Farkas Ferenc - LOVASOK.HU

│Szerkesztői köszöntő│Farkasházy Tivadar - „Lovakrul” │Rend és fegyelem│
│„Olyan vagyok, mint egy ló” - Kőbán Rita│Németh Ferenc és Imperiál│Kállai Pál│
│Farkas Ferenc – Akinek az élete a hivatása│Hogyan lesz egy lóból fedezőmén? │
│A ló lakása a boksz│Lovak között boldogan – Dallos Gyula│
│Lovak nélkül minden másképp lenne - Lázár Zoltán│Eseménynaptár│
│Ha buli, akkor Kincsem Park│A ló a művészet történetében│

Farkas Ferenc - Akinek az élete a hivatása

Ha kezünkbe vesszük a Magyar Turf Magazin-t, melynek jelentős része a lóversenyről szól, akkor mindenképpen be kell mutatnunk Farkas Ferencet, aki 2002 óta látja el a Kicsem park szakmai vezetését. Gondos ember, szeret mindenről tudni, ami a pályán történik, ezért egy nyugodt perce sincs. Szereti átlátni a dolgokat, de nem a karosszékéből, ezért egész nap jön-megy, hihetetlen érzékkel jelenik meg mindig ott, ahol gond van. Számos teendője közepette szívesen fogad bennünket, és komor tekintete is egy pillanat alatt megenyhül az első kérdés hallatán.

Fotó: Magócsi Ildikó

Hogyan kezdődött máig tartó szerelme a lovakkal?
Nem most kezdődött - válaszol mosolyogva -a 40-es években, egy szép napos délutánon a szüleimmel ellátogattunk az állatkertbe. Ott volt egy póni fogatos, aki gyerekeket kocsikáztatott a parkban. Rögtön ki kellett próbálnom és ez az élmény lett az életem meghatározója. Imádtam a lovakat, ezért velük kapcsolatos iskolákat is végeztem. Évek múlva ösztöndíjat nyertem Bábolnára, így az agráregyetem elvégzése után ott töltöttem egy évet. A telivérek iránti szerelemmel a 70-es években Alexander Bródy fertőzött meg. Ettől kezdve nem érdekelt semmi más mint a lóverseny és az angol telivérek.

Először csak tanácsadóként vett részt a hazai lóversenyben?
Egy barátom, aki 1956-ban disszidált, hazatért, őt beszéltem rá, hogy hagyja abba az autóversenyzést, mert az nagyon veszélyes, inkább lóversenyezzünk. Mellette voltam először szakmai tanácsadó. Sikerült meggyőznöm és komoly értékben Angliából, Olaszországból, Franciaországból vettünk kitűnő származású telivéreket. A lovak nagyon jól szerepeltek, több veretlen lovunk is volt Magyarországon. Ennek a sikeres vállalkozásnak az akkori igazgató miatt sajnos, vége lett. Nem csüggedtem. Hamarosan, tized magammal, megalapítottuk a Vörös Október MGTSZ-t. Három év alatt több millió forintért telivéreket hoztunk be Angliából, frissítve ezzel a hazai állományt és a tenyésztést.
Mikor jött a fordulat, amikor tanácsadóból futtató lett?
1989-ben hoztuk létre a Kentaurs Farm Kft-t. Ez a cég német-magyar tulajdonú volt, ami a lófuttatás mellett, idegenforgalommal is foglalkozott. Angliából és Franciaországból vásároltunk versenylovakat. Ez az öt év sikertörténet, ugyanis ez idő alatt 361 versenyt nyertek meg a lovaink. 1991-től, 1995-ig ez a cég volt a legjobb versenyistálló Magyarországon. Importlovaink nem csak a hazai pályán, de a nyugati pályák legjobbjaival is felvették a versenyt. Csak, hogy a legjobbakat említsem, Ryan’s Gift Bécsben, Varsóban, Prágában is győzött. Jeremy helyezettként szerepelt Rómában és Baden-Baden egy-egy díjában. Noble Law megnyerte Bécsben az Internationale St. Leger-t, Devil Princess Bécsben győzött a Leopold Fischer Emlékversenyben. Ehhez a sikerhez olyan nagyszerű trénerek járultak hozzá munkájukkal, mint Keszthelyi István, Klimscha Albert és dr. Csicsai Friderika.
Ryan’s Gift? Tényleg vakon vásárolta?
Igen. Első látásra megszerettem ezt a telivért. Ezért megvizsgáltattam egy orvossal, hogy lehet-e rajta segíteni. Amikor az orvos úr azzal biztatott, hogy gondos kezeléssel visszanyerheti a szeme világát, rögtön megvásároltam. Itthon szinte minden nap meglátogattam és jó volt látni a gyógyulást.

Később Ön is trénerkedett?
Igen. A szakma alapjait már 1975-ben elkezdtem tanulmányozni Keszthelyi István mellett. Nagyon sokat tanultam ettől a nagy tudású trénertől, de 1990-ben Klimscha Albert nyitotta meg előttem a világot. Nagyon felvilágosult ember volt, aki megszabadított a régi rendszer bezártságától. Az ő tanítása után egészen más szemmel néztem a hazai lóversenyzést.
Közben a Magyar Lovaregylet elnöke lett!
A Lovaregylet soha nem szűnt meg, csak szünetelt. 1989-ben újjáalakult, én pedig 1992-ben lettem az elnöke. Sajnos az államosítás során mindent elvettek az egylettől és a rendszerváltással sem adtak vissza semmit.
Hogy került a Nemzeti Lóverseny (kft vagy?) igazgatói székébe?
Mivel a rendszerváltásnál nem került sor a reprivatizációra, az állam úgy kárpótolta a Lovaregyletet, hogy 2002-ben a társaságra bízta a Nemzeti Lóverseny szakmai irányítását.
Nem volt hálás feladat!
Valóban nem. Ekkor került eladásra a Kerepes úti ügetőpálya és az új pálya építése körül különböző bonyodalmak merültek fel. Szerencsére ez már a múlt, mert végül sikerült egy gyönyörű versenypályát felépíteni, ahol a magyar ügető és galoppsport felvirágozhat.

Fotó: Magócsi Ildikó

Optimistán látja a jövőt?
Természetesen, és meg is van rá az okom. Az Únió 25 országa közül mindkét szakágban benne vagyunk az első tízben. Az elmúlt tíz évben óriási fejlődésen ment át a lóverseny. A lovaink egyre jobbak, a tenyésztés is fellendülőben van. Európában Magyarország egyike azoknak az országoknak, ahol 100 versenynap van egy évben. Így minden joggal hihetek abban, hogy újra divat lesz lóversenyre járni.

Hajdu Bíborka