A legkiválóbb lótenyésztők versenye Mezőhegyesen

A legkiválóbb lótenyésztő tanulók versenye Mezőhegyesen

 

Április 16. és 19. között a Lótartó- és Tenyésztő Országos Szakma Kiváló Tanulója verseny döntője zajlott Mezőhegyesen. A megmérettetésen a Harruckern János Közoktatási Intézmény Mezőhegyesi tagintézményének és egyéb intézményeknek a tanulói adtak számot tudásukról.

Jónak lenni jó, de Mezőhegyesen inkább lónak lenni jó. Hogy miért? Mert gyakran könnyű lánykezek ápolják, simogatják, kecses női alakok ülik meg a négylábúakat. Ugyanis a lovász szakma (is) elnőiesedett. Az áprilisi megmérettetés résztvevőinek többsége a gyengébb nemhez tartozik.

S bár a fővédnök, Lázár Vilmos (a Magyar Lovassport Szövetség elnöke) ugyanekkor Bábolnán népszerűsítette az ágazatot, lovak és lovasok igen jól érezték magukat a világhírű nóniusz fajta szülőhelyén.

A verseny története

2000 óta rangja van e megmérettetésnek. Eleken volt az első verseny, melyet Pécel, Pápa, Kőszeg, Győr, Kenderes után két alkalommal Bábolna, Pécel, Kiskunfélegyháza és Szécsény követett. A verseny jelentősége, színvonala abban is mérhető, hogy az eltelt 13 versenyév alatt a mintegy 240 diák közül a versenyzők több mint háromnegyede elért teljesítménye alapján szakmunkássá válhatott.

A tavalyi évben Kőszeg volt a házigazda. Idén 11 iskola 18 versenyzője mérte össze tudását.

Jelentősége

E rangos versenyt a Békés Megyei Harruckern János Közoktatási Intézmény a Mezőhegyesi Ménes Kft. támogatásával közösen szervezte.

“A nagy múltra visszatekintő versenyek további hozadéka, hogy a versenyen résztvevő tanulók az átlagosnál jobban felkészült, talpraesett és sokoldalú munkavállalóként állták és állják meg a helyüket a szakmájukban. Aki a verseny során 71% eredményt elér, az jeles bizonyítvánnyal felszabadul, ami azt jelenti, hogy számára befejeződik e szakma tanulása, vagyis már munkát vállalhatnak” mondta el Kertész Miklós, a szakképzési intézményegység vezetője.

Részletei

A keddi nyitóünnepség után kellett teljesíteni a gondozási modul szóbeli vizsgafeladatát. A szóbeli vizsgán minden versenyző abból a tételből felelt, melyet a versenybizottság választott ki az érvényben lévő hatályos tételsorból.

A verseny napján délelőtt a lovaglási és fogathajtási modul gyakorlati feladatait hajtották végre, mely az előre kiadott program végrehajtását követelte meg a versenyzőktől. A gondozási és a tenyésztési modulok feladatait délután kellett teljesíteni.

A verseny döntőjének egyik résztvevője volt Mecskó Rita, aki kislány kora óta imádja a lovakat. A nővére „fertőzte meg” ezzel a szenvedéllyel, olyannyira, hogy a szakképző iskola befejezése után e területen kíván továbbtanulni, konkrétan csikókat szeretne belovagolni.

“Igen sok nő kacérkodik a lovas szakmákkal” árulja el Juhász Beáta Judit, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakképzési referense. “A kamara három éve szervez versenyt, először Szécsényben, majd Kőszegen, most pedig a nagyhírű Mezőhegyesen keressük a legkiválóbb fiatalokat, a szakma letéteményeseit. A versenyeken lehetőség van arra, hogy mindenki, aki szereti a lovakat, megismerkedhessen ezzel a szép szakmával; lássa, hogyan kell gondozni, ápolni ezeket a szép és nemes állatokat.”

A szakember szerint idén egy kiváló, fiatal csapat jött össze. Ami szokatlan és érdekes, hogy a 18 résztvevőből 16 lány. Mondhatni tendencia, hogy egyre több lány választja ezt a hivatást. “Nem könnyű mesterségről van szó, de a lótartók és maga a szakma is igényli azt a finomságot, azt a szépséget, amit egy nő tud képviselni” emelte ki Beáta.

Hol is áll ma a világranglistán a hazai lótenyésztés, lósport? Él-e még a régi dicsőség?

“Nem csak közhely, hogy lovas nemzet vagyunk. Honfoglaló eleink együtt éltek a lóval, ebből adódóan a magyar lótenyésztés a világ lótenyésztésének nagyon fontos része. Sajnos, ma már nem mondhatjuk, hogy mi vezetjük a lótenyésztő nemzetek sorát, hisz többen megelőztek minket.”

A Mezőhegyesi Állami Ménes három fajtát tenyészt: a magyar sportlovat, a Furioso-North Star-t, harmadikként pedig a nóniuszt. “Nálunk és nemzetközi szinten is fontosnak tartják a nemzeti fajták megőrzését” mondta el Pap István Tibor, a Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. ügyvezetője.

A ló ma már haszonállatként elveszítette jelentőségét. Miért tartjuk mégis?

“A ló mai helyét, szerepét a gyökerektől eredeztetjük. Az állami ménes évszázados környezetben őrzi az ősi fajtákat. A tenyésztésen túl az állami ménes feladata a hagyományőrzés, illetve műhelyként is kell működnie, segítve a magántenyésztőket, a tanulni vágyókat, a lóval kapcsolatos sportágakat. Ez a verseny is az ágazat jövőjének segítését szolgálja.”

Kertész Miklós, a versenyt rendező Békés Megyei Harruckern János Közoktatási Intézmény szakképzési intézményegység-vezetője, a versenyzők eddigi teljesítményét igen jónak értékelte: “Iskolánk e tanévben harmadszor rendezett Szakma Kiváló Tanulója országos versenyt. Az ifjú vadász, a pék-cukrász verseny után most itt Mezőhegyesen, a szakmai vizsgakövetelmények szabályainak megfelelően mérhetik össze elméleti és gyakorlati tudásukat a végzős lovász tanulók. Négy elméleti és négy gyakorlati vizsgafeladatot kellett teljesíteniük. Mindegyik tanuló igen jól felkészült. Bár végzős diákokról van szó, nagyon izgultak.”

Nő az érdeklődés a lóval kapcsolatos szakmák iránt?

“Szép számmal vannak tanulóink, s a következő tanévre is jelentős az érdeklődés. Mezőhegyes olyan adottságokkal rendelkezik, amelyeket a diákok javára tudunk fordítani. Ennek a szakmának van jövője, s az iskola olyan tudást kínál a fiataloknak, mellyel a megyében, a régióban el tudnak majd helyezkedni.”

Mit tanulnak, akik ezt a szakot választják?

“A lótartó és tenyésztő szakma hároméves képzése során a lóval való foglalatosság csínját-bínját sajátítják el a tanulók. Erre a versenyre az iskolák legjobbjai jönnek. Szerdán díjhajtó és díjlovagló feladatokat kellett megoldaniuk, s a lovaglástechnikai tudásukat is felmértük.

Ez a szakma nem elsősorban lovasokat képez, hanem lovászokat, vagyis lóval foglalkozó szakembereket. A lovaglásban alapszintű jártasságot várunk el a gyerekektől. Vannak, akik rutinosan, mások gyengébben lovagolnak. Ez képességtől is függ, de nem szabad elfelejteni, hogy idegen lovakon ülnek” mondta Szalai János szakoktató.

 

2010.04.26. Frisch Andrea, Lovasok.hu
Forrás: www.hir6.hu, www.onkormanyzat.mti.hu, www.blog.xfree.hu
Frissítve: 2023.08.11.
Fotók: Canva

Hozzászólások