keresés a lovardák között

Lovasetika a 21. században - a ló ismerete




Károlyi Nagy János, a Pannon Egyetem Georgikon Karának ménesgazda szakos végzős hallgatója a Német Lovas Szövetség etikai alapelvei alapján dolgozta ki összeállítását a lovasetikáról, amelyet hiánypótoló célzattal készített el. Úgy érezte ugyanis, hogy Magyarországban jelentős hiányosságok vannak ezen a téren:

Illusztráció: Várkonyi Andi, Papírmusztáng.hu

Lovak és lovasok között eltöltött éveim alatt számtalanszor megfogalmazódott bennem, hogy milyen hiányosságok tátongnak ezen a téren. Amatőröknél és versenyzőknél egyaránt, lovardai munkában és versenyen, terepen, vagy a patamosónál, mind a lóval való munkában, vagy a lovasok egymás közötti kapcsolatában, a lovasok és a lovarda tulajdonosai, dolgozói közötti viszonyokban a rendezetlenség jellemző.

Az etika a helyes döntést, a józan, ésszerű és egyben optimális magatartást igyekszik megragadni. Társadalmi értéket közvetít, kívánatos, erkölcsös viselkedési normákat határoz meg.

Mindez emberi mivoltunk alapja. Lovakkal és lóval foglalkozó emberekkel eddig eltöltött idő alatt ritkán láttam, hallottam követendő példát. Mintha valami, ami egykor talán volt, mára eltűnt volna, s a lovas társadalom gyökerét veszítve bolyongana iránymutatás nélkül, a helyes utat nem találva. Ennek legszomorúbb hatásai sajnos a lóra nézve nyilvánvalók.

A lónak az emberek világában betöltött szerepe hatalmasat változott az utóbbi évtizedekben. A történelmünk a ló hátán érkezett a mai civilizációnkba, mára azonban az ember számára ezen az úton betöltött hasznos funkcióit elveszítette.

Társadalmunknak szüksége volt a lóra, hogy elérhessen idáig, s most az embernek kell dönteni, hogyan viszi tovább a lovat magával. Ez felelősséggel jár. Amikor az ember rászorult a lóra, ezt a felelősséget a zsigereiben érezte, hiszen a megélhetése, sokszor élete, családjának, otthonának biztonsága múlott az őt segítő lován, és ezért nagy becsben tartotta.A lóval való foglalkozás a mindennapok része volt, a ló ismerete a kultúrához alapvetően hozzátartozott. Ez a helyzet napjainkra drámaian megváltozott. Civilizációnk működtetéséhez a hagyományos funkciókat tekintve nincsen szükségünk a lóra.

Tulajdonképpen szerepe a 21. századi ember életében a kedvteléshez, a szabadidő eltöltéshez kötődik. A lóversenyek, lovassportok, amatőr, vagy szabadidő lovaglás, idegenforgalmi attrakció a lovak modern életterei. Mindezeket, mint a társadalomban betöltött szerepeket említhetjük. Gazdaságban betöltött szerepük az ezt kiszolgáló rendszer, ágazat teljesítményén keresztül mérhető.

A mai kultúránkban betöltött szerepük véleményem szerint nem tisztázott. És így az ehhez kapcsolódó morális, erkölcsi szabályozás sem kidolgozott. A lóval való foglalkozás egymásrautaltságból eredő természetszerű normáit elmosta a modern világunk személytelen rohanása. S ha a természetből kitagadott ember keresi is a lóban az elveszett értékeket, az utat a lóhoz, és az oly sokszor hangoztatott harmóniához nem találja. 

Ebben nem segítik olyan megfogalmazott és a társadalom által jóváhagyott etikai alapelvek, melyek minden lóval foglalkozó ember számára egyaránt érvényesek, amiket ismerve és követve a lovaglás világával ismerkedő, vagy betekintő vendég is meg tudná ítélni, hogy az érintett cselekvés, magatartás, vagy hozzáállás lovas emberhez méltó-e vagy sem.

Ezt a hiányt pótolva összeírtam az általam fontosnak tartott etikai alapelveket, sorra véve a legfontosabb területeket. A Német Lovas Szövetség 9 etikai alapelvét, ami a követendő magatartást fogalmazza meg a lovas ember számára, nem tartom kidolgozottnak, és nem gyakorlatias, holott nagy szükség lenne rá, hiszen sokszor a versenyeken látjuk a legelszomorítóbb visszaéléseket a lovak és lovas emberségünk kárára. Örvendetes lenne, ha szigorúbb feltételekhez kötnék lovasok versenyen való szereplését, beleértve a személyes felkészültséget, valamint a lóval és a környezettel szemben tanúsított magatartást. De természetesen az etikai alapelvek az amatőr lovasokra is ugyanúgy érvényesek.

Három főbb pontba szedve fogalmaztam meg az általam legfontosabbnak tartott erkölcsi normákat: a ló ismerete, a lovas önelemzése, és külön pontban a versenyekre vonatkozóan.

Illusztráció: Várkonyi Andi, Papírmusztáng.hu

A ló ismerete

A ló általános ismerete

A lovas ismerje a ló etológiai sajátosságait, legyen tisztában a megfelelő tartási, takarmányozási feltételekkel. Ismerje a ló általános, fajta szerinti és egyedi képességeit, képezhetőségének lehetőségeit és határait.

A ló szellemének ismerete

A lovas legyen tisztában lova mindenkori, képzettségi és aktuális szellemi állapotával. Lova figyelmének felkeltésére és megtartására mindig nagy gondot fordítson.

A ló fizikai képességének ismerete

A lovas legyen tudatában lova általános, fajtajellegből eredő, továbbá képzettségi szintjének megfelelő, és aktuális fizikai állapotával. Alapvető feladatának tekintse lova lovas alatti munkára való fokozatos felkészítését. A ló erre a munkára nem készen születik, folyamatos munkával képessé kell tenni rá. Sérült, vagy fájdalmat mutató lovat dolgoztatni nem lovas emberhez méltó. A lovas se szellemileg, se fizikailag ne terhelje túl a lovát.

A ló alapvető tisztelete

A ló nem eszköz. Önálló akarattal, érzésekkel rendelkező élőlény. Fájdalom, félelem és öröm, játék, gondoskodás, megelégedettség és védelem megélésére determinált érző lélek. A lóval foglalkozó ember felelős lova fizikai, pszichikai és lelkiállapotáért.

Folytatása következik...

2014.03.21. Károlyi Nagy János






Cikkajánló:


Hozzászólások:

























   
Horze Lovasáruház   KLP   Lovasvilág Lovasbolt   Decathlon   Tanita Lovasboltja   szerverbérlés, szerverhoszting, szerverüzemeltetés