Kiállítás a lovak történelméről a British Museumban
II. Erzsébet királynő magángyűjteményének ritkán látható darabjait is felvonultatja a londoni British Museum nagyszabású lótörténeti kiállítása, amelyen ókori leletek, festmények, trófeák és szobrok mutatják be a lovak háziasításától a modern lóversenyekig vezető hosszú és kalandos utat.
A The horse: from Arabia to Royal Ascot (A ló: Arábiától az ascoti királyi lóversenyig) című tárlat az uralkodó trónra lépésének 60. évfordulóját ünneplő programsorozat részét képezi. Az érdeklődők május 24. és szeptember 30. között kereshetik fel az ingyenes kiállítást.
A kiállítás védnökségét is vállaló II. Erzsébet királynő a múzeum rendelkezésére bocsátja a híres brit versenyló, Persimmon ezüstből készült Fabergé szobrát.
A látogatók a lóportréiról híres George Stubbs (1724-1806) brit festő egyik ritkán látható alkotását is megnézhetik, mely egyébként a windsori kastély egyik magántermét díszíti.
A tárlaton helyet kapnak a British Library, a Fitzwilliam Museum és a Royal Armouries (Királyi Fegyvertár) által kölcsön adott tételek is, valamint Szaúd-Arábiából érkező ritka tárgyak.
A British Museum saját gyűjteményéből különleges ókori leletek kerülnek kiállításra. A múzeum szerint a lovak története maga a civilizáció története. Ezek az állatok óriási hatással voltak az ókori társadalmakra – a tárlat egyebek között a Közel-Kelet történetére gyakorolt hatásukat veszi górcső alá.
A lovak több mint ötezer évvel ezelőtti háziasítása drasztikus változást eredményezett az emberiség történetében. Szakemberek szerint elsőként a dél-oroszországi, ukrajnai sztyeppéken háziasították őket, míg a Közel-Keleten minderre az i. e. 2300 körül került sor. Ezt megelőzően szamarakat használtak a szállítmányozáshoz.
Az Irak déli részén elterülő Úr ókori sumér város királyi temetőjében talált leletek tanúsága szerint az állatokat általában nehéz, de technológiailag fejlett járművek elé fogták be.
Ezekben a korai társadalmakban a lovak idővel a gyorsabb közlekedés eszközeivé váltak.
A kiállításon helyet kap egy igazán különleges lelet is: a Mezopotámiában talált, nagyjából i.e. 2000 és i.e. 1800 közötti időszakból származó égetett agyag lenyomat a lovast és lovát megörökítő legkorábbi ismert ábrázolások egyike.
Ókori asszír leletek szerint a lovak idővel a hadviselés és a vadászat meghatározó szereplőivé váltak. A gondosan kidolgozott és díszített lószerszámok a lovak, hajtók és lovasok státuszáról, illetve az őket övező tiszteletről árulkodnak. Az arab, perzsa, török és mogul miniatűrök, kerámiák, valamint kéziratok a hátasok egyre növekvő jelentőségét bizonyítják az iszlám világban az i. sz. 7 századtól kezdődően.
A British Library gyűjteményéből kölcsön kapott, lovagi művészetről szóló 14. századi kézirat gyönyörűen illusztrálva szemlélteti a lovak megfelelő gondozásának a szabályait, az akkori legújabb lovaglási technikákat, a professzionális fegyverhasználatot, manővereket és a kidolgozott felvonulási alakzatokat.
Nagy-Britannia esetében az arab telivérek 18. századi meghonosításától kezdve a modern sporteseményekig (ascoti derbi és olimpiai játékok) követhetik végig a látogatók a hátasok szigetországi történetét.
2012.05.14, Forrás: MTI, http://www.britishmuseum.org, http://www.horsetalk.co.nz
Frissítve: 2024.05.27.
Fotó: Canva
