│Szerkesztői köszöntő│Farkasházy Tivadar - „Lovakrul” │Rend és fegyelem│ │„Olyan vagyok, mint egy ló” - Kőbán Rita│Németh Ferenc és Imperiál│Kállai Pál│ │Farkas Ferenc – Akinek az élete a hivatása│Hogyan lesz egy lóból fedezőmén? │ │A ló lakása a boksz│Lovak között boldogan – Dallos Gyula│ │Lovak nélkül minden másképp lenne - Lázár Zoltán│Eseménynaptár│ │Ha buli, akkor Kincsem Park│A ló a művészet történetében│
Rend és fegyelem
Interjú Vajtó Lajossal, a Kincsem Park ügyvezető igazgatójával
 Fotó: Magócsi Ildikó
 Fotó: Bíró János
|
"itt csak a szerencsejátékot látják, pedig a szomszédos országokban már néhány lovat, illetve hajtókat, zsokékat sztárként kezelnek." |
Vajtó Lajos eltökélten és elszántan küzd azért, hogy a magyar lóverseny elfoglalhassa méltó helyét a sport- és állatkedvelők sokaságában. Szigorú és következetes lépései miatt lehet szeretni, nem szeretni, de mindenképpen látni kell hogy a célhoz vezető helyes útra lépett. Bemutatkozó cikkében sem rejtette véka alá véleményét, miszerint „rendet kell tenni a pályán és a fejekben”. Ez szállóigévé vált a pályán, és hogy bizonyítsa szavai nem csak üres ígéretek, beszédét komoly tettek követték. Komoly büntetéseket szabott ki a renitenskedő hajtókra és zsokékra, a szóbeszéd és a pletykák megszüntetése érdekében pedig, véletlenszerű doppingellenőrzéseket tartatott. |
Beszélgetésünk is innen indul; - honnan ez a szigorú szemlélet? „Az egész abból indul, hogy miért van ilyen mélyponton a hazai lóversenyzés, annak ellenére, hogy komoly hagyományokra tekinthet vissza. Tulajdonosként évek óta követem figyelemmel a lóversenyzés „másik oldalát” is. A fellendítés érdekében arra a következtetésre jutottam, hogy új forrásokat kell találni ahhoz, hogy minden a rendes kerékvágásban mehessen tovább. Az új források megteremtése érdekében viszont, meg kell szüntetni minden anomáliát, mert szponzor, illetve hirdető nem fektet be olyan vállalkozásba, ahol nem tiszták a körülmények, és a fogadók sem teszik fel a pénzüket egy olyan versenyre, amiről sejteni vélik, hogy már előre kiosztották a helyezéseket. Ezért voltam kénytelen szigorú intézkedéseket bevezetni, ami visszatartja a hajtókat és a zsokékat a csibészségtől. Az új mentalitás nagyon jó visszhangot kapott, és a nélkül, hogy plusz erőforrásokat fektettünk volna be, a galoppon 20%-kal, az ügetőn pedig, 10%-kal nőtt a forgalom. A média is egyre többet foglalkozik a Kincsem Parkkal! Ez nagyon fontos, mert ma egy olyan sportág, amely iránt nem érdeklődik a tv, a rádió, az újság, az szinte nem is tud létezni. Ezért, aztán, hogy a körülmények megfelelőek lettek, elsődleges feladat volt a média kicsábítása. Ezt csak érdekes rendezvényekkel, ünnepségekkel érhettük el itt, a Kincsem Parkban. Így van lehetőségünk népszerű televíziós műsorokban akkor szerepelni, amikor akarunk, vagy olyan divatlapok, napilapok oldalain képek hosszú sorát, illetve cikkeket a lóversenyzésről megjelentetni, amelyek olvasói még hallani sem halottak e sportról. Mivel a sajtó felkapta ezeket a rendezvényeket, óriási érdeklődés alakult ki a cégek részéről a Park iránt. Ebből kiindulva nagyon szeretném, ha a Kincsem Park nem csak egy „egyszerű” lóversenypálya, hanem Budapest legnagyobb szabadtéri központja, illetve a társasági élet színtere lenne. Úgy érzem, amit elkezdtünk az jó, és jó irányba is haladunk, de a cél még nagyon messze van. |
 Fotó: Magócsi Ildikó
|
Sportember! Ez a fogalom itt a lóversenypályán nagyon fontos, de egyenlőre az emberek itt csak a szerencsejátékot látják, pedig a szomszédos országokban már néhány lovat, illetve hajtókat, zsokékat sztárként kezelnek. Igen, mi is erre törekszünk. Ezért volt hatalmas veszteség a lóverseny számára Kállai Pál halála. ő a soha meg nem öregedő zsoké ugyanis, egy pillanat alatt a társaság középpontjává tudott válni, az emberek imádták, szerették, ahogy a média is. Minden egyes mozdulata ingyen reklám volt a Kincsem Parknak, de elment és a helyét egyenlőre senki nem tudja betölteni!. Ha már a szomszédos országokról beszélünk, meg kell említenünk Franciaországot, ahol a magyar ügy érdekében többször is jártak! A franciáknál tett látogatásunk, fontos mérföldkő volt a haza lóversenyzés éltében. A francia ügető nagyon magas színvonalú mind a versenyzés, mind a tenyésztés szempontjából. Emiatt jött az az ötlet, hogy a magyar tenyésztést és versenyzést fellendítené, ha „kollégáink” jó származású versenylovakat, illetve tenyészméneket bocsátanának mérsékelt áron, magyar tulajdonba. Szó volt arról is, hogy a Kincsem Parkban kiírnánk egy versenyt külföldi lovak számára, melynek díjazását a franciák állnák. |
Azt hiszem, a legjobb ötlet az volt, hogy a francia versenyekre itthon is fogadni lehet, hiszen így, úgy jutunk nyereséghez, hogy rendezési költségünk nincs. Egyébként ennek a bevezetése nagyszerű fogadtatásra talált a játékosok körében. Többször volt rá példa, hogy egy ismeretlen pálya, ismeretlen lovaira több volt a forgalom, mint egy átlagos hazai futamra. Ez azért elgondolkodtató, s ezért ragaszkodom ahhoz, hogy a pályán rend és fegyelem legyen! Ennek érdekében, valamint a közérthetőség és a rágalmazók elhallgattatása érdekében, jövőre nagyon nagy változások lesznek. Lesznek jó dolgok is? Természetesen, azokat, akik új pályarekordot állítanak fel külön díjazásban részesítjük, ezzel ösztönözve az idomárokat arra, hogy beleadjanak mindent a futam alatt. Úgy tudom, van egy nagy álma! Igen, mégpedig az országos fogadás. Keretünk nincs rá, de teljesülni fog. Elsősorban a televízió-közvetítés körülményén szeretnék változtatni, a színvonalat emelni, majd a fogadási rendszert szeretném korszerűsíteni. Úgy érzem, ha ezt a két dolgot sikerül végrehajtanom, akkor már csak egy lépés az országos fogadási hálózat. Új pálya is épül! Egymérföldes pályát építünk az ügető lovak részére, hogy a sprinterek is tudjanak érvényesülni itt a Kincsem Parkban. Ezt is saját erőből oldjuk meg, ahogy a hozzá tartozó világítást is. Zárszóként? Egy-két éven belül hatalmas, pozitív változáson fog átmenni a magyar lóversenyzés, amit a fogadók, a nézők, a tulajdonosok, a tenyésztők és a versenyzők egyaránt tapasztalni fognak. Elkezdtünk valamit, ami jó, de a célig még igen sok munka vár ránk. |
|