A díjlovas bemutató a ló és lovas közötti tökéletes harmóniát és összhangot mutatja be, tulajdonképpen az idomítás alfája és omegája. Már XIV. Lajos hadseregének kiképzésében sokat adtak arra, hogy a katonák lova egy talpalatnyi helyen is engedelmesen mozogjon, forduljon, robbanékony, mégis nyugodt legyen.
A díjlovaglás célja a ló alkatának, mozgásának és képességeinek harmonikus kifejlesztése. A díjlovagló versenyek a nemzetközileg előírt díjlovagló négyszögben zajlanak, ahová a ló kiképzési fokának megfelelően, meghatározott feladatokat írnak ki. A díjlovaglás leglátványosabb formája az úgynevezett Zenés Kűr, ahol a zenével összhangban mutatják be csodálatos gyakorlataikat lovaikkal a lovasok.
|
Beszámoló a 2012. évi Magyar Díjlovagló Bajnokságról
A 2012. év Országos Díjlovagló Bajnokság, és Fiatal Lovak Bajnokságának megrendezésére Hortobágyon került sor. A háromnapos verseny végén négy kategória bajnokait ünnepelhették a szülők, sporttársak, és a megjelent nézők.
Díjlovaglás: lovas szabadidő- és
versenysport
Évezredes társunk, a ló kezdetben a
teherhordásban és a közlekedés idejének
lerövidítésében segíthetett bennünket. Később, a
népek közti összetűzések kialakulásával a harcos
támadásokban és az önvédelemben lett
segítőtársunk. Lovainkat ettől kezdve jól tartottuk
és képeztük, hogy együtt minél jobb és
sikeresebb párosokat alkothassunk. A lovaglás
művészetének kialakulása erre a törekvésre
vezethető vissza. Az idomítólovaglás manapság
szórakozás és sport.
CDNA*/B Talentum Kupa és AlpenSpan Kupa
a Nemzeti Lovardában
2011. április 2-3. között kerül megrendezésre a fenti esemény, ahol a számos kategória mellett a fiatal díjlovaglók is lehetőséget kapnak a bizonyításra. Jelentkezési határidő: március 27. 22 óra
Irányelvek a zenés kűrök bírálatához
Az öt művészi pontszám (1. a mozgás ütemessége, energiája és rugalmassága, 2. a ló és a lovas közötti harmónia, 3. koreográfia, 4. nehézségi fok és jól kalkulált kockázatvállalás, 5. a zene választása és előadása) nem függetlenek a technikai kivitel pontszámaitól. Például elfogadhatatlan 70% fölötti művészi pontszámot adni egy olyan produkcióra, amely technikailag csak 60% alatt van. A kettő közötti különbség nem érheti el a 10%-ot.
A tökéletes ugrásváltás
Ugrásváltásnál a ló vágtában marad, de az úgynevezett lebegőfázisban megcseréli a vágta irányát akkor, mikor mind a négy lába a föld fölött van. Amikor versenyzünk, a legfontosabb, hogy a csere tiszta legyen.
|
Dallos Gyula és a Xenophon-osok
sikere Ausztriában
2011. augusztus 26-28. között nemzeti díjlovagló versenyt rendeztek az ausztriai Seckauban, amelyen Dallos Gyula, Decsi Enikő és Radnai Barbara - a Xenophon Lovas Klub színeiben - sikeresen képviselte hazánkat.
Ruth Giffels magasiskolája, A klasszikus idomítás gyökerei
A klasszikus idomítás terén Ruth Giffels-hez hasonló, hozzá mérhető lovas hölgy nincs Németországban. Iskolájának alapjait régi nagy mesterek, mint de la Guériniére vagy Pluvinel munkái jelentik.
Amit minden lovasembernek ismernie kell: a kiképzési skála
A Németországból eredő klasszikus lovaglási szisztéma nem egy divatos trend, vagy egy felkapott teória, hanem évszázados, önmagát igazolt tapasztalat letisztult eredménye. Célja, hogy a belovaglás és a napi munka során a ló úgy fejlődhessen, hogy hosszútávon a lehető legjobban megőrizze egészségét, és lovasával készségesen, harmonikusan együttműködjön, vagyis társ és egy ’boldog atléta’ legyen.
’Rollkur’-szisztéma, avagy túlzottan mélyre lovaglás: a lovak vagy a versenyzők szorulnak védelemre?
A Horse International már régebben közölte Mariette Withages-Diltjens, az FEI Díjlovagló Bizottsága elnökének nézeteit e az úgynevezett ’Rollkur’-szisztémával kapcsolatban, amely a nyak túlhajlításaként vagy túlzott mélyre lovaglásként is ismert. Később foglalkozott az FEI Állatorvosi és Díjlovagló Bizottsága által szervezett ’workshop’ keretein belül folytatott eszmecseréivel és a végső állásfoglalással is.
Irányelvek a Zenés Kűrök bírálatához
|