Gyógyvizes tréning és rehabilitáció Kaposváron

Arzén nem mérges. Pedig neve nem arra predesztinálja, hogy türelemmel viselje, ha szurkálják, most pedig ez történik. Amúgy Arzén egy nyolcéves, a lovastusában szép eredményeket elérő herélt.

A nyári fekete, csüdben kesely sportló azonban lesántult a bal elejére, ezért azt vizsgálják, hogy végtagja mely szakaszán történhetett elváltozás. Ehhez szakaszonként érzéstelenítik a bal első lábát, utána sétáltatják, s ha sántaság pár percre elmúlik, akkor az épp érzéstelenített végtagterületet kell majd röntgenezni, ultrahangozni. Arzén a Pannon Lógyógyászati és Rehabilitációs Szolgálat páciense.

Az 1999-ben alapított, kaposvári lókórházban évente 1000-1200 jószágot gyógyítanak, a kezelések száma eléri az ötezret.

MTI - Fotó: Varga György

A három állatorvost és öttagú asszisztenciát foglalkoztató vállalkozás vezetője, dr. Hevesi Tibor Ákos szerint a hazai hobbi- és versenylovak egyre intelligensebben tűrik a kezeléseket, s ebből arra következtethetünk, tartóik is egyre intelligensebbek. Úgy tűnik, nem legyőzni, uralni akarják lovukat, inkább odafigyeléssel, együttérzéssel tanítják, tréningezik, ápolják négylábú társukat. Persze a lovak azért gyanakvón várják a kezeléseket, szemükből, gesztusaikból jól kivehető a szorongás, ám gazdájuk kedvéért mégiscsak készségesen állnak oda az orvosteam elé.

Sőt, moccanatlanul hagyják, hogy szurkálják és vágják őket, vagy endoszkóppal beléjük hatoljanak. Mindebben szerepet játszik az is, hogy a kaposvári szolgálat a legkíméletesebb módszerekkel igyekszik diagnosztizálni és gyógyítani a betegeket.

A 41 esztendős Hevesi Tibor Ákos az elmúlt másfél évtizedben sokat tanult és dolgozott külföldön – főleg az Egyesült Államokban és Ausztriában. A diplomamunkáját is amerikai kutatásaira építő állatorvos több korszerű, külhoni gyógyeljárást hozott Pannoniába. Ezeket nemcsak gyakorolja, de egyetemi tanárként oktatja is a jövendő állatorvosoknak. Hevesi és kaposvári csapata főképp a lovak sántaságának orvoslására és légzőszervi betegségeire specializálódott. Utóbbi betegségek közül az egyik leggyakrabban gondot okozó a hörgősség, amit az idéz elő, hogy a gégében egy porc gátolja a levegővételt.

Ha hagyományos műtéttel küzdik le ezt az elváltozást, akkor az elaltatott ló nyakát szikével felnyitják, az operáció után még négy-öt hétig – a metszésen át – tamponnal nyúlkálnak bele az állat gégéjébe. 2009 óta külső metszés nélkül végzik ezt a beavatkozást Kaposváron. A nyugtatóval és érzéstelenítővel beinjekciózott ló orrán keresztül endoszkóppal jutnak be a gégébe, lézerkéssel vágják le a levegő áramlását gátló hangszalagot, majd ugyancsak az orrlyukon át, kívülről mozgatott fogóval távolítják el. A gyógyulás mindössze pár nap.

Természetesen a lovaktól nem várhatjuk el, hogy hálásak legyenek a „doktor bácsiknak” a gyógyulásért. Ennek ellenére akad olyan kezelés, amit sok ló kifejezetten élvez. A gyógyvizes orvoslás is ilyen. Ezt az eljárást külföldről importálta a szolgálat vezetője, még 2004-ben. Saját tervek alapján megépített egy olyan futópadot, ami egy négy és félszer egyméteres, felül nyitott acélkamra.

Gyógyszeres kezelés elég lesz, véli Veres doktor. Hogy jut-e Arzénnak gyógyvizes élvezkedés, az később dől el. Az is kérdés, hogy a gazdája mennyit szán rá. Mert hát, ahogy az ember, úgy a ló rehabilitációja is „pénzbe fáj”.

Forrás: nol.hu, Ungár Tamás, Népszabadság 2012. október 21.
Fotó:MTI, Varga György