Pataky Kata: Mi van a csatlakozás után?

A fenti kérdést sokan feltették nekem az elmúlt néhány hónapban, amióta a Monty Roberts-módszert tanítom itthon, de találkoztam már vele az internetes fórumokon is. Ha a választ egyetlen szóba szeretnénk sűríteni, akkor az egyszerű és rövid: minden. Minden a Csatlakozás után következik. Ám ezt a kérdést természetesen nem lehet és nem is szabad ennyivel elintézni. Létezik egy hosszú válasz is, de azzal könyveket lehetne megtölteni. Ebben a cikkben ezért néhány hasonlattal és példával szeretnék rávilágítani arra, hogy mi következhet a csatlakozás után.


A Monty Roberts módszer hazai képviselője és a cikk szerzője:
Pataky kata okleveles Monty Roberts instruktor

 

www.patakykata.hu 

Pataky Kata bemutatkozik │ Pataky Kata hírei │ Pataky Kata válaszol │
Monty Roberts és módszereLovak erőszakmentes képzése
Bemutatók │ Kurzusok leírása │ Induló kurzusok
│ Lovastábor Pataky Katával │


A lóval történő csatlakozás (Join-Up) és a Monty Roberts-módszer között sokan egyenlőségejelet tesznek. Ez minden szempontból helytelen. Ha a Monty-módszer lényegét egyetlen szóban kellene megragadni, akkor az sokkal inkább az Equus, a lovak természetes kommunikációs jelrendszere lenne. Erre épül az a kommunikációs folyamat a lovakkal, amely végeredménye a Join-Up, a csatlakozás, ami új dimenzióba helyezi a ló és az ember kapcsolatát. A ló elfogadja az embert vezetőnek és együttműködővé válik vele. A csatlakozás tehát egy kapu, átjáró, vagy ha tetszik belépő egy olyan világba, amelyben a lóval való kapcsolatunk bizalmas és kommunikációnk hatékony. Fordulópontot jelent egy adott ló emberekhez való viszonyulásában.

Vegyünk erre a fajta fordulópontra néhány példát az élet különböző területeiről. Az üzleti életben a szerződés ez a fordulópont. Van két üzleti partner és a közös cél érdekében elkezdenek egymással kommunikálni. A tárgyalások során meggyőződnek arról, hogy megbízhatnak-e a másikban, hogy amit kapnak, az hiteles-e, hogy a leendő üzleti partner kompetens-e azon a területen, amelyen együttműködni szeretnének. Ha ez a kommunikációs folyamat sikeres, és felépül a bizalom, a kapcsolat kölcsönössé válik, a felek megegyeznek egymással, az együttműködést egy szerződéssel manifesztálják. Ekkor „csatlakoznak” egymáshoz. A szerződésben rögzítik a feladatokat, jogokat és kötelességeket, mindezt kényszer és erőszak nélkül. Ezután a siker vagy sikertelenség közös felelősség. A szerződés egy aktus, egy pillanat, az előtte lévő hosszú tárgyalássorozatban rejlik a lényeg. A lovakkal való sikeres tárgyalás kulcsa az Equus ismerete.

Egy másik, példaként felhozható helyzet két különböző nyelvet beszélő ember kapcsolata. A kommunikáció nyelvtudás nélkül emberek között nagyon nehéz, korlátozott, hosszadalmas és pontatlan. Minden ember tudja ezt, aki volt olyan országban, amelynek nem beszélte a nyelvét. Egy idegen nyelv megtanulásával megnyílik egy kapu a nyelvet ismerőkkel való kapcsolatban. El tudjuk mondani, mit szeretnénk, mit nem szeretnénk, mit érzünk, mit gondolunk és mi a véleményünk. Ez mutogatással nem megy. Legalább is emberek között nem. A lovak esetében már más a helyzet. Az ő nyelvük teshelyzetek, jelek, mozdulatok és koordinációs minták rendszeréből áll, ami egyrészt egységes (minden lónál lényegében ugyanaz), másrészt megtanulható, és az ember által is „beszélhető”, gyakorolható – bizonyos határok között. A csatlakozáshoz a legtöbb esetben elég egy „középfokú nyelvvizsga” az Equus nyelvéből. A felsőfokon beszélt Equusszal az érzékeny, elrontott és problémás lovakkal való szóértés is megvalósítható. A ló perfekt módon beszéli ezt a nyelvet, és megért minket, ha meg tudjuk szólítani. Az ösztöneivel kommunikálunk, és a csatlakozás is egy ösztönvezérelt folyamat. A ló agyában két nagy fiók létezik. Az egyiken a „Nem bízhatok benne” felirat szerepel, a másikon a „Megbízhatok benne” felirat. A csatlakozás élményével a ló

az embert a „Megbízhatok benne” fiókba helyezi.

 

A fentiekből látszik, hogy arra a kérdésre, hogy „Mi van a Csatlakozás után?”, nem lehet annyival megválaszolni, hogy egyszerűbb lovaglás, vagy jobb teljesítmény a versenyeken. Mert nem a csatlakozás pillanata a lényeg, bármennyire is felemelő és katartikus is az a pillanat. A lényeg az a tudás, amellyel a csatlakozás elérhető. A minimum középfokú Equus nyelvvizsga. Ezzel a tudással sikeresen tárgyalunk a lóval, hatékonyan kommunikálunk, és ennek következtében a ló csatlakozása már magától értetődő. És ezzel a tudással (no meg a csatlakozással felépülő bizalommal) a lovas tevékenység, lovas munka és lovassport minden területén hatékonyabban, szakszerűbben, pontosabban és lényegesen gyorsabban tudunk eredményeket, fejlődést elérni, legyen szó akár tereplovaglásról, a nyeregben fellépő problémákról, díjlovaglásról, galoppról vagy trükkök betanításáról, természetes lovaglásról, szabadidomításról, angol vagy western stílusról, teljesen mindegy. A Monty Roberts-módszer a lóról szól, és nem kötődik egyik lovaglási irányzathoz, sportághoz vagy kontinenshez. A lovak lóul beszélnek, és a módszer a velük való megértés és megértetés tudománya. Legfőbb célkitűzése pedig az erőszakmentesség minden körülmények között. Ez az Equus ismeretében egyébként szintén magától értetődő.

A csatlakozás tehát nem egy öncélú aktus, ami véget is ér, amint megtörténik. Épp ellenkezőleg: a csatlakozással keződik el az igazi munka a lóval, ami együttműködésen és erőszakmentességen alapszik, ezért sikerre van ítélve. Mint a jó szerződésre épített üzlet, amelyre aztán további együttműködéseket lehet építeni. És mint a jó nyelvismeretre épített párbeszéd, aminek a vége barátság is lehet. A csatlakozás után következik tehát minden, vagy még inkább: a csatlakozással kezdődik minden.

Írta: Pataky Kata

Vissza Pataky Kata híreihez >>


 

ELÉRHETŐSÉGEK

Pataky Kata
Okleveles
Monty Roberts Instruktor

E-mail: kata@patakykata.hu
Web: www.patakykata.hu
Tel: +36 30 508-7196