Somogysárdi Állami Ménes története

1741 - 1958
A Somogysárdi Állami Ménest 1953-ban az egykori Somssich-féle birtokon alapították.

Az egykori nagybirtok Mária Terézia uralkodása alatt (1740-1780) , 1746-ben királyi ajándék képpen került Somssich Antal tulajdonába, a királyi udvarnál szerzett érdemeiért. A birtok előző tulajdonosa Zrínyi Péter a Frangepán-féle összeesküvés alatt bebörtönzött lázongó főnemes. A birtok nagysága az 1800-as évek elején kb. 20.000 kat. Hold volt. Ebben az időben ménest alapítottak, főképpen keleti vérű kancákból, kocsilovak és könnyű hátasok tenyésztésére. Későbben angol telivér és muraközi kancák keresztezését is alkalmazták. 1870 táján megváltozott az eddig követett tenyésztési irány és egy Plúto törzsbeli lipizzai, majd egy 274-es Siglavy arab mén fedezett.

 1893-ban Branboozler angol telivér mén, Buccaneer fia került felállításra. Ettől az időtől kezdve a ménesben az angol vér dominált. Az előbbre arab, illetőleg lipizzai vérű kancák telivér mének hatására egy kemény, az akkori tenyésztési iránynak megfelelő, finom szervezetű hátastípusú állománnyá alakult. 1890-től a ménesben fedezett mének a következők: Wavelit. atv., Ármány atv., Sárga Liliom, atv., P. & Q, atv. Beau Fox atv., Gránátos atv., Pillanat atv., 2172 Furioso VII-9, 2165 Előszállás-V, Marche Noire atv., 2200 Kalavár-VIII. és Zeppelin, saját nevelésű anglo-arab. A ménes kb. harminc anyakancát számlált, melyek távhajtáson és concours pályán való kipróbálás után nyertek a ménesbe beosztást. Ezenfelül a bírtok gazdasági lóállományát is fedeztették.

Az első világháború óta a ménesben állott kancák három főméretének átlaga a következő volt; marmagasság 166,6 cm; szárméret 19,8; övméret 182 cm.

A történelem játéka, hogy ezen a birtokon született Leveldi Kozma Ferenc, az egykori magyar lótenyésztés nagyszerű szervezője, a későbbi Mezőhegyesi Ménesbirtok helyének kijelölője és mentora.

A második világháborút követő újjáépítés során a Kísérleti Gazdaságok Igazgatósága 1952 augusztus 01-én kelt rendeletével Somogyfajszon rakta le a mai ménes alapjait. Az ottani adottságok nem voltak alkalmasak, ezért 1953 márciusában a jelenlegi Somogysárdi ménes helyén mint egy 150 kh. területtel ménest alapítottak. Célja volt a kísérleti gazdaságok ügető versenyistállóinak versenylovakkal való ellátása. Kezdeti időben a ménes mintegy 35-40 kancából állott, melyeket nagyobb részben a Pusztaberényi és Rádiházi versenyló tenyésztelepek adtak át és kisebb részben a kísérleti gazdaságok versenyistállóiban kipróbált kancákból tevődött össze. Ez az anyag, mely magva a mai állománynak  fokozatosan növekedett, míg 1958-ban elérte a ménes kapacitásának megfelelő 60-as kancalétszámot. Az 1953-54-es évben a telepen a pálya fáradtságait pihenő lovak is helyet kaptak. Az alagi ménes fokozatos átalakításával idomító és üdülőtelepe az 1955-ös évben megszűnt.

A ménes fennállásától napjainkig a következő ménekkel fedeztetett: Calusár, Urfi D., Inschian, Gala Péter, Tutyi, Platter Chatter, Uniforme, Akasztó, Indián Guy, Délibáb, Never Stop, Becsked fia, Aiglé du Mou, Bűvész. 1954 június 01-én a Földművelésügyi Minisztérium rendeletére a kísérleti gazdaságok méneseit a Lósport Igazgatóság átvette és állami Versenyló Tenyész Telepekké szervezte. Majd azt követően 1957 februárjában földművelésügyi rendelkezés Állami Ménessé alakította, mely a jelenlegi szervezési forma.

A ménes célja jó teljesítményű ügető versenylovak tenyésztése, hogy a pályán való kipróbálás után kocsilótenyésztésünk emelésére felhasználhatók legyenek. A ménes néhány esztendő alatt hatalmasat fejlődött. Nagyobb arányú beruházással előidomításra alkalmas pálya épült. Azon kívül épült egy korszerű 50 férőhelyes csikóistálló, egy 20 férőhelyes igáslóistálló ugyanakkor a meglevő épületeket bokszosítással különböző átalakításokkal ménes céljára alkalmassá tették. Ugyancsak fejlődést mutat a ménes földterületének növekedése, mert az alapítás idején levő 150 kateszteri holdról napjainkban 900 kateszteri holdra emelkedett. A mezőgazdasági rész növekedését szükségessé tette a ménes önellátása megfelelő legelő biztosítása, valamint az okszerű gazdálkodáshoz feltétlenül szükséges melléküzemágak kialakítása, úgy mint; szarvasmarha tenyésztés, hízlalás stb. A ménes megalapításától számítva 1958-ig 184 db. ügető csikó született. A ménesben tenyésztett lovak közül kiemelkedik Doktor, Dorog, Dolgod, De hamis, Észrevétel, Farmer, Fokos, Ghazi, stb. A ménes a tenyésztési munkában is fejlődött, ezt bizonyítja az egyre emelkedő vemhességi százalék, 1953-ban 69,6 %, 1954-ben 75,4 %, 1955-ben 71,5 %, 1956-ban 81,2%, 1957-ben 84,9% és 1958-ban 84,3%.

Somogysárd, 1958. november 20.

Antunovits  Dániel   ménesvezető

1958-2005

Az ügetőtenyésztés néhány év alatt Közép-Európa hírűvé fejlődött. Az itteni ménes lovaiból alakult meg a jugoszláviai Adai ménes, valamint Gellért nevű lova tenyész teljesítménye révén sokat segített a csehszlovákiai ügető ménesek magasabb színvonalara emelésében. Gházi, Gellért, Api, Jágó, Fickó, Delmár, Ölyv, Póz és Penészvirág neve a szakemberek körében határainkon túl is ismert. Az ügető lovak számos Nemzeti Díjat, Magyar Ügető Derbyt, Hungária Díjat, Négyévesek Nagydíját, Ménesek Díját és Az Év Legjobb Ügetőlova címet nyertek, amelyek  tiszteletdíjait a ménes központjában lévő Somssich kastélyban tekinthetők meg.

Versenyeztek Bécsben, Berlinben, Pozsonyban, Moszkvában, Kijevben, Adán, Bukarestben, dicsőséget hozva a sárdi ménesen keresztül Magyarországnak.

1962. január 1-jén a ménest a Kutasi Állami Gazdaság vette át. Az állami gazdaság kerülete a ménes tekintetében elsősorban a volt uradalmi birtokra szerveződött, majd állami tartalékföldek átvételével alakult ki termőföld területe. Ennek eredménye, hogy a takarmány termesztés három község Somogysárd, Mezőcsokonya és Kaposfő határában történik.

A gazdaság a kanca létszámot 20 db. sporttípusú magyar félvérrel egészítette ki, majd a 60-as évek végén 20 db telivér kancával megkezdte az angoltelivér telivértenyésztést.

Nagyot lendítettek  félvér ménes színvonalán Hullám, hannoveri tenyésztésű mén (1975-1985. között fedezett a ménesben.) és kanca utódainak tenyésztésbe állítása. Leszármazottait Ausztriában, Svájcban, Angliában, Belgiumban is megtalálhatók. A tenyészet specialitása volt az akkor jobban eladható fakó (palomino) szín tenyésztése. A szín tenyésztés a piaci előnyök mellett, sok kiváló képességű, de más színű potenciális tenyészkanca értékesítését vonta maga után. A félvér tenyészet az értékesítési árbevétel növelése mellett az ügető fedezőmének beszerzésében mint cserealap volt jelentős.

Telivérből átlagosan 20 lovat futtatott a gazdaság a budapesti Kincsem Parkban, közepes teljesítménnyel. A kancák közül a legeredményesebb Párma aki, 1984-ben nyerte a Magyar Kanca díjat.

A lótenyésztés célszerű velejárója a versenyzés a versenyló fajták esetében a kipróbálás, versenyeztetés a budapesti ügető és galopp pályákon megoldott volt. A félvérek kipróbálása érdekében Somogysárdon 1963-ban rendezték az első lovasmérkőzést, amely díjugrató versenyből és ügető bemutatóból állt. 1969-ben, az állami gazdaságok megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából nagyszabású, bár szintén egynapos lovasversenyt tartottak, amelyen más gazdaságok versenyzői is részt vettek.

A Somogysárdi ménes csapata a Dél-Dunántúli Területi Lovas Szövetség tagjaként, több évtizedre házigazdája a tradicionálisan augusztus 20.-án megrendezett háromnapos bajnoki döntőnek.

Az ÁPV Rt. 1992-ben meghirdette a Somogysárdi Ménes értékesítését. Az első fordulóban két vevő nyújtott be pályázatot, de egyik sem volt igazán megalapozott vételi ajánlat. A következő fordulóban két vevő közül az Országos Rendőr-főkapitányság pályázata nyert.

1993. április 16-tól az Országos Rendőr-főkapitányság Lovas Bázis Somogysárd néven üzemel tovább a ménes. A szervezeti egység működése alapvető szerepet töltött be a közrendvédelmi lovas szolgálat akkori fejlesztésében. Az itt tenyésztett és idomított lovak , a helyben kiképzett lovas rendőrökkel, minősítő vizsgát követően indulnak szolgálatba az ország egész területére.

A megváltozott feladat a lóállomány fajtamegoszlását jelentősen befolyásolta. A hazai lóversenyzés piaci lehetőségének kedvezőtlen alakulása miatt a Lovas Bázis először felszámolta a versenylovak (ügető és tisztavérű angol telivér) futtatását majd a tenyésztését is. A szolgálati célokra alkalmas hátaslovak tenyésztése a Kutasi Ág idején megalapított sporttípusú magyar félvér tenyészet felfejlesztésével valósult meg.

Takarmányok tekintetében a tenyészet a mai napig önellátó , növénytermesztő csoportja a piaci ár alatt képes megtermelni a lovak abrak- és szállástakarmányát az APV Rt-től bérelt területeken.

Az új tulajdonos a sportkipróbálás rendjében is változást hozott, a félvér lovak versenyeztetése elsősorban lovastusa (korábbi elnevezése military) szakágban történik. A ménes kiképző területein nemzetközi színvonalú, de gyakorlásra is alkalmas terepakadály- és díjugrató akadálypark áll rendelkezésre. Lovaink teljesítményéről bővebben a honlap más részein olvashatsz.

A ménes szaporodásbiológiai eredményeinek   javítása érdekében  2001 évtől Termékenyítő Állomást üzemeltetünk  , ahol saját kancáink mellett más tulajdonú egyedek  termékenyítését is elvégezzük.

Újabb feladatként a 2001-ben megalakított Magyar Köztársaság Nemzeti Lovas Díszegység lovainak és lovasainak eseti  felkészítése, a díszelgő lovak  felnevelése egy részének belovaglása is a ménes feladata lett.

Somogysárd, 2005 december 22. 

Hírek:
Bezárják a somogysárdi ménest >>>
Somogysárdi ménessirató >>>
Olasz kancák jönnének a somogysárdi bázisra >>>

Ménesbemutató: Az ORFK lovasbázisa, Tradicionális ménes Somogyban
(A cikk megjelent a Nemzetközi Lovas Magazin 2003.márciusi számában. )

A somogysárdi ménes 1993 óta tartozik az ORFK-hoz. A tenyészhely története azonban jóval régebbi időkre nyúlik vissza. Somogysárd Somssich-birtok volt, a központi kastély 1750 és 1760 között nyerte el végleges formáját. A környék egyébként a magyar lótenyésztés egyik legkiemelkedőbb alakját mondhatja szülöttjének: a szomszédos Sönyepusztán született Leveldi Kozma Ferenc, aki hazánk lótenyésztését a századfordulóra világszínvonalra emelte.

A második világháború után állami kézbe került Somogysárd. A tenyésztés Somogyfajszon kezdődött negyven kancával, húsz az ügető-, húsz pedig az angoltelivér-tenyésztést szolgálta.

A ménes neve az 1962-es átszervezéskor Kutasi Állami Gazdasággá változott. A somogysárdi ügetőlovak kitűnő teljesítményt értek el mind a budapesti, mind pedig a nemzetközi pályákon. Futtattak a galoppon is, a félvértenyésztésben pedig különleges "terepet" céloznak meg. Fakó lovak tenyésztésével kezdtek foglalkozni, az akkori piaci igényeknek megfelelően.

A rendszerváltozás után a ménes az ORFK irányítása alá került, éppen tíz éve, 1993-ban. A tulajdonosváltás változást hozott a tenyésztési koncepciót illetően is. Jelenleg Somogysárdon nem foglalkoznak angol telivérek tenyésztésével és az ügetőállományt is erősen redukálták. E lépéseknek természetesen gazdasági okai voltak. A ménes jelenleg a sportlovak tenyésztésére helyezi a hangsúlyt, és fő feladatuk az ország rendőrlóállományának ellátása is. Az állomány 262 lóból áll, ez a szám a tavaszi elléseket követően eléri a háromszázat is.

Fontosnak tartják, hogy a tenyésztésben csakis olyan kanca kapjon lehetőséget, amely saját teljesítménnyel rendelkezik. Így valamennyire biztosítható a "meglepetések" kizárása, hiszen jó teljesítményű kancából nagyobb százalékkal várhatnak jól teljesítő csikókat. A szolgálati lovak tenyésztésénél a legfontosabb szempont a megfelelő idegrendszer, a méret és persze a küllem is lényeges. A sport, illetve szolgálati lovak tenyésztését három mén szolgálja Somogysárdon.

Az idősebb korosztályt Hatalom és Aldato-Astoria képviseli. A két mén közül az első a díjlovagló szakág versenyein szerzett nevet magának, Astoria pedig az utolsó Aldato ivadék. Ez utóbbi mént szürke színe is ajánlotta a tenyésztésbe, ugyanis az elkövetkezendő években a Magyar Köztársaság Nemzeti Lovas Díszszázadát szürke lovakból kívánják összeállítani - lehetőség szerint somogysárdi lovakból. A harmadik mén a francia tenyésztésű Welcome Fontaine. A pej mén maga is eredményes résztvevője volt a díjugratóversenyeknek, tőle az ugróképesség pozitív befolyásolását várják a ménes vezetői.

Somogysárd neve elválaszthatatlanul összefonódott a militarysporttal.
A ménes saját tenyésztésű lovai eredményes szereplői a nemzetközi versenyeknek. A legfőbb cél a jövőre nézve: minősülni az athéni olimpiára.

Írta: Szebényi Dániel