A lovasrendőrök
Régi álmom vált valóra azzal, hogy bebocsátást nyertem a Készenléti Rendőrség Lovas Alosztályához, megismerkedhettem azokkal a lovasrendőrökkel, akiket annyiszor láttam H. Szabó Sándor felvételein, vagy akikkel lovaglás közben magam is összetalálkoztam már.
Bepillanthattam ennek a zárt közösségnek a mindennapjaiba, akik minden bizonnyal a rendőrség legnépszerűbb, mindenhol szívesen látott tagjai. Beszélgetőpartnerem Farkas József rendőr alezredes, a Lovas Alosztály vezetője volt.
Hány lovasrendőr van ma Magyarországon?
Országosan 40-45, Budapesten 30, a többiek Nyíregyházán, Debrecenben, illetve egy új, friss csapat Beregsurányban. Ők néhány napja vizsgáztak le.
A lovak körül, a lovasok között általában a hölgyek vannak többségben. Mi a helyzet a lovasrendőröknél?
Az állomány kétharmada férfi, harmada nő – kifejezetten törekszünk arra, hogy fenntartsuk ezt az arányt, ami nálunk és az Unió más országaiban is bevált. Ez egy olyan munkahely, ahol nincs kivételezés. A lányoknak is ugyanazt kell teljesíteniük, mint a fiúknak, ugyanolyan talpraesettnek és határozottnak kell lenniük. Szükség van a lányokra, feladataink ismeretében ez jó arány.
A fiatalok dominálnak?
Az életkor változó. Az elmúlt években jelentős fiatalodáson ment keresztül az állomány, 2007-2008 között szinte teljesen lecserélődött. Ekkor mentek nyugdíjba azok a régi lovasrendőrök, akik annak idején nagyjából egy időben kezdték a szolgálatot. Utánuk néhány év különbséggel jöttek az újak, így most 2-3 korcsoportra oszthatók a Lovas Alosztály tagjai.
Évente hány újonc kerülhet be ide?
Ez sokmindentől függ, de leginkább a lovak létszámától. Előfordult, hogy egy évben tízen jöttek. De nem egyszerű dolog ez. Legalább egy év, mire az újonnan érkezők elkezdenek szolgálati feladatokat ellátni, stabilizálódnak, megtalálják a helyüket a csapatban, belerázódnak az itteni életbe és megfelelő hatékonysággal tudnak dolgozni. Vannak, akik menet közben belátják, hogy mégsem itt van a helyük.
Hogyan lehet ide bekerülni?
A rendőrök számára előírt fizikai, pszichikai alkalmasságon felül fontos a lovaglási ismeret, a testalkat és a határozottság.
A Lovas Alosztály tagjai mióta rendőrök? Mióta lovagolnak?
Ez változó. A fiatalok döntően rendőrképzés után érkeztek a Lovas Alosztályhoz, tehát 20-22 éves koruktól szolgálnak itt. Van, aki 1993 óta, én pedig 1995 óta vagyok itt.
Hogyan zajlik a lovasrendőrök képzése?
Az alapképzés öt hónap – aki lovaglásban jobb, annak rövidebb. De az alapképzés nem csak a lovaglásról szól. A fiatalok tanulnak lovagláselméletet, jogszabályismeretet, de állategészségügyi ismeretekkel is rendelkezniük kell.
Az itt szolgáló lovasrendőrök magánemberként is lovagolnak, van lovuk?
Nem jellemző. A mi hivatásunk teljes embert kíván. Annyi elfoglaltságuk, teendőjük van itt, hogy sem idejük, sem energiájuk nincs arra, hogy a szabadidejükben máshol, másik lóval is foglalkozzanak, vagy versenyre járjanak. Elvétve persze volt és van is erre példa. Az állomány tagjai túlnyomórészt itt élik a lovas életüket, és nagyon szeretik, amit csinálnak. A lovaikat nem csak munkaeszköznek, hanem partnernek tekintik, akivel egymásra vannak utalva.
Régebben voltak kiemelkedő lovaink, lovasaink, akik több szakágban is jó eredményeket értek el. 2003-ig rendszeresen jártak versenyekre a lovasaink és az állomány fele képes volt jól szerepelni. Ez plusz sikerélményt adott, még jobban összekovácsolta a ló-lovas párosokat, de a lovasokat is. Később a szolgálati elfoglaltságok ezt már nem tették lehetővé.
Tavaly Lengyelországban, illetve Csehországban vettek részt lovasaink a lovasrendőrök szolgálati versenyén és a nemzetközi mezőnyben is szépen megállták a helyüket.
Tény, hogy korosodó lovainkkal nem könnyű kimagasló eredményeket elérni. Reméljük, hogy a most érkezett fiatal mének beválnak és velük újra lehetőségünk lesz versenyeken részt venni.
Milyen feladatai vannak a Lovas Alosztály tagjainak?
Leginkább: változatos. Vannak rendőri és nem teljes mértékben rendőri feladataink. Rendőri feladat például az országos hatáskörben végzett járőrszolgálat, a biztosítási feladatok különféle sporteseményeken, vagy a gyülekezési törvény hatálya alá eső rendezvényeken. Nem rendőri feladat a kiképzések végzése, végrehajtása, bemutatók tartása, díszelgések teljesítése.
A 2001-ben alakult Nemzeti Lovas Díszegység díszelgésein való megjelenés mindig hálás feladat. Ilyenkor a lovasok 1848-as huszárruhában, a lovak pedig szintén korhű felszerelésben jelennek meg különféle állami protokoll rendezvényeken, mit például zászlófelvonásokon, nemzeti ünnepeken, köztársasági elnökök fogadásán.
Felkérésre – a Készenléti Rendőrség parancsnokának jóváhagyásával – megjelenhetünk más rendezvényeken is. Így lovaink és lovasaink részei voltak már a Nemzeti Vágta nyitó- és záróképének, ott voltunk a Fogathajtó Világbajnokságon, bemutatót tartottunk az OMÉK során, de szívesen megyünk közbiztonsági és gyermeknapokra is. 2-4-8-16 fős bemutatókat szoktunk tartani. A ló miatt mindenhol nagyon kedvező a fogadtatásunk. Egyfajta PR tevékenység is ez, hiszen javítjuk a rendőrök és a lakosság kapcsolatát.
Nem rendőri feladat a kiképzések végzése, végrehajtása.
A lovasrendőr miben több, mint egy rendőr, illetve mint egy jól képzett lovas?
A lovasrendőr értelemszerűen lovastudása révén több, mint a többi rendőr és a „rendőrtudása” révén több, mint egy jól képzett lovas. De ennél többről van itt szó.
Egyrészt nagyon magas szinten kell tudniuk lovagolni. Az idomítólovaglás mindennek az alapja. Emellett a díjugratás és lovastusa bizonyos elemei is helyet kapnak a képzésükben. A lovasrendőrnek mindig, minden körülmények között uralnia kell a lovát, mert rendkívül balesetveszélyes környezetben dolgoznak. Elég egy rossz lépés, hogy mindketten bajba kerüljenek. De részt kell tudniuk venni a lovak szállításában is.
Kívülről szemlélve még a kollégák is sokszor azt gondolják, hogy ez egy kényelmes feladat, hiszen „csak ülni kell” a lovon. A lovasok szerint pedig a lovasrendőrök nem végeznek jelentős feladatot. De amikor el kell végezni ezeket a feladatokat, akkor derül ki, mennyire sajátos, speciális terület ez. Épp ezért értelmét is veszti minden ilyesfajta összehasonlítás.
Ki és hogyan lehet lovasrendőr?
1996-ig elsősorban lovasok kerültek a Lovas Alosztályhoz. Az állományba kerülés után lettek rendőrök és végezték el az ehhez szükséges képzést. 1996 után már csak aktív rendőrök kérhették felvételüket ide. Két éve ismét van lehetőség arra, hogy a civil életből vegyünk fel jelentkezőket, akik majd elvégzik a rendőr iskolákat. A lovas előélet természetesen döntő.
Fontos tudni, hogy ide csak önkéntes alapon lehet bekerülni. A jelentkezőknek ugyanis el kell fogadniuk, hogy a lovasrendőri szolgálat kemény fizikai megterhelés, hogy ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, hogy részt kell venniük a lovak körüli tevékenységben is.
Mit tanulhatnak még az állomány tagjai?
Az állományban többen vannak, akik azért szerezték meg a C+E jogosítványt, hogy megfelelőképp biztosíthassák a lovak szállítását. Ez egyrészt biztonság, hiszen értenek hozzá, másrészt rugalmasságot, mobilitást ad, hogy senkire nem vagyunk rászorulva. Az állományból négyen középfokú lovasedzői képesítéssel rendelkeznek, így a lovas elméleti háttér is biztosított.
Állandó ló-lovas párosok vannak?
Igen, mindenkinek saját lova van.
Mely településekre járnak ki járőrözni?
A közbiztonságilag problémásabb helyekre kérnek minket. Igyekszünk kihasználni a szolgálati ág sajátosságait: a nehezen megközelíthető, lakott területektől távolabb eső, dimbes-dombos, kiterjedtebb területeken, illetve természetvédelmi területeken végzünk szolgálatot. Emellett határrendészeti tevékenységet is ellátunk. Az idegenforgalmilag frekventált helyeken is szívesen látnak minket.
Voltak olyan akciók a lovas szolgálat során, melyek különösen emlékezetesek maradnak?
Előfordul. Volt olyan esetünk például, hogy a Normafánál a természetvédelmi területen krosszmotorosok gyakoroltak. A lovas járőröket nem vették komolyan, nem tettek eleget a felszólításuknak, hogy hagyják abba a motorozást. A lovasok megfogták és előállították őket.
Szintén természetvédelmi területen, szintén krosszmotoros eset, hogy a figyelmeztetett motoros el akart menekülni. Lovas kollégáimmal szemben azonban nem volt esélye. Előállították, tolatták vele a motort a természetvédelmi területről kifelé. Az arra járó kirándulók pedig megtapsolták őket.
De sikerült már fatolvajokat is utolérni járhatatlan utakon.
Józsi bácsi mit szeret a munkájában legjobban?
A lovat. Megszállottja vagyok gyerekkorom óta. 1967-ben kezdtem lovagolni a Honvéd lovardában. 18-an kezdtük, ma már csak négyen vagyunk lóközelben…
De ezt a többiekről is elmondhatom. Mindenkit a ló hozott ide. A ló vonzásában élünk, de persze a rendőri tevékenység sem szorul háttérbe. Minden szolgálati ág más, mindegyiknek megvan a maga varázsa.
Szerencsém van, hogy ezt csinálhatom, amit szeretek – és sokan vannak itt így. Sokoldalú, változatos munka ez. Nincs idő belefásulni. Az állományban mindenkinek a munkájára szükség van, ez csapatmunka, egymásra vagyunk utalva.
Máig elérzékenyülök, amikor az állomány élén egy-egy díszelgésre vonulva látom, hogy a gyalogosok megállnak és nyúlnak a fényképezőért, telefonért, kameráért. Jó dolog tudni, hogy vannak, akik miattunk látogatnak el az állami ünnepségekre.
2013.06.05. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Frissítve: 2023.03.06.
Fotók: Canva
