Az egyes takarmányok tárolása, előkészítése, a takarmányozás rendje

• Fontos a szakszerű betakarítás
• Hosszú tárolási idő, rendkívül lényeges az állag megóvás
• Hazánkban az egyik legnagyobb gond

1. Takarmányok tárolása

Tömegtakarmányok:
Szilázsok, szenázsok: silóban, vagy fóliában légmentesen lezárva
Széna, szalma: (csak szárazon szabad bálázni)
• lehetőleg száraz, fedett helyen (pajta, szárító)
• a legjobb bálázva (kockabála, körbála)
• a bálák sóval tartósíthatók Gumós takarmányok: hűvös, sötét, fagymentes helyen tárolandók

a bála hőmérséklet vizsgálata

szénatárolás
  

szilázs, szenázs tárolása
 

gumós takarmányok

Abrak takarmányok:
Nagyon fontos a megfelelő szárazanyag tartalom (max. 12-14% nedvesség lehet)
Leggyakrabban padláson tárolják, javasolt a forgatás
Száraz helyen tárolandók, legjobb zárt csomagolásban, vagy silótartályban
Ügyelni kell a sérült, penészes szemekre
Javasolt a penészgátló anyagok használata (pl. pufferelt propionsav)

2. A takarmányok előkészítése:

tömegtakarmányok:
Zöldtakarmányok: kizárólag frissen etethetők fontos a szoktatás: száraztakarmányhoz fokozatosan egyre több zöld keverése, legalább egy hétig
• zsenge fűféléket, pillangósokat, valamint eső után zöldtakarmányokat javasolt szalmával keverve etetni
• naponta javasolt többször etetniSzilázs, szenázs előkészítés nélkül (min 30-35% szárazanyag tartalom)
Széna (zabszalma): por kirázása után, lehetőleg nedvesítve
Gumós takarmányok: lehetőleg mosva (csak egészséges gumók etethetők), burgonya csak gőzölést, vagy főzést követően

abraktakarmányok:
Gabonák: célszerű feltárva etetni (zúzva, roppantva, pelyhesítve)
• A darálás a túl apró szemek, a nagy porképződés, csirizesedés (főleg búza) miatt nem javasolt
• Darált takarmány csak nedvesítve etethető Főként a kukoricát javasolt frissen, max. 1 héttel az etetés előtt zúzni, vagy roppantani (avasodás veszély)
Fehérje kiegészítők (szója, napraforgó...): darálva, hőkezelve (szója), vagy extrahálva, vagy pelletált formában az abrakkeverékben
Korpa: darálva és nedvesítve egyéb komponensekkel keverveMelasz: nedvesítve, abrakkal keverve, csak sókiegészítés mellett
Lenmag: forrázva (cián veszély miatt), vagy extrahálva (darálva), illetve mash-ben
Kiegészítő komponensek (takarmány kiegészítők, mikroelemek, vitaminok...): abrakkal keverve
Só: nyalósó, vagy abrakba kevert só formájában, sóhiányos lovaknak kizárólag adagoltan

3. A takarmányozás rendje:

• A ló kis adagokban szeret enni sokszor (a lovak a természetben folyamatosan táplálkoznak napi kb.: 16-18 óra) => minél többször etessünk (min. 3-szor, legelős tartás esetén 2-szer)Etetés előtt és után legalább 1/2, de inkább 1 óra nyugalom szükséges
• Éh gyomorra és közvetlenül az abrakolás után ne itassunk
• Javasolt sorrend: tömegtakarmány > itatás > abrak
• Kerülni kell a hirtelen takarmányváltást (fokozatosan legalább 1 hét)Ivóvíz: különösen fontos, kb.10-16 °C hőmérsékletű, szagtalan, mellékízektől mentes legyen napi vízigény: nyáron: kb. 50-70 l/nap, télen  kb. 35-40 l
• Különösen szoptató kancák esetén javasolt a folyamatos hozzáférés biztosítása (önitató, vagy felfüggeszthető vödör; legelőn, karámban fagymentes itató, vagy kút)

4. A betakarítás, vagy hibás tárolás okozta veszélyek:

5. Mikotoxinok és az ellenük való védekezés

• A mikotoxinok szaprofita penészgombák másodlagos anyagcsere-termékei.A penészek gyorsan növekedésnek indulnak, és toxint termelnek, ha stresszhatás éri őket.
• A penészek mindenütt előfordulnak!!
• A legtöbb mikotoxin rendkívül szilárd biokémiai szerkezettel rendelkezik. Ez ellenállóvá teszi őket a magas hőmérséklettel és az alacsony pH értékekkel szemben.
• A legtöbb nem mérgező, mert így a penészt pusztítaná el, ehelyett akkor válnak veszélyessé, amikor az állat megpróbálja őket egy konjugációnak nevezett eljárással detoxikálni.
• Több, mint ezer toxikus gomba metabolitot ismerünk.
• Detektálásukat megnehezíti, hogy rendkívül változatos kémiai szerkezettel bírnak
• A toxinnal szennyezett takarmányokban általában egyszerre több toxin is megtalálható, me3lyek egymás hatását felerősíthetik, illetve gyengíthetik

Mikotoxinok megjelenése:
• Zöld takarmányok toxinjai pl.: nádas csenkeszben előforduló endofita gomba
• Egyes penészek már a szántóföldön szennyezik toxinjaikkal a gabonákat, és vannak amelyek raktározás közben (pl.: Fusarium spp., zearalenon, trichotecének (T2, NIV, DON), és a fumonizinek)
• Raktári penészgombák az Aspergillus fajok, aflatoxinok, ochratoxin_A, citrinin, patulin, rubratoxin-B

A mikotoxikózis legfőbb tünetei:
• Kólika
• Idegrendszeri rendellenességek, agykárosodás, bénulás
• Csökkent takarmányfelvétel és növekedés
• Túlérzékenység

Lovak számára tolerálható mennyiségek:
• Az egyes toxinok közötti kölcsönhatás befolyásolhatja
• Nagymértékben függenek az állat egészségi állapotától
• Vemhes és szoptató kancák, csikók és beteg állatok esetén lényegesebben kisebbek a tolerálható mennyiségek

Példák, egyes toxinok okozta tünetek:
Aflatoxinok (karcinogén, magzatelhalás, májkárosodás), T-2 toxin (emésztőcsatorna irritáció, vérzés, nekrózis), zearelanon (szaporodásbiológiai zavarok), DON (deoxynivalenol) (fehérjeszintézis gátlása, főként fejlődési, szaporodási  zavarok, szérum IgG, IgA koncentrációjának csökkenése), fumonizin (immunrendszer gátlása, agylágyulás, dühroham), stachybotrytoxin (idegrendszeri károsodás, nyelvfekély, orr, száj sérülések), nádas csenkeszben előforduló endofita gomba (szaporodási, fejlődési problémák, durva szőrzet, elhalások (lábakon, fülön, farkon), angolperje mérgezés (rozs tremorgének) (neurotoxikus tünetek, ataxia, koordinációs problémák), egyéb toxinok (általában a többi emlősre jellemző tünetek)

Védekezés:

Toxinképződés megakadályozása:
• A penészszám alacsonyan tartása
• Megfelelő agrotechnika (növényvédelem ,vetésváltás)
• Tartósítási eljárások (pl.: szerves savak )
• Idejében történő betakarítás
• A gabona magvak sérülésének elkerülése
• Megfelelő tárolási nedvességtartalom
• Megfelelő tároló tér
 
Toxinos takarmány kezelése:

Fizikai kezelések: Penészes takarmány „hígítása” egészséges takarmánnyal
Penészes szemek sűrűsége kisebb, tisztítás, mosás

Kémiai kezelések: Peroxidos, ózonos, klóros, ammóniás kezelés

Toxin megkötő szerek alkalmazása: leggyakorlatiasabb módszer
Agyag (pl.: aluminium-szilikátok, diatomaföld), faszén; hátrányuk: nem eléggé specifikusak, viszonylag magas a bekeverési arányuk, megkötik a vitaminok, ásványi anyagok, ill. egyéb tápláló anyagok egy részét is
Észterezett glükomannánok (EGM), melyek élesztők sejtfalából kivont összetett cukrok.
előnyük:  - aránylag kis bekeverési koncentráció
- nagy felületűek (1 kg EGM 2.2 ha felületű)
- sok fajta mikotoxint hatékonyan kötnek meg
- emésztő csatorna pH-ja nem befolyásolja a toxin megkötő képességet

Dr. Bartos Ádám