A vírushelyzet miatt nagyot fordult velünk a világ, egyik napról a másikra egy teljesen másféle életet kell élnünk. A kötelességünk, hogy aki megteheti, egy csendesebb, zártabb és elszigeteltebb életformára rendezkedjen be, ezzel lassítva a vírus terjedését, és segítve egymást.
Lovasként pláne fel van adva a lecke, hogyan tovább?
Rapi Kitti és Yom Tov Jázmin, a nemzetközi díjlovas versenyek gyakori résztvevői beszámolnak arról, hogy ők hogyan élik meg a kialakult helyzetet. Továbbá három magyar nemzetközi bíró válaszolja meg, hogy ők hogyan tudják “tréningbe tartani” a szemüket versenyek nélkül.
Rapi Kitti beszámolója:
Következő beszámolónk Rapi Kittitől érkezett. Kitti többszörös tagja a korosztályos Európa bajnokságokon induló magyar válogatottnak, korábban póni majd junior kategóriában. A kaposvári Póni Európa bajnokság döntőse.
“Én a jelenleg kialakult helyzetben úgy döntöttem, leköltözöm vidékre. Hogy mi jellemzi ezt a csoda helyet, ahol most vagyok? Szabadság. A végtelen szabadság. Én ilyet most tapasztalok először.
Ezelőtt még a kinti pályára is alig-alig mertük kitenni a lábunkat, most pedig Dancing Queen lovammal rétre járok pirouettet és passage-t gyakorolni illetve a Dunába fogunk úszni, amint kitör a nyár!
Hihetetlen érzés számomra, hogy a díjlovaglást ennyire “fun”-ra is lehet venni. Édesanyám is gyakran lejön velem, és lehetősége nyílik itt újra lovagolni, miután a lovát átadta nekem.
Edzőm mindig azt mondja nekem, beszéljek a lovamhoz, bízzak benne és higgyem el, hogy meg tudja csinálni az általam kért feladatot. Láss csodát, azóta minden sokkal precízebb és kidolgozottabb. Általa elkezdtem hinni a párosunkban, és abban, hogy a határ a csillagos ég. Mindenkit arra buzdítok, hogy higgyen magában, bízzon a képességeiben és merjen nagyot álmodni!”
Yom Tov Jázmin beszámolója:
Mostanában felerősödött az összetartozás érzése, hiszen kevesebbet találkozhatunk mindazokkal akikkel – ha úgy akartuk – eddig minden versenyen, vagy edzőtáborban találkozhatunk. Most erre kevesebb módunk van. DE! Mi van azokkal, akik külföldön tanulnak vagy dolgoznak? Eddig is meg kellett küzdeniük sokszor a magánnyal, de ez most még jobban kézzel foghatóvá vált. Róluk fogunk többet megtudni hamarosan.
Elsőként Yom Tov Jázmin mesél mindennapjairól:
Mostanában felerősödött az összetartozás érzése, hiszen kevesebbet találkozhatunk mindazokkal akikkel – ha úgy akartuk – eddig minden versenyen, vagy edzőtáborban találkozhatunk. Most erre kevesebb módunk van. DE! Mi van azokkal, akik külföldön tanulnak vagy dolgoznak? Eddig is meg kellett küzdeniük sokszor a magánnyal, de ez most még jobban kézzel foghatóvá vált. Róluk fogunk többet megtudni hamarosan.Elsőként Yom Tov Jázmin fog mesélni mindennapjairól.
Közzétette: Díjlovaglás Mindenkinek – Minden Ami Díjlovaglás – 2020. április 7., kedd
Hillier Orsolya, Franyó Barbara és Hansághy Péter nemzetközi bírák válaszolnak:
Körkérdést intéztünk a három magyar nemzetközi bírónkhoz, Hillier Orsolyához, Franyó Barbarához és Hansághy Péterhez, hogy a versenyek nélkül, hogyan tudják “tréningbe tartani” a szemüket?
Hillier Orsolya: “Ez egy remek kérdés, hisz mint mindenben, itt is az a legfontosabb, hogy tréningben tartsuk magunkat, és tudásunkat. Bár az összes versenyt az egész világon kb május végéig törölték, a nemzetközi bírói közösség nagyon aktív maradt. A kommunikáció főleg FB-on megy. Rengetegen posztolnak korábbi tanulmányokat, vagy lovaglásokat. Sok vitaindító chat is indul. A posztok közül az egyik kedvencem az az ábra, ami azt mutatja, hogy a szárakat a kézből kirágatni feladatnál a ló mikor reagál helyesen, és ekkor milyen erők hatnak, az izmok hogyan mozdulnak.
Bár a fent említett írásos anyagok nem kifejezetten a bíró szemét tartják tréningben, de az elméleti tudás tökéletesítésére remek alkalmat adnak. A bíráskodási gyakorlat „élesen tartására” jók a youtube-n vagy a Clip my horse-on fent lévő anyagok. Kedvcsinálóként küldöm Valegro utolsó szereplését (2016, London Olympia Hall).”
Franyó Barbara: “Hogy hogyan élesítem a szememet a járvány idején? Egyszerű. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ott laknak a lovaim, ahol én is. Nem kell messzire mennem egy kis bíráskodásért, karanténban is pontozhatok. 4 évestől S szintig láthatok mindent, akár saját magam alatt videóról, akár más lovasok alatt élőben. Ettől remélem hogy éles marad a szemem és ha vége lesz a bezártságnak ott folytathatom, ahol abbahagytam március 8-án Weikersdorfban.”
Hansághy Péter: “Mint mindenben, a járványban is azt keresem, hogy mi pozitívumot lehet belőle kihozni, hiszen a negatívumokat naponta sulykolja, mossa az agyunkba a média és a politika. Így aztán igyekszem behozni a lemaradásaimat olvasásban, írásban, ház körüli munkában, baráti kapcsolatok ápolásában, szanálásban. Konkrétan: soha nem lehet eleget olvasni például a FEI szabályzatokat és egyéb FEI dokumentumokat, iránymutatásokat, tananyagokat.
Kényelmesebben lehet felkészülni lovas előadásokra, kurzusokra, eseményekre, amelyekre külföldről felkérnek. (Hazaira kevés igény van.) Igyekszem javítani gyengeségeimen, tanulom pl. a smúzolást. (Sok tanárom lehetne, igény is van rá…). Hála Istennek gyönyörű helyen lakom, sokkal többet járhatok kirándulni, mint azelőtt. Sok felfedezetlen hely van még a Duna-kanyarban, a Börzsönyben, jó kerékpárutak, már kajakozni is lehet stb.
Aztán füvet is nyírok, kertészkedem is. Örülök, ha kibújik valami, amit elültetek. Most van itt az ideje. Meg annak is, hogy megszabaduljak fölösleges holmiktól, szokásoktól, rögeszméktől, gondolatoktól. Szórakoztató felütni a telefonkönyvet, felhívni rég nem hallott-látott ismerősöket, barátokat. Szinte mindenkivel megbeszélünk valami programot, aminek nagy részéből úgysem lesz semmi, hiszen, amikor már lehetne, nem lesz rá időnk, folytatódik a rohanás.
Apropó, rohanás. Talán a leghasznosabb tevékenység mostanában elgondolkozni és jutni valamire, hogy mi az üzenete ennek a járványnak.”
2020.04.08.
Fotók: Díjlovaglás Mindenkinek-Minden Ami Díjlovaglás, Canva
Forrás: Díjlovaglás Mindenkinek-Minden Ami Díjlovaglás
Frissítve: 2022.08.07.
