A Nemzeti Lovas Díszegység felvonulása, tisztavatás Budapesten, feledhetetlen családi hétvége és még sok-sok lovas program vár augusztus 20-án. Ünnepi programajánLÓnk következik.
Budapesti programok
Az ünnepség idén is 8:30-kor, a Magyar Honvédség legkiemelkedőbb és leglátványosabb eseményével, a Tisztavatással kezdődik a Kossuth téren. A nemzeti lobogó felvonása után a Nemzeti Közszolgálati Egyetem újonnan végzett honvédtiszt-jelöltjei teszik le a tiszti esküt.
A zenés fegyveres alaki bemutató után a Magyar Honvédség Központi Zenekar, a Díszzászlóalj, majd a Nemzeti Lovas Díszegység a zenekar zenéjére a térre vonul. A történelmi zászlóvivők után a nemzeti lobogót tartó katonák is elfoglalják helyüket.
Idén sem maradhat ki a Magyarország Cukormentes Tortája verseny győztes süteménye. Az idei verseny győztese az „Pöttyös Panni”, melyet a budapesti Zazzi Cukrászda képviseletében, Varga Margit cukrász készített.
Emellett számos családi program és fellépő várja az érdeklődőket egész nap: többek közöttt a Magyar Ízek Utcája foglalja el teljes egészében a Lánchíd utcát a fővárosban, légi és vízi parádé az Országház előtt, koncertek, valamint a Mesterségek Ünnepe is vár minden érdeklődőt a Budavári Palotába.
További lovas programok az ünnepi hétvégén:
|
|
|
|||
|
|
|
|||
|
|
|
Festetics Vágta
.jpg "_uj_kep")
Az egyik legrégibb magyar ünnepnap
Augusztus 20. Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja.
Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon hunyt el.
Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.
Szent-István kultusza a középkorban az egész Kárpát-medencében élt, de a török hódoltság alatt eltűnt. Az Aranybullában is szó esik a „szent király ünnepéről”, melyet Székesfehérváron tartottak.
Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében egy elfelejtett szokás bukkant fel, augusztus 20-án, az aratóünnep. Az aratás befejezése után az aratók búzakalászból, mezei virágból aratókoszorút, vagy búzababát kötöttek és ünnepélyes menetben a földesúr, tiszttartó vagy a gazda elé vitték. A vendégség rendszerint tánccal fejeződött be. A tánccal egybekötött aratószokás egy 1901-es miniszteri felhívás után vált általánossá, főleg nagybirtokos vidékeken.
A korábbi szokások közül az első világháború után is fennmaradt a Szent Jobb körmenet, valamint a Szent-István díjért zajló lóverseny. Az 1920-as és 30-as években az ünnep a Ludovika Akadémia udvarán a tisztavatással kezdődött.
Napjainkban augusztus 20-a ötvözi Szent István kultuszát, az aratás befejezésével az új kenyér ünneplését, a tisztavatást, valamint a tűzijátékot is.
Frissítve: 2017.08.18.
Frissítve: 2022.08.05.
