keresés a lovardák között


Lókiképzéssel kapcsolatos kérdésekre válaszolnak:

Szent-Miklóssy Andrea (Lovaskultúra oktató) és Nyírő László lovasedző, a százhalombattai Benta Lovastanya edzőpárosa

Bartosné Bányai Adél és Dr. Bartos Ádám, a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar munkatársai

és más kiváló szakértőink.

KÉRDÉS:
Két hete vált valóra több, mint 20 éves álmom, egy saját ló. A lovacska egy 6 éves, magyar félvér herélt. Rossz állapotban van, nagyon sovány. Az étvágyával nincs gond, sőt.

A régi helyén kipróbáláskor nem volt vele gond. Szépen dolgozott futószáron és lovas alatt egyaránt. Régi gazdájának gond nélkül feladta a lábait, szépen tartotta. Amióta hozzám került – háznál lakik, sajnos egyedül, ill. egy kutyával – nem dolgozik futószáron, nem adja a hátsó lábait – az elsőkkel nincs gond – sőt, rúg. Nyergem még nincs, de nem is mernék rá egyelőre felülni.

Kérdésem a következő: futószárazáskor, ha megunja, szembefordul az emberrel, hiába tartom fel az ostort. Megverni nem szeretném. Kemény suhogtatás hatására vagy komótosan elindul, vagy elkezd vágtatni, a múltkor vicsorgott felém. Feltételezem, ő érzi magát dominánsnak, de kérdem, hogy döntsük el, ki a főnök, ha nem akarom megverni? Próbáltam a suttogó-csatlakozás módszert, de nem tudom kivitelezni, mert nincs körkarámom, futószáron próbáltam, de nem sikerült, ráadásul elvileg ennél a módszernél nem használható ostor, anélkül pedig egy tapodtat sem megy. Mit tegyek? Egyre agresszívebb. Tegnap abszolút nem volt hajlandó dolgozni, felém fordult, sunyított, kilátszott a szeme fehérje, rázta a fejét, vicsorgott…  megjegyzem, futószárazáskor csak kötőfék van a lovon.

A hátsó lába pedig rémálom. Az elsőt feladja, bár azt is úgy tartja nálam, ha rákiáltok, amikor vissza szeretné venni. A hátsót, ha fel is adja, azonnal visszaveszi és rúg. Viszont fel kellene venni, mert minimum két hete nem volt kikaparva a hátsó patája és nem tudom, a volt gazdája mikor kaparta ki utoljára.
Tudom, hogy bizalom kérdése, de hogyan építsek bizalmat? Nem szereti a simogatást, a törődést, csak addig vagyok pajti, amíg a zabos vödröt, vagy egyéb finomságot tartok a kezemben. Pucolni is addig tudom, amíg van előtte harapni való. Vagy egyszerűen, csak kezd jóllakni és kijön az igazi énje?

Az állatorvos súlyos alultápláltságot állapított meg, a régi gazdája 3 kukoricacsövön és egy kevés zöldön tartotta. Nálam zabot kap – nagyon keveset, kb. 30 dkg/nap, lucerna- és réti szénát, valamint délutánonként legelhet. Vagy a zab tenné ezt vele? De nem kap sokat belőle! Tanácstalan vagyok. Minden nap foglalkozok vele, de egyre rosszabb.

Pedig egy halál nyugodt ló. Nem zavarja sem a láncfűrész, sem a fúró, semmilyen zaj, nem fél a fáktól, a karikás ostortól (futószárazni, persze nem ezzel futószárazom), a zárt, szűk helyektől, szabadon legel az udvaron, amikor otthon vagyok. Olyan helyekre bemegy, ahová más lónak esze ágában sem lenne. Tehát remek, az igényeimet tökéletesen kielégítő ló lenne. Olyan állatot szerettem volna, aki nem idegbeteg, nem ijedős, nem fél a terepen, nem rémül halálra egy lapulevéltől… Ezt az én drága heréltem mind tudja, csak éppen nem tudom használni semmire….

Nagyon kérem, segítsenek, adjanak érdemi választ. Eddig mindenki azt mondta, verjem el istenesen és akkor meglátom, csoda történik…hát nem tudom, én még pálcát sem szeretek használni lovagláskor, nem, hogy agyonverni egy lovat. 
Válaszukat, előre is köszönöm!
 
Nóra

VÁLASZ:
Kedves Nóra!

Természetesen a ló „istenes” elverésével nem értek egyet, nem javaslom. Ennek több oka is van. Egyrészt ellenkezik az elveimmel, másrészt Ön, a levele alapján, képtelen lenne ezt megtenni. Ellenben, ha „szakemberre” bízná a feladatot, akkor sem kerülne közelebb a céljához, lova nem tisztelné Önt jobban, sőt még az is előfordulhat, hogy a most még csak „látszólag” agresszív állat („… felém fordult, sunyított, kilátszott a szeme fehérje, rázta a fejét, vicsorgott…”) a tettek mezejére lép, valóban, immár az Ön testi épségét veszélyeztetve, agresszívvé válik.

Jól látja, valóban ki kell építeni Önök között a bizalmat, de ugyanakkor azt is el kell érnie, hogy lova tisztelje Önt. Eredményesen és biztonságosan csak akkor tud foglalkozni egy lóval, ha fenn tudja tartani a bizalom és a tisztelet kényes egyensúlyát. Ha a bizalom több mint a tisztelet, akkor a ló figyelmen kívül hagyja Önt, úgy viselkedik Önnel, mintha Ön lenne kettejük hierarchiájában az alárendelt egyed. Ha a tisztelet több mint a bizalom, akkor, ha pl. felemeli a kezét, akkor a lova megugrik, elszalad, gyakorlatilag fél, kiszámíthatatlan a reakciója.

Terjedelmi okokból nem adhatok pontos gyakorlati tanácsokat a fent említett egyensúly kialakításához, de javaslom a témával foglalkozó DVD-k (pl.: Csontó Zoltán) beszerzését vagy megfelelő tanfolyam elvégzését.

Az említett szakirodalmak, képzések, jellegükből adódóan, nem tárgyalják a futószárazás rejtelmeit, de egy-két alapelvük felhasználása az Ön segítségére lehet.

Pl.: Amikor lova megunja a futószárazást, szembefordul Önnel, először kis (pl.: hang segítség), majd egyre nagyobb (pl.: ostor „suhogtatás”) segítségekkel tartsa nyomás alatt, hajtsa előre! Ha szükséges, végső esetben meg is érintheti az állatot, olyan erősen, hogy biztosan elérje célját.

Ha mindig betartja a fokozatosság elvét, és az egyre erősödő segítségek között ad időt (fázisonként kb. 3 másodperc) a lónak, hogy helyesen reagáljon, nem fog csökkenni a bizalom kettejük között, hiszen az utolsó fázist több figyelmeztetés is megelőzte. (A lovak kommunikációjának megfigyelésekor is ez tapasztalható.)

Még a fokozatosságnál is fontosabb, hogy ha az állat megfelelően reagál a kérésére, akkor semmi esetre se használja a következő, erősebb segítséget, sőt a helyes viselkedés első jelére azonnal szüntessen meg a nyomást.

Ha a ló elrohan, akkor ne akarja lelassítani, megállítani, hanem várja meg azt a pillanatot, amikor elfárad, már magától akar lassítani, megállni és akkor hajtsa előre, majd két-három kör után vegye vissza ügetésbe vagy állítsa meg! Lova hamarosan rá fog jönni, hogy ellenkezésével nem tud kibújni a munka alól, viszont kellemetlen helyzetbe hozza saját magát. Tehát ne akkor hagyja abba a munkát, amikor az állat ellenkezik, hanem amikor a legjobban végzi a kért feladatot!

Egy problémás vagy ismeretlen lovat nem tanácsos az általában használatos kötőfékkel futószárazni. Kantárral vagy csomózott kötőfékkel érhető el igazi kontroll. Tapasztalatom szerint, biztonságosabb a megfelelő méretű és anyagú csomózott kötőfék használata, mert a kantár bőr részei viszonylag könnyen elszakadhatnak, így a ló elszabadulhat, ami nemcsak balesetveszélyes lehet, de arra tanítja a lovat, hogy érdemes ellenszegülnie.

Használja ki, hogy a lovak társas lények, nem szeretnek egyedül lenni! Ne csak akkor közelítsen a lovához, amikor valamilyen feladat végrehajtását kéri vagy le akarja pucolni illetve meg akarja etetni! Pl.: sétáltassa lovát (csomózott kötőfékkel és megfelelő hosszúságú vezetőszárral) a mezőn vagy az erdőben! Töltsenek együtt sok időt nyugodt körülmények között, éljenek át közösen minél több szituációt, így a „drága herélt” hamarosan elfogadja az Ön társaságát és bárhova szívesen követni fogja Önt.
Üdvözlettel:

Jancsez György
Lovaskultúra Oktató


KÉRDÉS:
Sziasztok!
 
Van egy 2 éves welsh kanca, kocsiban szépen megy, futószáron is szépen dolgozik.
Rátettük a nyerget meghúztuk a hevedert, ránehezedtem, nem csinált semmit, ráültem, akkor sem csinált semmit, nyereg alatt elmegy, ha vezetik és már most futószáron is.
Viszont nem nagyon lehet irányítani, nem foglalkozik a szársegítségekkel. Szekérben fordul, ha a szárat húzzuk, de így nem, ha ül rajta valaki.
Az lenne a kérdésem hogy mit kellene tenni hogy lehessen irányítani?

Üdvözlettel: Klaudia

VÁLASZ:
Szia!

Ezt a lovacskát egy hozzáértő embernek be kell lovagolnia. Az, hogy egy ló finom segítségekkel lovagolható nagyon messze áll attól, hogy megtűri az embert a hátán (bár az pozitív, hogy nem tiltakozik). Másrészt érdemes lenne figyelembe venni, hogy ő két évesen még bizony csikó, tehát egy évet még jó lenne várni a belovaglással.

A lovaglás nem egyenlő a szárak „húzásával”, sőt az nem is kívánatos, mert eldurvítja a ló száját. Optimális esetben fogatban sem ebből áll a ló irányítása, ott is alkalmazunk például hangsegítséget.

Nem tudom, hogy hogyan futószárazzátok a lovat, de alap módszer, hogy a futószáron hang-, ostor- és szársegítségekre dolgozó lóra felültetünk egy lovast, aki már a lovagláshoz szükséges segítségeket adja. Ezeket támogatja meg a futószárazó a ló által már ismert segítségekkel, a ló összeköti azokat és megtanulja az újakat. De ezt helyesen kivitelezni szakember segítsége nélkül lehetetlen.

Tudnod kell, hogy lovaglásnál a szársegítségeken túl dominálnak a testsúly- és csizmasegítségek. Ezeket kell megtanulnia felismerni a lónak és helyesen reagálnia rájuk. Valamint ezeket kell megtanulnod neked helyesen alkalmaznod. Ha a ló korábban kocsiban ment, meg kell találni a számára alkalmas zablát, mert az ilyen lovaknak sokszor érzéketlenebb a szájuk, mint amennyire lovaglásnál elvárnánk. Ezen lehet megfelelő felszereléssel segíteni, illetve azzal, hogy például a testsúly-segítségeket ügyesen és finoman alkalmazod, hiszen a háta még nincs eldurvítva, a hátizmai megfelelően érzékenyek kell, hogy legyenek.
Üdvözlettel,

Szent-Miklóssy Andrea                            Nyírő László
TF Lovaskultúra Oktató Szak                   Lovasedző, Benta Lovastanya
                                                            www.bentalovastanya.hu


KÉRDÉS:
Tisztelt Szerkesztőség!

Szeretném a segítségüket kérni. Adódott egy kis probléma 8 éves arab félvér kancámmal. Nem fogadja el az ostort. Megpróbáltuk picit meghajtani lovaglás előtt, hogy mozogjon, ahogy meghallotta az ostorcsapást, egyből elindul az ember felé, egyszerűen nekem jön. Ahogy próbálom távol tartani, magam elé teszem az ostort,  még rám is ágaskodik. Nem tudom hogy miért csinálja ezt. Esetleg valamilyen rossz élménye lehet ezzel kapcsolatban? Arra gyanakszom, hogy előző gazdája nem bánhatott vele valami jól.
A másik probléma vele az ágaskodás. Kötőféken vezetés közben is szokta, mondjuk, amikor én vezetem akkor nem, de másokra viszont igen. Csak úgy egyik pillanatról a másikra. Hogy tudnám erről leszoktatni? Mert ha nem sikerül, akkor sajnos el kell adni, mert ilyen szempontból veszélyes gyerekekre, és iskolalóként nem alkalmazható. Heti 3, maximum 4 alkalommal tudok kimenni hozzá és foglalkozni vele az iskola miatt. De mindent megteszek, hogy leszoktassam erről.
A másik problémám szintén ilyen jellegű. 4 éves sárga kancánkat szintén nem lehet lehajtani, mert életveszélyesen az emberre támad. A héten volt rá példa, ahogy meghallotta az ostort, felénk fordult, nekünk jött, mihelyt ostort veszek magam elé, felágaskodik és jóformán ráugrik az emberre, ha akkor gyorsan nem szaladunk el. Ágaskodik, utána megfordul és ránk ugrik.
Tavaly nagyon szépen ment futószáron, az utóbbi egy évben nem nagyon lett mozgatva, most nyárra terveztük a belovaglását. Sose bántottuk, sőt nagyon kis bújós, szelíd ló, imádja az embereket.
Szeretném ez ügyben segítségüket kérni lovaimmal kapcsolatosan.
Köszönettel,

Brigi

VÁLASZ:
Kedves Brigi!

A lovaid, ha együtt vannak, valószínűleg egyik a másiktól tanulja. Arról, hogy az emberre felágaskodnak, ágaskodtatóval való munkával lehet leszoktatni őket, azonkívül természetes fegyelemmel.
Ha ágaskodik, célszerű mindig komolyan megbüntetni, vagy határozottabban bánni vele éreztetve vele, hogy nem ő az erősebb, nem ő uralkodik, nem ő vezet.
Az tény, hogy ez a szokás életveszélyes, gyerekekre pedig különösképp. A futószárazásnál való ostorhasználat esetében pedig az lehet a probléma, hogy valószínűleg az ostorotok nem elég hatásos a ló fegyelmezésére. A jó futószáras ostor nyéllel együtt legalább 6-6,5 méter jó húzással és súlyelosztással. Egy jó ostorral a használója megfelelő húzással pontosan oda kell tudjon ütni, ahova tervezte, vagy ahova a kényszer hozza. Egy ilyen lóval gyerekek nem tudnak futószárazni és egy gyerek nem tudja megtanítani a szabályos mozgásra és fegyelemre az alkalmas ostor súlya és használati jellege miatt. Nem tudjuk, hány éves vagy, de mindenképp kérd szakember segítségét!
A csikó természetes, hogy próbálgatja az erejét, a támadása rangsorvitát is jelenthet a részéről, de ha most nem szoktatjátok le róla, élete végéig rossz szokásként kísérheti. Véleményünk szerint sokkal több munkát kellene nekik adni, a futószáras körön lerakott rudakon (5-7 darab 3 méterenként a járáson) dolgoztatni pár napig, fáradjon el nagyon, és utána próbáljátok vezetgetni. Mindenképp legyen segítő kísérő és ha ágaskodik, akkor kell fegyelmezni, megbüntetni. A csikó munkájához ugyanúgy hozzátartozik a szabályos vezethetőség, mint a szabályos lovaglás. Erre is meg kell tanítani.
Üdvözlettel:

Szent-Miklóssy Andrea                            Nyírő László
TF Lovaskultúra Oktató Szak                   Lovasedző, Benta Lovastanya
                                                            www.bentalovastanya.hu


KÉRDÉS:
Sziasztok!

Az én problémám az, hogy van egy fiatal lovacska, aki nem nagyon szereti, hogyha felteszem rá a nyerget, nyeregalátétet. Nem vészes a dolog, nem "veri" magát meg semmi, csak így óvatosan kifordul a másik irányba....- nem rám fordul - hanem el. Mit lehetne tenni? Mert mindig megszagoltatom meg minden, de így se akarja. De hogyha rajta van, akkor már nincs gond, még a hevedermeghúzásnál sem. Kérlek, segítsetek! Köszönöm:

Lilla

VÁLASZ:
Kedves Lilla!

Ez alapvetően nem gond, hiszen nem rád fordul, hanem feléd fordul, kíváncsi, hogy mi történik a saját teste körül. Ez még jó tulajdonság is. Sok türelemmel és rendszerességgel meg fogja szokni, természetes lesz számára. Ez nem azt jelenti, hogy nem akarja. Ha előtte lefutószárazod, könnyebben szokja meg, eltereled a figyelmét róla. Ne problémának, hanem kíváncsiságnak tekintsd!
Üdvözlettel:

Szent-Miklóssy Andrea                            Nyírő László
TF Lovaskultúra Oktató Szak                   Lovasedző, Benta Lovastanya
                                                            www.bentalovastanya.hu


KÉRDÉS:
Tisztelt Szerkesztőség!
 
4 éve lovagolok angol stílusban és kb. 1,5 éve van egy pónim. A póni 14 éves, angol és western stílusban is lovagolt (westernben eredményesen versenyzett). Előző helyén nőtt fel, nem bántották és sokat lovagolták terepen gond nélkül. Mi egy lovardában tartjuk, ahol napközben más lovakkal együtt legelőn van. Lovardában kisebb makacskodásokon kívül semmi gond nincs vele. A gondok terepen kezdődnek: lépésben semmi gond, szépen nyugodtan megy. De amikor a többi ló elkezd ügetni (kényelmes tempóban) ő egyből felvágja a fejét és vágtázik. Vágtában pedig kezelhetetlen! Nem hajlandó lemaradni az előtte menőtől egy lépést sem és irányítani se tudjuk. Mit csináljunk, hogy lassítson vagy hogy ránk figyeljen?
 
Második kérdésem egy 7 éves gidrán herélthez kapcsolódik. A lóról annyit, hogy 2 társával együtt lovagolták be erőszak nélkül. Azóta se bántották. Legelőn, lovak között tartott vezér"mén". Annyi vele a probléma hogy lovardában a többiektől eltérően nem akar száron dolgozni, pedig futószáron hosszú kikötővel kereken megy. Próbáltuk segédszárral "jobb belátásra bírni" de csak annyit értünk el vele hogy meghajlította a nyakát. Mit csináljunk hogy szépen, összeszedetten dolgozzon? 
A választ előre is köszönöm:

Dorka
 
VÁLASZ:
Kedves Dorka!

Ha egy ló felvágja a fejét, akkor tényleg lényegében kezelhetetlenné válik. Ez ellen és a ló fegyelmezésében is sokat segíthetnek a különféle kikötők, segédszárak. Próbáld megtalálni azt a megoldást, ami lent tartja a ló fejét, neked segít a lovaglásban, viszont a ló is elfogadja, nem tiltakozik túlságosan ellene. Klasszikus megoldás a martingál, de szóba jóhet Weinroter vagy Tiedemann szár is.

Az sem kizárt, hogy másik zabla használatával is segíthetsz a helyzeten. Gondolunk itt a háromtestes, vagy az úgynevezett „játszós” zablákra. De ezeket is ki kell próbálni, hogyan reagál rájuk a lovad. Olyat is láttunk már, hogy például túl vékony zabla volt a ló szájában és az elől menekült. Lépésben ugyanis valószínűleg nincs szükséged durvább szársegítség alkalmazására. Előfordulhat azonban, hogy magasabb jármódban az önkéntelen szárhasználat is már fájdalmat okoz valami okból a lónak (például a nem megfelelő zabla miatt), ő az elől menekül, te pedig pánikszerűen próbálod még erősebben megfogni ugyanúgy szársegítséget alkalmazva. Így egy ördögi körbe kerültök. Valahogy tudomására kell hoznod, hogy ha nyugodtan üget vagy vágtázik, akkor semmiféle kellemetlen élmény nem fogja érni. Ezt próbáld meg úgy elérni, hogy a legmegfelelőbb felszerelést használva úgy rövidítsd a lovad, hogy minimális szár- maximális testsúlysegítséget alkalmazol.

Amikor egy ló felvágja a fejét, az leggyakrabban azt jelenti, hogy félti a száját a lovas kezétől, illetve a hatásoktól, amik szerinte a száját fogják érni. Sokszor a reakciójukkal megelőlegezik azt a hatást, ami esetleg még be sem következett.

Ha pedig megvan az alkalmasnak ítélt felszerelés, akkor a fokozatosság elvét követve, meg kell tanítani újra terepen dolgozni. (Esetleg megkérdezheted azokat, akik korábban sikeresen lovagolták terepen, hogy milyen felszereléssel és módszerrel csinálták.) Kezdetben sok lépés, majd nyugodt helyen, nyugodt vezetőlóval kényelmes tempójú, viszonylag hosszú távú munkaügetés szakaszokkal váltogatva a lépésszakaszokat. Kezdetben ne legyen se túl rövid, se túl nyújtott az ügetés, mert az nyugtalanná teszi a bizalmatlan lovat. Ha ügetésben is elértük a nyugodt, kiegyensúlyozott mozgást, akkor célszerű a lépéshosszakat rövidíteni- nyújtani, de mindvégig a fokozatosság elvét követve.

Amikor ügetésben is „bombabiztos” már, akkor taníthatjuk ugyanilyen türelmesen a vágtát. Azt kell megtanítanunk neki, hogy a terepen való munka ugyanolyan, mint bent a lovardában, nem pedig rohanás és menekülés, de akkor neked is ugyanolyan munkának kell kezelned feladatokkal és követelményekkel. 

A gidrán herélttel az a helyzet, hogy valószínűleg nem lép maga alá a hátulsó lábaival, nem hordja a terhet. Ezen úgy tudsz segíteni, ha kifejezetten a hátulsó lábak aktivitását megkövetelő gyakorlatokat csináltatsz a lóval. Ilyen a rudak feletti munka: járóiskola illetve cavaletti; a mászatás; illetve rengeteg tanügetés olyan lovassal, aki azt szabályosan tudja végrehajtani.
Üdvözlettel:

Szent-Miklóssy Andrea                            Nyírő László
TF Lovaskultúra Oktató Szak                   Lovasedző, Benta Lovastanya
                                                            www.bentalovastanya.hu


KÉRDÉS:
Kedves Szerkesztőség!

Lenne 1-2 problémám, kérdésem 3 éves paint félvér heréltemmel kapcsolatban:
Most szeretnénk elkezdeni komolyabban foglalkozni vele (belovaglás meg hasonlók), de nem igazán akar szót fogadni. Például nem igazán szereti, ha vezetgetik. Ha csak kötőfék van rajta, kitépi magát a kezemből és elrohan, egyszerűen nem engedi magát, ha meg a párom próbálkozik, rángatja a fejét, meg akkor is menne. Úgy tudjuk vezetni, ha a futószárat megtekerve berakjuk a szájába és mint egy feszítőzablát alkalmazzuk. De a fejét néha így is rángatja.
Hogy tudnám megtanítani, hogy jöjjön szépen mellettem? És ne csak a karámban, hanem kint terepen, vagy a faluban is?
Másik gondom az ápolás. Azt sem szereti. Nagyjából csak addig hagyja, amíg kaja van előtte, utána eltáncol, hogy elég belőlem. A lábát szintén csak így lehet felemelni. Mit tegyek, hogy a lábait is szépen feladja? Sajnos sokszor már nagyon elkeserít, de eladni nem szeretném, mert ahhoz túlságosan is szeretem.
Akkora gondok nem lehetnek vele, hiszen már ültem a hátán úgy, hogy a párom fogta és léptünk egyet- kettőt, semmi rosszat nem csinált. Önök szerint hogyan tanítsam?
Válaszukat előre is köszönöm!!

Ács Adrienn

VÁLASZ:
Kedves Adrienn!

Ha a lovatok nem engedi vezetgetni magát, akkor a nálunk legjobban bevált megoldás az, ha úgynevezett láncos vezetőszárat használtok. Azt hiszem, lehet vásárolni is ilyet, úgy néz ki, mint egy „normális” vezetőszár, csak a karabiner felőli végén kb. 20 cm lánc van, ami aztán ugyanúgy textíliában folytatódik. De magatok is tudtok „csinálni” egyet, egy normális vezetőszár, egy darab úgynevezett gyöngylánc (aprószemű!) és egy kisebbfajta karabiner szükséges hozzá. Vagy pedig egy jobbfajta láncos kutyapóráz végére is rácsatolhattok egy vezetőszárat.

A dolog lényege az, hogy a ló fején lévő kötőfék két oldalsó karikáján át a ló orrán körbevezetve a láncot egy olyan segédeszközt kaptok, amivel könnyen engedelmességre tudjátok tanítani lovatokat. Ha ugyanis ezt megrántod, rászorul a ló orrára, ha viszont engedelmesen megy melletted, egyáltalán nem „bántja”. Így hamar megtanulja, hogy a fegyelem egyben „jó érzés” is számára, másrészt viszont nem durvítja el a száját, mint azok a megoldások, melyek a ló szájára gyakorolnak hatást.

Mi lovasokként és lovasoktatókként azt valljuk, hogy a ló szájának a lehető legfinomabbnak kell maradnia, hogy majdan a lovaglás során pici, finom segítségekre is készséggel reagáljon, ne durvuljon el már a vezetgetések, futószárazások alkalmával. Sokszor alkalmazzuk ezt a megoldást futószárazásnál is a zablakarikákon átfűzve a láncot és a végére kapcsolva a futószárat, így nem közvetlenül a zabla hat (futószárazásnál sajnos óhatatlanul féloldalasan) a ló szájára, hanem a lánc körkörösen az orrára. Fiatal lovak így a zabla ellen is kevésbé szoktak tiltakozni a kiképzés elején. Ezzel a módszerrel elrohanni biztosan nem fog veletek a lovacska. Ha viszont esetleg visszatartana, akkor egy segítő kísérje hátulról és biztassa előremenetelre. Egy idő után szép lassan el lehet majd hagyni a láncot és a ló akkor is engedelmesen fog menni mellettetek. Fontos, hogy a balesetveszély elkerülése végett mindig a ló válla, lapockája legyen melletted, amikor vezeted. Az sem jó, ha megelőz, de az sem, ha utánad „kullog”, mert nem tudod kellőképp kontrollálni.

A pucolásnál első lépésként nem baj, ha takarmány (lehetőleg széna) van előtte. A lovak ugyanis nem szeretnek unatkozni. Míg a szénával elfoglalja magát, kényelmesen pucolgathatod. A másik lehetséges megoldás, hogy előbb el kell fárasztani szabadon vagy futószáron, és akkor pucolgatni, amikor már se ereje, se kedve a tiltakozáshoz. Egy idő után rá fog jönni, hogy tulajdonképp számára kellemes dolog történik és kipihenten is fogja hagyni magát.

Arra mindenképp vigyázzatok, hogy az, hogy egyet-kettőt már lépett alattatok a lovatok, az még a kiképzés szempontjából nem mérvadó. A csikó hátizmai még nem erősek egy ember súlyának cipeléséhez. Ezért eleinte inkább csak meglepődve vizsgálgatja (egy jószándékú ló), hogy mi is történik vele. Amikor azonban már jó 10-15 alkalommal dolgoztatok vele komolyabban, kezdenek megerősödni a hátizmai, átalakulni arra, hogy képessé váljanak az ember súlyának hordására. Sok ló ilyenkor kezd el „fickóskodni”, ugrándozni, játszani az ember alatt, megmutatni mire is képes. Ezért a fiatal állattal célszerű kezdetben a munkát földről kezdeni és mikor már kicsit elfáradt, akkor ülni fel a hátára.

Meg kell azonban találni a teherbírásában a helyes arányt, nehogy egy elcsigázott fiatal lóval kezdjünk el rendszeresen háton dolgozni, mert akkor hamar elveszti a kedvét és épp ezért kezd el tiltakozni a munka ellen. A lovaglás egyik fő szempontja mindig az legyen, hogy ló és lovas is jól érezze magát munka közben az erőkifejtés és természetes elfáradás ellenére vagy inkább hatására.
Üdvözlettel:

Szent-Miklóssy Andrea                            Nyírő László
TF Lovaskultúra Oktató Szak                   Lovasedző, Benta Lovastanya
                                                            www.bentalovastanya.hu


KÉRDÉS:
Sziasztok!

Kis segítséget szeretnék kérni két lóval kapcsolatban.
Van egy 5 év körüli kancája öcsémnek. Nem rég került haza hozzánk, mert eddig bértartásban volt máshol. Lovaglásban nincsen semmi baj vele. Elég sok mindent meg tud csinálni (persze már amit mi is meg tudunk, mert csak 3 éve lovagolunk) lábsegítségre is elég jó megy. Mondjuk alattam nagyon siet, de nem tudom miért. Talán nem kedvel, vagy csak túlzottan határozott vagyok? De nem is ez a fontos.
Ha a bokszban van - nem tudom miért - de nagyon "bolond". Szinte minden megtesz (rúgást kivéve), hogy távol tartsuk magunkat tőle. Kantározás előtt, ápolás előtt, vagy akár csak azért, mert ételt adok neki. Eddig csak azt csinálta, hogy elment a boksz végébe, és onnan megindulva, az ajtó felé rohan (ahol állunk) dobbantva megáll és a fogait vicsorgatja felénk. De ezt csak nekünk meg néhány dolgozónak csinálja. Édesapámnak eddig nagyon szépen megállt. Ápolásnál eddig háromszor próbált megharapni 1 hónap alatt. Most már úgy ápoljuk, hogy két oldalról kikötjük, mert bizalmatlanok vagyunk vele szemben, de szerintem ő is így van velünk. Ezt nagyon rosszul tesszük? Mert másképp nem merünk bent lenni mellette.
A mai eset nagyon rossz volt. Miután visszavittük a bokszba, én direkt ott maradtam 1 percre a bokszajtóban, hogy megnézzem megint támad-e. Sajnos nagyon is: megindult, majd felágaskodott.
Nem tudom, mit tehetnék azért, hogy mind a két félről bizalom legyen. Nem is bántottuk mi különösebben, csak mikor ezt csinálta, felemeltük a kezünket és már hátrált is, meg mikor egyszer sikerült megharapnia valakit reflexszerűen oda csapott neki az illető az orrára.
Mikor megkapta öcsém akkor is ilyen volt, de ennyire nem, csak elment mindig a boksz végébe, és onnan nem mozdult, inkább csak a farát tartotta felénk, ezzel is jelezve, hogy nem akar együttműködni velünk. Ebből arra következtettünk, hogy akinél volt bántotta, vagy más bántotta. Sajnos nem ismerjük az ezelőtti tulajdonosokat, mert édesapámnak egy jóbarátja intézte a ló keresését, és ő választotta ki, öcsém már csak kipróbálta és megnézte.
Azon a tanyán, ahol volt bértartásban, és mielőtt hazakerült, sajnos megverte egy lovász. Pedig addig már elég szépen kezdett megnyugodni és nem ment hátra a bokszban. De utána minden elromlott és ez lett a következménye.
Eddig nem vettem komolyan, azt hittem, hogy meg fog változni, de ennek egy cseppnyi jelét sem mutatja. Ami a legrosszabb, hogy csikót vár és ha ilyen marad, nem is tudom elképzelni, hogy mit csinálna, ha csak a közelébe is szeretnénk menni.
Kérlek segítsetek! Szeretném, ha végre rájönne, hogy mi nem akarunk tőle rosszat!!! De nincs erre ötletem azon kívül, hogy ha bemegyünk hozzá a bokszba megfogjuk a kötőféket és megsimogatjuk. De ez eddig nem nagyon akar beválni, részben azért mert nem hiszem, hogy szereti ha simogatják. (Mindig sunyít és felhúzza az orrát, bár ez mindennapi, ha ott vagyunk vele, kivéve lovagláskor.) Jó lenne ha lenne rá valamilyen "gyógymód".

Ezen kívül az én lovam (7 év körüli) lovagláskor van ellenem. Sokszor nem arra akar menni, mint amerre én szeretném, és hogy elforduljon csak úgy tudom elérni, hogy tépem a száját. Ezt tudom hogy nem jó, de nem tudok másképpen bánni vele. A lábsegítségeket nem nagyon ismerte (de én próbáltam úgy lovagolni), vagy nem akar rá figyelni, ezért ezzel nem tudtam a megfelelő irányba vezetni. Mit csinálok rosszul?
Remélem tudtok nekünk segíteni, hogy a bizalmat létrehozzuk, és az irányítást is megoldjuk. Kérlek válaszoljatok!
Előre is köszönöm!!!

Dóri

VÁLASZ:
Kedves Dóri!

Az öcséd lova vezérkanca egyéniség, ő akar a domináns lenni. Ha csak a bokszban csinálja ezeket a dolgokat, akkor elsősorban a területét félti. Több dolgot lehet vele csinálni.
Először is minden ellenetek irányuló bántást szigorúan meg kell büntetni, ahogy egy vezérkanca teszi a ménesben egy renitens lóval. Ha ráhagyjátok, azt fogja gondolni, hogy ő „a főnök”. A bokszban meg kellene kössétek, mellé streitfát téve, hogy semmiképp ne tudjon bántani benneteket.
Ilyen lovat nem szabad szabadon tartani, mert életveszélyes. Ha csikózni fog, a probléma hatványozottan fog jelentkezni, még előtte meg kell oldani és el kell dőlnie a ló fejében, hogy ő-e a főnök vagy az emberek.
Megoldás lehet az is, ha csak akkor kap enni-inni, ha odamegy hozzátok (illetve az emberhez).
Valami olyasminek kellene tudatosulnia benne, hogy ember nélkül rosszabb neki, mint ha együttműködik az emberrel. Illetve hogy az ember mellett megnő a kényelme, komfort- és biztonságérzete. Sajnos ez nem rövid folyamat.
Ha pedig az a legfőbb gond, hogy korábban bántották, és ezért bizalmatlan, sőt ellenséges az emberekkel, akkor arra kell a hangsúlyt helyezni, hogy tőletek csak jó érheti, ti akár meg is tudjátok védeni a rossz dolgokkal szemben. A bizalom felépítése (újjáépítése) még sokkal hosszabb folyamat és különféle téveszmékkel szemben inkább határozottságot és kemény következetességet, kiszámíthatóságot követel az ember részéről, mint engedékenységet és értelmetlen kényeztetést. Sokszor az együtt végzett, jó élményt adó, rendszeres munka segíthet átlendülni a holtponton. 

A te lovaddal kapcsolatban a szájtépés biztos, hogy nem megoldás hosszú távon! El kell kezdeni szisztematikusan dolgozni vele, újra felépíteni a kiképzését a legelejétől.
Kezdve a futószárazással, ha kell kikötőszár segítségével, cavaletti rudakon is, feladatokat adva mindhárom jármódban. Ha már így majdnem tökéletesen működik, nem szalad el, finomak az átmenetek, szépen nyújt és rövidít vezényszóra, akkor érdemes szabadon komolyabban dolgozni vele. Ha a hajlításokkal van gondod, célszerű kikötőszárral lovagolni, kezdetben mindenképp pályán, vagy ha erre nincs lehetőség, egy réten, vagy nagyobb szabad téren jelölj ki magadnak egy „pályányi” helyet.
Kezdetben lépésben és ügetésben gyakorold a hajlításokat nagyobb íveken, majd kisebbeken is, megállításokat, átmeneteket. Majd ha ez fegyelmezetten és birkózás nélkül működik, akkor vágtában, illetve vágta-átmenetekben is. Ha a pályán fegyelmezett és nagyon finom segítségekre is hajlik, akkor próbálkozhatsz terepen, de mindig tervezd meg előre a munka menetét és feladatait!
A csizma-segítségeket alkalmazni kell, felismerésükre és a rájuk való helyes reagálásra meg kell tanítani a lovat, de nem működ(het)nek a velük összhangban és a kellő időben alkalmazott testsúlysegítség nélkül. Ha arra van szükség, a csizma mögé hosszú pálcával adott figyelmeztető pálca-segítséggel is meg lehet támogatni őket, ez azonban semmiképp ne váljon rendszeressé, a kirívó esetekre kell tartogatni.
Üdvözlettel:

Szent-Miklóssy Andrea                            Nyírő László
TF Lovaskultúra Oktató Szak                   Lovasedző, Benta Lovastanya
                                                            www.bentalovastanya.hu



KÉRDÉS:

Kedves Szerkesztőség!

Diának hívnak 18 éves vagyok és két éve lovagolok. Lovas tanulmányaimat egy pónin kezdtem, igaz autodidakta módon tanultam, ugyanis ennek a póninak német a tulajdonosa és nem tud magyarul, én meg elég keveset beszélek németül és így nem tudott tanítani.
Ezen a nyáron egy falumbeli, nagy lovas tudással rendelkező emberrel belovagoltunk egy lovat. Herélt, Mukinak hívják és feltehetően 5 éves körüli. Belovaglás során nem volt vele semmi gond. Csak mióta a tanárom elköltözött, azóta én lovagolom egyedül és egy kicsit félek, hogy rosszul csinálok valamit, mert egyre inkább nem figyel a szársegítségekre.
Ha futószárazom, akkor nagyon nekifeszül a szárnak, a fejét rázza. Most, hogy az idő nem nagyon engedi, csak benn áll az istálloban és túl sok az energiája. Még egy nagyobb legelőre kell kivinnem, ahol nem látja a határokat és még inkább menne. Így nem nagyon ülök fel rá. Az lenne a kérdésem, hogy így, hogy nem ülök fel rá, az rossz hatással lesz az eddig megtanultakra? Miért rázhatja a fejét? És miért feszül neki a futószárnak? Válaszokat előre is köszönöm!

Dia
 
VÁLASZ:
Kedves Dia!

Egy ló belovaglására nem elegendő egy nyár, 1-2 évnyi időtartamot vesz igénybe. Ezért ne legyél elkeseredve, hogy a lovad még nem mindig figyel rád megfelelően. Mindenképp tartsd szem előtt, hogy egy lovat nagyon könnyű elrontani, hamar vesz fel rossz szokásokat. Ebben a korban különösen figyelni kell rá (az életkorát a fogazatáról, kupanyomok segítségével pontosan meg lehet állapítani).

Az nagy baj, hogy nem mozog eleget, sort kellene keríteni rá, még ha lovas nélkül is. Futószárazáskor egy fiatal állatnál lényeges szerintünk, hogy ne a zablával rángassuk a lovat, mert eldurvítja a hordászt. Célszerű az orrporcot körbevevő erős, de apró láncszemű (gyöngylánc) hurokszerű használata. Sokat segíthet, ha azt a részt, ahol futószárazod, még ha ideiglenes jelleggel is, de körbekeríted villanypásztor madzaggal vagy más megoldást alkalmazva. Ez megvezeti a lovat, támpontot ad neki, nem húz kifelé, ami fiatal állatoknál valóban előfordulhat.

Célszerű rudakat, cavalettiket lerakni, hogy figyelmesebb legyen és munkát kapjon. Ha jó távolságra rakod, a rohanását is visszafogja. A legmegfelelőbb körön 5-6 darab 20 cm átmérőjű rúd elhelyezése 2,9-3 m távolságra egymástól, amennyiben a kör 18 m körüli átmérőjű és a rudak a járásra vannak téve.

Az, hogy nem figyel a szársegítségekre, függhet attól is, hogy milyen zablát használsz, mennyire finom a szárkezelésed, mennyire független az ülésedtől. A szársegítség nem létezik önállóan, szinkronban kell lennie az egyéb segítségekkel. Segítségképp a laza, megfelelő hosszúságúra állított gumi-kikötő alkalmazását javasoljuk.

Egy kezdő lovas számára egy kezdő ló (be)lovaglása abszolút nem egyszerű, nem megszokott feladat, ilyen feladattal általában tapasztalt, rutinos lovasok szoktak foglalkozni. Ez az időszak meghatározza a ló egész későbbi életét, viselkedését, munkáját és munkakedvét.

A fejrázás lehet egyszerűen a jókedv, az energiatúltengés jele, illetve annak, hogy jól érzi magát, szívesen menne, dolgozna. Lehet azonban a tiltakozás jele is a szárhasználat, a zabla ellen, attól függően, hogy mire, mikor rázza a fejét. Kötőfékkel, láncos megoldással rázza-e a fejét?

Az nem baj, ha nem ülsz fel rá, viszont mindenképp mozogjon szabadon, ha van rá lehetőség és feltétlen dolgozzon fegyelem alatt. Jobb, ha dolgozik fegyelmezetten, feladatokat végrehajtva lovas nélkül, mint ha rossz szokások rögzülnek benne lovas alatt.
Üdvözlettel:

Szent-Miklóssy Andrea                            Nyírő László
TF Lovaskultúra Oktató Szak                   Lovasedző, Benta Lovastanya
                                                            www.bentalovastanya.hu


KÉRDÉS:
Tisztelt Szerkesztőség!

Szeretnék egy kis segítséget, illetve tanácsot kérni. Gyermekkori álmom teljesült, de nem tehetem meg, hogy drága  DVD-ket, szakkönyveket vásároljak, illetve kurzusokra menjek. Örülök, hogy van egy lovam végre. Nemrég vettem és úgy gondolom, hogy az előző gazdája nem megfelelőjen tanítgatta, illetve a kemény módszerrel érte el a kívánt feladatokat. Ez egy 2.5 éves csődör, amúgy rendkívül szelíd, de amikor fel szeretnék ülni a hátára, csak kemény dorgálás után, illetve fenyítéssel tudok nagy nehezen ráülni. Ezután nincsen gond, tanulunk, néha makrancoskodik, de ez már tűrhető.
Hogyan oldjam meg, hogy lovam nyugodtan tűrje, amíg felülök rá. Az esetleges feleletüket előre is nagyon szépen köszönöm.
Tisztelettel Kelemen Attila

1. VÁLASZ:
Kedves Attila!

Tudni kellene, hogy milyen fajtájú a lova, mennyire tűri a terhelést 2,5 évesen. Ez például egy Quarter Horse-nál nem probléma, de egy átlag sportfélvér vagy magyar félvér esetében minél nagyobb termetű, annál később kell elkezdeni vele lovas alatt dolgozni, mert a csont- és izomszerkezete nincs még annyira megerősödve, hogy a hátán való terhelést könnyen viselje. Ez olyan, mintha egy 12 éves gyerekkel cementes zsákot cipeltetnénk a hátán.
Ez persze nem jelenti azt, hogy nem kezdhet el foglalkozni a lovával, képezni őt. Erre a célra a lovas nélküli futószárazást, földről való munkát, húzófával való munkát, majd ha van erre lehetőség, a fogatba való befogást ajánlanánk.
Értelemszerűen lehet kikötőszárazni, cavaletti munkát végezni földön fekvő rudakon különböző megfelelő távolságokra állítva, figyelmessé, átengedővé, készségessé tenni. Ha megfelelően átadta magát a munkának, ha kiegyensúlyozott, nyugodt és kellően átmelegített, akkor érdemes rövid időre egy kezdő csikóra felülni, eleinte segítővel.
Ebben a korban lehet egy lovat egy életre elrontani, úgyhogy különleges odafigyeléssel, szakértelemmel és felépített munkatervvel szabad csak hozzáfogni a kiképzéshez.
Üdvözlettel:

Szent-Miklóssy Andrea                            Nyírő László
TF Lovaskultúra Oktató Szak                   Lovasedző, Benta Lovastanya
                                                            www.bentalovastanya.hu

2. VÁLASZ:
Tisztelt Lótartó!

Köszönjük levelét, mindenképpen továbbítani fogom azt lovasedzőink felé. Amíg azonban válaszuk megérkezik a következőkre szeretném felhívni szíves figyelmét:

– Egy 2,5 éves csikó (hangsúlyozom: csikó) munkával még nem terhelhető. A csikók belovaglását általában 3, de inkább 3,5 éves korban kezdjük, ennek több oka is van. Az egyik, hogy a csontok és ízületek nagyjából ekkorra fejlődnek ki rendesen. Tehát ha idő előtt kezdjük terhelni a lovat, mozgatószervrendszerében visszafordíthatatlan károkat okozhatunk, így a ló hamarabb elhasználódik majd. A másik szempont, hogy a csikónak is el kell érnie egy bizonyos szellemi érettséget, hogy a munkára, lovasára tudjon figyelni, koncentrálni. (Ugyanúgy, ahogy a gyermekeket is 6-7 évesen adják iskolába, nem pedig korábban.)
Persze sokakban merül fel, hogy a galpoppon is bizony rendkívül fiatal lovak futnak. Ez azonban nem lehet követendő példa, hiszen a lovak testi és szellemi egészsége nagyon megsínyli ezt a korai kemény munkát.

– Én tehát azt javasolnám, hogy várjon még a lovaglással legalább fél, de akár egy évet is. Addigis természetesen foglalkozhat vele: egy kis óvatos futószárazás, lovardában szabadon
mozgatás, vagy a természetes lókiképzés elvei szerint földről végzett munka mindenképpen ajánlható.

– Mindenképpen természetesnek tekinthető, hogy a csikó idegenkedik attól, hogy Ön a hátára üljön. Akármilyen furcsán is hangzik, a lovak számára bizony egyáltalán nem természetes, hogy valaki a hátukra akar ülni. Az első lóraszállást alapos szoktatás kell, hogy megelőzze. A fiatal lóval fokozatosan ismertetjük meg a szerszámokat, szoktatjuk a fel- és leszálláshoz, valamint a lovas súlyához. Az alaposság és a türelem kulcsfontosságúak ahhoz, hogy a későbbiekben bizalomteljes viszony alakuljon ki Önök között.

– Mindezek mellett az a meglátásom, hogy kezdő lovasként mindenképpen igénybe kellene vennie egy tapasztalt, megfelelő képesítéssel rendelkező lovasedző segítségét. Egy csikó belovaglása bizony nem kezdőnek való feladat. És sajnos azt is figyelembe kell vennie, hogy bár lehet, hogy a csikó most rendkívül szelíd, mégis egy ménről van szó, melynek kezeléséhez határozott fellépés és megfelelő gyakorlat szükséges.

A témában elérhető szakirodalmak közül mindenképpen szeretném figyelmébe ajánlani a Lovasakadémia sorozat A fiatal hátasló alapkiképzése című kötetét, mely nagyon sok segítséget nyújthatna Önnek.
Üdvözlettel,

Magyar Dorottya 
TF Lovaskultúra Oktató Szak


KÉRDÉS:
Kedves Lovasok.hu!

Egy lovat én lovagoltam be, most 5 éves. És eddig semmi baj nem volt vele. Aztán tavaly télen elutaztam egy hétre, mikor visszaértem, a lovat nem lehetett felkantározni a bokszában. Nagy nehezen visszaszoktattam rá (nem erőszakkal), hogy meg lehessen fogni. Nyáron már a karám másik végéből rohant oda hozzám, ha hívtam, és kötőfék nélkül lehetett vezetni. Bár ilyenkor voltak olyan időszakok, amikor más elől mindig elrohant, ha meg akarták fogni, de előlem nem. Hozzám mindig odajött, így sokszor meg is jutalmaztam egy kis répával.
De idén ősszel megint elkezdődött a küzdelem, hogy nem lehet megfogni a karámban. És ha nincs a kezemben vezetőszár vagy kantár, gond nélkül meg lehet fogni (bár lassan már ezt sem), de ha látja, hogy van nálam, már rohan is el, hiába rejtem el a hátam mögé.
Pár napot nem voltam lovagolni, és ma újból kimentem. Már ott tartunk, hogy az oktató a lovat a bokszból állásba kötötte át, mert ott meg lehet fogni, hiszen alapból ki van kötve. A bokszban már rúgott is, ha megpróbáltuk megfogni. Ha nem volt nálunk kantár, gond nélkül odajött és szelíd volt.
Ma már engem is megpróbált megrúgni, folyton forgolódott, hogy ne tudjak odamenni a fejéhez. Aztán elegem lett belőle, nem üldöztem tovább, csak megálltam a bokszában, és kinyújtottam a kezem. ő meg idővel elkezdte szaglászni, de még mindig farral felém. Aztán egyre jobban bízott bennem, a végén pedig már át is hajolt a vállamon. És így meg tudtam fogni, nem kapta fel a fejét, szelíden tűrte, mint régen. De így is vagy 10 percet álltam ott.
Aztán az oktató lefutószárazta, mert lehetséges volt, hogy tele volt energiával és csak hülyéskedett, azért nem lehetett megfogni. De utána se lehetett megfogni.
Nem tudom, miért csinálja ezt. Fél, vagy csak egyszerűen makacs és szórakozik??? Mit tegyek??? És eddig még sohasem rúgott, nem bántottuk egyszer sem, nem is engedném senkinek, hogy megüsse. De ma rámfordult... pedig én lovagoltam be, régen hozzám kötődött a legjobban, teljesen megértettük egymást..... Nem értem mi történt vele... De ha legalább tudnám, hogy fél vagy csak makacs... De hát nincs mitől félnie, nem bántjuk, a kantárt se sértette föl soha. Mi tegyünk???
Lécci lécci segítsetek!!!!!!! :S Köszönettel,

Steiber Valent


VÁLASZ:
Kedves Lótartó!

Ahhoz hogy érdemben tanácsot tudjunk adni Neked, fontos lenne tudni (illetve megtudakolni, utánajárni) egy-két dolgot.

• Bokszba volt-e bezárva a lovad az egy hét alatt, amíg nem voltál otthon, vagy kint volt karámban?
• Próbált-e vele valaki valamit csinálni a távolléted alatt? Felkantározni, futószárazni, lovagolni, száron vezetni stb.?
• Ha karámban volt, az sem mindegy, hogy ott hogyan alakult a rangsor. Esetleg ő lett a vezéregyed és azt próbálja emberekkel szemben is alkalmazni.

Abból, amit írsz, azt lehet sejteni, hogy valami nagyon rossz élménye fűződik a kantárhoz, illetve a szerszámokhoz. Lényegében két dolgot lehet csinálni vele párhuzamosan. Egyrészt „elmagyarázni” neki, hogy a kantár és a többi felszerelés „nem bánt”, semmi rosszat nem okoz neki. Úgy kantározni, hogy a tenyeredben a zabla mellett valami finomság is legyen (abrak, alma-, répaszelet, jutalomfalat, stb., amit szeret). Ha nagyon tiltakozik, meg lehet kötni a kantározás idejére borjúkötéllel is. Az hogy átmenetileg állásban áll, nem baj, lehet a fegyelmezés eszköze.
Az is elképzelhető, hogy a kantárhoz, kötőfékhez, valamilyen (kellemetlen) munka, lovaglás élménye fűződik. Ezért célszerű, többször úgy felszerszámozni, hogy utána megdicséred, leveszed róla a felszerelést és visszaengeded a karámba, vagy hagyod a bokszában. Emellett pedig úgy dolgozni vele, hogy ezek a „rettenetes” dolgok nincsenek rajta, hogy a két dolgot ne kapcsolja össze. Pl. csak orrlánccal futószárazni, stb.
Másrészt NAGYON el kell fárasztani, a fáradt lónak nincs kedve játszadozni senkivel (erre gondolhatott az oktatód a futószárazással – csak valószínűleg az kevés volt neki). A lovardátok lehetőségeitől függ ennek a módja. Futószáron vagy szabadon, fedelesben vagy karámban, de annyit menjen, hogy mindenéről csurogjon az izzadtság. (Persze megfelelő bemelegítés és levezetés mellett – nehogy az izomlázon kívül más baja legyen!) Amikor már remegnek a lábai, nem lesz kedve rúgni, akkor kell felszerszámozni és minden olyat csinálni vele, amit nem kedvel. Ha ezt sokszor ismétled, már „frissen” is hagyni fogja, hiszen rájön, hogy semmi rossz nem történik vele.
Ha emberre rúg, azt mindenképp meg kell büntetni, hiszen az életveszélyes lehet!!! Érezze, hogy rosszat csinált és hogy te, a rangsorban fölötte álló, ezért megbünteti. Ez számára természetes, hiszen a vezérkanca is csúnyán megbünteti (harapással, rúgással) a ménesben a renitens egyedet. 
Üdvözlettel:

Szent-Miklóssy Andrea                            Nyírő László
A TF Lovaskultúra szakos hallgatója         Lovasedző, Benta Lovastanya
                                                            www.bentalovastanya.hu


KÉRDÉS:
Kedves Lovasok.hu!

Egy hónappal ezelőtt voltunk a szüleimmel (14 vagyok) egy lovat megnézni, és úgy volt, hogy megvesszük, de mégsem. Érthető is volt a döntésük, mert a ló harapós, csipkelődik, és egyszer felágaskodott mikor vezettük, de nagyon jó a külleme a felépítése. Szeretnék versenyezni is, és ő tökéletes lenne, hiszem magyar sportló, jó
tenyészetből származik. Kérlek adj ötleteket, hogyan vehetném rá a szüleimet a vételre, és hogyan lehetne ezekről leszoktatni.
Van még valami: nemigen foglalkoztak vele, mert nincs rá idejük, és nem is lovagoltak rajta már régóta, és félig vadlóként viselkedik. Úgy gondolom, hogy ez az oka a rossz tulajdonságainak. Mi a véleményed róla?

Válaszodat köszönöm: Évi

VÁLASZ:
Kedves Évi!

Egy elrontott „vadlovat” meg lehet nevelni, de az hosszú idő és sok küszködés árán megy csak. Ha egy igazi, egyetlen kedves családi kedvencet szeretnétek, nem érdemes egy ilyen jószággal kínlódni. Szép küllemű, jó származású ló rengeteg van az országban. Választék van bőven! Ha pedig versenyezni szeretnél, akkor alapkövetelmény, hogy a ló jófejű és együttműködő legyen. Nem érdemes a ló által nyújtott rengeteg élmény és öröm helyett egy rakás problémával indítanod lovas pályafutásodat!
Üdvözlettel:

Szent-Miklóssy Andrea                            Nyírő László
A TF Lovaskultúra szakos hallgatója         Lovasedző, Benta Lovastanya
                                                            www.bentalovastanya.hu


KÉRDÉS:
Sziasztok!

A  megspórolt pénzemen nemrég vettem egy fiatal, mindössze 4 éves félvér mént. Nagyon kedves és játékos természetű. Egyszerűen imádom! Csak az a gond, hogy nincs belovagolva. Ezt tudtam, amikor megvettem, de úgy gondoltam, majd én belovaglom. Sok lovas könyvet meg cikket el is olvastam ezzel kapcsolatban, és a legjobb módszernek a természetes lókiképzést találtam. Már el is kezdtem vele a foglalkozást. Intelligens paci az én kis Tangóm, hamar alkalmazkodott és tanulgat. Csak azt szeretném kérdezni, hogy egy ló alapszintű belovaglása mennyi időt vesz igénybe? Még gimnazista vagyok, de délutánonként mindig tudnék a lovammal foglalkozni.
Válaszotokat előre is nagyon köszöni: Luca és Tangó


VÁLASZ:
Kedves Luca (és Tangó)!

Egy ló alapfokú kiképzése (úgy, hogy amit tanítottunk neki, az rutinszerűvé váljon) kb. két év. Az nagyon jó dolog, hogy naponta tudsz vele foglalkozni, ez nagyon meg fogja könnyíteni a munkádat. Mindenképp keress egy edzőt, vagy oktatót, aki szakmailag segítséget tud adni neked, mert a könyveken és cikkeken kívül egyszer csak valaki sok év alatt összegyűlt tapasztalatára és szemére, tudására is szükséged lesz.
Maradunk sok sikert kívánva üdvözlettel:

Szent-Miklóssy Andrea                            Nyírő László
A TF Lovaskultúra szakos hallgatója         Lovasedző, Benta Lovastanya
                                                            www.bentalovastanya.hu


KÉRDÉS:
Sziasztok!

Nekem lenne talán egy nem olyan nagy, de eléggé fontos problémám, ami nem régen kezdődött el az egyik lovacskánál, így gondoltam írok nektek, hátha még gyorsabban meg lehet előzni a problémát.
A probléma egy négyéves csődör csikónál van, aki már be van lovagolva, szépen is megy, és nagyon jó pajtások vagyunk, de mostanában a kantárt elég nehéz rá feladni, fejét felemeli. Még nem vészes, de szeretném mihamarabb kiküszöbölni ezt a problémát.
Nagyon megköszönném hogyha visszaírnátok, mert igazán fontos lenne. Előre is köszönöm. 

Lilla


VÁLASZ:
Kedves Lilla!

Az, hogy nem hagyja magát kantározni, biztosan valami régebbi rossz élményéből fakad. Célszerű úgy megkötni, például borjúkötéllel rövidre, hogy ne tudjon kibújni, elhajolni, ellenszegülni. Kantározás közben pedig legyél nagyon kedves vele, simogasd meg többször, esetleg tegyél abrakot vagy valami finomságot a zabla mellé, mikor bekapja, éreztesd vele, hogy semmi rossz nem történik vele ilyenkor. Viszont mindvégig legyél kemény és hajthatatlan, hogy érezze, nincs más választása.
Előfordulhat, hogy azért tiltakozik, mert félti a száját, mert van benne/körülötte egy sérülés, rossz fognövés, esetleg tályog a szájában. Nem lehetséges, hogy fogreszelésnél volt rossz élménye? 
Az is kiváltó ok lehet, hogy kantározásnál a zablát véletlenül odaütötted a fogához. Nem emlékszel ilyen (esetleg több) esetre? Ez is szokott lovaknál rossz élményt okozni.
Segíthet a zabla újra megszerettetésében, ha egy kis adag abrakot, kis darab répát vagy almát is teszel a tenyeredbe a zabla mellé, amikor fel akarod kantározni. Esetleg ez pozitívan hathat rá.
Üdvözlettel:

Szent-Miklóssy Andrea                            Nyírő László
A TF Lovaskultúra szakos hallgatója         Lovasedző, Benta Lovastanya
                                                            www.bentalovastanya.hu



Vissza a Kérdések-Válaszok főoldalra

Állategészségügy Alternatív gyógymódokPatkolókovács
Lovaglás, lókiképzés Természetes lókiképzés
Mindent a nyergelésről │ TakarmányozásLótartás
Lovardatechnika Lovasterápia  Egyéb kérdések
Gyakori kérdések

 Lovasok.hu

Vissza a Kérdések-Válaszok főoldalra

Vissza a főoldalra





Cikkajánló:


Hozzászólások:

























   
Horze Lovasáruház   KLP   Lovasvilág Lovasbolt   Decathlon   Tanita Lovasboltja   szerverbérlés, szerverhoszting, szerverüzemeltetés