keresés a lovardák között
Főoldal   »   Lóápolás


Pedikűr somogyi lovaknak

Mobil műhely - A szerencsekovácsok házhoz viszik a patkolást

Reneszánszát éli a ló-patkolás. Bár egyre kevesebb az igás lovak száma, teret hódítanak a lovardák, verseny- és hobbilovak, a megjelenő lovasturizmus.
 
 
Korábban minden faluban volt egy lópatkoló, akihez a gazdák elvitték a lovaikat. A szakma átalakulásával megfordult a helyzet: a szerencsekovácsok odamennek, ahol a ló van. Somogyban hivatalosan csupán négy ipari engedéllyel rendelkező patkolókovács van. Az országban három helyen oktatnak lópatkolást. Középiskolai szinten Mezőhegyesen és Szőcsénypusztán, felnőttképzésként pedig a Nemzeti Lovardában. A szőcsényi Széchenyi Zsigmond Szakközép- és Szakiskolában a mezőgazdaságikovács-képzés részeként tanítják a mesterséget. Évente hat-nyolcan végeznek. Kevesen maradnak a patkó mellett, általában a fémiparban vagy a díszkovácsolásnál köt-nek ki – tudtuk meg Káplár János igazgatóhelyettestől.
 
A boronkai lovardába például a keszthelyi Szabó Zoltán jár, aki a Nemzeti Lovardában végzett. Lángi Marianna, a lovasudvar vezetője elmondta: 13 lovuk van, és 6-8 hetente esedékes a patkócsere. Gondot okozott korábban, ha patkolókovácsra volt szükségük, főképpen azért, mert nekik kellett hozni-vinni, és bizony messzire utaztak a szakemberért. Most már hívásra házhoz jön a patkoló, felszerelt mobil műhellyel. Szabó Zoltán arról beszélt, hogy már modernebbek a lovak, lassan mind kiszorulnak a mezőgazdaságból. Ezért változott a patkolási technika is. Például figyelembe kell venni, mire használják a lovat, milyen terepen, talajon jár, vagy éppen gyógypatkolással kell valamilyen lábbetegségét orvosolni.
 
– Ahogy az élsportolóknak speciális edzőcipő kell, a lovaknak is a célnak megfelelő patkóra van szükségük – élt a hasonlattal Ormándi Zsolt, a Magyar Lópatkoló Kovácsok Egyesületének elnöke. – A lóláb bonyolultabb, mint a ló maga, ezért minden egyes patkolás szerintem gyógypatkolás is egyben. A jó patkolókovács sokat tehet azért, hogy az állat jól érezze magát a patájában. Ezért mintha háziorvosról lenne szó, a patkolókovács is egy bizalmi szakma.
 
A budapesti székhelyű országos egyesület tavasszal alakult, hogy összefogja a patkolókovácsokat és újra rangjára emelje a szakmát. Ormándi Zsolt elmondta: a generációs szakadás után ismét fellendülőben van a lópatkolás, párosulva a technológiai fejlődéssel. Az egyesületnek több mint negyven tagja van. Köztük Somogyból a nagyatádi Melles Zoltán is, aki Ausztriában tanulta ki a szakmát. A megyében a legtöbb lótulajdonosban például az ő neve merül fel először, ha a beteg lólábra gyógypatkolás kell.
 
– Somogyban ritka a beteg lábú ló, elsősorban a jó talajviszonyok miatt – mondta. – A leggyakrabban egyébként a hagyományos, klasszikus patkolást kérik. A patkókat készen veszem, de magam is kovácsolok. Teljesen mobil vagyok, az autóba bepakolom a műhelyt és indulok. Sajnos, a tapasztalatom szerint egyre csökken a lovak száma, az elmúlt évhez képest több mint ötven állattal kevesebb tartozik a kezem alá. 
 
  
Drága új technika
A négylábas sima, hagyományos patkolás hat- és tizenkétezer forint között mozog. Somogyban tízezer forint az elterjedt ár. A modernebb eljárások, technikák többe kerülnek a lótulajdonosoknak. A legdrágább például a pataragasztás műpatapótló ragasztóval, amiért patánként tizenötezer forintot kell fizetni.
 
 
A szerencsepatkó
A népi hitvilág mágikus tárgya a szerencsét hozó, különösen a talált patkó. Újévi szimbólumként pedig holdsarlót jelentve termékenységet hoz. A szerencsepatkó varázserejét a kézi kovácsoláskor nyeri. Melles Zoltán például legutóbb az Áll az alku című televíziós szerencsejátékba kovácsolt 22 darab patkót.
 
 
Vigmond Erika
Forrás: Somogyi Hírlap 2006-07-01





Cikkajánló:


Hozzászólások:

























   
Horze Lovasáruház   KLP   Lovasvilág Lovasbolt   Decathlon   Tanita Lovasboltja   szerverbérlés, szerverhoszting, szerverüzemeltetés