A Nemzeti Lovas Stratégia háttere,
és útja a megvalósulásig

DALLOS Gyula
mesteredző, örökös bajnok 

A lovas érzelmű emberek számára nincs felemelőbb érzés annál, mint hogy a ló ügyéről az Ország Házában szólhatnak! A legnagyobb magyar máig érvényes intelmeiből, megállapításaiból gondolataiból a következőt választottam idézetnek:

Mely gazdaságbéli tárgy hasznot hajt, annak előbb-utóbb sikere lészen
Széchenyi

Mindenek előtt a magam és az egész lovas társadalom nevében megkülönböztetett tisztelettel köszönöm meg Lezsák Sándor úrnak a Parlament általános alelnökének, a Nemzeti Fórum Elnökének, a Nemzeti Lovas Stratégia létrehozásának gondolatát, mentorságát továbbá Lázár Vilmos úrnak a Magyar Lovas Szövetség elnökének és a program kidolgozásában társadalmi munkában résztvevő valamennyi szaktekintély konstruktív együttműködését. Név szerint: Lezsák Sándor, Lázár Vilmos, Bánki Erik, Horváth Zsolt, Dr. Fehér Károly, Dr. Sótonyi Péter, Barna Tamás, Kassai Lajos, Pécsi István, Wagenhoffer Zsombor, Lóska János, Báthory Balázs, Lezsák Levente.
A nemzeti lovas program gondolatát a ló ügyének mai lehangoló kórképe hazánkban illetve az a remélt gyökeres politikai változás reménye indukálta, amely a gondolat elindítását követő második évben 2010.-ben bekövetkezett. Felvetődik a kérdés, hogy minek okán élvez prioritást a Parlamentben a lovas társadalom a többi sportággal szemben? A felvetésre a válasz rövid, tömör, és sokatmondó: a nagybetűvel írt LÓ okán! Mert nekünk magyaroknak a LÓ a mindent jelenti. A ló Hungarikum, a szabadság szimbóluma, évezredes foglalkozási lehetőség, hasznot hozó gazdaságbeli tényező, a vidék motorja, tornaterme. A magyar ember a ló által vált saját történelmét formáló tényezővé. Lelki és testi egészségünk őre, és még lehetne sokoldalú hasznosságát hosszan sorolni.
Az új Nemzeti Lovas Program megvalósításának hátterét pontosan a Széchenyi idézet lényegisége adta. Mivel a lótenyésztés a ló és a lovassportok – és a ló még számolatlan hasznossága, morálisan és gazdaságilag szerte a világban ahol a helyén kezelik e témát jövedelmező! Mintául szolgáljon a Holland példa! Tehát a program célja, hogy a negatív tartományból a pozitívba segítse, vezesse át a magyar lovas ügyet.

Úgy gondolom, nem kell ahhoz Akadémiai vitát nyitnunk, hogy véleményünk, meglátásaink, tapasztalásaink egybecsengjenek lótenyésztésünk ló és lovassportunk mai helyzetének megítélésében. Nem szabad azonosulni azzal a szemlélettel, gyakorlattal, hogy a ló ügyének lehangoló kórképére mint gyógyírt, a boldog szép idők lovas életének felemlegetésével próbálják megadni a választ. Mert az anekdótázás nem oldja meg a problémát!
Őszintén ki kell mondani, hogy a II. Világháború utáni időktől számítva kisebb fellendülésektől eltekintve a mai napig nem találta meg az igazi rangját, helyét a mezőgazdaságunkban a lótenyésztés, a középszintű, a gyakorlati munkát végző szakemberképzés, a minőségi sportoló és telivér tenyésztés. Ezért bizony nagy árat kellett fizetnünk – drasztikusan lecsökkent a ló létszám, minimálisra csökkent a ló-export, szánalmasan alacsony lett a ló ágazat finanszírozása. Eközben a világ elszaladt mellettünk, holott Európában Magyarország rendelkezik a legjobb feltételekkel az állattenyésztés vonatkozásában. A Nemzeti Lovas Stratégia programja nem abban teljesedik ki, nem abban van a jelentősége, hogy a múlt hibáit felsorolja, hanem azt lezárva, egy merőben új időszámítás kezdetét kínálja, ajánlja és indítja el az összmagyar nemzeti lovas kultúránk felemeléséért. Az elkészített nemzeti lovas program további célja, hogy a gazdasági fejlődést segítése, ezzel automatikusan önmagát is helyzetbe hozva a remélt sikeres pályára kerüljön. Az állam által a lovas ágazatra fordított pénz nem támogatás jellegű, hanem befektetés, amely a várható fellendülés következtében a gazdaság és a sport területén fogja éreztetni pozitív hatását. A lovas ágazatot azért kell kiemelt fontossággal kezelni, mert szükségszerű fejlesztésével számos más terület fejlődése érhető el.

A Nemzeti Lovas Program által megoldandó feladatok a megvalósulásig:

Prioritást élvez az általános morális színvonal emelése a ló által – mert az ország gondjainak döntő többsége morális eredetű. Mivel a ló és általa a lovaglás eszköz az emberek nevelésében – egy viselkedési forma – amely nap-mint nap megérinti és megnyitja a testet és a lelket. A lovaglás iskolai testnevelésbe történő integrálásával a nemzet sportjává válhat, melyben magas szinten valósul meg az erkölcsi és a testi nevelés, ennek eredményeként elérjük az ép testben ép lélek állapotát. Az oktatás, képzés vonatkozásában a legnagyobb hangsúlyt a szakmunkás képzésre kell tenni, pl. a belovagló képzés egyszerűen hiányszakma a lovassporton belül, ezt a feladatot a már jól működő alkotóműhelyekre kell bízni!
A lótenyésztés vonatkozásában minimum az európai átlagra kell fejleszteni lóállományunkat, a minőségi sportlótenyésztés égisze alatt, ez a jelenlegi ló létszám megduplázását jelenti, amely a munkahely teremtés szempontjából rendkívül fontos, hiszen 3 ló foglalkoztat 1 embert.
A lótenyésztésnek további fontos meghatározó szerepe van a magyar föld megvédésében, és célszerű hasznosításában: legelő, rét, gyepgazdálkodás, takarmány termesztés, feldolgozás, kereskedelem vonatkozásában. A jó minőségű ló kiváló versenyeredményével egyrészt erkölcsi siker, másrészt anyagi javak értékhordozója.
Az élsport eredményesebbé tétele, a sportszakmai fejlődést akadályozó anomáliák, belső fékek megszüntetésével a meglévő sportlétesítmények tovább fejlesztésével, az újakat építők hathatós támogatásával érhető el. Világszínvonalú versenyek rendezése, ezeken a versenyeken minél jobb eredmények elérése. Világhírű méneseink, verseny és tréningtelepek újbóli felvirágoztatása -pl. Kincsem Park, Alag, Bábolna, Mezőhegyes.
A legalkalmasabb, a speciális feladatra legjobban képzett lovak biztosítása a szellemi és testi sérültek gyógyítására, kezelésére, rehabilitációjára.
A lovas túrizmus színvonalának emelése, a tereplovaglás lehetőségeinek bővítésével (Erdőtörvény). Az önkormányzati törvényben a lótartás jogi szabályozása terén változást eszközölni, mert a ló nem haszonállat, hanem intelligens sok-hasznú állat – elképesztő egyes településeken a diszkriminációja. Az ápolt lónak jellegzetes illata, az ápolatlan embernek meg jellegzetes szaga van. Régóta dédelgetett jogos kultúrpolitikai igény, egy multifunkcionális állandó lovas színház létrehozása, amely mind a lovas társadalomnak, mind a művész társadalomnak hasznára válna. A ló hasznossága, a politika vonatkozásában sem elhanyagolható!
A ló mint identitás tudatunk megerősítésének állat szimbóluma, a Kárpát- medencében élő magyarság összetartozásának kötőeleme, a közös gyökereink okán. Másrészt az állampolgárok döntő többsége direkt és indirekt, vagy szimpátia szinten kötődik a lóhoz. A Nemzeti Lovas Stratégia program a legfelsőbb döntést hozók körében pozitív megítélésnek örvend, és valós remény van arra, hogy bekerüljön a kormányprogramba.

Mit gondolnak Tisztelt Honfitársaim, Magyar Lovasemberek – mennyi fog megvalósulni a Nemzeti Lovas Programból? Annyi, amennyit mi mindnyájan alkotó tudásunkkal a saját szakterületünkön megvalósítunk belőle!
Orbán Viktor Miniszterelnök úr az ország általános helyzetét úgy jellemezte, hogy „Uraim ég a ház!”

III. Richard  király szorult helyzetében így kiáltott:
      „…Országomat egy lóért”

A lovas társadalom a Nemzeti Lovas Programmal országunk felemelkedéséért kíván tenni a ló által! Kérem a Jó Istent segítse mindnyájunkat abban, hogy nemes célkitűzésünk sikerrel járjon.

Vissza az Új Nemzeti Lovasprogram oldalára <<