A ló színei, jegyei
Avagy: a jó lónak nincs színe
A régi mondás szerint a jó lónak nincsen színe. Vagyis, mindegy milyen színű. Ez annyit jelent, hogy a ló színének csak esztétikai szempontból van jelentősége, és ízlés dolga, hogy kinek melyik tetszik.
A színekre a magyar nyelvnek roppant gazdag tárháza van, egyesek szerint közel 300 szót használt valamikor a magyar a különböző színek elkülönítésére.
A ló alapszínei: szürke, fakó, pej, fekete, sárga.
Szürke: Tudni való, hogy szürkén nem születik egyetlen csikó sem, hanem valamely színből szürkül ki, mintegy “megőszül”. A szürkülés a szemek körül kezdődik, majd folytatódik a fej egészén, majd végül a testen játszódik le a folyamat. Tehát a szürke lónak a feje mindig a legvilágosabb, kivéve amikor már a ló egész teste teljesen “kifehéredett”. A deres ló szintén “őszül”, de annak éppen a feje marad meg élete végéig eredeti színében.
Ezen kívül a szürke lovon a bélyegzés helyén fehér szőr nő, a deres lovon színes.
A szürke lehet – attól függően, hogy milyen volt az alapszín – acélszürke, mézszürke, almázott szürke (és nem almás), míg a deres is lehet fekete-deres, pej-deres, sárga-deres. Hidegvérű, illetve sodrott lovakra jellemző szín a deres, ami nem tévesztendő össze a sötétszürkével!
Tarka: Hazánkban nem túl szokványos, de bizonyos külföldi lófajták (pl. paint horse) jellemző színe.
Fakó: Fakó, vagy sárgás színű rövid szőrök, és fekete vagy egészen világos hosszú szőrök jellemzik. Előző a közönséges fakó, utóbbi az izabellafakó. (Árnyalatai: zsufafakó, egérfakó.) Gyakran fordul elő a szíjalt hát.
Pej: Barnás árnyalatú rövidszőrök, fekete hosszúszőrök és lábvégek. Árnyalatai közül néhány: gesztenyepej, meggypej, sötétpej, világospej stb. Speciális szín az ún. zöldlábú pej, amikor a sörény és a farok fekete, de a lábvégek a test fedőszőreivel azonos színűek.
Fekete: A fedő- és a hosszú szőrök is feketék.
Sárga: A test fedőszőrei, a hosszú szőrök és a lábvégek azonos színűek, legfeljebb árnyalatban térnek el kissé egymástól, és a sárgának, “barnának” bármely árnyalatai, az egészen világostól a majdnem feketéig. Ez azt jelenti, hogy egy sárga ló lehet akár sokkal sötétebb egy pejnél.
Néhány árnyalata: világossárga, sötétsárga, szénsárga, májsárga, szegsárga, agyagsárga. Ha a sörény és a farok jóval világosabb a testnél, “szőke”, akkor kendersörényű sárgáról beszélünk.
A színek öröklődése meglehetősen bonyolult, és bizonyos részletei ma sem tisztázottak száz százalékos biztonsággal, de két alapszabályt illik tudni:
1. Szürke csak akkor születik, ha valamelyik közvetlen ős, az apa vagy az anya szürke.
2. Két sárga keresztezésekor csak sárga csikó születhet.
A ló jegyei: A ló fején és lábán található fehér foltokat nevezzük jegyeknek. Nem tévesztendő össze a bélyeggel, ami a lovak tartós megjelölésére szolgál.
A fejen található jegy lehet (a fehér terület méretét tekintve növekvő sorrendben): tűzött virág, virágcsa, virág, kis csillag, csillag, nagy csillag, keskeny orrcsík, orrcsík, végigfutó hóka, széles hóka, lámpás.
A felső ajkon lehet piszra, az alsón szárcsa. Ha mindkettőn van, és nagy terjedelmű, akkor tejfeles száj, ha ugyanez foltosan, akkor békaszáj.
A lábon lévő fehér jegy a kesely, aminek a leíráskor meg szoktuk határozni a magasságát, például csüdben kesely, vagy félszárban kesely, illetve, hogy foltos-e, valamint hogy a keselység széle egyenlőtlen-e.
Ha a ló hasán van fehér folt, akkor fecskehasúnak, ha a testén nem egybefüggő fehér folt van, hanem a test alapszínével tarkított, akkor habos-tarkának nevezzük.
Kapcsolódó írások
Novotni Péter
2012.02.19
Frissítve: 2023.02.27.
Fotó: Canva
