keresés a lovardák között

Magyar lovaskultúra




 

 Kincsem bevágtázott a Pest Megyei Értéktárba
Újabb lovas értékkel lett gazdagabb a Pest Megyei Értéktár: a hagyományos magyar lófajták és a magyar lovaskultúra mellett Kincsem is felkerült a listára.

 
 Bábolnán edzőtáborozott a Ludovika Huszár Díszszakasz
A „Ludovika” név a 19. és a 20. században nem csak az elit katonai tisztképzést fémjelezte, hanem a lovassport területén is előkelő névnek számított. Céljuk a ludovikás lovas és katonai hagyományok megőrzése.

 
_fuveslo Cseri Dávid - Erőt s Erényt!
Pettkó-Szandtner Tibor neve ismerősen csenghet minden lovas számára. Pedig a hajdani magyar huszártiszt munkássága sokkal jelentősebb, a fogatsport mellett a lótenyésztés is sokat köszönhet neki.

 
_fuveslo Múltidéző - Csikók betörése a lesvári ménesben
Tarts velünk múltidézésünkben, mely során az alagi Lesvári ménes mindennapjaiból mutatunk egy 1943-as felvételt. A videó a két éves csikók belovaglását mutatja be, bátor, fegyelmezett lovasokkal.

 
_fuveslo Dokumentumfilm-sorozat készül Örkénytáborról
Vízler Zsolt dokumentumfilm-sorozatával a múlt század elején felállított lovasképző központ nemzetközi hírű szakembereinek állít emléket. Az itt tanító és itt végzett lovasok később a lovassport elitjének mehatározó alakjai lettek. 

 
_fuveslo Visszakerült a helyére a felújított Rákóczi lovasszobor
Visszakerült a Kossuth térre II. Rákóczi Ferenc restaurált lovasszobra. A hat méter magas, bronz alkotást Pásztor János szobrászművész készítette 1937-ben. Utána jártunk, hogy mi az a titokzatos jármód, melyben a lovat megörökítette. 

 
_fuveslo Iskolaállj: A magyar lovaskultúra feltámasztása
Komárom központjában található a Radeczky huszárok piavei és isonzói hősi halottjainak emlékműve. A dombormű furcsa, szinte érthetetlen helyzetben ábrázolja az ezred lovasát – gondolhatná napjaink lovasszakembere is.

_fuveslo A Nemzeti Lovarda 1937-es lovasbemutatója
Olimpiai lovasaink részvételével tartották meg a Nemzeti Lovarda tavaszi lovasbemutatóját 1937-ben. A Magyar Filmhíradó felvételein olyan lovas kiválóságokat láthatunk, mint Pados Gusztáv tábornok és Magasházy László ezredes, kik számos magyar és külföldi lovasmérkőzésen értek el szép helyezéseket.

_fuveslo 1940-es felvételek a Magyar Királyi Testőrség Spanyol Lovasiskolájáról
Több mint hetven éve, 1933-ban alapították meg a Magyar Királyi Testőrség Spanyol Lovasiskoláját, ahol a legtehetségesebb lovasok különlegesen nehéz feladatokra idomították lovaikat, és rendszeresen látványos bemutatókon kápráztatták el tudományukkal a nagyközönséget. Videóval!

_fuveslo Eurázsiai történelmi lovasút-2012
Idén március elsején indul 7000 km-es útjára az Eurázsiai Összefogásért Alapítvány kis csapata. A több mint öt hónapig tartó lovas expedíció végcélja Irán. Előtte azonban a vándorok részt vesznek Nurszultan Nazarbajev kazah köztársasági elnök úr születésnapi ünnepségén is.

 _fuveslo Az országos magyar lovasünnepségek és versenyek - 1929
1929. június havának első napjai a magyar lovasszellemnek voltak örömteli ünnepei, amikor közel félezer lovas verbuválódott össze a fővárosba, fényes dokumentumaként a magyar virtus változatlanul szép és egyenes irányának.

_fuveslo Tudtad-e, hogy...
..., hogy kocsit a világon először, a 13-14. században Magyarországon készítettek, a Bécs-Budapest útvonalon fekvő Kocs nevű kis faluban, ahonnan elterjedve, idegen nyelvekben is megtartotta eredetére utaló elnevezését...

_fuveslo Kincsem-túra 
megismerkedhetnek a turisztikai piacon jelenleg még szinte „fehér foltnak” számító, ám sokféle természeti és történeti értékkel rendelkező Tápió mente látnivalóival.  Ezt a túrát Dr. Dusek László szervezte meg 1996-ban, azóta kb. 120-130 csoportnak mutathatta be a kistérség nevezetességeit...

 A Nemzeti Lovarda története és kialakulásának előzményei

A ló és a lovaglás iránti igény hatására, a Nemzeti Lovar Egylet elnökének javaslatára Pesten új lovardát építettek Ybl Miklós tervei alapján. Az impozáns kivitelű Nemzeti Lovarda 1857-ben került átadásra.

A magyar ember ló iránti szeretete több évszázados múltjában gyökerezik. Lovas nemzet a magyar - tartja a mondás. Így vélekedik erről a Világjáró magazin 2002. novemberi számában: „mely nép fiait illetné jobban e jelző, mint minket, akik szittya lovakon száguldozva tartottuk rettegésben Európát, később pedig ló-utánpótlásának nagy részét adtuk? Amelyik nép huszáralakulataihoz egy lovassereg sem volt mérhető. Amely nemzet országában Kincsem, a csodakanca, vagy Imperial, a biztos nyertes mén született. Minket, akik –ősi hitvilágunk szerint- életünk elmúltával Szent Mihály lován távozunk a Mennybe.”

Lovas nemzet a magyar! - 1. rész
A magyarság történetében ősidőktől fogva kulcsszerepet játszott a ló és a lovaglás. A nomád pásztorélet, a hosszú vándorlások és a honfoglalás utáni lovas életmód általánossá tette a ló sokoldalú használatát - az évszázadok során lovas nemzetté vált a magyar. Igazolja ezt a lovak iránti hűség, a mélyen gyökerező lószeretet és a lovassportok iránti érdeklődés. A magyar lovastradíció kétségkívül jelentősen hozzájárult az egyetemes lovaskultúra gazdagításához. A magyarság lovai, hagyományos lovaseszközei és alkalmazott módszerei sok esetben az újítások élvonalába tartoztak.

Lovas nemzet a magyar!  - 2. rész
"Kézfogás Európával" Program
A Sándor Huszárok Lovas Klubja az Esterházy Huszárok hagyományörző társasággal karöltve május 1-jén – az uniós csatlakozásunk napján - lépi át a magyar határt Ausztria felé, hogy Lyontól - Rómáig lovagolva mutassa be azt a Magyarországot, mely 1100 éves európai történelmével okot adott nyelvének és kultúrájának fennmaradására.

Lovas nemzet a magyar! - 3. rész
Ismertebb hagyományos magyar lófajták
Alábbi összeállításunkban a hagyományos magyar lófajtákat vesszük górcső alá. Többek között megtudhatjuk, hogy a lipicai lovak eredete több mint 400 évre nyúlik vissza, vagy hogy a Gidrán eredetileg Egyiptomból származik.

Lovas turizmus - Lovas nemzet
A magyarok ősei az eurázsiai nomád pásztorélet központjában éltek, ahol a ló háziasítása, hasznosítása alapvető volt, így nem csoda, ha a magyarság történelmében fontos szerepet játszó ló és lovaglás miatt a magyart lovas nemzetnek tartják.

Ló és "lovas dolgok" a Pallas Nagylexikon szerint
(A Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. adta ki 1893 és 1897 között  tizenhat kötetben, amelyet 1900-ban két pótkötettel egészítettek  ki.)

Egy Guinness rekordkísérlet margójára
Sok kivételes teljesítménynek, rekordnak voltam már szemlélője, tudósítója, de amit Szabó Zoltán produkál az elképesztő számomra. Egyrészt hihetetlen fizikai teljesítmény, másrészt indíttatásában az őszinteség határait súrolja.

A lovas csendőr
A Magyar Királyi Csendőrség első lovas őrsei 1882 januárjában kezdték meg szolgálatukat Magyarországon, amikor több éves előkészítő munka után megalakult a szegedi csendőrparancsnokság. Ezzel folytatták, és 1944-ig meghosszabbították az 1867 előtti császári királyi csendőrség hagyományát, amely az Alföld közbiztonságának fenntartását mindenekelőtt a lovas alakulatoktól várta. A közhiedelemmel ellentétben az 1880-as években a csendőrség lovas őrseinek felállításának célja nem a betyárok üldözése, hiszen ők ekkor már javarészt a börtönökben töltötték idejüket, hanem a gyalogosan ellenőrizhetetlen hatalmas puszták szemmel tartása.

A Magyar Köztársaság Nemzeti Lovas Díszegysége
A Magyar Köztársaságban - történelmi hagyományainkhoz híven - a huszár és katonai hagyományok őrzése, a lovas szolgálat, a lovas díszelgés tradicionális nemzeti feladat. A Magyar Államnak több mint ezer éves történelme során mindig volt fejedelmi, majd királyi testőrsége, díszelgő lovas egysége. Ezek közül is kiemelkedő volt a Mária Terézia által 1760-ban alapított Magyar Nemesi Testőrség, mely később Magyar Királyi Lovastestőrség néven 1945-ig működött.

Szolgálunk és védünk - lóháton is!
Járőrszolgálat, rendezvénybiztosítás, bemutatók, istállómunka és lazításként ugróverseny. Nincs könnyű dolga a lovas rendőröknek. Nem is gondolnánk, amikor a Margit-szigeten szembetalálkozunk a mosolygós, készségesen útbaigazító lovas járőrökkel. A kiegyensúlyozott vérmérsékletű lovak magabiztos és nyugodt viselkedése hosszú, türelmes munka eredménye. 

Baranta
Az úgynevezett baranta egy igazi magyar történelmi harcművészet, mely ötvözi a honfoglalók hagyományaitól kezdve a magyar jelleggel megalkotott katonai közelharc eredményeit.

A világ első kocsiútja
A Komárom-Esztergom megyei Kocs község bognárai és más, kapcsolódó szakmák mesterei alkották meg azt a járművet, amely a XV. századtól, Mátyás király korától terjedt el szerte Európában, meghonosítva magát a kocsi nevet is.

A  Római lovasélet
1. rész: Pannónia Kr.u 1-4 sz (Balaton  déli részén futó római közlekedési út)
2. rész: A Római lovasok és a Szarmata Lovasok Kora

Az ősmagyarok háziállatai
Az ősmagyarok háziállatai II.
Őseink nagyállattartó lovas népek voltak, háziállataiknak megismerése azért fontos, mert azokból életmódjukra és kultúrájukra tudunk következtetni. A háziállatfajokkal szorosan összefügg területi mozgásuk, keveredésük, a tenyésztési formák kialakulása, néprajzi kifejezőkészségük, használati tárgyaik; szóval egész életmódjuk.

Sámándobok tanúja: a taki
Két taki kancát szállítottak át november végén a Szegedi Vadasparkból a Hortobágyra, hogy ott a világ egyik legnagyobb vadló méneséhez csatlakozzanak. Valljuk be, ebben az egy mondatban azért elég sok olyan részlet van, amit ki kell fejtenünk. Éppen ezért a szállítások megtörténte után Dr. Gősi Gáborral, a Szegedi Vadaspark igazgatójával leültünk beszélgetni erről a ritka fajról, a takiról, másképpen a przewalski-féle lóról, vagy, ha úgy tetszik, a mongol vadlóról.

A honfoglalásról egy mai lovaskatona szemével 
Egyszerű dolga lenne a történészeknek, ha honfoglaló őseink írnokokat tartottak volna maguk mellett, akik megörökítik a vezérek cselekedeteit, a történelmi és egyéb fontos eseményeket, és ezt az utókorra hagyják.
Sajnos ilyen nem létezett, írásos anyag csak közvetett (más népek feljegyzései) formában maradt meg. A hiányzó információkat régészeti, néprajzi, nyelvi, embertani, állattani, növénytani, stb. kutatások alapján próbálják az utókor számára beszerezni.

Kevesen voltak a honfoglalók
Viszonylag kevés honfoglaló magyar érkezhetett egykor a Kárpát-medencébe - ezt támasztja alá az a kutatás, amelynek eredményeiről Raskó István professzor tájékoztott.

Szent Erzsébet élete
Árpádházi Szent Erzsébet 1207-ben született és huszonnégy évesen, 1231-ben hunyt el.A ciszterci szerzetes, Heisterbachi Caesarius így kezdi Szent Erzsébet életrajzát: ,,A tiszteletreméltó és Isten előtt oly kedves Erzsébet előkelő nemzetségből származott, s e világ ködében úgy ragyogott föl, mint a hajnalcsillag. Erzsébet azok közé a szentek közé tartozik, akiknek sugárzása nem csökken, fénye minden kor minden emberének világít.

Az erdélyi fejedelemség hadserege szerényebb volt, mint mondják
A Báthoryaknak zsoldos katonái voltak, még skót katonájuk is volt. Rendszeresen szolgáltak lengyelek és kozáokok a seregükben. Évtizedekig verhetetlen volt a magyar sereg mintájára megszervezett lengyel hadsereg. A mezőkeresztesi csata - az egyik legnagyobb csata volt Európában. Erdélyben a fénykora a csapatnak akkor volt, amikor Báthory újraszervezi a hadsereget, elrendelik a székelyek hadkötelzettségét. Hiba volt, hogy a fejedelem megígérte a székelyeknek a régi jogviszonyuk visszaadását, de azt nem tette meg.

Gondolataim lovas ünnepeinkről
Valószínű, hogy ezen írásom után pár ellenséget szerzek magamnak, de úgy érzem, hogy ezzel a témával nemzeti lovas életünk érdekében kell foglalkozni. Mindjárt az elején leszögezem, hogy senkit nem állt szándékomban megbántani, sőt őszinte öröm tölt el, hogy egyre nagyobb lelkesedéssel, egyre nagyobb számban szerveződnek lovastalálkozók. Most nem lovassportunk szakági versenyeire gondolok, hanem elsősorban régi fajtáink bemutatóira, szemléire, népies és gazdafogataink találkozóira, hagyományőrző programjainkra. 

Régi lovardák felújítása
Ha lovardák, a kevés megmaradt lovarda megújulásáról, megmaradásáról számolhatok be önöknek, ezt minden alkalommal megteszem. Mint most is, amikor egy újsághírből értesültem arról, hogy Komáromban, (pontosabban Komáromnak a Dunán innen eső területén, amit egykor Újszőnynek neveztek,) megújult egy lovarda.

A magyar paraszt ló szeretete
A tisztelt olvasót tájékoztatni széleskörűen nem kis feladat, mert a teljesség igénye, arra késztet, hogy az akkori társadalmi és politikai körülmények is ismertté váljanak. Most is vissza kell térni az 1960-as évek időszakára. A politikai döntéseken alapuló TSZ törvény, előírása szerint a belépő tagnak földjét, lovát gazdasági eszközeit a közösbe kellett adni. A magyar paraszt ilyen szavakról, hogy kolhoz vagy szovhoz nem is hallott, majd váratlanul nyakába szakadt egy ismeretlen gazdasági forma.

A Doni Hősök emlékére
Hazánkban kevés olyan család él, akinek szerettei, rokonai vagy barátai közül valaki ne lett volna résztvevője a szörnyű doni harcoknak. A szerencsésebbek még köztünk élnek, de többségükre már csak fájó szívvel emlékezhetünk.
2002. január 14-én ünnepélyes keretek között Budapesten emlékezhettünk hőseinkre.

Hatvan éve történt, …
A közelgő front miatt a Magyar Királyi Méneskar lóállományának, anyagi javainak és személyi állományának – de más méneseknek is – a Nyugatra menekítése 1944 nyarán és őszén vált napi feladattá. Ennek több mint 60 éve…

Katonalovainkra emlékeztünk 2002
Negyedik alkalommal gyűltünk össze a Komáromi Katonai Lovas-emlékműnél, hogy a harcok során áldozattá vált katonalovainkra emlékezzünk.

150 éves a magyar sportújságírás
150 évvel ezelőtt – egy csütörtöki napon – 1857. január 15-én, Pesten, a Landerer és Heckenast nyomdában elkészült az első magyar nyelvű sportújság, a „Lapok a lovászat és vadászat köréből” c. 16 oldalas újság, amelynek tulajdonos szerkesztője – talán nem véletlenül – egy 36 éves vadász. Az a Bérczy Károly, aki gróf Széchenyi István titkára volt, tagja a Petőfi Sándor alapította Tízek Társaságának, unokaöccse a Nemzeti Színház egyik legkiválóbb színészének, Megyeri Károlynak.

Lovas film: Elégia (Magyar film, 19 perc, 1965)
"Az Elégia az egyetemes filmművészetben sajátos arculatú magyar filmek között is különös mű... Huszárik művében szinte semmi sincs, ami közvetlenül utalna a kortárs filmművészet hatására. Új kiindulópontot keresett, s jórészt járatlan utat választott... új művészi formát és filmnyelvet keresett." 

Rekviem egy lóért
Dózsa szülőfalujában, a háromszéki Dálnokon, úgy mondják, valami Petru névre hallgató új ménesgazda agyonlőtt egy elszabadult lovat, a nemes Incitato lónemzetség egyik tagját. Mesélik, hogy az ingerlékeny kanca, mint ahogyan a vére vonalának neve is jelzi – Incitato – valamiért felhorkant, arrébb trappolt a ménestől, s a farm új gazdája, aki a lónevelés csínja-binját valamelyik ma is üzemelő vágóhídján sajátította el, fegyvert fogott és ledurrantotta a paripát.

Nyeregben vagyunk
Úri dolog (volt) lovagolni, "kilovagolni", "kikocsizni" is - látjuk, vagy láttuk a filmeken, olvastuk is sokszor. A lovassportkérdésben alig látni érdemleges pozitív változást a "lovas nemzet" Magyarországán. Az ellenkezőjére azonban ismét van példa.

Védett és őshonos állatfajták
Egyebek mellett a magyar szürke marhát és három mangalica sertésfajtát védettnek és őshonosnak, míg a magyar tarka tehenet és a nyurga pontyot veszélyeztetett állatfajnak nyilvánította a földművelésügyi és vidékfejlesztési, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A rendelet szerint az őshonos és veszélyeztetett állatfajták megőrzéséhez az állam támogatást ad majd.

Riportok:
Nagy Gábor begyógyult sebekkel
- Beszélgetés Kiss Mari színművésznővel
Egy ló a Nemzeti Színház színpadán
- Slezák, a cirkuszi mutatványos király 
- Beszélgetés Károlyi Lászlóval





Cikkajánló:


Hozzászólások:

























   
Horze Lovasáruház   Decathlon   KLP   Lovasvilág Lovasbolt   Vetashop webáruház   Barefoot   szerverbérlés, szerverhoszting, szerverüzemeltetés