Néhány fontos kérdés a lovak galandférgességéről

A lovakat számos külső és belső élősködő támadhatja meg. Ezúttal a lovak belső élősködőiről, mindennapi szóhasználattal élve a bélférgességről lesz szó. Azt a tényt, miszerint a lótartáshoz szorosan hozzátartozik a rendszeres féreghajtás, ma már a lótartók többsége elfogadja, de azt már kevesebben tudják, mikor, milyen készítményekkel érhetünk el hatékony hatást.

Mi okozza?

A lovak galandférgességét háromféle galandféreg faj okozhatja Magyarországon. Tudományos nevük: Anoplocephala perfoliata, Anoplocephala magna és Anoplocephaloides mamillana. Mindegyikük a bélcsatornában, de különböző bélszakaszban él és ez befolyásolja a jelentőségüket is.

Állategészségügyi szempontból az A. perfoliata a legjelentősebb, mert ez a faj legtöbbször a vékonybél, a vastagbél és a vakbél találkozásánál található. Olykor néhány, esetenként nagy mennyiségű féreg található egy-egy állatban. Széles ízekből álló, 3-7 cm hosszú, 1 cm széles, nagy testű laposféreg.

Hol kell számolni a parazita jelenlétével?

Korábban úgy véltük, hogy előfordulásuk ritka, de ma már – a tapasztalatok alapján - egyre nagyobb figyelmet fordítunk jelenlétüknek a felmérésére. A lovak galandférgei az ország bármelyik részén előfordulhatnak annak ellenére, hogy adataink hiányosak. Mivel a lovak galandférgei a többi galandféreghez hasonlóan közvetett fejlődésűek – tehát a fejlődésükben egy köztigazda kell, hogy szerepeljen – ezért minden olyan helyen számolni kell a jelenlétükkel, ahol egy apró, talajlakó atka megtalálható. Ez az atka gyakorlatilag az egész ország területén előfordul.

Milyen gyakran telepszik meg a lovakban?

Legfrissebb átfogó szerológiai vizsgálatok Magyarországon 90%-os fertőzöttséget mutattak ki. Ez azt jelenti, hogy minden vizsgált 10 lóból 9 fertőzött volt a parazitával. Korábbi, több területen végzett vizsgálat szerint is a lovak 14-81%-ából mutatták ki. A fertőződés lehetősége nem függ a lovak életkorától, fajtájától és ivarától. Lárvát hordozó atkás legelőn bármelyik ló megfertőződhet.

Hogyan fertőződnek meg a lovak?

Legelés közben a legelői fűvel vagy a felporzó talajjal együtt a lovak szájába kerülnek a köztigazda atkák, amelyek a testüregükben hordozzák a fertőzésre alkalmas lárvákat. A lárvák az emésztőnedvek hatására széteső atkákból kiszabadulva megkezdik a gazdaállatban a fejlődésüket, amely a bélcsatorna számukra megfelelő helyén való megtapadással kezdődik. A fertőző lárvát tartalmazó atka felvételét követő 6-12 hét alatt fejlődik ki a galandféreg és kezdi meg a peték ürítését.

Miből látható, hogy a lovunk megfertőződött a féreggel?

Az a régebbi megfigyelés, hogy a nagy szívófejjel rendelkező galandféreg a bél átfúródását okozza, tévesnek minősíthető. A fejlődésben történő visszamaradás, vérszegénység, hasmenés, emésztési zavarok, lesoványodás, a kondíció romlása már egy jele lehet a lovak galandférgességének. Az időnként visszatérő kólika, súlyos emésztőszervi megbetegedések, bélelzáródás, esetenként a bélbetüremkedés és bélszakadás lehet következménye a súlyos fertőződésnek.

Hogyan állapítható meg a fertőzöttség?

A fertőzöttség kimutatására többféle lehetőség van. A bélsárral kiürülő peték és féreg ízek a legbiztosabb bizonyítékai a fertőzöttségnek. Ennek kimutatására különféle laboratóriumi módszerekkel rendelkezünk. Mivel az ízek és a peték ürítése szakaszos, a vizsgálatokat ismételni kell. Ha az azonos legelőn tartott állatok közül egyben ki tudtuk mutatni a fertőzöttséget, akkor az együtt tartott összes lovat fertőzöttnek kell tekinteni az esetleges negatív vizsgálati eredmény ellenére is. A kombinált bélsárvizsgálattal a súlyos – tehát akár kólikát előidéző – fertőzés kimutatásának lehetősége 61%-os, de elérheti a 92%-ot. Ma már közvetett, szerológiai (ELISA) módszereket is vannak a fertőzöttség megállapítására. Ezeknek a módszereknek előnyei, hogy a fertőzöttséget pontosan meg lehet állapítani, de a vérvizsgálatok végrehajtása idő és eszközigényes.

Mekkora veszélyt jelent a betegség?

Hosszú időn keresztül csekély kórtani jelentőségűnek tartották a fertőzöttséget. Az enyhe fertőzöttség gyakran tünetmentes. Sem a fejlődésben, sem a teljesítményben nem észlelhető az, hogy lovunkban galandférgek élnének. Ez az állapot azonban egy „döglött bombához” hasonlítható. A néhány galandférget hordozó lovak folyamatosan ürítik a galandféreg petéit a legelőn, amelyek a köztigazda atkákba jutva a fertőzés további forrásai lesznek. Ezek az atkák akár két-három évig is élhetnek. A folyamatosan fertőződő atkák több éven keresztül fenntarthatják egy legelőn a fertőződés lehetőségét és fokozzák a fertőzöttség mértékét. A fertőződésnek folyamatosan kitett lovakban sokszor annyi féreg telepszik meg, hogy egy kis, körülírt bélterületen szorosan egymás közelében zárt csoportot alkotva tömött csomót képeznek. A megtapadás helyén a bélhuruton kívül a nyálkahártya megvastagodik és a féregcsomó a béltartalom áramlását akadályozza. Ennek következtében – a lovakra jellemzően – kólikás tünetek alakulhatnak ki. A férgek megtelepedési helyén a bélmozgás lelassul, ugyanakkor a szomszédos területek normális bélmozgása következtében bélbetüremkedés alakul ki. Nem egy esetben a vakbél és vastagbél csavarodása elhullást idéz elő. Hosszantartó erőteljes fertőzöttség a kondíció romlását, vérszegénységet, fejlődésben való visszamaradást, lesoványodást és visszatérő kólikás tünetek megjelenését idézi elő.

Mit kell tenni a ló fertőzöttsége esetén?

Amennyiben a laboratóriumi vizsgálat alapján a fertőzöttséget megállapították, mindenképpen gyógyszeres kezelésre van szükség. A ló galandférgességét praziquantel hatóanyagot tartalmazó gyógyszerekkel (Equimax paszta) biztosan gyógyítani lehet. Endémiás területen (ahol a legelőn lárvát hordozó atkák előfordulnak) a gyógyszeres kezelést minden évben márciusban és július táján el kell végezni. Ha az őszi (november) vizsgálat során ismét kimutatható a fertőzöttség, akkor újra el kell végezni a kezelést.
Hogyan előzhető meg a betegség?
Idegenből hozott lovat csak hatékony gyógyszerrel történt kezelés után szabad a legelőre en-gedni. Fertőzött legelőn élő lovaknak az évente kétszeri (március, július) kezelése és a rendszeres parazitológiai vizsgálata szükséges a végzetes kimenetellel is járható betegség megelőzése végett.

Dr. Merényi László
MEBU Bt
30-2252292

 


EQUIMAX – A MEGFELELő GYÓGYSZER LÓ PARAZITÁS FERTőZÖTTSÉGÉNEK ÁTFOGÓ KEZELÉSÉRE
Az Equimax galanférgek ellen is hat!

 

Lovaink rendszeres, lehetőleg évente kétszeri féregtelenítése minden lótartó saját érdeke és kötelessége. De mivel féregtelenítsünk?
Lovak féregtelenítésére a kifejezetten erre a célra kifejlesztett paszta kiszerelés a legalkalmasabb, és engedélyezett gyógyszerforma. Egyéb kiszerelések, mint például az injekció, amelyeket sertés és szarvasmarha féregtelenítésére használnak, nincsenek engedélyezve erre a célra. Ennek az oka az elvárt hatékonyság elmaradása, illetve a lovak fokozott érzékenysége. A kapható egykomponensű paszták azonban nem alkalmasak a galandférgesség kezelésére, mert nem hatékonyak.
Pedig a galandférgesség világszerte egyre gyakrabban fordul elő lovakban. 2006-os magyarországi vizsgálatok 90%-os fertőzöttséget állapítottak meg. Ez azt jelenti, hogy minden 10 megvizsgált lóból 9 fertőzött volt galandféreggel.
Legújabb tanulmányok szerint a galandféreg fertőzöttség olyan súlyos bélelváltozásokat okozhat, mint például a bélelzáródás vagy a kólika, amelyek elhullással is végződhetnek. Emiatt igen nagy jelentősége van a galandférgekre is kiterjedő féregtelenítésnek.
 
Miért az Equimax a legmegfelelőbb gyógyszer lovak parazitás fertőzöttségének kezelésére?

Az Equimax paszta két hatóanyagot tartalmaz. Az egyik hatóanyag az ivermectin, ami az egyik leghatékonyabb külső és belső parazita ellenes szer. Alkalmas a lovak minden jelentős belső parazitáinak elpusztítására, kivéve a galandférgeket. Jóval hatékonyabb mint a korábbi generációs abamectinek. A másik hatóanyag a prazikvantel, amely az egyetlen, galandférgek ellen 100%-ban hatékony vegyület.
Az egykomponensű paszták nem tartalmaznak prazikvantelt, így nem pusztítják el a galandférgeket. Az abamectin tartalmú paszta nem elég hatékony a fonálférgek ellen.
Az Equimax olyan széles spektrumú termék, amely az összes, lovat megbetegítő bélféreg ellen hatékony, beleértve a galandférgeket is.
Az Equimax biztonságosan használható 2 hetesnél idősebb csikóknál, vemhes, és szoptató kancáknál, tenyészméneknél.
Az Equimax gazdaságos, egy fecskendő tartalma 700 testtömeg kg kezelésére elegendő.

A galandférgesség kezelése

A lovainkat rendszeresen kell féregtelenítenünk. A rendszeres féregtelenítési programba a galandféreg-ellenes kezelést is be kell iktatni.
Minden lónak évente kétszeri (március, október-november) kezelése és lehetőleg rendszeres parazitológiai vizsgálata szükséges a végzetes kimenetellel is járható betegség megelőzésére. A galandférgek és bagócsok elleni őszi/téli kezelést azután kell végrehajtani, hogy a fagy elpusztította a legelői atkákat/ felnőtt legyeket. A tavaszi galandféreg-elleni kezelés elpusztítja az őszi kezelés idején még éretlen alakokat. Ha a tavaszi kezelés után a parazitológiai vizsgálat (április) során ismét kimutatható a fertőzöttség, akkor újra el kell végezni a kezelést május-júniusban.
Idegenből hozott lovat csak hatékony gyógyszerrel történt kezelés után szabad az istállóba a többi ló közé, valamint a legelőre engedni.
Természetesen az EQUIMAX-ot akár 6-8 hetente is biztonságosan lehet alkalmazni, egyéb paraziták elleni kezelés esetén.


Összefoglalás

Az utóbbi 10 évben egyre inkább tudatosult a galandférgek kártételének jelentősége. Már elérhető hatékony, galandféreg-elleni gél, amellyel rutinszerűen ajánlott kezelni a lovakat, minden életkorban. A hatékony galandféreg elleni kezelés megelőzi a bélelváltozások kialakulását és a galandférgesség miatt bekövetkező elhullást is.  

Dr. Csomán Ákos
Virbac Mo. KK
70-338-71-77, -78, -79


 

Lovak galandférgességének magyarországi előfordulása
Magyarországon 10 lóból 9 galandféreggel fertőzött

A lovak galandférgességét háromféle galandféreg faj okozhatja Magyarországon, az Anoplocephala perfoliata, Anoplocephala magna és Anoplocephaloides mamillana. Enyhe fertőzöttségnek fejlődésben történő visszamaradás, vérszegénység, hasmenés, emésztési zavarok, lesoványodás, a kondíció romlása lehet a jele. Ha nem kezeljük az enyhe fertőzöttséget, az fokozatosan súlyosbodik. A fertőződésnek folyamatosan kitett lovakban sokszor annyi féreg telepszik meg, hogy egy kis, körülírt bélterületen szorosan egymás közelében zárt csoportot alkotva tömött csomót képeznek. Súlyosabb fertőzöttségnek időnként visszatérő kólika, súlyos emésztőszervi megbetegedések, bélelzáródás, esetenként a bélbetüremkedés és bélszakadás lehet a következménye. Nem egy esetben a vakbél és vastagbél csavarodása elhullást idéz elő.

Korábban úgy véltük, hogy előfordulásuk ritka, de ma már egyre nagyobb figyelmet fordítunk jelenlétüknek a felmérésére. A lovak galandférgei az ország bármelyik részén előfordulhatnak, mivel a lovak galandférgei a többi galandféreghez hasonlóan közvetett fejlődésűek – tehát a fejlődésükben egy köztigazda kell, hogy szerepeljen – ezért minden olyan helyen számolni kell a jelenlétükkel, ahol egy apró, talajlakó atka megtalálható. Ez az atka gyakorlatilag az egész ország területén előfordul. Legelés közben a legelői fűvel vagy a felporzó talajjal együtt a lovak szájába kerülnek a köztigazda atkák, amelyek a testüregükben hordozzák a fertőzésre alkalmas lárvákat.
2006-ban átfogó vizsgálatot végeztünk a lovak magyarországi galandféreg fertőzöttségének meghatározására. (1. táblázat)

A fertőzöttség meghatározását a legkorszerűbb közvetett szerológiai módszerrel (ELISA) végeztük az angliai University Liverpool laboratóriumában (Prof. Proudman).
88 mintát vizsgáltunk meg az ország különböző területeiről. A mintavételi helyek az alábbi ménesek voltak: Mezőhegyes (15), Orosháza (5), Emőd (3), Miskolc (1), Szirmabesnyő (6), Bugacpuszta (8), Tázlár (4), Körmend (8), Zalaszentgrót (7), Mosonmagyaróvár (3), Győr (14), Csákvár (12), Veszprém (2). A vizsgálatban részt vett lovak 5 év alatti életkorúak voltak.

Az ELISA vizsgálattal megdöbbentő eredményt kaptunk, 89,8%-os fertőzöttséget tudtunk kimutatni. Ez azt jelenti, hogy minden 10 megvizsgált lóból 9 fertőzött volt galandféreggel.
Megvizsgáltuk a fertőzöttség területi, életkor szerinti, valamint a lovardában együtt tartott lovak száma szerinti eloszlását. Területileg az egész ország fertőzöttnek tekinthető, mivel az ország különböző részéből érkező minták fertőzöttség tekintetében nem mutattak eltérést. Ugyanez állapítható meg életkor szerinti, valamint a lovardában együtt tartott lovak száma szerinti fertőzöttség tekintetében. Megállapítható, hogy az ország egész területe veszélyeztetett galandférgesség tekintetében, bármely korú ló megfertőződhet, és a fertőzöttséget nem befolyásolja az sem, hogy hány lovat tartunk együtt a lovardában.

Mit tegyünk? Mivel a laboratóriumi vizsgálat alapján a galandféreg fertőzöttség gyakorlatilag a lovak 90%-át érinti, mindenképpen gyógyszeres kezelésre van szükség. A ló galandférgességét praziquantel hatóanyagot tartalmazó gyógyszerekkel (Equimax paszta) biztosan gyógyítani lehet. A gyógyszeres kezelést minden évben márciusban és július táján el kell végezni. Ha az őszi (november) vizsgálat során ismét kimutatható a fertőzöttség, akkor újra el kell végezni a kezelést.

A lovainkat rendszeresen kell féregtelenítenünk. A rendszeres féregtelenítési programba a galandféreg-ellenes kezelést is be kell iktatni.
Minden lónak évente kétszeri (március, október-november) kezelése és lehetőleg rendszeres parazitológiai vizsgálata szükséges a végzetes kimenetellel is járható betegség megelőzésére. A galandférgek és bagócsok elleni őszi/téli kezelést azután kell végrehajtani, hogy a fagy elpusztította a legelői atkákat/ felnőtt legyeket. Ha a tavaszi kezelés után a parazitológiai vizsgálat (április) során ismét kimutatható a fertőzöttség, akkor újra el kell végezni a kezelést május-júniusban.
Idegenből hozott lovat csak hatékony gyógyszerrel történt kezelés után szabad az istállóba a többi ló közé, valamint a legelőre engedni.

Dr. Csomán Ákos