keresés a lovardák között


Nemzeti Lovarda

A Nemzeti Lovarda történeteCSIO***-W Budapest
Szépítsük meg a Tattersallt!

 


 

A Nemzeti Lovarda története és kialakulásának előzményei

 
Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc leverését követően az ország - így a lótenyésztés is - nagy veszteségeket szenvedett. A nagy mértékű megtorlások és a hazai passzív ellenállás kaotikus állapotokhoz vezetett. A ló és a lovaglás iránti igény hatására, a Nemzeti Lovar Egylet elnökének javaslatára Pesten új lovardát építettek Ybl Miklós tervei alapján. Az impozáns kivitelű Nemzeti Lovarda 1857-ben került átadásra az Ötpacsirta utcában - jelenleg Pollach Mihály tér a Nemzeti Múzeum mögött - melyben lovarda, lövölde, vívó, testgyakorló és táncterem működött. Az akkori Nemzeti Lovarda a II. Világháború végéig üzemelt, amikor a háborús sérülései miatt a Műemlékek Országos Bizottságának a tiltakozása ellenére - 1945 után - lebontották, illetve más feladat ellátására tették alkalmassá. 

A kiegyezést - 1867 - követően a lótenyésztés helyzete még alig változott, pedig az ágazat nemzetgazdaságilag igen komoly értéket képviselt. Hosszas tárgyalások és ő Felsége Ferenc József közbenjárásával sikerült elérni, hogy a bécsi Legfelsőbb Udvari Haditanács 1869-ben átadta a Magyar Államnak a hazánk területén alapított "Császári és Királyi Állami Ménesintézmény"-eket: Sepsziszentgyörgy, Nagykőrös és Székesfehérvár. Ezen intézmények voltak hivatva elsősorban arra, hogy minőségi tenyészanyagot biztosítsanak az ország részére.

Időközben egyre gyorsabb ütemben fejlődött az immár egyesített - 1873 - főváros, Budapest. A belváros utcáit kikövezték, a lakosság létszáma nagymértékben növekedett; több útvonalon közlekedtek már Omnibuszok - az első járat 1833-ban indult - melynek több telephelye volt a Fővárosban.

A lótenyésztés fejlesztése és a minőségjavítás érdekében fontos feladatai voltak az államnak, a társadalmi szervezeteknek és az egyéneknek egyaránt.

A "Lótenyésztés Emelésére Alakult Részvénytársaság" - 1877-ben jött létre és célul tűzte, hogy vásárok, kiállítások és versenyek szervezésével igyekeznek elősegíteni a hazai lótenyésztés fejlődését.

A fent említett "hosszúnevű társaság" 1878-ban megállapodást kötött a Székesfővárossal, mely szerint -"30 évre megszerzi lóvásártérül a VIII. kerületi Külső-Kerepesi út mentén fekvő Városi Omnibusz Telep területét, az épületeivel és a hozzá tartozó telkekkel együtt."

A nagy kiterjedésű - 46544,40 négyszögöl - téglalap alakú terület a Központi-Keleti pályaudvar mellett, a Külső-Kerepesi út és a Kerepesi temető között helyezkedett el.

Ezen a telepen kezdte meg működését a "Lótenyésztés Emelésére Alakult Részvénytársaság", és az itt folytatott tevékenységeik miatt nevezte el a területet a pesti nép -"Tattersall"-nak!

Egy jómódú angol kereskedőcsalád leszármazottja, Mr. Richard Tattersall 1760-ban Londonban, majd 1766-ban New Market-ben istállót létesített, ahol lovak bértartásával, kiállítások, vásárok és árverések szervezésével, lókereskedelemmel foglalkozott; valamint bérlovardát üzemeltetett. Megbízhatóságának hírneve miatt a későbbiekben a kontinens több nagyvárosában is létesült eladó-bizományos istállókat mint egy védjegyként "Tattersall"-nak nevezték el. 

 Az első budapesti lókiállítást és árverést 1878. május 5-7. között itt a Tattersall-ban rendezték meg nagy sikerrel. Ezzel egyidejűleg ügetőversenyt is szervezetek a Városligetben kettes fogatok részére. A rendezvény megnyitóján az uralkodó ő Felsége Ferenc József is megjelent Erzsébet királyné társaságában.

A telep fennállásának 120. éves évfordulóját 1998 májusában ünnepeltük, mely alkalommal a főhatóságunktól - Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium - jubileumi oklevelet kaptunk.

Az eredeti célkitűzésnek megfelelően folyamatosak voltak a lókiállítások, vásárok és az árverések. Az ügetőversenyek népszerűsítése és az egyre fokozódó igények kielégítése érdekében, egy állandó ügetőpályát alakítottak ki a Tattersall területén. A pálya megnyitása 1883 májusában volt, nemzetközi mezőny részvételével. A verseny alkalmával Monarchia, majd magyar rekord született. Az ügetőversenyeket 1892-ig folyamatosan megrendezték, majd néhány évig kerékpárversenyeknek adott helyet a pálya.

Új színfolttal bővült a Tattersall tevékenysége 1894-től; az FM és az OMGE által megszervezett luxusló árveréssel egyidejűleg itt rendezték meg az első budapesti lovasversenyt, melynek programjában díjlovaglás, díjugratás és szalagtépés szerepelt.

A bérleti idő leteltével - 1909-ben - a terület ismét a Székesfőváros kezelésébe került. Ettől kezdve - a régi királyi adományként nyert "vásártartási jog" alapján - itt rendezték Budapest hivatalos lóvásárait. A Tattersall ez időtől vált a márkás lóanyag mindennapi vásárhelyévé.

Itt alakult meg 1914-ben az első magyar kifejezetten sportlovaglással és lovasversenyek rendezésével foglalkozó szervezet, a "Budapesti Lovassport Egyesület".

A Főváros Törvényhatósági Bizottsága 1931 májusában megtartott Közgyűlésén megszavazta a BÜE - Budapesti Ügető Egyesület - kérését, miszerint a Tattersall területén építhetnek maguknak új ügető-versenypályát. A területet szigorú feltételekkel adta át a Főváros a BÜE-nek:

- Az 1/3-ad részén, a hátaslovak számára megmaradó Tattersall-ban a régi fővárosi istállókat felújítják, újakat építenek és kialakítanak egy korszerű, fedeles lovaglócsarnokot. Ez az 1932-es átadáskor Európa második legnagyobb fedeles lovardája volt, a telep 10-10 istállójában pedig 308 lovat lehetett kényelmesen elhelyezni.

- A 2/3-ad részén megvalósítják a világvárosi viszonylatban is megfelelő, minden tekintetben európai szintű, és méretű, modern ügető stadiont. Ezt a létesítményt 1933-ban nemzetközi verseny keretében adták át. A pálya és a tribünök Európában elsőként villanyvilágítással lettek ellátva.

- A fentieken kívül a IX. kerületi Haller téren egy teljesen berendezett, modern lóvásár telepet kellett még kialakítaniuk; ez szintén 1932-ben került átadásra. 

 A létesítményeket tervező műépítész ifj. Paulheim Ferenc, a kivitelező vállalkozó pedig a "Dávid János és fia" cég volt. Mindenből kitűnőt alkottak, bizonyíték erre a még ma is modernnek ható, szép és korszerű ügető-versenypálya és a fedeles lovaglócsarnokban - ahol a páholysorokban több mint 1000 ember fért el - lépett fel első alkalommal a nagyközönség előtt 1938. augusztus 30-án a "Magyar KirályiTestőrség Spanyol Lovasiskolá"-ja.

Az ország első állandó nyitott ugrókertjét is itt hozták létre 1939-ben.

A II. Világháború során, Budapest ostromát követően megsérültek az épületek, a pályák, sok ló elpusztult, szétszéledt vagy elhordták őket. Rövidesen megindult a romok eltakarítása, a szükséges bontások elvégzése, így a baloldali istállósor felszámolása; a fedeles lovarda kijavítása - így ismét megindult az élet a telepen.

A háború után a Tattersall különböző intézmények fennhatósága alatt működött:
- Lóértékesítő Vállalat
- Lósport Nemzeti Vállalat
- Népstadion és Intézményei

Közben politikai indíttatásból bezáratták - 1952-ben - a rendeltetésszerűen működő fedeles lovardát, majd lebontották a tetőszerkezetet és bedöntötték a falakat. Csak a fedeles lovarda főépülete - a "Kóbli" - maradt meg.

A telep az 1956. évben került - áttételesen - a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá, mint az Országos Lótenyésztési Felügyelőség Sportistállói. Feladata ezt követően a lovak kiképzése, sport kipróbálása, lovasversenyek rendezése is - főleg külföldiek részére - bérlovarda üzemeltetése volt.

Az 1960-as években "örökölte" meg a telep a "Nemzeti Lovarda" elnevezést - főleg az itt lovagló külföldi diplomaták miatt -a lóval foglalkozó emberek azonban továbbra is mint "Tattersall" emlegették.

A következő átszervezésre 1983-ban került sor, amikor az OLF beolvadt az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőségbe; a lovarda pedig a Magyar Lóverseny Vállalat felügyelete alá került.

A telep életében ez sem hozott komolyabb változást. A pénzhiány nem oldódott meg és gondot jelentett az is, hogy a lóversenyzés területén - galopp és ügető - profik versenyeztek, míg a telepen működő lovassportokat - díjugratás, díjlovaglás - amatőrök végezték, a lóállomány pedig az OTÁF-hez tartozott. Mindezek elég sok súrlódási lehetőséget adtak. 

 A legjelentősebb eseménye ennek az időszaknak, hogy 1985-ben került végre átadásra egy új fedeles lovarda, a hozzá kapcsolódó istállókkal és öltözőkkel. Ez nagymértékben megkönnyítette az itt elhelyezett, egyre jobb minőségű és egyre értékesebb lóállomány időjárástól független idomítási és sport munkáját.

Látván a felmerült gondokat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ismét átszervezést hajtott végre és 1988-tól új feladatokat és új felügyeletet adott a telepnek. Így került a "Tattersall" az Állatorvostudományi Egyetem kötelékébe, mint önálló jogi személyiségű Lovas Tanüzem és ekkor jelent meg először a nevében hivatalos elnevezésként is a "Nemzeti Lovarda" megjelölés. Az ekkori alapító okirat szerint a feladatai bővültek - az oktatási, a kutatási tevékenységek ellátásával és megmaradtak a korábbi sport-verseny és a szolgáltatási tevékenységek.

Az átvétel és a MÉM hatásos anyagi segítsége tette lehetővé, hogy a telepen állagmegóvási és fejlesztési munkák kezdődhettek.

Beindult az egyetemisták - ÁTE - szakmai, elméleti és gyakorlati oktatása, valamint a lóval kapcsolatos szakterületek - tartás, tenyésztés, állategészségügy és versenyzés - sport - postgraduális képzése.

Felújításra kerültek - az út-és a közműhálózat, boxosítva lettek az istállók, majd átadásra került az állategészségügyi részleg és az oktatási központ.

A telepen 1989-ben kezdődött el a középfokú - lóápoló - szakképzés, az irodák és a főépület - Kóbli - felújítása következett, majd kialakításra került az anyagforgalmi- és szaporodásbiológiai labor. Ezt követően megkezdte működését az itt létrehozott fedeztetési állomás - természetes és mesterséges eljárással, panziós kanca boxok kialakításával.

Ezt követte az edző- és a versenypályák rekonstrukciója és a munkásszálló felújítása.

Az intézmény 1988-ban ünnepelte fennállásának 120. évfordulóját; ez alkalommal került átadásra az új kovács tanműhely, a hozzá tartozó tanteremmel, öltözőkkel és kollégiumi szobákkal, melynek kialakítását az FM jelentős mértékben támogatta és jubileumi oklevél átadásával ismerte el a munkásságunkat.

Az oktatási tevékenység bővülését jelentette 1999 őszén, hogy az országban elsőként megkezdődött a "Lovastúra vezető"-k és a "Mezőgazdasági- és Patkolókovács"-ok szakképzése iskolarendszerű, valamint tanfolyamos formában. Szintén Ez évben került átadásra egy új kis fedeles lovarda, a hozzá tartozó istállóval és a terápiás lovas oktató központtal - az autista és mozgássérült gyerekek egészségügyi ellátása érdekében.

Az agrár felsőoktatás időközben átkerült az FM-től a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz - így az Állatorvostudományi Egyetem is. Szerencsére a lovardát továbbra is magáénak tekintette az FM, majd az FVM is.

Az 1999. év őszén kiadott új alapító okirat értelmében került a lovarda - fennállása óta először - a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közvetlen felügyelete alá, mint: - "Nemzeti Lovarda"- az FVM - Szakképző és Szaktanácsadó Intézete; mely többcélú, közös igazgatású intézményként folytatta működését.

Az egyre nagyobb tömegeket megmozgató, Budapest köré szerveződött lovas életnek szüksége volt egy olyan nemzetközi színvonalú versenyhelyszínre, ahol kiemelt fontosságú, színvonalas hazai és nemzetközi lovasversenyeket lehet rendezni.
A patinás, történelmi hangulatú Tattersallt egyedülálló, központi fekvése, hagyományai, a lovassportban betöltött helye a mai igényeknek mindenben megfelelő, nemzetközi szintű versenyközpont szerepére predesztinálja.

A Nemzeti Lovarda megújulásának első lépéseként felújították a két fedeles lovarda talaját, a régi homokot új, korszerű geotextiles talajra cserélték. A talajcserével a téli versenyek résztvevőinek száma ugrásszerűen megemelkedett.

A nagy értékű sportlovak egészségének megőrzése szempontjából a versenypálya talajának minősége alapvető fontosságú. Sok komoly sérülést lehet elkerülni, ha a nemzetközi kutatások alapján kifejlesztett, modern technológiával készült, rugalmas talajon tréningeznek a lovakkal.

A kinti versenypálya talajának cseréje nem jöhetett volna létre dr. Paár Béla (Nemzeti Lovardáért Alapítvány, alapító tag) nagylelkű felajánlása nélkül. Adományából készül az immár európai színvonalú, négy évszakos kültéri pálya, amit a szabadtéri szezon kezdetére már birtokba vehettek a lovasok és helyszínéül szolgál a júliusban megrendezésre kerülő CSIO***W Nemzetközi Díjugrató Versenynek is.

Az alapító határozat értelmében a Nemzeti Lovarda az alábbi feladatokat és tevékenységi köröket látja el:
1. Oktatás
2. Állattenyésztés
3. Kutatás, fejlesztés
4. Szaktanácsadás
5. Szolgáltatás

A Nemzeti Lovarda a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alatt, mint többcélú, közös igazgatású, szakképzést folytató intézmény működik, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervként.

A meghatározott feladatokról és tevékenységekről részletesebben:

Oktatás 

 a) Középfokú – szakmunkásképzés

A Nemzeti Lovarda keretén belül 1989-től foglalkozunk lótenyésztő szakmunkásképzéssel. A 8. általános iskolát végzett fiatalok részére, kétévente szervezett beiskolázások során jelenleg a VII. évfolyam végzi a második évét. A 2002-2003. tanévben VII. évfolyamra összesen felvett 23 főből, a szigorú szakmai - elméleti és gyakorlati - követelmények miatt csak 9 tanuló fejezte be tanulmányait

A tanulók - a szakmai ismeretek folyamatos elsajátítása révén - egyre nagyobb segítséget nyújtanak a Nemzeti Lovarda napi feladatainak az ellátásában és lehet rájuk számítani a hétvégi munkák esetében is, mint istálló-ügyelet vagy pályaszolgálat ellátókra.

Az 2002-2003-es tanévben, negyedízben indítottuk be, a Nagykovácsi Szakképző Intézettel együttműködve, érettségizett, lovaglástudással és idegennyelv-ismerettel rendelkezők részére - 11 fős osztállyal - a lovastúra-vezető szakképzést. A szigorú felvételi ellenére a lovaglástudás hiányosságai miatt csak 4 hallgató tett szakmunkásvizsgát, a többiek év közben abbahagyták tanulmányaikat.

A 2002-2003-es tanévben fejezte be tanulmányait az első belovagló évfolyamunk. A képzésben 16 évnél idősebb, 10. osztályt elvégzett, díjugratásban B1, B2 kategóriában minősült fiatalok vehettek részt. A képzést 11 fővel indítottuk el. A szigorú követelmények miatt a 2. tanévre csak hat fő maradt, akik sikeres vizsgát tettek.

Az iskolarendszerű képzéssel párhuzamosan, önköltséges tanfolyam zajlott vasas szakmával és patkolókovács szakmai gyakorlattal rendelkező, valamint 8 általánost végzett, lóval foglalkozó felnőttek részére. 2002-ben indult csoport 2003 évben tett sikeres vizsgát.

2003. októberben három új önköltséges tanfolyamot indítottunk. Egy lótenyésztő egy lovastúravezető, valamint patkolókovács csoportot. A lovastúra vezető csoport 4 főből állt. ők részben azt hallgatták, amit a lótenyésztők, s csak a speciális tárgyak óráin vettek részt ilyen kislétszámmal.

Lótenyésztés

A mesterséges termékenyítő állomás ebben a 2003. évben mintegy 230 kancát termékenyített a hazai fedezőménekkel, 75%-os sikerrel. Ez a szám az újonnan kialakított spermaküldő szolgálat miatt nem csökkent. Országos átlagban ui. csökkent a fedeztetések száma.

A hazai lóállomány az utóbbi években komoly minőségi javulást mutat. A mesterséges termékenyítő állomások működésével és az állami támogatással a kancatartók számára könnyen elérhetők a hazai mének közül a legjobb minőséget képviselők is. A küldött spermák száma a 2002. évben kialakított spermaküldő szolgálattal nagymértékben megemelkedett. Ennek segítségével az Intézményben felállított mének szaporítóanyagát az egész ország területére el lehet juttatni.

Állattenyésztési szolgáltatás:

A Nemzeti Lovarda az állattenyésztési tevékenységen kívül az alábbi szolgáltatásokat látja el:

• állategészségügy: a bértartott és alkalmanként behozott lovak vizsgálata és gyógykezelése, az adás-vétellel kapcsolatos röntgen-diagnosztika, a kisebb műtétek elvégzése, speciális kezelések ellátása

• anyagforgalmi vizsgálatok : ménesek, lovasiskolák, lovasklubok és magánszemélyek részére. Az ásványianyag, a vitaminellátottság és az edzettségi vizsgálatok nagymértékben elősegítik a sportlovak teljesítőképességének fokozását.

Szaktanácsadás 

Az Intézmény dolgozói közül 6 fő szerepel az FVM szaktanácsadói névjegyzékében. ők rendszeresen részt vesznek az FVM által szervezett továbbképzéseken, szaktudásukat felhasználják az Intézmény által szervezett szaktanácsadási napokon. Ilyenek voltak

A CSIO-W Budapest bajnoksággal egyidejűleg tartott szaktanácsadási napok

2000. év óta működik a Piliscsabai Erdészeti Szakképző Intézet gesztorságával az FVM felügyelete alá tartozó Oktatási Intézmények között kialakított számítógépes hálózat, mely megalapozza az iskolákban létrehozott szaktanácsadói irodák működését. Az Irodánkba naponta átlagosan egy megkeresés érkezik. Az iroda dolgozói a szaktanácsadási szolgáltatás nyújtása mellett az Agroinform weblapjának tartalomfejlesztését is végzik.

Kiegészítő tevékenységek:

A Nemzeti Lovarda legrégibb feladata a sportlovak kiképzése és különböző versenyeken történő kipróbálása. Tevékenységi körünkhöz tartozik a sport területén megfelelő lehetőségek biztosítása a versenysport, illetve a tömegsport számára.

A telepen a lovassportok három szakága számára adottak a feltételek:
• díjugratás
• díjlovaglás
• lovastorna.

Díjugratásban és lovastornában versenyzőink a legmagasabbszintű hazai és nemzetközi versenyeken indulnak kitűnő eredményekkel. A Nemzeti Lovardában felállított fedezőmén Calypso, és az itt kiképzett Leányálom sikeresen szerepelt a Saumurban rendezett lovastorna Európa Bajnokságon.

A fenti szakágakon kívül Intézményünk ad otthont az öttusa válogatott lovainak, melyeken a jelzett sportág kiválóságai edzenek és versenyeznek. Évek óta Intézményünk területén rendezik meg a Schwechater kupa lovaglás számát.

A Lovarda pályáit és a téli idényben fedeles lovardáját használják a BRFK lovas aloszályának lovasai is.

A telepen nyújtotta lehetőségek közül meg kell még említeni alapfokú lovasoktatást,- mely sok érdeklődő felnőttet és gyereket vonz intézményünkbe,- valamint a terápiás lovagoltatást, melynek feltételeit az 1999. évben jelentősen javítottuk a Hippoterápiás központ átadásával.

A telepen két lovasklub működik:
• a BLK- Budapesti Lovas Klub
• a CLC- Caprilli Lovas Club

A különböző szakágak illetve az öttusázók ifjúsági és felnőtt sportolói, valamint a meghívott hazai és külföldi lovasklubok versenyzői részére éves szinten 52 versenynapon rendeztünk különböző szintű és kategóriájú versenyeket a fedeles és a nyitott lovardákban.

Legrangosabb hazai és nemzetközi díjugrató versenyeink:
• Gróf Széchenyi István Emlékverseny –díjugratásban nemzetközi verseny
• CSIO-W Budapest Nagydíj- augusztus első hétvégéjén világkupa forduló
• Championátus –augusztus végén országos díjugrató bajnokság

A Nemzeti Lovarda kapcsolatrendszere

Az Intézmény ad otthont a Magyar Lovas Szövetség (MLSZ) és a Magyar Sportlótenyésztők Országos Egyesülete (MSLT) irodáinak, így központi szerepet játszik a lótenyésztés, és a lovasélet szervezésében, irányításában.

Az MSLT-vel közösen szervezzük az országos tenyésszemlét, melyet rendszerint szakembertalálkozóval kötünk össze. Az MSLT rendezvényein a lótartók rendelkezésére állnak a Nemzeti Lovarda szaktanácsadói a lóval kapcsolatos témákban.

Forrás: Nemzetilovarda.hu

 






Cikkajánló:


Hozzászólások:

























   
Horze Lovasáruház   KLP   Lovasvilág Lovasbolt   Decathlon   Tanita Lovasboltja   szerverbérlés, szerverhoszting, szerverüzemeltetés