|
Többé már nem, hiszen létezik egy sokkal kíméletesebb és humánusabb módszer is
Az anyjuktól való elválasztás a csikók számára rendkívül megterhelő időszak. Christina Aurich bécsi kutató és csapata közelebbről megvizsgálta a fiatal lovak életének ezen fázisát és meglepő eredményekre jutott. A fiatal állatok óriási stressznek vannak kitéve, függetlenül attól, hogyan történik az elválasztás.
Ha azonban a csikók ezt az időszakot számukra ismerős kancák társaságában tölthetik, jobban meg tudnak birkózni ezzel a nehéz helyzettel.
Széles körben elterjedt az a meggyőződés, hogy a születés a legstresszesebb dolog, ami történik velünk életünk folyamán. A fiatal csikó anyjától való leválasztása azonban aligha kellemesebb.
A gyerekek fokozatosan szoknak hozzá, hogy az anyjuk egyre távolabb kerül tőlük, az állatvilágban ez a legtöbb esetben valószínűleg ugyanígy történik. Azonban az elválasztás módja drámai következményekkel járhat atekintetben, hogy az utód hogyan bírkózik meg az őt ért sokkal. Christine Aurich és állatorvosokból álló csapata bebizonyította, hogy ez a lovak esetében teljes mértékben érvényes.
Szabadon élő lovaknál az elválasztás folyamata egy évig is eltarthat. Lépésről-lépésre történik meg a leválasztódás: a kancák kezdetben csak gyengéden, később egyre erőszakosabban taszítják el maguktól a csikót, amikor az szopni akar és egyre kevesebb tejet termelnek. Így az utód kénytelen fokozatosan más táplálék után nézni. Ez a hosszú ideig tartó folyamat éles ellentétben áll azzal, ahogyan az emberi „oltalom” alatt álló csikókat az anyjukról leválasztják. Ez ugyanis hirtelen és számukra váratlanul történik, ezen kívül ezek a csikók a leválasztáskor sokkal fiatalabbak szabadon élő társaiknál. A fiatal állatoktól így egy csapásra megvonják mind az egyik legfontosabb táplálékforrást, mind pedig a mama közelsége nyújtotta biztonságot.
Szerencsére azonban az állatok jólétére fordított egyre nagyobb figyelemnek köszönhetően a csikók leválasztására enyhébb és kevésbé drasztikus módszereket is kezdenek alkalmazni. Ennek ellenére még kevés kutatás támasztja alá, hogy ezek az új módszerek a gyakorlatban is megkönnyítik-e a csikók helyzetét a leválasztást követően. Aurich és csapata azt vizsgálta, hogy a leválasztás különböző módszerei hogyan befolyásolják a csikók stressz-szintjét.
A vizsgált választási csikókat három csoportba sorolták, aszerint, milyen módszerrel választják le őket az anyjukról. Az első, A) csoportba tartozó csikóknál az anyát hirtelen és egyik napról a másikra távolították el az istállóból csikójuk mellől. A B) csoportban levő csikókat szintén elválasztották az anyjuktól, bent hagytak viszont az istállóban két másik kancát, akik ugyan a csikókkal nem álltak semmilyen rokonságban, azonban születésüktől fogva jelen voltak a közelükben. A C) csoportban, amely 6 csikóból állt, naponta 2-2 anyaállatot távolítottak el a fiatal állatoktól addig, amíg a csikók végül egyedül nem maradtak. A kutatók a folyamat során vizsgálták a csikók viselkedését és azt, hogyan birkóznak meg az új helyzettel. Mérték az állatok stresszhormon-szintjét és szívverését.
Az eredmények meglepőek és drámaiak voltak. A csikók számára a leválasztás mindhárom esetben óriási stresszel jár. A leválasztás után minden csikó jelentős mértékben vesztett a súlyából. Közvetlenül az elválasztás után az lovak nyálából kimutatott stressz-hormon szint ugyanolyan magas volt, mint a lószállítóban szállított lovak esetében, ami köztudottan megterhelő szituáció az állatok számára. Az elválasztás módszerétől függetlenül minden, a vizsgálatban szereplő csikó stressz-hormon szintje ugyanolyan magas volt. Egyértelmű különbségek mutatkoztak azonban abban, hogy a csikóknak milyen hosszú időre volt szükségük ahhoz, hogy az új szituációhoz hozzászokjanak. Az A) és C) csoportban, ahol a csikók a végén teljesen egyedül maradtak jelentősen hosszabb ideig tartott, mire a súlyuk ismét gyarapodni kezdett. Továbbá ezek a csikók gyakrabban mutattak olyan stressz-tüneteket, mint a gyakori nyerítés vagy az elrohanás.
Más kancák jelenléte tehát segít a csikóknak feldolgozni a leválasztással járó stresszt. Ez a folyamat a vadon élő lovaknál hasonlóan megy végbe: a vadlovak kis csoportokban élnek, amely egy csődörből és néhány kancából és utódjaikból áll. Más kancák jelenléte a leválasztás időszakában a természetes környezetükben élő lovak esetében is megkönnyítette a csikók számára az elválást követő időszakot. Arra, hogy az anyakancák hogyan élik meg az elválasztást és hogy nekik is szükségük van-e etekintetben külső segítségre, nem tért ki a kutatás.
Horosz Enikő, Lovasok.hu
Forrás: http://www.pferdewissenschaften.at
2012.06.04.
Frissítve: 2015.06.03. Fotó: Haga Zsuzsanna
|
HU
EN
US
DE
AU
IT
RO
SK
