A lovak szőrzetének szezonális cseréje – köznyelven vedlés – komplex élettani folyamat, amely az állat szervezetének alkalmazkodását szolgálja a változó környezeti feltételekhez.

A mérsékelt égövön élő lovak évente két jelentős szőrváltási cikluson mennek keresztül: tavasszal a vastag téli szőrzet lecserélődik rövidebb, finomabb nyári szőrre, ősszel pedig ennek ellenkezője történik, amikor a szervezet felkészül a hideg időszakra. Ez a folyamat nem egyszerű változás, hanem a termoreguláció, az anyagcsere és az endokrin rendszer szoros együttműködésének eredménye.

A szőrzet szerkezete
A ló szőrzete többféle szőrtípusból áll: fedőszőrökből, aljszőrből és hosszú
szőrökből (sörény és a farok). A szőrzet elsődleges funkciója a hőszigetelés és a bőr
mechanikai védelme. A szőrszálak a bőrben található szőrtüszőkből fejlődnek, amelyek ciklikus működést mutatnak.
A szőrtüszők működése három fő szakaszra osztható:
1. Anagén fázis (növekedési szakasz) – a szőrszál aktív növekedési periódusa,
amikor a szőrtüsző sejtosztódása intenzív.
2. Katagén fázis (átmeneti szakasz) – rövid időszak, amikor a növekedés leáll.
3. Telogén fázis (nyugalmi szakasz) – a szőr már nem nő, a vérellátás megszűnik, és végül az újonnan képződő szőrszál kilöki a régit.
A vedlés során a telogén szakaszban lévő szőrök tömegesen kihullanak, miközben az
anagén fázisban új szőrzet fejlődik.

A vedlés legfontosabb kiváltó tényezője: a fotoperiódus: 
A lovak vedlésének legfontosabb szabályozó tényezője a fotoperiódus, vagyis a nappali világos órák száma. A lovak szervezete rendkívül érzékeny a napfény mennyiségének szezonális változásaira, amelyet a szem fényérzékelői érzékelnek. Ezek az információk az agyban található tobozmirigyhez jutnak, amely hormonális válaszokat indít el.

A folyamat hormonális mechanizmusa a következő:
● Sötétség hatására a tobozmirigy melatonint termel.
● A melatonin szintje befolyásolja az agyalapi mirigy működését.
● Az agyalapi mirigy a prolaktin hormon szintjét szabályozza, amely közvetlen
hatással van a szőrtüszők működésére.
Ősszel, amikor a nappalok rövidülnek, nő a melatonin termelése, ami elősegíti a téli szőrzet növekedését. Tavasszal a nappalok hosszabbodása csökkenti a melatoninszintet, miközben a prolaktinszint emelkedik, ami a téli szőrzet leválását és a nyári szőrzet kialakulását váltja ki.

Fontos hangsúlyozni, hogy nem a hőmérséklet, hanem elsősorban a napfény mennyisége indítja el a vedlést. Ez magyarázza azt a gyakori jelenséget, hogy a lovak már január–február körül elkezdik hullajtani a téli szőrzetet, amikor az időjárás még hideg.

A vedlés időbeli lefolyása
A vedlés időtartama általában 4–8 hét, bár egyes egyedek között jelentős eltérések
lehetnek. A szőrváltás általában meghatározott mintázatban halad végig a testen. Sok esetben először a lábakon és a nyak alsó részén kezdődik, majd fokozatosan terjed a törzs és a hát irányába. Márciusban tapasztaljuk, hogy már javában zajlik, hiszen minden ápolásnál lovunk levetett téli bundája átkerül a mi ruhánkra.

A nyári szőrzet általában:
● rövidebb
● finomabb
● kevésbé sűrű
Ez segíti a hőleadást és az izzadás hatékony működését. Ezzel szemben a téli szőrzet
hosszabb és sűrűbb, ami jelentősen javítja a hőszigetelést.

A vedlést befolyásoló tényezők
A fotoperiódus mellett számos egyéb tényező is hatással van a vedlés intenzitására és időzítésére.
1. Fajta és genetikai háttér: Hideg éghajlathoz alkalmazkodott fajták – például egyes hidegvérű vagy hegyi fajták – vastagabb téli szőrzetet növesztenek, és a vedlésük is intenzívebb lehet.
2. Életkor: Idősebb lovaknál gyakrabban fordul elő szabálytalan vagy elhúzódó vedlés, amely gyakran hormonális problémákhoz köthető.
3. Táplálkozás: A szőr főként fehérjéből (keratin) áll, ezért a megfelelő fehérjeellátás kulcsfontosságú. A cink, réz, valamint a B-vitaminok szintén jelentős szerepet játszanak a szőrképződésben. Hiányuk fakó, törékeny szőrzethez vagy lassú vedléshez vezethet.
4. Tartási körülmények: A mesterséges világítás vagy a takaró használata befolyásolhatja a szőrnövekedést és a vedlés időzítését, mivel megváltoztatja a szervezet által érzékelt fotoperiódust! Ezzel gyakran “játszik” az ember, aki már a kisebb lehűlésekkor takarózni kezd, hogy lova ne növesszen akkora téli bundát. Ezzel tudunk jót is tenni, hiszen lovunk sokkal könnyebben szárad vissza edzés után a hidegben, viszont nagyon oda kell figyelnünk az adott időjárásnak megfelelő takarók használatára.

Vedlési zavar
A vedlési zavar fontos diagnosztikai jel lehet bizonyos betegségek esetén. Az egyik
legismertebb ilyen állapot a pituitary pars intermedia dysfunction (PPID), amelyet
gyakran „Cushing-kórként” említenek.
Ebben az esetben a lovak rendellenesen hosszú, göndör szőrzetet növesztenek, amelyet nem tudnak levedleni megfelelően, vagy egyáltalán. A jelenség hátterében hormonálisn eltérések és a szőrtüszők működésének megváltozása áll.

Egyéb tényezők is okozhatnak szőrhullási rendellenességeket, például:
● stressz vagy lázas állapot
● endokrin betegségek
● tápanyaghiány
● bőrgyógyászati problémák

A vedlés élettani jelentősége
A vedlés alapvetően adaptív mechanizmus, amely lehetővé teszi a ló számára, hogy
hatékonyan reagáljon a szezonális környezeti változásokra. A téli szőrzet növekedése javítja a hőszigetelést és csökkenti az energiafelhasználást a hidegben, míg a nyári szőrzet elősegíti a hőleadást és az izzadás hatékonyságát.
A folyamat energiaigényes: a szőrnövekedés jelentős mennyiségű tápanyagot és
metabolikus erőforrást igényel. Emiatt a vedlési időszakban egyes lovak fáradékonyabbak lehetnek, és megnövekedhet a szervezet tápanyagigénye, amire érdemes odafigyelnünk!

2026.03.23.

Jáger Dorka

Lovasok.hu szerkesztőség