keresés a lovardák között


Új Nemzeti Lovasprogram készül

A Parlamentben elhangzott előadások:

Az út elején
> Lovas történelmi pillanat
> Lezsák Sándor: A lovaskultúra nemzeti reneszánsza
> A Nemzeti Lovasprogram törvényi háttere
> Lázár Vilmos: Az új Nemzeti Lovasprogram alapjai
> Dallos Gyula: A Nemzeti Lovasprogram stratégiai háttere
> Dr. Sótonyi Péter: Az Új Nemzeti Lovasprogram az oktatásban
Dr. Jármy Miklós: A lótenyésztők szerepe és lehetőségei
> Szotyori Nagy Kristóf: A lovas élsport múltja és jövője
> Dr. Fehér Károly: A Nemzeti Lovas Stratégia és a PR-tájékoztatás
> Kassai Lajos: a magyar lovashagyományok a XXI.sz-ban
> Székely Tibor: Az újjáéledt huszár-, és katonai hagyományőrző társaságok
   szerepe és jelentősége

> Báthory Balázs: A lovaságazat gazdasági jelentősége
> Baranyai László: A Lóversenyzés helyzete és korszerűsítésének lehetőségei
> Szőcs Géza: Magyar Kultúra - Lovaskultúra

Az új nemzeti lovasprogramról tartottak szerdán konferenciát az Országházban, amelyen azt vitatták meg az érdekeltek, hogy az miként válhat a kormányprogram részévé, illetve mit kell tenni ahhoz, hogy lóágazat szerepe és tekintélye emelkedjen Magyarországon. Kövér László, az Országgyűlés elnöke hangoztatta: Magyarország ismét lovas nemzetté válhat, megvannak ehhez az adottságok és lehetőségek is. Helyre kell állítani azokat a feltételeket, amelyek ismét a magyar ember életének részévé teszik a lovat minden területen. Ehhez nélkülözhetetlen az összefogás és a cselekvés összehangolása - tette hozzá.

Lázár Vilmos, a Magyar Lovas Szövetség elnöke az MTI-nek elmondta: olyan programot kívántak alkotni, amely megvalósítható a gyakorlatban, mivel a lóágazatban van gazdasági potenciál, a sport, az egészségmegőrzés és a turizmus része is lehet. Ehhez Lázár Vilmos szerint helyre kell állítani az ágazat presztízsét és tömegbázisát.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke arról beszélt az MTI-nek, hogy a mostani rendezvény egy szakmai konzultáció része, amely a lovas ágazat helyzetét hivatott újra pozícionálni. Az elmúlt években elemezték ugyan a helyzetet, és ez vált a mostani program alapjává, de ahhoz, hogy ez a kormányprogram részévé is válhasson, a most elkészült programot széles körben meg kell vitatni.

Horváth Zsolt (Fidesz) országgyűlési képviselő a parlament alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának tagja tájékoztatása szerint a lovas ágazat helyzetéről országgyűlési határozat készül, amelyet várhatóan még az őszi ülésszakon a Ház elé terjesztenek. A honatya szerint ahhoz, hogy az ágazat újra elfoglalhassa régi helyét a magyar társadalomban, legalább húsz jogszabály módosítására van szükség, hogy az élet minden területén helyet kaphassanak újra a lovak és az ezzel kapcsolatos tevékenységek. Megemlítette, hogy a lovakat a turizmusban, az egészségmegőrzésben, a mezőgazdaságban és a gazdaság számos területén jól lehet alkalmazni, mivel hagyományosan kiegészítik a modern társadalom kínálta lehetőségeket.
Bánki Erik (Fidesz), az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottságának elnöke arról beszélt, hogy ahhoz, hogy a nemzeti lovasprogram megvalósulhasson, főként infrastrukturális fejlesztésekre van szükség, emellett a lovaglás tanítását be kell emelni az oktatásba és képzésbe, továbbá meg kell változtatni azokat a jogszabályokat, amelyek ma akadályozzák például a lovas turizmus fejlesztését. Ilyennek mondta a honatya az erdőtörvényt és a lovas szolgáltatókra vonatkozó hatályos rendeletet.
Megemlítette, hogy ma Magyarországon mintegy 200 minősített lovarda működik, ebből négyes, illetve ötös - azaz jó színvonalú - kategóriába tartozik 44. A lovas turizmust pedig 4.500 vendégágy és mintegy 6.500 ló szolgálja ma Magyarországon.
A tanácskozáson elhangzott az is, hogy Magyarországon pillanatnyilag feleannyi ló van, mint az uniós országok átlaga ezer főre számítva. Magyarországon ezer főre vetítve 6, míg az unióban 12, Hollandiában pedig 27 ló jut. A hozzáértők szerint a lovak számát a nemzeti lovasprogram keretében rövid távon legalább meg kellene kétszerezni.

A nemzeti lovasprogram a most készülő tízéves agrárstratégia egyik fontos eleme lehet - mondta a jelenlévőknek Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, aki jelezte, hogy a minőségi vidékfejlesztés részévé kell tenni a megújított lótenyésztést, a lovas turizmust, valamint a lovas sportot. A lovas ágazat része kell legyen az élhető környezet fenntartásának és a megélhetés biztosításának is vidéken.
V. Németh Zsolt, a vidékfejlesztési tárca államtitkára azt kifejtette, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjai között támogatást kaphatnak például azok a fiatal gazdálkodók, akik a lóágazat valamely szegmensével szeretnének foglalkozni, továbbá a vidékfejlesztési elképzelések megvalósításának sorában a mikrovállalkozások számíthatnak ezen a területen kedvező elbírálásra, ha megfelelő pályázatokkal kívánnak többletpénzhez jutni.

Baranyay László, a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy a lovas ágazatban működő, például a versenyszervezéssel és tenyésztéssel foglalkozó vállalatokat a pénzintézet mint a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet konszolidálja. Ám ehhez megfelelő programok szükségesek - tette hozzá.
A megfelelő program kidolgozásához nemzetközi példákat vizsgált meg Báthory Balázs, a 2B Partners Kft. ügyvezető igazgatója. Főleg az ír példát hangsúlyozta ki, de emellett megemlítette a finn és a sikeres holland gyakorlatot. Fő irányvonal a lóállomány növelése, amit nem import lovakkal, hanem magyar tenyésztésű lovakkal kell megoldani.

Rövid szünetet követően Dr. Sótonyi Péter, a Szent István Egyetem tanára, a lovasoktatás rendszeréről, avagy inkább rendszertelenségéről tartott előadást. A problémára jó megoldást talált a lovas szakközépiskolák helyreállításában, mivel a lovász és belovagló szakma még ma sem elismert. Kiemelte a szakközépiskolai és egyetemi képzések egymásra épülésének fontosságát, valamint, hogy az elmélet-gyakorlat arányon változtatni kell a gyakorlat javára.
Világbajnok lovasíjászunk Kassai Lajos szükségesnek tartja a magyar lovashagyományok oktatásának beillesztését is az oktatási rendszerbe. A magyar nemzet lovaskultúrája több mint ezer évre nyúlik vissza, és olyan hagyományokat őriz, ami egyedi a világon! A nemzet feladata ezt a hagyományt őrizni és ápolni, és ezt a tudást, hagyomány tiszteletet átadni a fiatal lovasoknak!
Székely Tibor, a Magyar Huszár- és Katonai Hagyományőrző Társaság ügyvezető elnöke, osztozott Kassai Lajos véleményén. Beszámolt továbbá arról is, hogy személyesen keresték meg a francia „huszárok” egy Huszár Fesztivál létrehozása ügyében, ami a huszár hagyományőrzés népszerűsítésére jönne létre a magyar huszárok főszereplésével. Ez tökéletes esemény, hogy a világ is megismerje a magyar lovashagyományokat, ami jelentős turisztikai értéket is képvisel az ország számára.
Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkára, sajnos nem tudott részt venni a konferencián, beszédének elmondására Sasvári Sándort, színészt, énekest, kérte fel. Sasvári Sándor a magyar lovaskultúráról, annak védelméről és ápolásáról tartotta meg beszédét.

A következő felszólaló a Magyar Lovasterápia Szövetség elnöke, Edvi Péter újra felajánlotta a Magyar Lovas Szövetségnek az együttműködést. Ez azért nagy jelentőségű, mert jelenleg a Német Lovas Szövetség szakemberei támogatják szakmai előadásokkal, órákkal a lovasterapeuta képzést. Az elnök úr reméli, hogy az együttműködés a közel jövőben létrejön.

A lovas élsport múltjáról és jövőjéről tartott előadást Szotyori Nagy Kristóf, a Magyar Lovas Szövetség elnökségének tagja. Felsorolta a ló-és lovassportunk kiválóságait, majd kiemelte az utánpótlás szerepét, hiszen ez minden sport alapja. Jelenleg a magyar lovassportban egy felfelé ívelő tendencia figyelhető meg. Cél, a tendencia megtartása, amihez nagy tömegbázisra van szükség, mind lovas, mind ló viszonylatban.
 
Az eddig elhangzott ötleteket támogatja Fehér Károly, a Magyar Lovassport Szövetség kommunikációs igazgatója is, de fontosnak tartja, hogy mindezt a külvilág felé is közvetítsék. Remek lehetőségeket lát a lovas eseményekben, rendezvényekben, ahol színvonalas és látványos bemutatók segítségével népszerűsítik a lovaglást, a lovakkal való kapcsolattartást. Eddig két nagyszabású lovas rendezvény van hazánkban: a 4. éve megrendezett OTP Lovas Világkupa és lassan hagyománnyá váló Nemzeti Vágta, ezek nagyszerű eszközök a lóval kapcsolatos közvélemény formálására!

A konferencia végén a program finanszírozási lehetőségeit ismertette Horváth Zsolt országgyűlési képviselő. A stratégia megvalósításához állami támogatásra is szükség van, valamint Európai Uniós támogatásokat is felhasználnának, de elsősorban a lóversenyt kívánják felfejleszteni arra a szintre, hogy az onnan befolyó összegekből a lovassportot is tudják támogatni.

A lovasprogram stratégia megvalósításához elsősorban összefogásra és együttműködésre van szükség, mind a lovasok között, mind a lovasok és a kormány között. A konferencia jó kezdeményezés arra, hogy a lovasok felszólalhassanak a lovak és a magyar lovasvilág érdekében!

2010.10.21.
MTI nyomán Lovasok.hu





Cikkajánló:


Hozzászólások:

























   
Horze Lovasáruház   KLP   Lovasvilág Lovasbolt   Decathlon   Tanita Lovasboltja   szerverbérlés, szerverhoszting, szerverüzemeltetés