A könnyű lovas huszárok egykor Európa legjobb katonái voltak

A mente zsinórozása a kardcsapástól és a távoli lövésektől is óvta viselőjét, az ívelt szablya pedig az ellenfél váratlan lefegyverzésére is alkalmas volt – avatta be a huszárhadviselés titkaiba a Rádió Orient hallgatóit Balla Zoltán hagyományőrző huszárhadnagy, néptáncpedagógus, aki a dicső múlt felidézése mellett a hagyományőrzés jelenéről és a március 15-i huszárpróba részleteiről is beszélt.

Az első huszárok még nem hasonlítottak önmagukra

A magyarság az ázsiai gyökerek kapcsán mindig is lovas nemzet volt – szögezte le Balla Zoltán. A honfoglalás után a lovas-vándorló életmódot lassan feladta ugyan, de a lovagkor nehéz páncélos harcmodorának időszaka után visszatért eredeti könnyű lovas harcmodorához. A török veszedelem idején a szintén Ázsiából jött, könnyű lovas törökök ellen is egyszerűbb volt így felvenni a harcot. Mátyás király idején említik először a huszár megnevezést, bár már a lovagkorban is voltak a lovagokat kísérő könnyű fegyverzetű lovasok, például a székely lófők. Először a huszárok is íjjal és nyíllal harcoltak, később kopjával és tárcsapajzzsal, tehát kevéssé hasonlítottak a ‘klasszikus’ későbbi huszársághoz.

A zsinórozott mente könnyű páncélzat volt

A kezdeti időkben voltak zöld és kék gúnyát viselő huszárok is, de a zöld lovasok nadrágjukat inkább pirosra cserélték, bizonyos mondák szerint ugyanis törökök a Próféta színét a fenekükön viselők fejét levágták. Különbség mutatkozott a zsinórzat színében is: a közhuszároké a Habsburg-ház színében, sárga-feketében díszelgett, míg a tiszteké arany vagy ezüst színű volt. A közhuszároknál és a tiszteknél egyaránt a zsinórzatot nehezen vágható acélszállal vagy lószőrrel fonták át, mert így a sűrűn zsinórozott dolmány és mente a kardvágásoktól is jól védett. A mell részen, a hát vonalán, a vállnál, a veséknél és a csuklónál dúsan zsinórozott ruha tulajdonképpen könnyű páncélként szolgálta viselőjét. Az ezredeket megkülönböztető jelzés a csákó színe volt, ami a világoskéktől a feketéig terjedt.

A szablya többféle cselre adott lehetőséget 

Az XIX. századi huszárság legjellegzetesebb fegyvere az ázsiai eredetű, ívelt, egyélű huszárszablya volt. Ennek domború oldala teljesen, a másik csak a felső harmadon, az úgynevezett fokélen volt kifenve. Ez a vívásnál többféle cselre adott lehetőséget: az íves penge a kardtartó kéz markolata mögé befordítva azt megsebezhette, így fegyverezve le az ellenséget. A vágtató lóról az ívelt pengével nagyobb vágásokat lehetett ejteni, kisebb erőáttéttel. Másik fegyverük a rövid csövű puska, a karabély volt, amely a huszár vállán egy hevederen csúszó karabinerrel volt átvetve, így le sem kellett venniük a lövéshez – avat be a részletekbe a hagyományőrző.

A huszárok sosem voltak a klasszikus értelemben vett csatalovasság, inkább portyázásra, felderítésre, a hátországban zavarkeltésre, esetleg cselvetésekre használták őket, gyorsaságuk és jó álcázhatóságuk miatt. Ez olyannyira korszerű harcmodor volt a maga idejében, hogy a huszárság egész Európában elterjedt hadnemmé vált.

A huszárság alkonyát az ismétlőfegyverek hozták 

Az I. világháború idején az ismétlőfegyverek tömeges megjelenése ellehetetlenítette a huszárságot, hisz a géppuskák ellen nem tudtak védekezni – idézte fel a dicsőséges múlt elmúlását a Rádió Orient vendége. Ez vezetett például Gorodok-Satanowban az egész 7. huszárezred lemészárlásához. Ennek ellenére még a II. világháborúban is részt vett a harci eseményekben, történetének utolsó fejezeteként.

A huszárság értékeinek megőrzése és átadása

Magyarországon manapság közel ezer hagyományőrző huszár lehet. ‘A szűk keresztmetszetet a lótartás idő- és pénzigényessége adja’. A huszár egyesületek az egész országot behálózzák, mindegyik más ezred hagyományait őrzi, ennek megfelelően vannak például Császár-huszárok, Ferdinánd-huszárok, Balla Zoltán pedig a mogyoródi Sándor-huszároknál szolgál. A csatabemutatókon, emlékhadjáratokon keresztül a huszárság hagyományának megőrzése, értékeinek átadása a legfontosabb célunk – emeli ki a huszárhadnagy.

Huszárpróbára várják a gyerekeket március 15-én

Március 15-én a Magyarság Házánál gyerekprogramokkal várják a családokat a hagyományőrző huszárok. A magyar néptáncok közül botolókat és kardtáncot tanítanak, de lesz itt a jeles alkalomból huszárpróba is, melyben a huszársághoz kellő kreativitást népi ügyességi, erő és bátorságpróbákon keresztül élhetik meg a résztvevők. A Várban és a Belvárosban pedig több huszárezredből összeválogatott huszárcsapatok járőröznek majd a nap folyamán – tudtuk meg az egyik szervezőtől, Balla Zoltán hagyományőrző huszárhadnagytól.

2015.03.16. Forrás: OrientPress Hírügynökség
Frissítve: 2022.08.03.
Fotó: Canva

Hozzászólások