Lovaspóló, egy férfiasan kemény sportág 

 Az edzőtermek monotonitásából és mesterkéltségéből menekülve sokan néznek igényesebb, természetközelibb sportág után. A jól ismert úri sportok mellett - mint a golf, tenisz, squash és a vitorlázás - kitűnő választási lehetőségnek ígérkezik a lovaspóló, amelyet hazánkban már több helyen is kipróbálhatják, akik igazán aktív és egyben elit szabadidős tevékenységre vágynak.

Férfias csapatjáték

A lovaspólót már időszámításunk előtt több száz évvel is játszották a perzsák, akiknek köszönhetően a jó fizikai erőnlétet kívánó sport elterjedt egész Ázsiában, Kínában, Tibetben, Japánban és Indiában is. Éppen ez utóbbi országnak köszönhetően ismerhette meg a világ e nemes lovas küzdelmet, hiszen az Indiában állomásozó angol lovastisztek a 19. század közepén onnan hozták magukkal Európába ezt az új és izgalmas sportágat. 1869-ben meg is alapították az első angol lovaspóló klubot, és ettől kezdve feltartóztathatatlan lett a nemes csapatjáték széleskörű terjedése. Mára számos országban hódolnak e szenvedélynek - férfiak és nők egyaránt -, így Argentínában, az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Ausztráliában, Mexikóban, Indiában és természetesen hazánkban is, ahol a sportok és lovak kedvelőinek jelentős klubokban és csapatokban nyílik alkalmuk izgalmas mérkőzéseket játszani. Itthon a lovaspóló a 19. század végén honosodott meg gróf Andrássy Gézának köszönhetően, majd nálunk alapították 1895-ben Európában a második klubot, a Budapesti Lovaspóló Egyletet. Ezután sorra alakultak meg a magyar pólóklubok, ráadásul szilárd alapokat biztosított a sport számára az is, hogy a hadseregben a lovastisztek számára kötelező volt e sportág elsajátítása.

A lovaspóló intenzív szellemi és fizikai küzdelem, ahol a lónak és lovasának ügyessége, reflexei, kitartása és erőnléte egyaránt megmérettetik. A pólót lóhátról játssza két négytagú csapat - ez lehet vegyes, női-férfi is -, akik az európai típusú játék szerint 4 hétperces részben (szakszóval chukkerben) ütőikkel igyekeznek a kis, műanyag labdát lehetőleg minél többször az ellenfél kapufái közé juttatni. Minden részidő között három perc szünetet tartanak, a mérkőzés felénél pedig öt perc pihenőt engedélyeznek. A csapatok minden gól után térfelet cserélnek, a játék pedig középről folytatódik. A két bíró természetesen szintén lovon ül, és egy-egy térfelet ellenőriz, míg a játéktéren kívül tartózkodó játékvezető feladata, hogy a bírák közt esetleg felmerülő vitás kérdésekben döntsön. Amennyiben a mérkőzés végén egyenlő az állás, az utolsó chukkert a mindent eldöntő gól megszerzéséig hosszabbítják.

A lovakat külön erre a célra képezik 

A lovaspóló elsősorban azoknak ajánlott, akik kedvelik a szabadban való sportot és nem félnek egy férfiasan kemény játéktól, ráadásul amellett, hogy biztosan ülnek a nyeregben, képesek irányítani a mérkőzés során felajzott lovat, ugyanakkor kezelni a labdát. A játékosoknak ebben a sportágban kissé összetettebb a feladatuk, hiszen csapattársaik mellett lovaikra is kell figyelniük. Ezeket a pompás telivéreket, amelyeket szigorú, célzott neveléssel képeznek a legkitűnőbb póló-lovakká, állóképességük és kezelhetőségük teszik játékra alkalmassá. A heves vérmérsékletű telivérek maximum két negyedet játszhatnak, hiszen a küzdelem során kimerítő feladat hárul rájuk. Vágta közben vállukkal kell eltolniuk a velük párhuzamosan futó lovat, majd hirtelen megállva, megfordulnak és gyorsan, mégis nyugodtan indulnak vissza az ellenkező irányba.

A lovaspóló a teniszhez is hasonlít, hiszen az ütéseit tekintve létezik tenyeres és fonák is. A jobb oldali, vagyis offside, és a bal oldali, azaz nearside ütések történhetnek előre, hátra és keresztbe egyaránt. Neck shotnak a ló nyaka alatti keresztbe, míg tail shotnak a ló farka alatti keresztbe megejtett ütést nevezzük. A balkezeseknek nehézkessé teheti a játékot, hogy a ló irányítása a bal kézzel, az ütő kezelése pedig a szabályok értelmében csupán jobbal történhet.

A Magyar Polo Club

A Clubot 1927-ben alapította Heinrich Borwin, Mecklenburg hercege, aki elkötelezett támogatója volt a magyar pólónak és lovassportnak. Az ő nevéhez fűződik az elsősorban kezdő pólójátékosok által bérelhető klublovak bevezetése, ami óriási lendületet adott a sportág fejlődésének. A Club pályája eredetileg a Margitszigeten volt egészen 1943-ig. A meglehetősen hosszú kényszerszünet után, 2000-ben újjáalakult, majd három évvel később megnyitotta kitűnő adottságú új pályáit Tabajdon. A fővárostól alig félórára, a Váli-völgyben lévő pályákon hetente legalább háromszor klubmérkőzésre vagy gyakorló játékra kerül sor. Lovas és nem lovas, kezdő és haladó játékosok, hölgyek és urak itt egyaránt kitűnő körülmények közt sajátíthatják el és játszhatják e nemes sportágat. Almásy Antal, a Magyar Polo Club elnöke a Deluxe Magazin kérdésére válaszolva elmondta, elsősorban a sportos, labdajátékokat és a lovakat egyaránt szeretőknek ajánlja a lovaspólózást. A klub elnöke hozzáfűzte, hogy abszolút kezdők is élvezhető szinten tudnak 1-2 hónapos gyakorlással játszani, ha már megtanultak lovagolni. "A legtöbb költséggel maga a lótartás jár, a pályahasználatért havi szinten pedig hozzávetőleg 60 ezer forintot kell fizetni" - tette hozzá Almásy Antal.

A Magyar Polo Club hetente több mérkőzést szervez 

A Budapesti Polo Club

A nagy hagyománnyal bíró Budapesti Polo Clubot 1993-ban alakította újjá két Amerikát megjárt magyar. Az alapító tag Dvoracsek György vezette klub Szentbékkállán, a Káli-medencében talált állandó helyre. Jelenleg itt található az ország egyetlen nemzetközi méretű pályája, ahol az elmúlt években a hazai lovaspólósok mellett argentin, osztrák, német, egyiptomi, cseh, moldovai vendégjátékosok és edzők is megfordultak. Az első nemzetközi mérkőzés 1997-es megrendezése óta Szentbékkállán rendszeres lehetőség nyílik új játékosok csatlakozására, a játék elsajátítására, gyakorlására, valamint hétvégenként klubmérkőzések lebonyolítására. A barátságos környezetben szakszerű útmutatással, felügyelet mellett, helyben tenyésztett és kiképzett pólólovakon sajátíthatják el a sportág fortélyait a kezdő játékosok. A füves versenypálya mellett egy 150x80 méteres gyakorló-, egy 150x100 méteres eső- és egy 70x30 méteres agyagpályával várják a lovaspólósokat.

A játékosnak kitűnő erőnlétre van szüksége 

A La Estancia Polo Club

La Estancia Polo Club Budapesttől alig 20 percre, Etyeken, egy póló- és egy gyakorló pályával várja a vendégjátékosokat is. Az 1998-ban nyitott klub kapui a pólójátékosokon kívül a barátok, családtagok előtt is nyitva áll, akik a mérkőzések megtekintése mellett a klubházban is hűsölhetnek és csillapíthatják szomjukat. A La Estancia 16 boxos istállójában és több karámjában a lovak számára is kényelmes tartózkodást biztosít. Itt rendezték már meg két alkalommal is a La Estancia Polo Opent, amely a II. világháború óta a kelet-európai térség egyik legnagyobb méretű és legmagasabb handicappel jegyzett lovaspóló eseménye. A "Budapest Szőlőskertjében" fekvő lovaspóló pályán hazai és a külföldi résztvevők bizonyíthattak. Zimmermann Krisztina, a klub tulajdonosa a Deluxe Magazin kérdésére elmondta, előzetes egyeztetés után fogadnak játékosokat. A klub tulajdonosa hozzáfűzte, tapasztalatai szerint elsősorban az itthon élő külföldiek körében népszerű a lovaspóló.

Forrás: Deluxe Magazin  2006-05-04