Magyar lófajták

A hazánkban tenyésztett lófajták messze földön híresek. Kevés ország rendelkezik olyan kiváló fajtákkal és a fajták oly nagy számával, mint Magyarország. Összegyűjtöttük magyar lófajtáinkat, hogy megismerhesd hazánk büszkeségeit.

Fotók: Haga Zsuzsanna

A hazánkban tenyésztett lófajták messze földön híresek. Kevés ország rendelkezik olyan kiváló fajtákkal és a fajták oly nagy számával, mint Magyarország. Az 1878-as, majd az 1900-as Párizsban rendezett Világkiállításon a legnagyobb elismerést a gyors magyar kocsiló, a magyar jukker és a könnyű nemes magyar huszárló aratta.
A hagyományos magyar lófajták, amelyeket az állami ménesekben (Bábolnán, Mezőhegyesen, Kisbéren, Szilvásváradon és a Hortobágyon) több évtized gondos és szakszerű tenyésztői munkájával hoztak létre, páratlan kulturális örökségünk. Az 1990-es években alakult lótenyésztő egyesületek feladata ezen fajták fenntartása, értékeinek megőrzése és fejlesztése.

Hidegvérű lófajtáink

magyar hidegvérű ló és a muraközi ló tartozik ide. Könnyen kezelhető, jó munkabírású hidegvérű lófajták. Sajnos mivel már a mezőgazdaságban nem nagyon hasznosítják őket, jövőjük igen bizonytalan. A falusi turizmus és a falusi életmódot bemutató létesítményekre, illetve tenyésztő egyesületekre és az államra hárul a feladat, hogy megőrizze a jövő generációinak számára ezeket a csodálatos állatokat, melyek egykor a földön dolgozó emberek életét igencsak megkönnyítette. A városokban söröskocsik elé fogták őket, valamint hidegvérű lovakat alkalmaztak tüzelőanyag szállításakor is.

Melegvérű lófajtáink

  • hucult a „Kárpátok pónijának” nevezik. Közvetlenül a vadlovaktól származik: a tarpán egyenes ági leszármazottjának tartják. Rendkívül kitartó málhás-, hátas- és igásló.
  • A klasszikus megjelenésű lipicai lovak nagyon sikeresek a fogathajtásban, de a bécsi Spanyol Lovasiskola világhírű lovasbemutatóin is csak ezek az elegáns megjelenésű, tánclépésű lovak láthatók.
  • A 160 éves múltra visszatekintő mezőhegyesi nóniusz impozáns megjelenésével kuriózum a világ lófajtáinak sorában, ugyanakkor a fogathajtásban is igen eredményes.
  • A bábolnai shagya-arab lófajta nemes arab ló, mely hátaslóként és fogatban is megállja a helyét.
  • A két alapító angol telivérről elnevezett furioso-north star a lovassportokat űzőknek és a szabadidős lovaglás híveinek is egyaránt kedvence.
  • A múlt század katonai hátasait idézi az elegáns megjelenésű, erős fizikumú, mégis könnyed járású és jól lovagolható kisbéri félvér, amely a lovassport valamennyi szakágában, a hobbilótartók és túralovasok körében egyaránt népszerű
  • gidrán hátas és fogatos lónak egyaránt alkalmas, sőt a hazai lovassportban is találhatók eredményes egyedek.
  • mezőhegyesi sportló 1984 óta hivatalosan elismert fajta. Sikeres egyedekkel büszkélkedhet díjlovaglásban, díjugratásban és militaryben.

Az idegenforgalomban nemcsak a fajtabemutatók alkalmával csodálhatjuk a magyar lófajtákat, hanem hátaslóként és kocsi elé kötve is kipróbálhatjuk tehetségüket. A Magyarországon tenyésztett lófajták kiválóan megfelelnek a szabadidős és hobbilovasok számára. Nagyon fontos, hogy ezek a lovak nyugodt természetűek, kedvesek, szolgálatkészek, megbízhatóak, hiszen nem engedheti meg magának egy lovas turisztikai szolgáltató sem, hogy egy heves, nyugtalan ló ledobja hátáról a vendéget. Emellett elegáns megjelenésűek és impozánsak. Tehát elmondhatjuk, hogy a magyar fajták kiválóan alkalmasak arra, hogy az idegenforgalomban hasznosítsák őket, s ezáltal a jövőben a fennmaradásuk már nem lesz kérdés.

Ménesek

A kiváló magyar lófajtákat világhírű ménesekben tenyésztették ki.

  • Mezőhegyes (1785),
  • Bábolna (1789),
  • Kisbér (1853),
  • Szilvásvárad (1951)
  • és Hortobágy lóállománya méltán öregbíti az ország hírnevét.

Feladataik közé tartozik a génmegőrzés, a műemlékvédelem alatt álló épületegyütteseik, kulturális értékeik megóvása és bemutatása, a lótenyésztés hagyományainak ismertetése és lehetőség szerint a ménesek idegenforgalomba való bekapcsolása.
A hagyományos ménesek mellett több újonnan alakult magántenyészet kapcsolódott be a hazai lótenyésztésbe.

Részletes fajtaleírások:

 Furioso-north star
 Magyar melegvérű 
 Shagya arab
 Nóniusz
 Hucul
 Lipicai
 Kisbéri félvér
 Gidrán

Fotó: Haga Zsuzsanna

További cikkeink a témában:

 Lovas bélyegsorozat 
A Magyar Posta négy címletből álló bélyegsorozat és három bélyegképet tartalmazó blokk kibocsátásával mutat be néhány jellegzetes hazai lófajt.

 Az arabs s az angol telivér szerepe
Az "arabs" s az "angol" telivér szerepe a magyar s más nevesebb európai lófatják tenyésztésében
Ezer esztendős hazánk lótenyésztését négy korszakra oszthatjuk.

 A muraközi ló jelene és jövőbeni hasznosítási lehetőségei Magyarországon
A Dunántúl nyugati és déli részén település-szerkezeti és földrajzi viszonyok miatt egy intenzívebb, belterjes mezőgazdálkodás alakult ki. Ez az intenzívebb művelés azonban megkívánta az igaerő „modernizálását”, megnövekedett az igény az ökörnél gyorsabb, a melegvérű igáslónál teherbíróbb, s egyben kitartó, jó munkakészségű igásállat iránt. Ilyen jellegű igényeket elégítettek ki a nyugati határszélen nagy számban behozott hidegvérű lovak. E lovak nóri eredetűek, azonban az eltérő takarmányozási viszonyok és tenyésztési koncepció következményeként két tájfajta jött létre, a kisebb, mozgékonyabb muraközi és a nagyobb, tömegesebb pinkafői (PATAKI, 2003).

 A gidrán ló monográfiája
Az elmúlt esztendõ késõ õszén a gidrán fajta tenyésztõit, az él- és szabadidõ sportban használóit, és a lótenyésztõ szakembereket egyaránt meglepte a dr. Mihók Sándor úr szerkesztésében megjelent monográfia.

 A nóniusz fajta kialakulása
A napóleoni háborúk során az osztrák császári hadak a francia rosiéres-i ménesből több fiatal mént zsákmányoltak, köztük egy Nonius nevű világospej angol-norman mént is, melyet 1816-ban Mezőhegyesre osztottak be. Apja angol félvér, anyja egy normandiai kanca, angol telivér unoka volt. Nonius Senior 1816-tól 1832-ig 17 éven át 3ő8 kancát fedezett, s ebből született 79 mén- és 122 kancacsikó. Utódai közül 15 fia fedezett törzsménként Mezőhegyesen, összesen 100 éven keresztül.

 Veszélyeztetve érzik a nóniusz szülőhazáját
Mezőhegyes neve ma is elválaszthatatlanul kötődik a lótenyésztéshez, éppen úgy, mint két évszázaddal ezelőtt. A Mezőhegyesi Császári és Királyi Ménesintézetet még II. József alapította, létrehozva a monarchia első állami ménesét. A ménes egyedülálló kincse lett Mezőhegyesnek és Magyarországnak, irányadója volt a Kárpát-medencei lótenyésztésnek.

 Fajtakaluz: A kisbéri félvér
A fajta nevét a dunántúli Kisbérről kapta, amely a Batthyány család birtoka volt. Az 1848-49-es szabadságharcot követően a birtokot elkobozták a családtól, és 1853-ban az osztrák kormány kiadta a parancsot: Kisbér katonai ménes lesz!  

Frissítve, Maksa Eszter: 2015.09.14.

Hozzászólások