Európa letarolta Amerikát a Telivér Világbajnokságon

Idén rendezték a harmincadik Breeders' Cup-ot, melynek 14 kiemelt versenyéből hétben álltak starthoz európai idomításból érkező lovak. A bajnokságokon tavalyig  44 versenyt nyertek európai (ír, angol, francia és német) tenyésztésben álló lovak, jellemzően a hosszabb távú füves pályás versenyekben. 

A pénteki első nap után Európa 3-0-ás vezetést szerzett, és szombaton már 5-0-ra is vezetett, amit a sokmilliós nézettségű élő közvetítés amerikai szakkommentátora sem tudott enyhébb jelzővel illetni, minthogy "megalázó". Amerika ugyan 5-2-re szépített a nap végén, de lévén az európai sikerek közül három is kettős győzelem volt, még talán egy ilyen súlyos jelző sem nevezhető túlzásnak.

A Telivér Világbajnokság második napján a nézők két címvédést a sprintekben, egy húsz hossz hátrányból zárkózó és egy másfél éves sérülésből visszatérő ló győzelmét, valamint egy magyar származású tréner majdnem-dobogóját és két európai kettősgyőzelmet láthattak. Továbbá szemtanúi lehettek egy 50 évesen nyolc év kihagyás után visszatérő zsokélegenda megdicsőülésének, aki a nap végén az ötmillió dolláros főfutamban másodszor szerezte meg tízedik Breeders' Cup győzelmét, lévén már a nap első versenyét is megnyerte, ám a versenyintézőség visszasorolta másodiknak.

Breeders´ Cup Juvenile Fillies - (grade 1 - 1700 méter - föld)

A mezőnyben egy magyar származású tréner, Leah Gyarmati egyik idomítottja, Sweet Reason is starthoz állt. Gyarmati lovai eddig 2100 versenyből 200-szor nyertek, és még 550-szer végeztek helyen, életnyereménye 9 millió dollár. Még az elit közelében sincs, de idén a 6500 bejegyzett amerikai tréner rangsorában már a 172. helyen áll, azaz a legjobb 3%-ban van.

Lova első-második favoritként állt starthoz. Kívülről indulva talán túlságosan is várásra lovagolták, a hátsó egyenesben bő tíz hosszas hátrányból, az utolsó előtti helyről kezdett zárkózni. Az egyenesre már negyedikként fordult, és kis híján beérte a vezető lovat, ám úgy százzal a vége előtt a harmadik helyen állva elfogyott belőle a lendület, és még egy ló levette, így negyedikként ért célba.

Először a starttól vezető She's a Tiger-t hozták ki nyerőnek a fejhosszon belüli hármas célfotó alapján. Lovasa, a 2005-ben visszavonult, és csak idén, 50 évesen visszatérő  Gary Stevens már ünnepelte tízedik Breeders' Cup győzelmét, mikor lovukat a versenyintézőség többségi döntéssel visszasorolta másodiknak. A győzelmet így a másodikként célba érő Ria Antonia szerezte meg. 

Breeders´ Cup Filly & Mare Turf - (grade 1 - 2000 méter - gyep)

Két európai ló állt starthoz, és talán egy kicsit a tegnapi jó szereplésnek is köszönhető, hogy ők voltak a favoritok. Az angol Sir Michael Stoute istállójából érkező Dank Amerikában, Arlingtonban nyerte első Grade I-esét, míg az e versenyt korábban már megnyerő francia idomár, André Fabre lova, Romantica nyolc európai Group-versenyéből hármat nyert és még háromszor állt dobogón. Elsőszámú amerikai kihívójuk Tiz Flirtatious hasonló rekorddal érkezett, kilenc versenyéből ötöt nyert, legrosszabb eredménye pedig egy harmadik hely volt.

Dank a legbelső startbokszból indulva majdnem élre állt, ám lovasa jobbnak látta kicsit visszafogni a lovat. A két európai a hátsó egyenesben második és negyedik helyen haladt. Dank-et a célegyenesre forduló kanyar közepén engedte el lovasa Ryan Moore, aki kívülről állt az élre, és ugyan eléggé megközelítették, de már százzal a vége előtt látszott, hogy ebből kettős európai győzelem is lehet.

Végül  hogy Romantica lovasa, Maxime Guyon ért be a második  helyre, így Európa újabb kettős győzelmet szerzett az idei Breeders' Cup-on. Dank trénere, az angol Sir Michael Stoute ezzel hatodik BC győzelmét szerezte. 

Breeders´ Cup Filly & Mare Sprint - (grade 1 - 1400 méter - föld)

Mint az várható is volt, a homokpályás kancasprinten nem állt starthoz európai ló, hiszen a telivéreink nincsenek hozzászokva ehhez a talajhoz. Két négyes és egy ötös győzelmi sorozattal érkező lovat is neveztek: Dance to Bristol-t, Sweet Lulu-t, és Maktoum sejk, Dubaj uralkodójának amerikai lovát, Dance Card-ot. A kasszafavorit viszont e verseny címvédője, az eddigi 20 futásából 10 győzelmet szerző, és a dobogóról csak kétszer leszoruló Groupie Doll volt.

Groupie Doll hamar beállt a vezető lovak mögé, és lovasa csak a célegyenesre fordulva indította meg. Egy pillanatra úgy tűnt, hogy Maktoum sejk szürkéje beérheti, de végül közeli harmadikként zárt. Groupie Doll tavaly 1.20,75-ös idővel nyert, ezen idén három századmásodpercet faragott, ám míg akkor 4 1/2 hosszal verte a mezőnyt, most biztos győzelme ellenére nagyon megközelítették. A mezőny amúgy európai viszonyokhoz képest nagyon együtt ért a célba, százzal a vége előtt még 6-7 hosszon belül volt mind a 12 ló, ami átlag fél hossz különbséget jelent közöttük. 

Breeders´ Cup Turf Sprint - (grade 1 - 1300 méter - gyep)

A szokatlan, lejtős, kanyargós ívű gyeppályán rendezett sprintben szintén nem indult európai ló. A címvédő és favorit Mizdirection (magyarul téves irány) egy négyes és egy ötös győzelmi szériát is elért korábban, utolsó versenyében viszont nyolc hosszal lemaradva csak ötödikként ért be. A fogadóknál őt e verseny tavalyi második (Unbridled´s Note) és harmadik (Reneesgotzip) helyezettje követte.

A startboxból kijőve Reneesgotzip állt az élre, Mizdirection kívül követte, a ló egy pillanatra élre is állt, de lovasa kicsit fogott rajta, ne adjon ki magából túl sokat a finis előtt, majd harmadikként fordulva, az egyenesben élre is állt vele. Nagyon kevésen múlott, hogy nem jött össze a tavalyi dobogó: a 2012-ben nyerő Mizdirection tavalyi idejénél egy másodperccel lassabban futva is duplázni tudott, a tavalyi harmadik Reneesgotzip most második, a tavalyi második Unbridled´s Note pedig negyedik lett. 

Mike Smith zsoké e győzelmével huszadik Breeders' Cup versenyét nyerte. Mizdirection tulajdonosa pedig a győzelmi dobogón jelentette be, hogy lovát címvédése után visszavonultatja, de hozzátette, hogy mivel a lóverseny nem csak a szenvedélyről szól hanem üzlet is, kizárólag anyagi megfontolásból.

Breeders´ Cup Juvenile - (grade 1 - 1700 méter - föld)

A kétévesek legtöbbre tartott versenyének favoritja a két versenyéből kettőt nyerő Havana volt, ő legutóbb már Grade I-est nyert. Olyan tempóval indított a célegyenesbe érve, hogy lovasa Gary Stevens már-már azt hihette, hogy mégis meglesz a 10. Breeders' Cup győzelme. A végén azonban a barrier mellett váratlanul felért hozzá New Year's Day, és lehajrázta. 

Breeders´ Cup Turf - (grade 1 - 2400 méter - gyep)

A legnagyobb, 3 millió dolláros összdíjazású füves pályás versenyben ismét két európai állt starthoz. Az angol The Fugue eddigi Group I-es versenyeiben három győzelmet és négy helyezést szerzett, köztük egy harmadik helyet a tavalyi Breeders' Cup 2000 méteres kancaversenyében. Az ír Magician három győzelmét követően viszont eddig csak egyszer hagyta el hazáját (akkor sem utazott messzire), Ascotban sok hosszas utolsóként ért célba. Ellenük két amerikai klasszis indult: a futam címvédője, és az Arlington Million tavalyi nyerője, a négyszeres Grade I-nyerő Little Mike, és az ötszörös Grade I-nyerő Point of Enrty.

Little Mike azonnal beállt a második helyre, The Fugue 6-8 hosszas hátrányból követte, Magician pedig az utolsó előtti helyről kezdett zárkózni. A célegyenes előtti kanyarban Little Mike indított, The Fugue pedig azon az áron is követte, hogy a harmadik pozícióban kellett fordulnia. A célegyenesre szinte egyszerre fordultak, The Fugue elhúzott, és már biztos nyerőnek tűnt, amikor a túlsó egyenesben még 20 hosszas hátrányban lévő, és a célegyenesre is csak hetedikként forduló, már mindenki által leírt Magician egyszer csak feltűnt a semmiből és otthagyott mindenkit. Európa továbbra sem veszített versenyt, ráadásul ez már a harmadik kettős győzelmük volt. 

Breeders´ Cup Sprint - (grade 1 - 1200 méter - föld)

Újabb homokpályás sprint, ismét európai induló nélkül. Secret Circle toronymagas favorit volt, nyolc versenyéből hatot nyert, csupán kétszer lett második, ám idén csupán egyszer futott, előtte másfél évet hagyott ki szezámcsont-sérülés miatt. A címvédő Trinniberg csupán 1-15-ös oddsal indult, lévén tavalyi győzelme óta csak egyszer tudott dobogóra állni. A tavalyi második The Lumber Guy még rosszabb, 1-26-os esélyt képviselt. A mezőny öt hosszon belül ért a célegyenesre, a hetedik helyen legkívül forduló Secret Circle könnyen állt az élre, a második pedig Laugh Track lett. 

Breeders´ Cup Mile - (grade 1 - 1600 méter - gyep)

A mérföldes csúcsversenyben újabb két európai ló állt starthoz. Olympic Glory három hete meggyőző fölénnyel nyerte Ascotban a Queen Elizabeth II Stakes-t, és eddigi tíz startjából csupán egyszer volt rosszabb másodiknál. Az ír Cristoforo Colombo jóval kisebb esélyt képviselt, elvégre eddigi hat Group-versenyén csak kétszer ért dobogóra. A már életében legendává váló, az Amerikában tavaly az év lovának választott Wise Dan indult ellenük, aki nem csupán e verseny címvédője, de már hét Grade I-est és további öt Grade II-est nyert. A fogadóknál No Jet Leg volt a harmadik esély 10-1-gyel, ő három hónapja még angol tréningben állt, de Európában semmi maradandót nem alkotott. Számottevő esélyt rajtuk kívül egyedül a Wise Dan-t legutóbb verő, három Grade-verseny győzelemmel érkező Silver Max képviselt.

A két esélyes, Wise Dan és Olympic Glory a 7.-8. helyen kezdtek, és ott is maradtak az utolsó kanyarig, ahol szinte egyszerre indítottak, de amíg Wide Dan lovasa kívül utat talált, Olympic Glory előtt belül összezártak a többiek. Ezzel a verseny el is dőlt, Wise Dan senkitől sem zavartatva ért fel az élre, Olympic Glory pedig a mezőny hátsó felében sikertelenül próbált kikeveredni, csak kilencedik lett. Amerika szépített a párbajban. 

Breeders´ Cup Classic - (grade 1 - 2000 méter -föld)

Az ötmillió dolláros futam, ami köré az egész kétnapos fesztivál szerveződik. Homokon futják, azaz ebben is a hazai lovaknak lejt a pálya. Ennek ellenére idén is akadt két európai próbálkozó. Planteur, ír tenyésztés, tulajdonosa a katari Joaan Bin Hamad Al Thani sejk, olasz trénerének pedig angol licence van. Lovasával, Ryan Moore-ral márciusban harmadikok lettek a Dubai World Cupon. Az ír Declaration of War hat utolsó versenye mind Group I-es volt, amiből kétszer nyert és még két dobogót szállított. Trénere a ma Magician-nal már nyerő Aidan O'Brien, lovasa pedig fia, Joseph O'Brien. 

Az amerikai lovak közül e verseny címvédője, Fort Larned, a tavalyi fél hosszas második, és korábbi Kentucky Derby dobogós Mucho Macho Man, a hétszeres Group I nyerő Game on Dude, valamint a Belmont Stakes  idei nyerője Palace Malice, és tavalyi másodikja, Paynter emelkedtek ki. A fogadóknál Game on Dude, Mucho Macho Man  és Declaration of War volt a legesélyesebb hármas.

A mezőny gyors, de nem őrült tempóban kezdett, és a korábbi futamokkal ellentétben most nem is szóródtak szét nagyon, hiszen ennyi jó esélyt képviselő ló között senki sem merte elengedi a többieket. Planteur egy pillanatra sem volt versenyben, Declaration of War viszont kifejezetten könnyen jött Game on Dude és Mucho Macho Man mögött. A célegyenesre fordulva a favorit gyakorlatilag kiszállt a versenyből, Mucho Macho Man élre állt, Declaration of War nagyon meg tudta közelíteni, ám közben kívülről beérte Will Take Charge, aki kis híján a nyerőt is elkapta. Hármuk között célfotó döntött, a győztest birtokló szindikátus tagjai pedig fel sem fértek az emelvényre, még Mucho Macho Mant is alig tudták egy fotóra beállítani közéjük. A fogadók csak e versenyben 16 millió dollárért játszottak a kasszáknál. 

A verseny Gary Stevens zsoké nagy visszatérése volt, aki korábban már nyert ötezer versenyt - köztük nyolcat a Breeders' Cup-on -, de 2005-ben visszavonult. Szakkommentátornak állt, és a Seabiscuit-ről szóló filmben eljátszotta az egyik zsokét. Nyolc év kihagyást követően, 50 évesen tért vissza idén, és tegnap a zárófutamban már meg tudta toldani eggyel BC-győzelmei számát. A mai nyitóversenyben is elsőként ért át a célvonalon, már azt hihette, ő is bekerül a "tizedesek klubjába", ám mivel "megtörte egy riválisa momentumát" visszasorolták másodiknak. A nap végén azonban pályafutása talán legnagyobb győzelmével, a legfontosabb, legnagyobb versenyben szerezte meg a tízediket.

Több szakportál is megírta, hogy az Amerikába látogató európai kontingens úgy ért el ekkora sikert, hogy még csak nem is a legnagyobb klasszisok, hanem "csak" néhány jobb európai ló "intézte el" a házigazdákat. Mivel azonban van egy meghatározó különbség az európai és amerikai pályák között, nem biztos, hogy az európai klasszisok mindegyike hasonlóan jól tudna szerepelni az USA-ban.

Ott ugyanis az összes pálya 1600 méteres. Európában viszont jellemzően 2000 métert akár jóval meghaladó ellipszis alakú pályák vannak. Amíg tehát egy európai klasszis "hazai pályán" kevésbé éles ívű kanyarokban fordulva, jószerével a számára legideálisabb ritmusban futhatja versenyét, addig Amerikában erre nincs módja. Ott a roppant szűk kanyarokban nagyon nehéz kisodródás nélkül megindulni, sok futamban ezt ráadásul a homokos futófelület is nehezíti, és a célegyenesek is rövidebbek annál, mint amihez szokva van.

Ha tehát egy európai ló Amerikában akarja verni a hazaiakat, akkor az ottani recept szerint kell futnia: a verseny elején tartalékolj, csak arra vigyázz, hogy ne maradj le jobban, mint amennyit a többieken a végén hozni tudsz, a célegyenesre forduló kanyarban ne sodródj ki, a rövid célegyenesben pedig legyél képes óriási speed-re. Ez az "egyenstílus" viszont  nem feltétlenül fekszik minden európai lónak. A trénerek és futtatók részéről tehát teljesen jogos, hogy azokat a lovaikat viszik a Breeders' Cup-ra, akik európai mércével nem feltétlenül a legjobbak, de ehhez az amerikai stílusú versenyzéshez a legjobban tudnak alkalmazkodni.

2013.11.06. Forrás: pannoniaoverdose.hu

KapcsoLÓdó cikkek:

Párizs törölve, Opium Bullet nem fut >>

Országossá bővül a lóverseny-fogadási hálózat >>