keresés a lovardák között


Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter rendelete a lovas szolgáltató tevékenységről

 

A rendelet tervezete itt olvasható:

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. §-a (4) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el.

1. §
(1) Az e rendeletben szabályozott lovas szolgáltató tevékenységet az előírt feltételek teljesítésével gazdálkodó szervezet, egyéni cég, valamint külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe (a továbbiakban együtt: szolgáltató) végezhet.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) lovas szolgáltatás: az a turisztikai tevékenység, amelynek keretében a vendég a saját tulajdonában (használatában), illetve a szolgáltató tulajdonában (használatában) lévő lovat vesz igénybe lovagoltatás, lovas oktatás, lovas terápia, terep- és túralovaglás, fogathajtás, fogathajtás oktatás, fogatoztatás vagy lovas bemutató céljából,
b) lovas terápia: speciális fejlesztő-rehabilitációs szolgáltatás, amelynek helyszíne a telephely (fióktelep), és a fogyatékossággal élő vagy pszichésen sérült vendég gyógyítására, készségei fejlesztésére, egészségi és pszichés állapota javítására irányul,
c) fogatoztatás: a szolgáltató vagy a szakmai tevékenységért felelős személy által kijelölt személy az általa hajtott fogaton, lovas kocsin a vendéget nem közlekedési céllal szállítja,
d) lovas bemutató: a méneslátogatás, az istállólátogatás, a felvezetés és a lovas előadás,
e) felvezetés: a lovak tartási helyükről kihozva történő bemutatása,
f) vendég az, akinek a részére a szolgáltató legalább egy lovas szolgáltatást nyújt. Az egyéni vállalkozó által nyújtott lovas szolgáltatás vonatkozásában nem minősül vendégnek az egyéni vállalkozó szolgáltató közeli hozzátartozója (a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.évi IV. törvény 685. § b) pont).

2. §
(1) A szolgáltató a lovas szolgáltató tevékenységet akkor folytathatja, ha kérelmére a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai szerint közhitelű hatósági nyilvántartásba vette. A Hivatal a nyilvántartásba vételről igazolást ad ki a szolgáltatónak. Ebben fel kell tüntetni a szolgáltató nevét (cégnevét), címét, a nyilvántartásba vételi számát, a szolgáltató által végzett tevékenységet, illetve tevékenységeket.
(2) A Hivatal a szolgáltatót akkor veheti nyilvántartásba, ha a) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely államban (a továbbiakban: EGT-állam) letelepedett;
b) az egyéni vállalkozót a cégbíróság a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyezte;
c) eleget tesz a rendelet mellékletében meghatározott követelményeknek;
d) legalább egy lovastúra-vezető képesítéssel rendelkező, a szakmai tevékenységért felelős személyt, ha lovas terápiás szolgáltatást nyújt, akkor legalább egy, a 10. § (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő terapeutát is foglalkoztat;
e) a vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, illetve az egyéni vállalkozó büntetlen előéletű;
f) a vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, illetve az egyéni vállalkozó nem szerepelt az említett minőségekben olyan vállalkozásban, amelyet a közhitelű hatósági nyilvántartásból a 7. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott ok miatt töröltek a kérelem benyújtását megelőző három évben.
(3) A Hivatal nem veheti nyilvántartásba a kérelmezőt, ha
a) 60 napot meghaladóan lejárt esedékességű, az adózás rendjéről szóló jogszabály szerint végrehajtható köztartozása van,
b) a lovas szolgáltató tevékenységet a Hivatal által történt hatósági nyilvántartásba vételt megelőzően megkezdte,
c) a kérelem benyújtását megelőző három éven belül az illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal jogerős határozatban megállapította, hogy az állattartás szabályait megsértette.
(4) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat az adott EGT-állam hivatalos igazolásával, a
b) pontjában foglaltakat a vonatkozó okirat eredetiben vagy hiteles másolatban történő csatolásával,
a c) pontban foglaltakat a melléklet 1-4. és 6. pontja tekintetében a lovak részére kiállított lóútlevelekkel és az illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal igazolásával, a melléklet
5. pontja tekintetében pedig az illetékes állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat (ÁNTSZ) igazolásával, a d) pontjában foglaltakat az oklevél eredetiben vagy hiteles másolatban történő csatolásával, az e) pontban foglaltakat három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni. Azt, hogy a (3) bekezdés c) pontja szerinti határozat kiadására nem került sor, a telephely (fióktelep) szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal igazolja.
(5) Ha a szolgáltató a tevékenységét több telephelyen (fióktelepen) folytatja, minden egyes telephely (fióktelep) esetében eleget kell tenni a rendelet mellékletében meghatározott követelményeknek.

3. §
(1) A közhitelű hatósági nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a) a szolgáltató nevét, székhelyének és telephelyének (fióktelepének) címét, cégjegyzék számát, egyéni cég esetében az okmányirodai nyilvántartási számát is, b) a szolgáltató hatósági nyilvántartásba vételi számát,
c) a szolgáltató által végzett lovas szolgáltató tevékenységet, illetve tevékenységeket,
d) a szolgáltatónak a hatósági nyilvántartásból való törlésére vonatkozó bejegyzést, és az ezt elrendelő határozat számát és keltét.
(2) Egy telephelyen (fióktelepen) csak egy szolgáltató vehető nyilvántartásba.
(3) A szolgáltató az adatokat a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles bejelenteni a Hivatalnak.
(4) A Hivatal a szolgáltatók nyilvántartását a külön jogszabályban foglaltak szerint statisztikai célokra a Központi Statisztikai Hivatal, ellenőrzési célokra a szolgáltató telepe (fióktelepe) helye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a regionális illetőségű fogyasztóvédelmi felügyelőségek, az ÁNTSZ, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) rendelkezésére bocsátja.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok nyilvánosak.
(6) A Hivatal által történt nyilvántartásba vétel nem mentesíti a szolgáltatót a más jogszabályban előírt bejelentési, illetve egyéb olyan kötelezettség alól, amely a lovas szolgáltató tevékenysége következtében keletkezik.

4. §
(1) A 3. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott adatok megváltozását a szolgáltató 15 napon belül köteles a Hivatalnak írásban bejelenteni.
(2) A lovas szolgáltató tevékenység megszüntetését a szolgáltató 15 napon belül köteles a Hivatalnak írásban bejelenteni.

5. §
A szolgáltató a lovas szolgáltató tevékenységét a nyilvántartásba történt bejegyzésről kiállított igazolás kézbesítését követően kezdheti meg. A tevékenység kizárólag a nyilvántartásban szereplő megnevezéssel és telephelyen (fióktelepen) folytatható.

6. §
A szolgáltató köteles a nyilvántartásba vételi számát valamennyi üzleti kapcsolatában folyamatosan használni, a cégével, illetve a tevékenységével kapcsolatban közreadott írott tájékoztatójában szerepeltetni, és a telephelyén (fióktelepén) jól láthatóan kifüggeszteni.

7. §
(1) A Hivatal határozatával törli a nyilvántartásból azt a szolgáltatót, aki
a) a nyilvántartásba vétel valamely feltételével már nem rendelkezik és azt a Hivatal által megjelölt határidőn belül nem pótolja,
b) a lovas szolgáltató tevékenységét az állategészségügyi és az állattartási körülményekre vonatkozó jogszabályok megsértésével folytatja, és azt a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal felszólítására sem szünteti meg,
c) a 4. §-ban előírt bejelentési kötelezettségét nem teljesítette, és a mulasztását megfelelően nem igazolta,
d) bejelenti a lovas szolgáltató tevékenység megszüntetését,
e) jogutód nélkül megszűnt.
(2) Ha a hatósági ellenőrzés során az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott valamely körülmény fennállását állapítják meg, a szolgáltatónak a hatósági nyilvántartásból való törlését kezdeményezheti a regionális illetőségű fogyasztóvédelmi felügyelőség, a telephely (fióktelep) szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, valamint a lótenyésztési felügyelő.
(3) A szolgáltatót a nyilvántartásból törlő határozatát a Hivatal köteles a szolgáltató székhelye, telephelye és fióktelepe szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjének, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek, az illetékes ÁNTSZ-nek, az APEHnak, valamint az illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak megküldeni.
(4) A Hivatal a Turisztikai Értesítőben történő közzététel céljából rendszeresen az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium rendelkezésére bocsátja a nyilvántartásba vett, valamint a nyilvántartásból törölt szolgáltatók jegyzékét.
(5) Azt a szolgáltatót, akit törölt a nyilvántartásból, a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül a Hivatal ismételten nem veheti nyilvántartásba.

8. §
E rendelet rendelkezéseinek megtartását a közegészségügyi, a fogyasztóvédelmi, illetőleg az állatvédelmi ellenőrzésre feljogosított szervek, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, valamint a nyilvántartásba vétel feltételeinek fennállása vonatkozásában a Hivatal ellenőrzi.

9. §
A szakmai tevékenységért felelős személy feladata a lovas szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges – e rendeletben előírt – személyi és tárgyi feltételek folyamatos biztosítása, valamint a 10. §-ban előírt kötelezettségek teljesítése. A szakmai tevékenységért felelős személynek a szolgáltatás időtartama alatt a vendég számára folyamatosan rendelkezésre kell állnia.

10. §
(1) A szakmai tevékenységért felelős személy köteles gondoskodni arról, hogy a tevékenységhez használt ló a vendég által igénybevett lovas szolgáltatás céljára alkalmas legyen, megfelelően idomított, szakszerűen jártatott, megfelelő állategészségügyi és tápláltsági állapotban, erőnlétben legyen, és általános ápoltsági színvonala az elvárható követelményeknek megfeleljen. A lovasterápia szolgáltatáshoz használt lónak az említetteken túlmenően a lovasterápia céljára is alkalmasnak (megfelelően képzettnek) kell lennie. Sánta, sérült vagy beteg lovat a szolgáltatásban használni tilos.
(2) A szakmai tevékenységért felelős személy köteles kijelölni olyan személyt, aki a lovas szolgáltatás igénybevételének teljes időtartama alatt a vendéggel van. E személy köteles a szolgáltatás igénybevétele előtt ellenőrizni, hogy a körülmények (felszerelések, eszközök, lovak állapota) megfelelnek-e az igénybe venni kívánt szolgáltatás céljának.
(3) Terep- és túralovaglás esetén a szakmai tevékenységért felelős személy minden megkezdett 12 fő létszámú csoport esetén legalább egy személyt köteles kijelölni kísérőnek. A terep- és túralovaglás megkezdése előtt e személy kötelessége meggyőződni arról, hogy a vendég lovas tudása a terep- és túralovaglásnak megfelelő szintű.
(4) A 18. életévét be nem töltött vendég lovagoltatását különös gondossággal kell végezni. A szakmai tevékenységért felelős személy vagy az általa kijelölt személy köteles ellenőrizni a vendég megfelelő lovas tudását (gyakorlottságát), köteles az ennek megfelelő vérmérsékletű lovat, jármódot és tempót megválasztani, továbbá köteles gondoskodni arról, hogy a 18. életévét be nem töltött vendég a lovas szolgáltatás igénybe vételének teljes időtartama alatt a kobakot viselje.
(5) A lovas terápia szolgáltatás nyújtásakor jelen kell lennie a szakmai tevékenységért felelős személy által kijelölt személynek, valamint a terapeutának és segítőjének. A terapeutának gyógytornász, gyógypedagógus vagy pszichológus alapdiplomával és államilag elismert képzésben megszerzett, vagy valamely EGT-államban szerzett lovas-terápiás tanúsítvánnyal (hipoterapeuta, gyógypedagógus lovasterapeuta, vagy pszichohipoterapeuta) kell rendelkeznie.
(6) A szakmai tevékenységért felelős személy által kijelölt személynek lovastúra-vezető képesítéssel kell rendelkeznie.

11. §
(1) Alkohol, kábítószer vagy egyéb, az ítélő- és reakcióképességet hátrányosan befolyásoló szer hatása alatt álló személy lóra nem ülhet, fogatot nem hajthat. Az erre való figyelmeztetést (táblát, feliratot) mindenki által jól látható helyen, magyar, német és angol nyelven is fel kell tüntetni.
(2) Lovas szolgáltatást az a vendég vehet igénybe, aki írásban nyilatkozik arról, hogy nem áll olyan szer hatása alatt, illetőleg nincs olyan állapotban, amely miatt lóra nem ülhet, fogatot nem hajthat.

12. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) Az e rendelet hatályba lépésekor már működő szolgáltatónak a rendelet hatályba lépésétől számított egy éven belül kérnie kell, hogy a Hivatal jegyezze be a közhitelű hatósági nyilvántartásba. A rendelet 2. §-a (2) bekezdésének d) pontjában előírt lovastúra-vezető képesítés megszerzését a rendelet hatályba lépésétől számított két éven belül kell igazolni.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt határidőt követően csak az végezhet lovas szolgáltató tevékenységet, aki a rendeletben foglaltaknak eleget tett.
Dr. Lamperth Mónika

Melléklet a …./2007. ( ) ÖTM rendelethez
A lovas szolgáltató tevékenységet végző szolgáltató telephelyével (fióktelephelyével) szemben támasztott követelmények
A rendelet 2. §-a (2) bekezdésének c) pontjára figyelemmel a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal akkor jegyezheti be a szolgáltatót a közhitelű hatósági nyilvántartásba, ha a következő feltételekkel együttesen rendelkezik:
1.) Legalább 5 db, egyenként legalább 4 éves, lóútlevéllel rendelkező lova van.
2.) Az istállóban a lovakat boxokban tartják. Az istálló belmagassága legalább 2,5 m. Az egyes bokszok alapterülete legalább 9 m2, amelyek rövidebb fala nem kevesebb 2,5 méternél.
3.) A telephely (fióktelep) rendelkezik legalább 150 m2 alapterületű pihentető karámmal, ahol biztosított a szolgáltatást végző lovak pihenése.
4.) A telephely (fióktelep) rendelkezik rögzített korláttal körülvett, egyenletes talajú, legalább 800 m2 alapterületű lovas pályával.
5.) A telephely (fióktelep) rendelkezik a vendégek részére szolgáló öltözővel, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.)
Korm. rendeletnek megfelelő számú WC- és mosdóhelyiséggel. Lovasterápia szolgáltatás esetén a telephely (fióktelep) rendelkezik legalább egy, mozgássérültek számára is alkalmas WC- és mosdóhelyiséggel.
6.) A telephely (fióktelep) rendelkezik a lólétszámnak megfelelő számú, alkalmas nyereggel és alkalmas szerszámzattal.

INDOKOLÁS
A 2005-2013. közötti időszak fő fejlesztési irányait meghatározó Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában a prioritások között másodikként szerepel az örökségturizmus: ezen belül a népi hagyományokra építő lovas turizmus. A stratégia egyik átfogó célja a turisztikai szolgáltatások magas minőségi szintre fejlesztése, új, egyedi arculat kialakítása, és ezen belül is kiemelt szerep jut az örökségre épülő kínálatfejlesztésnek. Magyarországon a lótenyésztésnek és a lovas turizmusnak évszázados hagyományai vannak. A lovas turizmus fejlesztésének célja a
lovas kultúra hagyományainak megőrzése és turisztikai hasznosítása. A lovas szolgáltatások bővítése és minőségének javítása hozzájárul a lovas kultúra gazdasági és társadalmi hatásának erősítéséhez, amely a turizmus révén mind hazai, mind nemzetközi szinten is jelentkezik.
A lovas tevékenység fokozatos fellendülésével, a lovaglás és lótartás népszerűvé válásával egyre több hazai magánszemély vagy kisvállalkozás döntött úgy, hogy nem elégszik meg a saját célra történő hobbi lótartással, hanem olyan lovas létesítményt alakít ki, amelynek egyidejűleg jövedelemtermelő szerepet is szán. Az 1990-es évek elejétől nagy számban jöttek létre lovas panziók, istállók, lovas szolgáltatásokat nyújtó intézmények. Ez idő alatt a vállalkozók több mint négyszáz, lovas turizmusra épülő objektumot hoztak létre. Jelenleg kb. ötszázan
nyújtanak lovas szolgáltatást. Mintegy 200 olyan lovarda működik, amelyet a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség minősített a saját maga által kidolgozott szempontok alapján, de ennél több azoknak a száma, amelyet senki nem ellenőrzött, mert jogszabály nem írja elő.
Minthogy a minősítési rendszer jogszabályban nem nyert megerősítést, nem lehetett valamennyi szolgáltatóval szemben érvényesíteni, csak akik önként vállalták azt.
A másfél évtized alatt megvalósított beruházások hozzávetőleges értéke meghaladja a 20 milliárd forintot. Ezt a folyamatot gyorsította, hogy a lovas turisztikai vállalkozások indításához sem szakmai előképzettség, sem működési engedély nem kellett. A szabályozatlanság miatt egyre elterjedtebbé váltak az alacsony induló tőkével rendelkező, a lovas- és turisztikai szakmában járatlan, a kellő hozzáértést nélkülöző vállalkozások. Egyre nő a fiatal lovasok száma, ami – figyelemmel a tevékenység veszélyes üzem jellegére – ugyancsak szükségessé teszi a személyi és tárgyi feltételek szabályozását. Az elmúlt évben két olyan halálos baleset is volt (az egyik Pakson, a másik Kecskeméten), amiben szerepe volt személyi és tárgyi hiányosságoknak.
Ezért egyre inkább megfogalmazódott a lovas szolgáltatások jogi szabályozásának igénye.
A szabályozás kialakításában a Magyar Lótenyésztők és Lovasszervezetek Szövetsége, a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség, valamint a Magyar Lovasterápiás Szövetség részt vett. Az abban foglaltakról az elmúlt évben lefolytatott teljes körű tárcaegyeztetés során egyetértőleg nyilatkoztak. Véleményük szerint a  nyilvántartásba vétel, a személyi és tárgyi követelmények előírása elősegítené az átláthatóságot és a minőségi színvonal javítását, valamint a nem megfelelő szolgáltatást nyújtók kiszűrését. A kötelező előírások mind a vendég, mind a szolgáltató számára egyértelmű helyzetet teremtenének a minimális szolgáltatási feltételek
vonatkozásában, különös tekintettel az esetleges balesetekre.
A Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség megítélése szerint a működő mintegy ötszáz lovas szolgáltatóból mintegy 200 minden további nélkül eleget tud tenni a tervezett szabályozásban foglalt követelményeknek, s kb. ugyanennyi azok száma, amelyek minimális ráfordítással képesek megfelelni.

A tervezett szabályozás tekintettel van arra, hogy a hazai vállalkozások ne kerüljenek versenyhátrányba
azáltal, hogy könnyebb feltételek előírásával idecsábítja az EGT államok tőkeerősebb vállalkozóit. Németországban 2000-ben szabályozták a témát, az ottani személyi és tárgyi követelmények nagyjából ugyanolyanok, mint a tervezett hazai szabályozásban. A német előírások annyiban könnyebbek, hogy a lovas-túra vezetői végzettség helyett megelégszenek a sportedzői végzettséggel, ami tematikailag szűkebb a lovas-túra vezetői képzésnél. A külföldi Magyarországon akkor végezhetné a lovas szolgáltató tevékenységet, ha rendelkezne a magyar lovas-túra vezetői vizsgának megfelelő végzettséggel. A túralovaglás ugyanis más
jellegű ismereteket és felkészülést igényel, mint a tereplovaglás.
A tervezett szabályozás az európai normáknak megfelelő fogyasztóvédelmet valósít meg.
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. §-ának q) pontja szerint a turisztikai tevékenység is kereskedelmi tevékenység. Turisztikai tevékenységnek minősül a turisztikai szolgáltatás nyújtása is, amelybe beletartozik az aktív turizmus igényeit kielégítő szolgáltatás is, amelybe beletartozik a lovas szolgáltatás végzése is. A Kertv. 3.§-ának (3) bekezdése taxatíve meghatározza, hogy mely kereskedelmi tevékenységek folytatásához nem kell üzlet. A turisztikai tevékenységek közül üzlet nélkül folytatható az idegenvezetői tevékenység és a magánszálláshely idegenforgalmi célú értékesítése. A lovas szolgáltatás az üzlet nélkül folytatható tevékenységek között nem nyert megemlítést. Az Országgyűlés már elfogadta a Kertv. 3. §-a (3) bekezdésének módosítását, miszerint az egészüljön ki többek között a lovas szolgáltatással. Ennek indoka az, hogy a lóistálló, a karám és a lovaspálya semmilyen szempontból nem tekinthető üzletnek. A módosítások köztársasági elnöki aláírása folyamatban van.
A tervezetben foglaltak nem ütköznek a kidolgozás alatt álló turizmus törvény várható rendelkezéseivel.
Figyelemmel arra, hogy az egyes turisztikai tevékenységek gyakorlásának feltételeit alacsonyabb szintű jogszabályok részletesen szabályozzák, azokat még nagy vonalakban sem szükséges a turizmus törvénybe beépíteni. Ennélfogva a lovas szolgáltatás részletszabályai sem kerülnének beépítésre a turizmus törvénybe, továbbra is megőriznék külön állóságukat.
A fejlődés egyébként is azt igényli, hogy a szabályozás kellően rugalmas és az igényekhez gyorsan hozzáigazítható legyen, ami a miniszteri rendeleti színtű szabályozással biztosítható.
Lovas szolgáltató tevékenységet az a szolgáltató folytathat, akit a kérelme alapján a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által vezetett közhitelű hatósági nyilvántartásba bejegyeztek. Figyelemmel hazánk európai unióbeli tagságára, a tervezet a nyilvántartásba vétel feltételei szempontjából az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely államban letelepedett szolgáltatót a belföldi szolgáltatóval azonosan kezeli.
A fogyasztóvédelmi követelmények erősítése érdekében a tervezet a hatósági nyilvántartásba vétel feltételeként előírja, hogy a szolgáltatónak eleget kell tennie a rendelet mellékletében meghatározott követelményeknek (pl. legalább 5 db, egyenként legalább 4 éves lóval kell rendelkeznie stb.). A nyilvántartásba vétel további feltétele, hogy a szolgáltató legalább egy lovastúra-vezető képesítéssel rendelkező, a szakmai tevékenységért felelős személyt, ha lovas terápiás szolgáltatást nyújt, akkor terapeutát is foglalkoztat, illetőleg, hogy a vezető tisztségviselői, illetve vezetőállású munkavállalói között ne legyen olyan személy, aki az említett minőségekben
olyan vállalkozásban tevékenykedett, amelyet három éven belül a Hivatal azért törölt a hatósági nyilvántartásból, mert a tevékenysége során az állategészségügyi és állattartási követelményeket megszegte. Ha a szolgáltató a tevékenységét több telephelyen folytatja, minden egyes telephely esetében szükséges a feltételek meglétének igazolása.
A lovas szolgáltatónak a hatósági nyilvántartásba vételéért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. §-ának (1)-(2) bekezdései által megállapított általános tételű eljárási illetéket kell fizetnie, amelynek mértéke az elsőfokú eljárásban 2200 forint, a fellebbezési eljárásban pedig 5000 forint. A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos hatósági feladatok ellátására külön szolgáltatási díj bevezetésére nem kerül sor.
A tervezet meghatározza a közhitelű hatósági nyilvántartásban feltüntetendő adatok körét, és rendelkezik arról, hogy a gazdasági és kormányzati döntésekhez szükséges statisztikai adatok megalapozottsága érdekében a hivatal milyen célokra (statisztikai, hatósági ellenőrzési) szolgáltathat adatot. A hatósági nyilvántartás megbízhatóságának elősegítése érdekében a tervezet előírja, hogy a szolgáltató köteles a nyilvántartásban szereplő adatok megváltozását 15 napon belül a Hivatalnak bejelenteni. Köteles továbbá 15 napon belül bejelenteni azt is, ha a tevékenységet megszünteti.
Az illegális tevékenység visszaszorítása érdekében a tervezet egyrészt úgy rendelkezik, hogy a szolgáltató a tevékenységét csak a hatósági nyilvántartásba történt felvételét követően kezdheti meg, másrészt előírja, hogy a szolgáltató a nyilvántartásba vételi számát köteles valamennyi üzleti kapcsolatában folyamatosan használni, és a közreadott írott tájékoztatójában szerepeltetni. Azt a szolgáltatót, aki a tevékenységét a Hivatal által történt hatósági nyilvántartásba vételt megelőzően megkezdte, a Hivatal utóbb nem veheti nyilvántartásba.
Ha a szolgáltató a nyilvántartásba vétel valamely feltételével már nem rendelkezik (pl. az egyéni vállalkozót törlik a cégjegyzékből), vagy a tevékenységének gyakorlása során az állategészségügyi és az állattartásra vonatkozó jogszabályokat megsérti és ezt az ellenőrző hatóság felszólítására sem szünteti meg, a Hivatal köteles az ilyen szolgáltatót a hatósági nyilvántartásból törölni. Ugyancsak ezt vonja maga után az is, ha a szolgáltató a változás bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget. A szolgáltatónak a nyilvántartásból való törlését a telephely
szerint illetékes jegyző, a fogyasztóvédelmi ellenőrzésre feljogosított szervek, az állategészségügyi állomás, valamint a lótenyésztési felügyelő is kezdeményezheti. A tervezet rendelkezik arról, is, hogy a nyilvántartásból való törlést tartalmazó határozatot mely szervezeteknek köteles a Hivatal megküldeni, illetőleg, hogy a tevékenységet mely szervezetek jogosultak ellenőrizni.
A vendég biztonságának növelése és a szakmai színvonal folyamatos fenntartása teszi szükségessé annak előírását, hogy a szakmai tevékenységért felelős személynek a szolgáltatás időtartama alatt a vendég számára folyamatosan rendelkezésre kell állnia.
A lovas szolgáltatás nélkülözhetetlen eszköze a ló, ezért a tervezet a lóval kapcsolatos követelményeket is meghatározza. A tervezet továbbá szabályozza a szakmai tevékenységért felelős személynek a feladatait. Így pl. köteles gondoskodni arról, hogy az általa kijelölt személy a lovas szolgáltatás igénybevételének teljes időtartama alatt jelen legyen, ez a személy köteles ellenőrizni, hogy a körülmények (felszerelések, eszközök, a lovak állapota) megfelelnek-e az igénybe venni kívánt szolgáltatás céljának. A tevékenységért felelős személy minden megkezdett 12 fő létszámú csoport esetén legalább egy fő kísérőről köteles gondoskodni.
A lovas terápiával kapcsolatban indokolt kiemelni, hogy azt kizárólag olyan terapeuta végezheti,
aki a gyógytornász vagy gyógypedagógus diploma mellett lovas-terápiás oklevéllel is rendelkezik. A szakmai színvonal biztosítása és a vendégek védelme érdekében a tervezet előírja, hogy a szakmai tevékenységért felelős személynek lovastúra-vezető képesítéssel kell rendelkeznie.
A lovas szolgáltató tevékenység veszélyes üzem jellegére tekintettel a jogszabály általános jelleggel (tehát nemcsak a vendégek tekintetében) tiltja az alkohol vagy a reakcióképességet hátrányosan befolyásoló szer használatát a tevékenység gyakorlása során. Kimondja, hogy alkohol, kábítószer vagy egyéb, az ítélő- és reakcióképességet hátrányosan befolyásoló szer hatása alatt álló személy lóra nem ülhet, fogatot nem hajthat. Az erre való figyelmeztetést (táblát, feliratot) mindenki által látható helyen, magyar, német és angol nyelven is fel kell tüntetni. Figyelemmel arra, hogy a szolgáltató a vendéget nem szondáztathatja meg, illetőleg a személyes körülményeire vonatkozóan nem kérdezheti ki, ugyanakkor a vendégnek lehet olyan szemmel nem látható betegsége (pl. asztma, a szívét működtető pace maker, pánik betegség), amely mellett csak különös gondosság mellett szabad részére a szolgáltatást nyújtani, a tervezet előírja, hogy lovas szolgáltatást az a vendég vehet igénybe, aki írásban nyilatkozik arról, hogy nem áll olyan szer hatása alatt, illetőleg nincs olyan állapotban, amely miatt lóra nem ülhet, fogatot nem hajthat. Ennek előírása egyáltalán nem életszerűtlen, hanem a gyakorlat
által megkövetelt igény.
Annak érdekében, hogy a már működő szolgáltatók részére kellő idő álljon rendelkezésre a felkészüléshez, a tervezet külön-külön határidőt állapít meg a hatósági nyilvántartásba vétel kérelmezésére és a feltételek meglétének, illetőleg a lovastúra-vezető képesítés megszerzésének igazolására. A hatósági nyilvántartásba történő bejegyzést a jogszabály hatályba lépésétől számított egy éven belül kell kérniük a szolgáltatóknak a Hivataltól, a lovastúra-vezető képesítés megszerzését pedig a jogszabály hatályba lépésétől számított két éven belül kell igazolniuk.

Forrás: OTM 2007-06-21





Cikkajánló:


Hozzászólások:

























   
Horze Lovasáruház   KLP   Lovasvilág Lovasbolt   Decathlon   Tanita Lovasboltja   szerverbérlés, szerverhoszting, szerverüzemeltetés