Milyen ma egy korszerű oltási protokoll?

Az egyed védelme bizonyos betegségek ellen csak egy tényező, amiért vakcináznunk kell. Nem csak az oltás hiányában kialakult betegség súlyossága az, amiért vakcinázunk. Könnyű érzékeltetni az oltás fontosságát pl. egy tetanuszos megbetegedés esetén, ahol a kialakult tünetek ijesztőek és könnyen az állat elhullásához vezetnek. 

Miért oltsunk?

Egy bizonyos kórokozó elleni vakcinázás az adott fertőzés esetén lehetővé teszi az immunrendszer gyors válaszát, az azonnali védekezést.

Jóval nehezebb érzékeltetni a gazdasági károkat, amit esetleg egy járvány okoz pl. influenza megbetegedés esetén. Itt az állatorvosi- és gyógyszerköltség, a ló munkából és versenyzésből való hosszú kiesése, a lószállítás, illetve bármilyen lómozgás blokádja által okozott bevételi veszteség messze túlszárnyalja a rendszeres vakcinázás költségeit.

Természetesen a vakcinázásnak is lehetnek mellékhatásai, ezek előfordulása és súlyossága azonban jóval alulmúlja a betegség miatti károkat.

Mi ellen oltsunk?

Ahhoz, hogy az állatorvos eldöntse, mi ellen olt be egy adott lovat, ismernie kell az adott régióban előforduló vírusok, baktériumok és az általuk okozott fertőzések gyakoriságát, a járványügyi helyzetet. Ismerni kell a lovat (kora, használata, értéke), a tartási hely és a takarmányozás jellegzetességeit, illetve a tulajdonos anyagi helyzetét. Mint azt láthatjuk, nincs egységes, minden lóra illő vakcinázási protokoll.

Az oltások önmagukban nem jelentenek 100%-os védelmet. A védelem jellege függ a használt vakcinától és magától az oltott egyedtől is. A legjobb hatást egészséges, jól tartott, takarmányozott és rendszeresen féreghajtott egyedekben érhetjük el.

A fertőzés típusától, a járványtani sajátosságoktól függően léteznek betegségek, melyek ellen oltva az egyednél jó védelmet érhetünk el függetlenül a többi egyed vakcinázásától (pl. tetanusz, veszettség, Nyugat-Nílusi vírus, botulizmus). Más esetekben az egész populáció oltottságán múlik az egyed védelme (pl. herpesz, influenza).

Csikók oltása esetén nem szabad elfelejtkezni a maternális immunitás gátló hatásáról. A maternális immunitás általi védelem jól kihasználható, ha a kancákat rendszeresen vakcinázzuk és ellés előtt 4-6 héttel ismétlő oltásokat adunk. Az újszülöttek esetében a kolosztrum felvétele ezért is élet-halál kérdése.

Ma Magyarországon mi ellen oltsunk?

A megbetegedett állat jellegzetes tetanuszos merevgörcsöket mutat és még a megfelelő, rendkívül költséges kezelés mellett is nagy esélye van arra, hogy néhány napon belül elhullik.

Nyugat-Nílusi Vírus Hazánkban még csak pár éve okoz lovakban és emberben megbetegedést a szúnyogok által terjesztett Nyugat-Nílusi Vírus. Megbetegedésekre nyár közepe-végétől késő őszig számíthatunk. Emlősök közül a lovak bizonyultak idáig nagyon fogékonynak a kórokozóra, a bőr túlérzékenységét, lázat, idegrendszeri tüneteket, súlyos esetben elhullást tud okozni. A túlélő állatok kb. 30%-ban idegrendszeri tünetek maradnak vissza, pl. arcideg-bénulás, mozgás- vagy viselkedési zavarok. Ember esetében enyhébb fertőzés során influenzaszerű tüneteket, izomfájdalmat okoz a vírus, de súlyosabb esetekben agy- illetve gerincvelő gyulladást tud kialakítani.

A nyugat-nílusi vírustól megbetegedett, idegrendszeri tüneteket mutató ló

Veszettség A veszettség közismert betegség, a lovakban viszonylag ritka előfordulása ellenére a védekezésnek azért is van jelentősége, mert az ember számára is halálos kór. Elsősorban legelőn tartott lovaknak ajánlott. Napjainkban a betegség terjesztésében a denevérek szerepe előtérbe került.

Ló herpesz vírus fertőzése

A ló-herpeszvírus legelterjedtebb képviselője az EHV-1 és az EHV-4. Mindkét szerotípus megtámadhatja a légzőszerveket, a központi idegrendszert, valamint a magzatot. A herpeszvírusok az influenzavírusokkal együtt a légúti megbetegedések leggyakrabban előforduló kórokozói. A vírusok terjedése elsősorban fertőzött lovakkal, közvetlen érintkezéssel, cseppfertőzés útján történik. Minden ló ki van téve a megbetegedés veszélyének. 

Magyarország lóállományának mintegy 80%-a a harmadik életév eléréséig érintkezésbe kerül a herpeszvírussal. Hasonlóan az emberhez, az egyszer megfertőzött ló élete végéig vírushordozó marad – még akkor is, ha a betegség tünetei nem lépnek fel. Az első fertőzést követően a megfertőzött ló immunrendszere és a fertőzés között egy ingadozó egyensúlyi állapot áll be. Stressz - vagy valamilyen immunrendszert gyengítő hatás következtében az egyensúly megbomolhat, és a herpeszvírusok aktivizálódhatnak. Éppen ezért ajánlatos, hogy az állomány minden lova hatékony védelemben részesüljön a herpeszvírus-fertőzés ellen.

A jelenleg forgalomban lévő vakcinák közül egy sem garantál tünetmentességet. Felnőtt lovak esetén a vakcinázás elsődleges célja a járványos vetélési hullám megelőzése.

Idősebb lovak olyan természetes immunitással rendelkeznek, amely megvédi őket a légzőszervi megbetegedéstől, de a vetéléses és az idegrendszeri formától nem. Az idegrendszeri forma idősebb lovakban gyakrabban alakul ki. A vakcinázás az idegrendszeri tünetek kialakulása ellen tökéletes védelmet nem ad, de csökkenti annak veszélyét. 

Mely lovakat érdemes vakcinázni?

• 5 évesnél fiatalabbakat (a légzőszervi forma így elkerülhető vagy a tünetek mérsékeltebbek)
• olyan lovakat, melyek tenyészkancákkal kapcsolatba kerülnek (vetélési hullám megelőzése)
• versenyző lovak esetén, a járványügyi védelem miatt, illetve meghatározott ló mozgások esetén ez kötelező (pl. bizonyos nemzetközi versenyek)

Lóinfluenza

A lóinfluenza a légzőszerveket megtámadó kifejezetten ragályos, gyorsan terjedő vírusfertőzés. Az állatok lázasak, bágyadtak, étvágytalanok. Könnyeznek, orrnyálkahártyájuk kipirult, vízszerű orrfolyásukat száraz, mélyről jövő köhögés kíséri. A vírus igen gyorsan, 1-5 nap alatt elterjed az istállóban, majd az összes lovat megfertőzi és megbetegíti. A megfelelő állatorvosi kezelés a kehességig terjedő idült megbetegedések elkerülése érdekében mindenképpen szükséges.

A lóinfluenza különösen sportlovaknál és lovardákban léphet fel, tehát minden olyan helyen, ahol különböző helyről származó lovak együtt vannak. Elsősorban a 0,5-3 éves kor közötti fiatal lovak betegszenek meg, amikor először találkoznak a vírussal. 

Általánosságban elmondható, hogy a populáció 70%-t oltani kell, hogy a nagy járványokat megelőzzük. Magyarországon –becslések és a járványtani helyzet alapján- kielégítőnek tűnik a populáció oltottsága. 

Dr. Korbacska-Kutasi Orsolya Belgyógyászati osztályvezető SzIE ÁOTK Nagyállat Klinika, Üllő 2013.01.10.