzeti Vágta új fejezethez érkezett: immár harmadik alkalommal rendezik meg a versenyt Szilvásváradon.
Bár a Hősök tere patinás, ikonikus helyszín, Szilvásvárad egészen más lehetőségeket és élményt kínál – erről is beszélt nekünk Szotyori Nagy Kristóf:
„Persze, Szilvásvárad nem a Hősök tere – fogalmazott a versenyigazgató –, de cserébe van ott egy valódi lovas stadion, egy olyan infrastruktúra, amely egyébként is turisztikai látványosság, egy igazi turista paradicsom. Ez lehetőséget ad arra, hogy az ország egy másik régióját is megszólítsuk: a nyíregyházi, debreceni, miskolci, egri közönséget – és még a budapestiek is szívesen ellátogatnak ide.”
“A helyszínváltásnak természetesen gazdasági szempontjai is vannak.”
“Szilvásváradon nem kell lelátót vagy pályát építeni, kevesebb mobil egységre van szükség, az alapok adottak. Igaz, egy kicsit szűkebbek a lehetőségek, de éppen emiatt másfajta produkciókat is jobban meg tudunk jeleníteni. Tavaly ugyan az eső sok nehézséget okozott, de szinte telt házzal ment a rendezvény, különösen a vasárnapi napon. Akkor azt éreztük, hogy sikerült átadni a Vágta lényegét, a valódi értelmét.”
“Mert a Vágta – bár formálisan egy amatőr lovasverseny – valójában sokkal több annál.”
“Mindig azt mondom – folytatja Kristóf –, és ebben teljes egyetértés van köztem és Lázár Vilmossal, akivel közösen visszük ezt a rendezvényt, hogy a Vágta egy országimázs fesztivál. Tudom, hogy ez a kifejezés mára kissé elkopott, de mégis találó. Ezt Geszti Péter ültette el a fejemben már a legelején, és azóta is ezt vallom.
A Nemzeti Vágta ugyanis egyedülálló módon képes összekötni a fővárost és a vidéket, a hagyományokat és a modern élményt, a lovassportot és a közösségi ünnepet. A Vágta valódi különlegessége pedig abban rejlik, hogy – akár a sienai Palio mintájára – az ország bármely pontjáról érkező lovasok egy helyen, közös szabályok mentén, közösségként mérhetik össze tudásukat.
Magyarországon nincs még egy ilyen esemény – teszi hozzá Kristóf. – Ahol egy-egy település lovasa a saját zászlaja alatt versenyezhet, és ahol az egész ország szurkolhat egyszerre, együtt, ünnepi hangulatban.
Külső szemmel maguk a futamok egyszerűnek tűnhetnek, de ez egyáltalán nincs így. Bátor, rátermett, ügyes lovasokra van szükség, és erre alkalmas, felkészült lovakra. Ahogy a Forma 1-ben sem elég egy jó autó vagy egy jó sofőr, a Nemzeti Vágtán is több dolognak kell érvényesülnie a sikerhez.”
“Az évek során sokféle lovas indult a Nemzeti Vágtán. Nagyon sokan akarták magukat kipróbálni, volt köztük olimpikon, díjugrató, lovastusás is. Jelenleg 60 település képviselteti magát és ezt a számot stabilan tudjuk tartani.”
“Ma az igazi kihívás az, hogy hogyan szólítjuk meg a gyerekeket.”
Ebből a felismerésből született meg a Kishuszár Vágta, valamint a Huszárgyerek futamok gondolata is, ahol póni lovakkal indulhatnak a fiatalok.
Idén a 14–17 évesek között 24-en állnak majd rajthoz, míg a 10–13 évesek között – amit én magam is néha ijesztően fiatalnak érzek – 16 huszárgyerek indul. Fontos, hogy a pónik mérete, súlya szabályozva van, minden pontosan koordinált – hangsúlyozza Kristóf.
Ez a program nem csupán lehetőséget ad a fiataloknak, de hidat is teremt a generációk között.”
“Így válik a Vágta nemcsak versennyé, hanem olyan nemzeti ünneppé, ahol a hagyomány és jövő találkozik.”
A Nemzeti Vágta igazi országos és nemzetközi jelentőségét azonban nemcsak a központi esemény adja, hanem aza különleges rendszer, amely az indulók kiválasztására lett megalkotva.
„Ami igazán országos ismertséget ad az egész eseménynek, az az, hogy annak idején Geszti Péter kitalálta: legyenek kvalifikáló versenyek. Ezeket neveztük el elővágtáknak. Ezzel nemcsak Magyarország minden szegletét vontuk be, hanem a határon túli magyarságot is.”
“Itt már nemcsak sportról vagy kultúráról van szó – hanem valami mélyebbről.”
“Szívdobogtató érzés, amikor a Sepsiszentgyörgy melletti Székely Vágta zárásánál megszólal a magyar Himnusz. Vagy amikor a Vajdasági Vágtán ugyanez történik. Eljutunk a Felvidékre, sőt még a szlovéniai Muravidékre is, ahol csak egy kisebb magyar közösség él, de ott is van lovas szív.
Ez a Vágta egyik legkülönlegesebb vonása: képes összekötni a magyarságot politikától, határoktól, különbségektől függetlenül. Egy közös nyelven szól: a ló, a lovaglás, és a hazaszeretet nyelvén.
Az egész túlmutat mindenféle feszültségen. Itt nincs „ez a csapat” meg „az a csapat”, mint mondjuk a fociban. Itt mindenki egy településnek szurkol, vagy egy lovasnak, egy lónak, akivel valamilyen kötődése van. Ez összeköt.”
“…és mindez Szilvásváradon csúcsosodik ki. – Van egy kavalkád, egy közös tér, ahol mindenki együtt tud ünnepelni. Ez az igazi ereje a Vágtának.”
“Nyilván maga a produkció – vagyis amit a közönség lát – az egy különleges dolog. Egy klasszikus versenypályán másképp lehet megmutatni a lovas tudást, mint egy ovális vágtapályán. A Vágta egyik ereje azonban éppen abban rejlik, hogy ez egy egyszerűen átlátható versenyforma. Nincs túlbonyolítva. Mindenki látja, ki az első, ki a második, ki esett ki, és ki jut tovább.
Ez a dinamika, ez a sebesség, ez a látványosság teszi olyan vonzóvá. Laikus nézőként sem kell különösebben ismerni a lovassport szabályait – itt nem kell nagyítót venni a kézbe, mint mondjuk egy vívásnál vagy jégkorongnál, hogy kiderüljön, mi is történt pontosan. Itt minden világos. Ez a fajta letisztultság és egyértelműség az, amit a nézők is szeretnek.
Említettük az olasz Palio-t, de azért ez nem teljesen ugyanaz. Ott olyasmik is „elmennek”, ami nálunk biztosan nem. Nálunk a biztonság elsődleges szempont, és ezt nagyon komolyan vesszük. Olyan pályát kellett kialakítani, amely nemcsak látványos, hanem lovagolható is, és mindenekelőtt biztonságos – a lovaknak, a gyerekeknek, a póniknak is. Ez nem ment egyik évről a másikra – idő kellett hozzá, hogy megtaláljuk a megfelelő megoldásokat.
Az is fontos volt, hogy azok kerüljenek a nagy nyilvánosság elé, akik valóban odavalók. Ezért az elővágták helyszíneit is komolyan megválogattuk. Így azok jutottak tovább, akiknek már van egyfajta „lovas jogosítványuk” – tudással, tapasztalattal, felkészültséggel.”
“Ez a rendszer biztosítja azt, hogy a fő eseményen olyan lovasok szerepeljenek, akik méltó módon képviselik a saját településüket, és akikért valóban lehet szurkolni. A közönség pedig így egy magas színvonalú, tisztán követhető, izgalmas versenyt kap – minden évben.”
A jövő mindenképpen a gyerekeké.
“Azt látjuk, hogy egyre több fiatal érdeklődik, egyre többen szeretnének indulni, egyre több megkeresést kapunk szülőktől, edzőktől, lovardákból. Ez nagyon jó jel. Ez azt mutatja, hogy a Vágta valami olyasmit ad, ami megérinti őket – és ez a legfontosabb.
De fontos az is, hogy a szakma felelősséggel nézzen erre. Fel kell mérni, ki való oda, és ki nem. Ez egy visszatérő tapasztalatunk az elővágtákon. Egy versenyhelyzet, egy Vágta-futam, az teljesen más, mint amikor valaki egy csendes hétköznap lovagol egy nyugodt lovardában. Ott egyedül van a lóval, itt meg rengeteg néző, hangosbemondó, zene, start, versenydrukk. Ez egy teljesen más állapot – a ló számára is.
És bizony előfordul, hogy az edzők ezt nem mindig mérik fel jól. A versenyhez nemcsak jó lóra van szükség, hanem ülésstabilitásra, biztonságérzetre, rátermettségre, és nem utolsó sorban bátorságra is. Aki erre még nem kész, azt meg kell óvni, mert egy ilyen versenyhelyzet próbára tesz mindenkit.”
“Ezért is tartjuk olyan fontosnak az elővágtákat. Szűrőként működnek, és évről évre egyre inkább azt látjuk, hogy kevesebb a felkészületlen induló. Ez pedig jó irány – mind a résztvevők, mind a közönség szempontjából.
Ami pedig magát a fő eseményt illeti, korábban a Hősök terén, most már a szilvásváradi stadionban, azt látjuk, hogy a lebonyolítás szintjén már nem jelenik meg a szakmaiatlanság. Az elmúlt évek tapasztalataiból tanultunk, kialakult egy olyan szakmai csapat, amely pontosan tudja, mit hogyan kell csinálni. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy ez az esemény ilyen magas színvonalon tud működni.
Ehhez jönnek még azok a kiegészítő lovasprogramok, amelyeket mindannyian jól ismerünk. Ezek színesítik az élményt, sőt néha szinte viszik is a show-t.
Behoztuk a Fogatvágtát is – és ez egy olyan látványos dolog, amit mindenki élvez és ugyanez igaz a nemzetközi futamokra is. Ezek az extra programok mindig különleges hangulatot teremtenek. Rendeztünk már rendőrlovas versenyt is, ami szintén egy olyan szenzáció, amit ritkán látni.”
Persze ott vannak azok a produkciók is, amik igazán emelkedetté teszik a Vágta hangulatát: a méneshajtás, a pusztaötös, a csikósbemutató. Most lehet, hogy egy lovas ember azt mondja: „Én ezt már láttam százszor is.” Lehet, hogy a lovasokat ez kevésbé hozza már lázba, hiszen rengetegszer találkoztak már vele, de sokan éppen ezekért az élményekért jönnek el: hogy lássák a csikósokat, a pusztaötöst, a magyar lovas hagyomány legszebb pillanatait.
Mindezek itt, élőben történnek, a szemük előtt, nem filmen, nem egy képeslapról. Ez az, amit csak a Vágta tud megmutatni – és ez adja meg az egész esemény lelkét.
2025.05.27. Lovasok.hu, interjút készítette: Fülöp Tamás
Elővágták
2025. május 24.
Vajdasági Vágta a Nemzeti Vágta Szabadkai Előfutama Szabadka
- helyezés – Topolya – Kisutcai Miklós/My Boy Merlin
- helyezés – Magyarkanizsa – Pašalija Kira/Vajk
- helyezés – Szabadka – Koncz Dorottya/Hűség
- helyezés – Kishegyes – Cékus Árpád/Déva Szándék
Kishuszár Vágta
- helyezés – Kishegyes – Csörgő Lilien/Bohóc
Huszárgyerek futam
- helyezés – Orom – Vajda Anna/Jáde
Őcsény, 2025. május 25.
Sárköz Vágta a Nemzeti Vágta Őcsényi Előfutama
- helyezés – Szentkirály – Csiki Laura/Jimmy
- helyezés – Érsekhalma – Tusori Györgyné Anikó/Csoda
- helyezés – Nyúl – Marczali Laura/Kökény
Kishuszár Vágta
- helyezés – Békés – Marik Franciska/Indiana Tango
- helyezés – Kalocsa – Szentgyörgyi Sára/Herceg
Huszárgyerek futam
- helyezés – Törökszentmiklós – Csontos Zara/Techon Mayo
- Vácdukai Vágta a Nemzeti Vágta Előfutama – Vácduka, 2025. június 14.
- Székely Vágta a Nemzeti Vágta Székelyföldi Előfutama – Sepsiszentgyörgy, 2025. június 21-22.
- Iváni Vágta a Nemzeti Vágta Előfutama – Iván, 2025. június 28.
- Felvidéki Vágta a Nemzeti Vágta Dunaszerdahelyi Előfutama – Dunaszerdahely, 2025. július 5.
- Szemenyei Vágta a Nemzeti Vágta Előfutama – Szemenye, 2025. július 20.
- Borsodi Vágta a Nemzeti Vágta Hernádkak-Belegrádi Előfutama – Hernádkak-Belegrád, 2025. augusztus 3.
- Muravidéki Vágta a Nemzeti Vágta Lendvai Előfutama – Lendva, 2025. augusztus 16.
- Festetics Vágta a Nemzeti Vágta Gyenesdiási Előfutama – Gyenesdiás, 2025. augusztus 17.
- Vasadi Vágta a Nemzeti Vágta Előfutama – Vasad, 2025. augusztus 24.
