MAGYARJÁRÁS 2011
Magyarország-Mongólia Történelmi Emléktúra 

A mongolok 1241 április 12-én döntő vereséget mértek hazánk csapataira, az ezt követő évben feldúlták szinte a teljes országot. A mongolok támadása a 13. századi Európa történelmének egyik meghatározó eseménysorozata volt.

Az expedíció ötlete

A mongolokat a magyar történetírók tévesen tatároknak nevezték, mivel a Fekete-tengertől északra élő türk nyelvű népcsoportok egy része behódolt a mongoloknak, felvette az egyik mongol törzs, a ta-ta nevét, és segédnépként részt vett a mongolok hadjárataiban.

A tatárjárások borzalmait és a lakosság felháborodását jól tükrözi a magyar népnyelv, amely a tatár népnév elé gyakran tette oda a kutyafejű jelzőt. Egyes források szerint a lakosság több mint a fele elpusztult a harcokban és fosztogatásokban. A muhi csata után egy évvel a mongolok összegyűltek, és visszatértek Mongóliába.

Egyes történészek vitatják, hogy Batu kán Ögödej nagykán halála miatt vonult volna ki az országból. Szerintük az új nagykán megválasztására csak 1246-ban került sor, és a választásra Batu el sem ment. Emellett, azt hangsúlyozzák, hogy a mongol sereg Kijevből történő elindulása óta sok harcost vesztett az orosz, lengyel, cseh és magyar seregek elleni csatákban. Nem tudta megsemmisíteni a teljes magyar haderőt – erre bizonyíték az is, hogy IV. Béla röviddel a tatárjárás után már több külföldi hadjáratott vezetett és visszaszerezte a tőle korábban kizsarolt nyugati megyéket is – és nem tudta elfoglalni a magyar erődítmények jelentős részét sem. A visszavonulás okaként felmerülhet a szükséges legelők elégtelensége is, azonban arról, hogy a visszavonulást mi váltotta ki, valójában még nincsenek biztos információk. Mi hát az igazság? Úgy döntöttünk, utána nézünk magunk.

Az expedíció bemutatása

 A tatárjárás 770 éves évfordulója alkalmából nemzetközi expedíciót szervezünk, melynek célja, hogy választ kapjunk azokra a gyakorlati kérdésekre, amikre a történelem levéltárakból merítkezve képtelen magyarázatot adni. Hogyan tájékozódtak az akkori seregek? Hogyan történt az ellátás? Hihetünk-e a legendáknak, melyek szerint a mongol harcosok lótejjel és vérrel táplálkoztak a több ezer kilométeres út során? Játszhatott-e szerepet az általános fáradtság vagy a nomád életmód hiánya a visszafordulásban?

Az expedíció elsősorban magyar és mongol résztvevőkkel és kutatókkal indul az ősi mongol főváros, Harhorin kapujából lóháton, kísérő járművek nélkül; egyesek korhű felszerelésben és ruházatban. A tervek alapján egy év alatt eljutunk a muhi csata színhelyére (BAZ-megye), ahol koszorúzás és megemlékezés zárja az utat, és elkezdődik az expedíció során gyűjtött anyag és alapkutatás feldolgozása. Az utat könyv és film alakjában is szeretnénk megörökíteni.

Az expedíció kutatási témái

- a mongol lovak fiziológiájának és teljesítményének tudományos, műszeres mérése aktív, hosszan tartó terhelés során
- a magyar lóversenysport és hobbilovaglás új lehetőségei a közép-ázsiai fajtákkal
- a honfoglalás kori lovas kultúra és fegyverviselet technikai és szociológiai vizsgálata
- a magyar lovas íjászat és hagyományőrző lovas kultúra gyökerei Közép-Ázsiában
- Mongol - Magyar történelmi kapcsolatok, nyelvi és néprajzi hasonlóságok
- a közép-ázsiai lovas kultúra és nomád életmód változásai és megszűnésének veszélye a 3. évezred elején
- a tatárjárás seregeinek logisztikai és ellátási kérdései a gyakorlat tükrében
- a mongol hadjáratok nyelvi és népművészeti emlékeinek gyűjtése
- a kalandozó ősmagyarok életmódjának jobb megismerése, új kérdések megfogalmazása

Az expedíció céljai
 
- megtenni közel 10.000 kilométert Ázsiából Európába lóháton, önellátóan
- nyilvánosság elé tárni a mai magyar – mongol kapcsolatok kiaknázatlanságát a lótenyésztés, lóhasználat és fenntartható forrásgazdálkodás témáiban
- a mai magyar átlagos életmód és gondolkodás konstruktív kritikája
- bizonyítani, hogy mindenki életében kell egy megvalósítandó álom, és ennek a nehézsége vagy lehetetlensége nem számít
- megválaszolni vagy adatot gyűjteni a kutatási tervben megfogalmazott kérdésekhez

A megvalósulás valószínűsége

Csupán múltbéli, hasonló utakra támaszkodhatunk. Még folyik a kutatás, de annyit megállapíthatunk, hogy többen tettek meg hasonló utat az utóbbi száz évben. Berlin 1945-ös ostromához a szovjet ütegeket mongol lovak húzták végig. Egy kazak expedíció tevékkel jutott el Magyarországra néhány évtizede, a magyar Magna Hungaria expedícióról nem is beszélve, ahol lóháton, korhű ruházatban tették meg az utat Baskíriából Ópusztaszerig. Bár a túra ötlete lassan tíz éve fogalmazódik, a végső lökést az ausztrál Tim Cope adta meg, aki 2007-ben érkezett hazánkba lóháton. Mongóliából indult el egyedül, kísérő személyzet nélkül, a lovakat és az élelmet mind maga szerezte be. Hiszünk benne, hogy magyar lovasok csapatban végig tudják lovagolni ugyanezt a távot. A megvalósulás biztos, csupán az anyagi és emberi erőforrásoktól függ, hogy hányan és milyen tervekkel indulnak útnak.

A Magyarjárás Expedíció elérhetőségei:
info@magyarjaras.hu
+36 30 5183643

Főszervező
Leonid Syrovatkin (fanohtarkukacgmailpontcom)
Expedícióvezető
Haulik Áron (bellikkukacfreemailponthu)
Mongol koordinátor
David Ulambayar 
Szakmai felelős
Puskás Zsolt (gingerbakukacmonornetponthu)
Weboldal
Ilyés Ádám (ilyes.adamkukaccitromailponthu)

Felkészítő túrák Mongóliában
www.bedouin.hu/lovastura

Tim Cope útja
www.timcopejourneys.com

Magna Hungaria Expedíció
www.c3.hu/~forras/exottlap.html