Francis Cavaliero, Kisbér és Kincsem atyja
Évtizedekkel ezelőtt, 1973-ban, az akkor frissen felújított lóverseny-székház igazgatói folyosóján kifüggesztették egy kettesfogat képét. A mélyhintóban cilinderes úr: Francis Cavaliero.
A mélyhintóban cilinderes úr: Francis Cavaliero
A spanyol nemesi családból származó, angliai születésű férfi magyarrá lett a 19. század Monarchiájában, és – százados léptekkel méretezve is – a legsikeresebb telivéreseink közül is kiemelkedik életműve. Francis Cavalieronak (1808 – 1882) hívták őt. S e névhez köthető – többek között – a két világnagyság magyar ló, az egyetlen angol Derby-nyerő Kisbér és a verhetetlen Kincsem.
Nemcsak felkapaszkodó utasa, hanem alkotó, meghatározó motorja volt az akkori, világviszonylatban megmért magyar lótenyésztésnek és versenyzésnek.
Kissé meseszerűen – egy nélkülöző spanyol emigráns család legidősebb fiútestvéreként, angliai lóversenyszimattal átitatva – 21 évesen, ajánlólevéllel lett a herceg Esterházyak, sőt a Habsburg királyi hercegek házitanítója, nyelvművelő tanára. Tisztes helytállással, európai átlátó képességgel, a reformkor magyar mágnásait is megismerve, a Széchenyi-szellemű lóversenyigény kelesztő kovászaként elismerve, méltó szaktekintély lett. Megbízásra és öntevékenyen tanácsolta és tette a magyar lótenyésztés szilárd alapozását, az angliai patentek honosítását – szinte hibázás nélkül. Jelen volt Goodwoodban, Newmarketben, Hamburgban, Párizsban, Bécsben, Fertődön, Nyitrán, Cenken, Pesten, Ozorán. Hittel, befolyással szolgált több generáció Esterházyt. Érc-kemény életműve példaértékűen kiteljesedett. Emléke mégis – mára – mintha elporladt volna.
Tallózzunk az igazolt Cavaliero életműből. Nevéhez köthető a 19. század szinte valamennyi – százat meghaladó – telivér ló importja Angliából, a törzset alapító, majd magyar fajtát alakító North Startól, a számtalan versenyló genetikát szilárdító többi telivérig. A tenyésztési, kipróbálási módszerek adaptálása, a hitelesített adatok rögzítése, a publikálások hasznosíthatósága (Sporblatt), az angol szakemberek tömegének honosítása, a Széchenyi-Wesselényi féle lóreform-gondolatok praktikus magyarítása volt a jelzett évek-évtizedek forradalma. Benne Cavaliero pallérozott szellemisége és gyakorlata. Az elméleti tudás gyakorlati hitelesítése ozorai (Kulapuszta) ménesvezetőként, a galoppfutamok startzászló lendítőjeként, az osztrák Jockey Clubot alapító titkáraként megtörtént.
Helyszűkített példaként az importokról. Buccaneer mén és Mineral kanca behozatala Kisbérre. Párosításukból született Kisbér, az egyetlen magyar tenyésztésű telivérünk, amely megnyerte az Epsomi Derbyt és a Párizsi Grand Prix-t. A másik „hármas”: Cambuscan (1861-évi sárga mén, az 1848-évi pej Newmister és az 1850-évi pej The Arrow csikója) importálása 1871-ben, kisbéri számlára. Cotswold (1853-évi pej mén) és The Mermaid (1853-évi pej kanca) behozatala az Esterházy herceg ozorai ménesébe. E két utóbbi telivér párosításából a Tolna-megyei Kula-pusztán született 1860-ban a sárga Waternymph kanca, mely versenypályafutása után a tápiószentmártoni Blaskovich Ernő vadászlova lett. Majd 13 éves korában, az akkor 12 éves Cambuscanhoz párosítva, 1874-ben megellette a – négy pej nagyszülős, két sárga szülős – verhetetlen sárga Kincsemet. És! Francis Cavaliero tenyésztési aranyértéke: a Telivértenyésztők Világszövetsége pecsétnyomójával hitelesítve, örök időre „név-védelem” alá helyezett két magyar telivért, Kisbért és Kincsemet…
Kisbér
Most a Cavaliero történet kapcsán, a számos hitelesített, vagy legenda útján terjedő hír mellett, az elképzelt regényalakról – mint emberről – ágaskodnak a csintalankodó, vagylagos gondolataim.
Miksa főherceg (később mexikói király) után – jóval később – a magyar-párti Erzsébet királyné erőltetett kérésére Rudolf trónörökösnek is „nyelvtanára” lett Francis Cavaliero. Vajon társalogtak magyar nyelven is? Bennfentes volt a Haydn-muzsikával átitatott fertődi kastélyban. Vajon üdítő élvezettel betért-e néha valamelyik hanyi betyárcsárdába, magyar citeramuzsikát is hallgatni? Átlovagolva Cenkre, a méneslegelőn milyen hangnemben váltott vita-szót a tulajdonos gróffal? S Tolnában találkozott-e személyesen Csapó Vilmos tengelici ménestulajdonos, nemzetőrparancsnokkal, aki Ozorán megugratta a császári hadakat? Helyismerete kapcsán – később – felelevenítette-e a két bujdosó szabadságharcosnak (Deák Ferenc, Vas Gereben) a nyéki Komáromi István plébániája, és a fürgedi Radákovics udvarház zugainak rejtelmeit? A Sió-parti Kulapusztáról (Ozora) a Kapos-parti Görbőre (Pincehely), a két folyó háromszögét levágva átlovagolta-e a tíz kilométernyi méneslegelőt, s Cserfalvi Ferenc alispán kúriájában, a híres asztalnál – ahol a jurátus Vörösmarty Mihály megfogalmazta a pályanyertes Zalán futását – kortyolgatva a löszhegy levét, ízlelgette-e a legszebb magyar szó zamatát: rendületlenül!? S a készülő Kincsem-film valamely oldal-epizódjában feltűnik-e egy érintett, valódi regényalak: Francis Cavaliero?
Kincsem
Az emlékezők ritkulnak, az emlékek porladnak. 1935-ben a Bécs-medlingi temető ítészei – újraváltás híján – pecséthitellel felszámoltak egy végső síremléket, ahol Francis Cavaliero és családja pihent egykor. (A sorsok hasonlatosak: Dr. Plósz Béla, példaértékűen eredményes lótenyésztési főigazgató síremlékét is felszámolták Pest köztemetőjében 2002-ben) „Ez ma már a múlt – idézem dr. Fehér Dezsőt – azonban a múlt olyan tükör, amiben sokszor, nagyon sokszor megtalálhatjuk a követendő, a jövőt építő utat. Cavaliero életműve üdvös, hasznos volt, különösen magyar szempontból.”
Az elmúlt 40 év alatt közel tucatnyi igazgató székelt lóversenyzésünk székházában. Az új székház új igazgatói folyosóján jutott-e hely az említett képnek? Hiszem, hogy igen. Sőt. Remélem, hogy egykor, valahol Magyarországon gránittábla is hirdeti a Kisbér, Kincsem versenylovaink létét megalapozó Francis Cavaliero emlékét.
Szarvashegy, 2013. augusztus 1. Váczi Ernő
Fotók: canva.com
Frissítve: 2024.01.19.
