Leonardo da Vinci gigászi lova Pécsett

A reneszánsz mester tanulmányai alapján elkészített, közel 100 mérethű találmányt mutatnak be Pécsett április 15. és szeptember 30. között. A fő attrakció a város főterén kiállított, 8.5 méteres óriás ló, a Sforza Kolosszus.

Több, mint egy szobor

Da Vinci műve viszontagságos utat járt be a 20. század végéig. Eredetileg Ludovico Sforza, Milánó hercege kérte fel az olasz polihisztort, hogy apja, Francesco tiszteletére készítse el a világ legnagyobb lovas szobrát. Számos részletes, pontos jegyzet és vázlat készült, míg 1493-ban, Ludovico lányának esküvőjére felavatták a 7.3 méteres agyag modellt, ami mintául is szolgált volna az eredetileg bronzba álmodott Kolosszushoz. 

Azonban a második itáliai háború idején a francia íjászok céltáblának használták a grandiózus jegyajándékot, nem hagyva belőle többet egy halom agyagtörmeléknél. Ezután da Vinci életében nem állt talpra a szobor, mert a 80 tonna bronzból, amit annak elkészítésére szántak, végül ágyúkat öntöttek.

Csak 1977-ben, Charles Dent nyugalmazott pennsylvaniai pilóta személyes érdeklődése vezetett arra, hogy a Madridi Nemzeti Könyvtárban 1965-ben fellelt, addig elveszettnek hitt jegyzetek és vázlatok alapján életre hívják az óriás lovat. Ez a gesztus mintegy főhajtás kívánt lenni az európai kultúra egyik forrása, az itáliai zseni munkássága és az embert a történelem során végigkísérő lovak előtt.  

500 évvel az eredeti modell elpusztítása után, a nemzetek közötti barátság és a háborúellenesség jegyében Amerika Olaszországnak ajándékozta a 7.6 méter magas, 15 tonnás Sforza Kolosszust. A sors fintora, hogy a szobor második atyja, Charles Dent sem láthatta az elkészült alkotást, mert 5 évvel az 1999-es milánói leleplezés előtt elhunyt.

A pécsi installáció

A pécsi Janus Pannonius Múzeum által szervezett kiállítás különlegessége, hogy olyan komplex kiállítási anyaggal dolgozik, amit Európában eddig még nem láthattunk egy helyen. A kiállításon multimédiás eszközökkel segítik a látogatók eligazodását Leonardo korában. Az anyag a JPM két egységében, a Martyn Ferenc Múzeumban és a Magyar Modern Képtárban 1500 négyzetméteren várja majd a látogatókat.

Bár 2007-ben Debrecen is nagy sikerrel rendezett hasonló tematikájú kiállítást, még az sem volt olyan átfogó, mint amilyen a pécsi lesz, mondta Páva Zsolt polgármester. Helyet kapnak a tárlaton más reneszánsz tervezők munkái, Leonardo automobilja és többek között a "repülő ember" is.

A Kolosszus mellett egy tájékoztató táblát helyeztek el a szobor történetéről és a hamarosan megnyíló tárlatról, amelyen a kiállítás megnyitásáig hátralévő napok számát jelző zászló leng. Leonardo szobrának üveggyapotból készült mását a nap huszonnégy órájában őrzik, a balesetek elkerülése érdekében talapzatára nem engedik felmászni az embereket.

A város várakozásai szerint a Leonardo-kiállítás lesz 2014 tárlata Magyarországon, de feltehetőleg Közép-Európában is. A lóbarátok előre láthatóan már a kiállítás tervezett kezdete előtt, március 27-től megtekinthetik a da Vinci Kolosszust a pécsi Széchenyi téren.