keresés a lovardák között


Lovak takarmányozása

Írta: Bokor Árpád
 (forrás: Dr. Fekete Sándor)

A különböző korú és hasznosítású lovak táplálóanyag szükséglete  

A világon a lótakarmányozásban az emészthető energiával és a (látszólagos) emészthető nyersfehérjével történő számolás a legelterjedtebb (USA, Egyesült Királyság, NSZK, Ausztria).

A FÁK országaiban a metabolizálható energiát használják. Lóban a metabolizálható energia az emészthetőnek 82-90%-a. Az NDK-ban a zsírtermelő nettó energiára alapozott "szarvasmarha energetikai takarmányegység"-gel (EFr) számoltak. 1 EFr=10.5 kJ NEFr (azaz szarvasmarhán mért zsírtermelő nettó energia). Franciaországban a "lótakarmányegység"-et (UFC = Unité Fourragere Cheval) alkalmazzák, ami 1 kg árpa lovon mért életfönntartó nettó energiával azonos, azaz 9.2 MJ NEm. A 75% szénából és 25% abrakból álló takarmánykeverék etetése esetén az energiaféleségek aránya a következő: DE = 0.67-0.83 BE; ME = 0.83-0.91 DE; NE = 0.63-0.80 ME. A fehérjetartalom, illetve az igény - kifejezésére a valódi emészthető (a vékonybélből fölszívódó) fehérjével számolnak. Hazánkban a lovak energia szükségletét, illetve a lótakarmányok táplálóértékét megajoule-ban (1 MJ = 4184 kcal) kifejezett emészthető energiában (jele DE), a fehérjeigényt (látszólagos) emészthető nyersfehérjében adjuk meg. Az alapadatok lovon végzett kísérleteken alapulnak.

Az életfönntartás táplálóanyag-szükséglete

Az életfönntartó energiaszükséglet a nyugalmi - bár némi mozgást, így pl. takarmányfölvételt végző - állapotban levő állat igényét fedezi. Ez 10-35 %-kal több az ún. alapanyagcsere ("éhezési hőtermelés") energiaigényénél. Az életfönntartás energiaszükségletét általában az ún. anyagcsere-testtömegre (a W, azaz a testsúlykg a 0.75-dik hatványon, jele a W") vonatkoztatva adják meg, ugyanis ez a testfelülettel, illetve a hőleadással arányos. Az irodalomban található szélső értékek 0.477 és 0.727 MJ DE/W". Az 1978-as USA ajánlás (NRC, 1978) a 0.649-es, a Gesellschaft für Ernahrungsphysiologie der Haustiere a 0.6 értéket fogadta el (DLG, 1981). A legújabb vizsgálatok viszont arra utalnak, hogy a lovak esetében pontosabb eredményt ad, ha az életfönntartás igényét közvetlenül a testsúlyra vonatkoztatjuk. Az utóbbi amerikai kutatók által kidolgozott egyenlet egyszerűsített formáját fogadta el az 1989-es NRC. A 600 kg-osnál nehezebb lovakra - mivel azok "alap" mozgásaktivitása kisebb - másik összefüggést célszerű alkalmazni. Hazánkban is ezt a két egyenlet MJ-ra átdolgozott változatát vezették be, azaz a napi életfönntartó energiaigény (DEm, MJ) 600 kg-os élősúlyhatárig DEm = 5.9 + 0.13 W, illetve 600 kg-os testsúly fölött DEm = 7.6 + 0.16 W - 0.00006 W2 (ahol mint azt már jeleztük, a W = az élősúly, kilogrammban). Így pl. egy 500 kg-os ló életfönntartó energiaigénye 5.9+0.13 x 500 = 70.9 MJ DE, egy 700 kg-os lóé pedig 7.6+16x700 - 0.0006x7002 = 90.2 MJ DE. Az életfönntartó fehérjeigény 2.7-3.0 gramm emészthető nyersfehérje anyagcsere-testtömegkg-onként (NRC, 1978; DLG, 1981, 1994). Az 1989-es NRC és az érvényes magyar ajánlás 1 kg élősúlyra 0.6 gramm emészthető nyersfehérjét ad meg, bár a kétféle módon számított értékek között nincs jelentős különbség. (A napi életfönntartó nyersfehérjeigényt gyakorlatiasan úgy becsülhetjük meg, hogy a MJ-ban kifejezett energiaigényt tízzel megszorozzuk.)

A növekedés táplálóanyag-szükséglete 

A növekedés energia- és fehérjeigénye a kifejlettkori testsúlytól és a növekedés gyorsaságától függ. Az 1. táblázat a csikók átlagos növekedésére jellemző adatokat közli. Az 1 gramm súlygyarapodáshoz szükséges energiamennyiség az y=16 + 52x - 28x2 egyenlet segítségével becsülhető meg, ahol az "y" az 1 gramm súlygyarapodás energiaigénye, kJ DE, az "x" pedig a kifejlettkori arányában kifejezett pillanatnyi élősúly. Így pl. egy 200 kg-os (600 kg kifejlettkori testsúlyú) csikó 1 gramm súlygyarapodásához 16+52(200/600)-28(200/600)2 = 38.27 kJ DE-t igényel. A 2.táblázat a csikók napi átlagos testtömeg-gyarapodását az életkor és a kifejlettkori súly függvényében mutatja. A növekedés fehérjeigénye a teljes test fehérjekoncentrációjából és a napi átlagos súlygyarapodásából számítható ki. Az életfönntartón fölül adott emészthető nyersfehérje testépítésre átlagosan 45%-os hatékonysággal értékesül. A teljes test fehérjekoncentrációját pedig a pillanatnyi és a kifejlettkori testsúly és az ezektől függő zsírtartalom alapján becsülik (NRC, 1978). A 3. táblázat a különböző korú és eltérő várható kifejlettkori testsúlyra növő csikók kiegyensúlyozott, zavartalan növekedéséhez szükséges napi emészthető energia- és fehérjemennyiségeket adja meg. Az NRC (1989) nyersfehérjében (g/nap) és a napi energiaszükségletre (MJ DE) vonatkoztatva adja meg a fehérjeigényt, így ez az érték a választási csikónak 12 x DE, az évesnek 11 x DE, a két évesnek pedig 10.2 x DE.






Cikkajánló:


Hozzászólások:

























   
Horze Lovasáruház   KLP   Lovasvilág Lovasbolt   Decathlon   Tanita Lovasboltja   szerverbérlés, szerverhoszting, szerverüzemeltetés