|
│Szerkesztői köszöntő│Farkasházy Tivadar - „Lovakrul” │Rend és fegyelem│
│„Olyan vagyok, mint egy ló” - Kőbán Rita│Németh Ferenc és Imperiál│Kállai Pál│
│Farkas Ferenc – Akinek az élete a hivatása│Hogyan lesz egy lóból fedezőmén? │
│A ló lakása a boksz│Lovak között boldogan – Dallos Gyula│
│Lovak nélkül minden másképp lenne - Lázár Zoltán│Eseménynaptár│
│Ha buli, akkor Kincsem Park│A ló a művészet történetében│
Lovak nélkül minden másképp lenne
Beszélgetés Lázár Zoltán fogathajtó világbajnokkal
|
Fotó: Bíró János
Fotó: Bíró János
| "Fontos, hogy ebben a sportágbabn is lehessenek csillagok, akikre nemzedékek néznek fel, s akiket nemzedékek akarnak utánozni." | |
A civilizált világ ma nem az ókori, parti népek hosszú ingeinek, tógáinak, tunikáinak, dalmatikáinak, vagy a germánok elől-hátul lelógó és kétoldalt hónaljig szíjjal összefűzött, ujjatlan ruhadarabjának modernizált utódait hordja, hanem a turáni lovas-népek nadrágjainak, csizmáinak, öveinek, sapkáinak, csatjainak, kesztyűinek, fehérneműinek - elől, középen - végiggombolt, bevarrt ujjakkal ellátott kabátjainak, szabásdivatban módosuló, de alapformájában évezredek óta ugyanazon lényegét.
A civilizált világ a régi római és germán lovaglás helyett, amely a kengyelt nem ismerte, ma kengyelt, nyerget, sarkantyút használ, amelyeket amiket a turáni lovas-kultúrából hun, avar, és magyar közvetítéssel kapott. Nem rögzített tengelyű, kétkerekű, római és germán talyigákra ül, hanem fordítható tengelyű, négykerekű, "nomád" civilizációban kifejlesztett, magyar kocsikra, amelyeknek még a nevét is átvette. Az előbbiA fenti gondolatok Padányi Viktor, „Dentu Magyaria” – című művében olvashatók.
A kerék feltalálását a suméroknak tulajdonítják, akik számos kutató, történész és nyelvész véleménye szerint, szoros rokonságot mutatnak a magyarsággal. A kerék megalkotása után, törvényszerű volt a kétkerekű, majd a négykerekű, állattal vontatott kocsi típusok kifejlődése. Évezredek teltek el, a rúgós kocsi, vagyis a hintó feltalálásáig, amely ami a személyszállítást tette kényelmesebbé. Feltalálója egy magyar ember volt, a Győr megyei Kocs községből való. Így Kkocsi szavunk, a hintó elterjedésének köszönhetően, így számos világnyelvbe épült be.
A fogathajtás, mint versenyszám, már az ókori görög Olimpiákon is szerepelt, s a kocsiversenyspor márt a római császárok korában is népszerű volt. Az újkori és legújabb kori fogathajtás azonban, mint versenysport, alig száz éves múltra tekint vissza. A Nemzetközi Szövetség (FEI) 1970-ben nyilvánította hivatalos sportággá. Az első Európa Bajnokságot 1971-ben, Budapesten rendezték meg 1971-ben, négyesfogathajtó kategóriában.
E több évezredet átfogó, természetesen csak utalásokat tartalmazó ismeretek arra engednek következtetni, hogy nekünk magyaroknak, előd- vagy rokonnépeinknek, közvetett vagy közvetlen módon, de nem kis szerep jutott a lovas műveltség terjesztésében, ez által a civilizáció építésében. Nálunk fejlődött ki a világ egyik legsikeresebb könnyűlovas csapatneme: a huszárság is, amely Európa- szerte követőkre talált, s az angol gyarmatbirodalomnak köszönhetően, világszerte ismertté vált. Hosszasan lehetne még sorolni a magyar vonatkozású érdemeket úgy a lótenyésztésben, mint a különböző korokatú érintő lovas hadseregek teljesítményét illetően, úgy a lósportban, mint és a lovassportban egyaránt. Ám mi mMost azonban, maradjunk csak annál az egyszerű ténynél, hogy a fogathajtásban ma is a világ élvonalához tartozunk. Erről, a fogathajtásról és az ott történő zajló eseményekről beszélgettem Lázár Zoltánnal (33), fogathajtó világbajnokunkkal., egy budaörsi kávézóban. |
Fató: Mitrov Gabriella
|
A mai fogathajtó versenyeken minek alapján hogyan értékelik a versenyzők teljesítményét?
A fogathajtás állandó változásokon megy keresztül, de alapvetően három versenyszámot különböztetünk meg. A díjhajtást, a maratonhajtást és az akadályhajtást. Ezek kettes és négyes fogatok bevonásával, valamint egyes fogat (mozgássérült) kategóriákban valósulnak meg. Az egyéni és a csapat eredményeket is díjazzák. Korábban, főleg nemzetközi versenyeken, külön értékelték a bemutatást, de az ítéletek sok esetben erősen szubjektívek voltak, ezért ezt a versenyszámot törölték.
Az elmúlt, közel negyven év magyar fogathajtó sportját, átfogóan hogyan jellemeznéd?
Amíg néhány évtizede a nemzetközi színtéren többnyire az arisztokraták úri passziója volt a fogathajtás, addig Magyarországon a téeszek és az állami gazdaságok támogatták a sportot. A rendszerváltoztatásig a magyar fogathajtás rendkívül eredményes volt. Utána, az addigi meglévő patronálókónusok elvesztek a sport számára és új lehetőségek után kellett nézni. Ma már a fogatok többnyire magán kézben vannak. Kivételt képez csak a Szilvásváradi Állami Ménesgazdaság jelent, mint állami tulajdonos, amelynek magam is a versenyzője vagyok.
Nagyon el kell el ismerniismerés illeti azokat a magyar fogathajtókat, akik a rendszerváltoztatásig a sportág „éllovasai” voltak, de tudni kell, hogy azóta igen sokat változott a sportág. Amíg korábban a kitartás, az ügyesség és a bátorság dominált, addig ma az ügyesség és a gyorsaság mellet, meghatározó lett a pénz és a technika is.
Miért meghatározó ma a pénz és a technika vált ennyire fontossá a pénz és a technika?
Kevés ló alkalmas erre a sportra. Nagyon nehéz Eezekre a lovakra nehéz rátalálni, nem könnyű őket kiképezni és néha új lovakat is kell vásárolni kell új lovakat is. Ma már Aa lótartás sem olcsó mulatság ma már. A kocsik színvonala, a szerszámok minősége, de az utazási, szállítási költségek mind-mind a sportköltségvetés részét képezik. Itt kell megjegyezniem, hogy van két versenyszám, ahol a hagyományok megtartásának figyelembevételével fejlesztenek. Igyekeznek ugyanis, megtartani a segédhajtók tradicionális öltözetét és a kocsik múltat idéző alakját.
Az utóbbi évtizedekben, években, az illetékesek igyekeztek úgy módosítani a szabályokat, hogy az a magyarok számára kedvezőtlen legyen. Látsz ebben valamiféle tendenciát, magyarellenességet?
Én jóhiszemű vagyok, aezt tehát semmiképpen.! Sőt, azt kell mondanom, hogy nagyon szeretik a magyarokat ebben a sportban. Viszont ha valakik rendszeresen, folyamatosan nyernek, a nézők a sportkedvelők és a versenyzők számára iskissé unalmassá válik a megmérettetés. Nem izgalmas a vetélkedés, ha előre megmondható, hogy ki lesz a győztes. Ezért – ha tetszik – a versenyek kiegyensúlyozottabbá, érdekesebbé tételének érdekében módosították a szabályokat, ami nekünk magyaroknak, kétségkívül nehézségeket okozott. Tehát a magyarok egyeduralkodásátmát akarták megszüntetni, ami a hetvenes években egyértelmű volt. Azonban, alkalmazkodóak vagyunk, és változatlanul jól szerepelünk. |
Úgy tudom, hogy Aachenben a közönség nem a szeretetét sugározta feléd.
Az előzmények korábbra nyúlnak vissza. Magyarországon, 2004-ben volt a négyes-fogathajtó világbajnokság, Kecskeméten. Ott én, a verseny végére ezüstérmes lettem, csapatban pedig, világbajnokságot nyertünk - amire amúgy 20 évet kellett várni, hiszen utoljára, 1984-ben volt a négyes-fogat-hajtó csapatunk világbajnok Szilvásváradon. Én tehát ezüstérmes lettem, de a verseny után kiderült, hogy a győztes német fogat egyik lovának doppingtesztje pozitív lett. A ló szervezetében nyugtatót találtak. Mindkét, Aa „B” és az „A” próba is bebizonyította ezt. A szabályok alapján azt a lovat, amelynek a szervezetében tiltott listás szert találnak, diszkvalifikálni kell, s a versenyzőt is ki kell zárni. Mindez azonban nem történt meg. Ez után jött volt egy jogi eljárás, amelynek keretében a Nemzetközi Lovas Szövetség vizsgálatot indított. Több, mint másfél év múlva, e szervezet jogi osztálya kimondta, hogy Michael Freund, a kecskeméti aranyérmes ártatlan, és felmentik a vádak alól. A Nemzetközi Sportbírósághoz fordultunk jogorvoslattal. Hazudnék, ha azt állítanám, hogy ebben engem nem motivált az aranyérem megszerzése, de sokkal erősebb ösztönző volt bennem az igény, hogy ennek a sportnak tisztának kell maradnia. Ami ránk vonatkozik, az vonatkozik másokra is, különben nem beszélhetünk egyelő versenyfeltételekről. Nem a sportpályán kívül kell eldőlnie az eredményeknek, hanem azon belül, és tisztességes versenyzés során.
A Nemzetközi Sportbíróság éppen két héttel az aacheni lovas világjátékok előtt, ahol a négyes-fogat-hajtó világbajnokságot is megrendezték, úgy döntött, hogy Freundot kizárják a 2004-es kecskeméti világbajnokságból. Így tőle elvették az aranyérmet, s azt én kaptam meg. Ez a legrosszabb pillanatban történt, hiszen két héttel Aachen előtt Freund a sajtó érdeklődésének központjába került, amit ő ki is használt. Önmagát ártatlannak mondta, minket meg pocskondiázott. Ebben a helyzetben került sor a világbajnokságra. Amikor a díjhajtásban én indíthattam a fogatot, a német közönség kifütyült, sőt valamivel az egyik lovamat meg is dobták. Ilyen körülmények között, egy csendet és maximális koncentrációt igénylő versenyszámban nem volt könnyű helytállni, főleg úgy, hogy még a pontozó bírák sem úgy pontoztak, ahogyan kellett volna. Én azt remélem, hogy hamarosan megnyugodnak a kedélyek Németországban is és helyre fog állni a rend!
|
Fató: Mitrov Gabriella
Fató: Mitrov Gabriella
Fató: Mitrov Gabriella
|
Akkor tehát, túl léptek az események a mélyponton, javulnak a viszonyok, s ez által a hangulatod is jobbá válik. Ha már a jó dolgokhoz értünk, akkor kérlek, hogy mondj néhány szót mondjál az ügetősporttal való kapcsolatodról, hiszen az a hír járja, hogy az igen jó!
Valóban így van ez az ügetővel, de a galoppal is. Imádom mind a kettőt. Szívesen elvállalok minden felkérést, amikor felkérnek hajtani, versenyezni. Persze más az ügető, mint a fogathajtás. Ha az ügető versenyzőnek kellene a mi fogatunkat elhajtani, bajban lenne, és ugyanígy mi is nehézségekbe ütköznénk, ha részt kellene venni egy ügetőderbyn. Egyébként az első lovas élményem egyike egy ügetős emberhez kötődik, aki édesapámnak nagyon jó barátja volt. Ez az ember nagyon sok mindent tanított nekem és testvéremnek, Vilmosnak.
Visszatérve a fogathajtáshoz, ma hogyan látod a sportnak a jövőjét, lesz-e valamikor olimpiai sportág, s egyáltalán mitől lehet egyre népszerűbb, egyre nagyobb tömegeket vonzó?
A müncheni olimpia előtt volt arra esély, hogy a fogathajtás olimpiai sportág legyen. Sőt, ha jól tudom, Münchenben a fogathajtás próbasportág volt, amelynek aminek magyar nyertese is lettvolt Bárdos György személyében. Csak néhány szavazaton múlt, hogy nem került be mégsem a fogathajtás az olimpiákra. Nem tudom mikor lesz megint lehetősége erre a spotnak, de az biztos, hogy minél népszerűbb tud lenni, a lehetőség annál inkább közeledik. Ezért – többek között – nagyon jó kapcsolatot kell kialakítani - úgy a sportvezetőknek, mint a sportolóknak – a sajtóval. Fontos lenne, hogy ebben a sportágban is lehessenek csillagok, akikre nemzedékek néznek fel, s akiket nemzedékek akarnak utánozni! Elengedhetetlen továbbá, hogy a lovakkal való találkozás, egyre szélesebb társadalmi rétegeket érintsen meg, hiszen a legtöbb esetben, a lovak szeretetén keresztül vezet az út a lovassporthoz és a lósporthoz is. Ha ez így történik, elmondhatjuk, hogy nekünk magyaroknak, nem csak a múltunk, hanem a jövőnk is szorosan kapcsolódik a lovakhoz. Mert lovak nélkül – mint tudjuk – minden másképp lenne! |
|
HU
EN
US
DE
AU
IT
RO
SK
