keresés a lovardák között
Főoldal   »   Lófajták

Furioso - North star - Mezőhegyesi félvér




 

Furioso - North star - Mezőhegyesi félvér 

Története Tulajdonságai Jelene és jövője
Tudnivalók vásárlásnál Források

 

 

 Magyar fajta, a XIX. századból ered, kialakulása az 1841-es évekre tehető. A Mezőhegyesi félvér megnevezése arra utal, hogy ménese Mezőhegyesen volt található. Melegvérű.

Az alapítómén Angol telivér volt mely a fajtát méretben javította. Furioso egy pej angol telivér volt. Ugyanakkor meg kell említenünk North Star nevű angol telivér mént is, mely szintén sokáig fedezte Mezőhegyes kancáit. A fajta kialakulására a Nóniusz fajta is hatással voltamellyel szoros rokonságban áll a Furioso.

Nagyszerű hátasló, feje nemességet tükröz, nyaka nem túl hosszú, a test zömök, mellkasa mély, lapockája dőlt, a hátulsó lábak erősek, fara jól izmolt. Marmagassága 170 cm körüli, jellemző színe a fekete és a pej, de sárga is lehet.

A furioso-north star vagy mezőhegyesi félvér Magyarországon kitenyésztett, a 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat értelmében nemzeti kinccsé nyilvánított lófajta.

A fajta kialakulása

A Mezőhegyesi félvér jele XIX. század közepén a magyarországi lótenyésztés szakmai központjának számító Mezőhegyesen az alakuló angol félvér fajtát a pej színű ménesben fedező angol telivér mének formálták a kor katonai igénybevételének megfelelően. A nyereg alatti és fogatos használatra is egyaránt alkalmas, tömeges mezőhegyesi félvér kialakulása során két angol telivér mén tűnt ki ivadékai minősége alapján. A pej színű Furioso-t Magyarországon tenyésztették, a fekete North Star-t Angliából importálták. *


Mindkét törzsalapító telivér mén nagytermetű, erős csontú, jó mozgású volt, és kiváló örökítőnek is bizonyult, mert csikóik a többi telivér ménhez képest robosztusabbak, kitartóbbak voltak és az eredeti tenyészcélban megálmodott típust testesítették meg. Ráadásul a két törzs a kölcsönös keresztezések során egymást jól kiegészítette, mivel a kedvező tulajdonságaik jól kombinálódtak.

Mezőhegyesi félvér

A mezőhegyesi fajták kialakulása és gyors megszilárdulása az eredeti elgondoláson alapuló tenyésztési módszernek köszönhető. Ennek alapján az első időszakban a szoros rokontenyésztéstől sem riadtak vissza, így adván egységes jelleget és egyöntetűséget a típus alapján kiválogatott kancák, és egy-egy kiváló mén ivadékainak. A fajták egységes arculata négy-öt generáció elteltével nemcsak külsőre kezdett kirajzolódni, hanem örökítésében is megszilárdult.

Furioso és North Star Senior fiai és unokái tenyésztésbe állításuk alkalmával törzsménszámokat kaptak, ami a nyilvántartás alapját képezte. Ezt követően a legmarkánsabban örökítő mének közül törzsenként kettőt kiválasztva négy geneologiai vonalat alapítottak, melyek szisztematikus kombinációjával a fajtatiszta tenyésztés keretein belül is fenntartható volt a szükséges genetikai sokszínűség. Az esetlegesen felmerülő hibákat, vagy hiányosságokat a jól megválasztott telivér mének alkalmazásával, vagyis a cseppvér keresztezés módszerével próbálták kiküszöbölni.



A furioso-north star - a kiegyezést (1867) követően a Magyar Állami Kincstár tulajdonába kerülő mezőhegyesi ménesbirtokon - a kor kiváló lótenyésztés irányítója Kozma Ferenc munkássága során vált Európában is elismert és méltán irigyelt ideális lófajtává. Ez a fajta az egész ország lótenyésztésére hatást gyakorolt, mivel sok magánménes választotta a mezőhegyesi félvér méneket, a tömegesítés, a nemesítés és a munkakészség javítása céljából. A kisbéri félvérfajta tenyésztése során is többször furioso és north star méneket használtak a csontalap és a karakter megszilárdítása érdekében. A századfordulón sok külföldi és hazai állattenyésztési kiállításon csodálták és díjazták a fajta bemutatott egyedeit.

Sötétpej Furioso


A Furioso North Star jele A történelem viharai a lótenyésztést sem kímélték. Az első világháború idején a mezőhegyesi lóállományt még sikerült egybe tartani, de ezt követően a területfoglalási szándékkal érkező román megszálló csapatatok, az 1920-as kivonulásuk alkalmával, magukkal vitték a törzsméneseket. (Romániában egyébként mindhárom mezőhegyesi fajtának külön-külön törzsménest hoztak létre, és a mai napig fajtatisztán tenyésztik a furioso állományukat is.)

A román kifosztást követően az országban fellelhető kancákból nagy nehézségek árán sikerült regenerálni a fajtákat, de nemsokára újabb sorcsapás szakította félbe a jól haladó tenyésztési munkát. A második világháború végéhez közeledve a szovjet csapatok elöl visszavonuló katonai méneskar a mezőhegyesi törzsállományt először a Dunántúlra menekíti. Ezt követően Pettko-Szandtner Tibor méneskari főparancsnok irányításával a fajták kancaállományát két azonos genetikai részre osztották, és az értékes szállítmányt különböző irányokba indították útnak. A nyugatra induló csapat a németországi Bergstettenig jutott. Az észak felé tartó bevagonírozott lovaknak, pedig a csehországi Zehusice volt a követhető utolsó állomása.

Az előbbi amerikai, az utóbbi szovjet fogságba került és a győztesek hadizsákmányként kezelték. A Bergstettenbe került lovak történetéről több leírás is ismert, ráadásul ezek egy részét összeszedték és hazahozták Magyarországra. A másik csoport sorsát 40 év történelmi homálya fedi.

Mezőhegyesen 1945 után újból nekiláttak a fajták regenerálásának. 1960-ban a ménest elköltöztették először a Nagykunsági Állami Gazdaságba, majd a megmaradt törzsállomány töredéke alkotta Kiskunsági Állami Gazdaság törzsménesét. Az apajpusztai ménes adta rövidesen az ország legeredményesebb díjugrató lovait, mindezt annak ellenére, hogy a tenyészcél már nem katonai, hanem mezőgazdasági jellegű, mert a parlagon heverő földek megműveléséhez a jó lóra ismét nagy szükség lett. Ennek megfelelően a fogatos használat vált általánossá, de a törzsállomány kipróbálásában nagy szerepet játszó egykori méneskari dolgozók szakértelmének köszönhetően a lovassportokban is kitűnő teljesítményt nyújtó lovak születtek Mezőhegyesen.

 Az eredetileg mezőhegyesi állomány azonban leromlott, elveszítette vezető szerepét. Időközben több mezőgazdasági termelőszövetkezet is kialakította a maga furioso-north star tenyészetét. A rendszerváltás során a legtöbb tenyészet magánkézbe került. 1978-ban Lajos bajor herceg a magyar államnak ajándékozta 50 lovát, s ez az alapja a mai bugaci ménesnek. A szétszóródott állományok és tulajdonosaik összefogására 1989-ben megalakult Furioso-North Star Lótenyésztő Országos Egyesület. A kancalétszám még ma is 500 alatt van, ezért a fajta veszélyeztetett helyzetű.

A 2001-ben megalakult Nemzetközi Tenyésztő Egyesület működése - a fajta közép-európai elhelyezkedése révén - összefoghatja, és új lehetőségekhez juttathatja a hazai furioso-north star tenyésztőket is.

* 1841-ben egy igen eredményesen versenyző, jó örökítőképességű mén, Furioso került a mezőhegyesi ménesbe gróf Károlyi György méneséből. Furioso pej színű, nagyon szép angol telivér volt, kissé robusztusabb fajtatársainál, és magas genetikai értékkel bírt, ezért bevonták az akkor alakuló, katonai igényeknek megfelelő angol félvér kialakításába. Mezőhegyesen 10 évig fedezett, s eközben közel 180 utódot nemzett. 1852-ben érkezett North Star, szintén angol telivér, de Furiosóval ellentétben ő fekete volt. 6 évig fedezett, s ő is sok utódot hagyott hátra. A két törzsalapító mén utódait idővel keresztezték. Eleinte rokontenyésztést is alkalmaztak, hogy az új fajta tulajdonságait rögzítsék, így néhány nemzedéknyi idő alatt az örökítés is megszilárdult. Mind a Furioso-, mind a North Star-vonalból származó lovak igen szép sikereket értek el a kiállításokon, versenyeken. Ez segítette a fajta elterjedését, több magánménes is kialakult.

Tulajdonságai:

Nemes, tömeges angol félvér. Küllemi korrektségére mindig nagy gondot fordítottak. Nagy rámájú, erős testalkat jellemzi. Középnehéz hámos és hátas típus. Feje egyenes vonalú, nemes. Hosszú, karcsú, izmos, középmagasan illesztett nyaka van. Baltavágása kifejezett, hosszú, magas, izmos mar jellemzi. Háta középhosszú vagy rövid, kötése feszes. Fara jól izmolt, többnyire tojás vagy dinnyefar. Mellkasa mély, de emellett elég dongás is. Hosszú, széles, dőlt lapockája van. Lépése, ügetése térnyerő, lendületes vágtájú.

Fontos értékmérője a hátas- illetve fogatos alkalmasság, az ennek megfelelő testalkat, és a nyugodt, kiegyensúlyozott vérmérséklet. Vagyis a nagyon vékony, alacsony, túl finom, „törékeny”, „ideges” lótípus nem jellemzője a furioso fajtának. A fajta egyedei általában jó mozgású, nyugodt vérmérsékletű túra- hobbi- vagy fogatlovak.

 

Bottal mért marmagassága:

160 - 165

Szalaggal mért marmagassága:

167 - 175

Övmérete:

185 - 195

Szárkörmérete:

21 - 22

Színe:

pej és ennek különböző árnyalatai, lehetőleg minél kevesebb jeggyel. Előfordulhat a fekete és a sárga szín is, amely két pej ló párosítása során bármikor kihasadhat, de a sárga színű egyedek törzsállományban tartására nem törekednek. A szürke szín a mezőhegyesi fajták katonai jellegénél fogva eleve kizárható. Szlovákiában viszont mind a szürke, mind a sárga színű példányokat törzskönyvezik. A szürke szín nem kívánatos, de 2004 óta elfogadott Magyarországon is.

A Furioso-North Star fajta elég erőteljes és tömeges volt ahhoz, hogy fogatos lóként elvégezze a hadsereg szállítási munkáit, de megőrizze az angol félvér nemességét, haladós mozgását, minek következtében ideális többhasznú ló. Szilárd szervezetű és jól alkalmazkodik a szélsőséges éghajlati és talajviszonyokhoz. A furioso-north star hosszú, hasznos élettartamú, munkában edződött lófajta. Emiatt ma még leginkább, mint igáslovat használják, de hátas, hobby és túralóként is egyre többen keresik.

Bár nem kifejezett sportló, eredményes díjlovak, díjugrató és military sportban használt egyedek, sőt fogatsportban világbajnokok is kerültek ki a fajtából. Nyugodtsága, egyenletes mozgása miatt a leginkább a lovastorna sportágban kedvelt.

Jelene és jövője:

A törzskönyvi ellenőrzésben álló kancák száma közelíti az ötszáz egyedet. A jelenlegi kancaállomány túlnyomó többsége népies jellegû tenyészanyagra vezethetõ vissza, de származásukban az egykori Furioso-North Star ősökre visszavezethetők.

Magyarországon kívül Romániában és Szlovákiában található kisebb létszámú fajtatiszta állománya, ahonnan az utóbbi néhány évben megindult tenyészanyag import révén sikerült néhány eredeti mezőhegyesi vonalat regenerálni. Legjelentősebb tenyészete a Hód-Mezőgazda Rt. Aranyági ménese és a bugaci Táltos Panzió ménese.

 

Tudnivalók a Furioso North Star vásárlásához

Mire figyeljünk?
Elsősorban – mint minden ló vásárlás esetén – hogy az igényeinknek megfelelő lovat válasszuk. Ha családi, hobbilovat keresünk, vagy gyerekek társául szánjuk, érdemes belovagolt 5-12 év körüli heréltet választani. Ha a tenyésztéssel is kacérkodunk, és inkább kancát választunk, különösen fontos hogy alapvető tulajdonságai – természet, mozgás, szögellések – rendben legyenek, hisz ezeket csikójára is örökíti. Mént csak tapasztalt lovasként érdemes tartani.

Ha a Furioso fajtára esett a választás, akkor jó tudni, hogy a fajta regisztrált egyedei döntően nyereghelyen sütöttek. A jelenleg megtalálható sütések a következők:

 

„Villás”
 

– Ez a sütés inkább a 10 év feletti lovakon látható, háromágú villa, a jobb ágon egy csillag

„F” betűs

– ez a sütés váltotta a villás bélyeget

„Sárvári koronás”
 
– ez a volt sárvári ménes leszármazottain látható, ezek az egyedek vagy Balatonfenyvesről (Pusztaberényből) vagy Bugacról származnak, ők is Furiosok, csak külön ménesbélyeggel rendelkeznek.


A legújabb sütés 2009-től érvényes, ezen az F betű mellett apa vagy anyajel is látható.

Ha mégis nyakon sütött lovat szándékozunk megvenni, mindenképp érdemes a sütést leolvasva a területileg illetékes lótenyésztési felügyelőnél http://www.mllsz.hu/szovetseg/felugyelok.html rákérdezni a származásra. Egy telefon sok csalódástól kímélheti meg a lóvásárlót.

A fajta tenyésztő egyesülete és tagjai szívesen segítenek kérdés esetén akár a származás, akár a megvásárolni kívánt ló küllemének értékelésében. Forduljanak hozzánk bizalommal az egyesület elérhetőségein, illetve az alábbi e-mail címen és telefonszámon: pluvet@gmail.com , Dr. Plutzer Imre: 06 30 242 14 19.

 

Forrás:

- Történelmi állatfajtáink enciklopédiája, Szer.: Tőzsér János, Bedő Sándor, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2003.
- Jenna2, 
- részletek Páger István: Lovasnemzetünk múltja és jövője c. szakdolgozatból SE-TSK Lovaskultúra oktató szak, 2007
-
tudnivalók vásárlásnál - írta: Ivanics Réka

Képek: MFTOE

Az oldalon található lófajták másolása szerzők engedélye nélkül szigorúan tilos, és szerzői jogot sért!

Kép:

http://www.furiosonorthstar.hu/

 





Cikkajánló:


Hozzászólások:

























   
Horze Lovasáruház   KLP   Lovasvilág Lovasbolt   Decathlon   Tanita Lovasboltja   szerverbérlés, szerverhoszting, szerverüzemeltetés