Hernád Kupa feketén-fehéren – a vezetőbíró naplójegyzete…

Andics Bernadett gyógytornász, lovasedző és fogyatékossport-szakedző, a Lovasok.hu Kérdés-válaszok rovatának szakértője ezúttal az 1. Hernád Kupa technikai bírójaként osztja meg tapasztalatait, amatőr lovasoknak szánt jó tanácsait.

Hernád községben – a polgármester asszony megnyitóbeszéde szerint, régi hagyomány a lovasverseny. Míg korábban amatőr fogatversenyeket rendeztek, tavaly már látványos ügyességi-engedelmességi próbával készültek, mely akár a Nyeregszemle-kupa kistestvérének is felfogható. Ám a tavalyi rendezvényt elmosta az eső.

Így idén az extrém – embert- és állatot próbáló kánikula ellenére sem volt kérdés, hogy a verseny megrendezésre kerül. A hagyományos, kissé retró hangulatú falunap – merthogy volt ott igazi régi céllövölde, körhinta és dodzsem, esti koncertek és tűzijáték – programjaként, lovas- és csikós bemutatóval fűszerezve zajlott a több korosztályt és lovaglási stílust felvonultató ügyességi próba.

Bíróként – egészen belülről – igen tanulságos még egy ilyen kis verseny is. Vezető bíróként, egyben technikai bíróként vettem részt az eseményen tapasztalt kollégám, Szilágyi Szilárd oldalán. Míg ő akadálybíróként elsősorban a feladatok pontos, szabályos végrehajtását figyelte, az én feladatom a feladatmegoldás kivitelezésének értékelése volt. S noha a verseny rövid megnyitóbeszédében elhangzott: a lóval partnerségben történő végrehajtást, a korrekt, érző lovaglást és az összbenyomást ugyanúgy nagyra értékeljük, mint a hibátlan pályát, vagy a gyorsaságot – a 24 induló ebben a tekintetben elég vegyes képet mutatott, az égbekiáltó durvaságtól a lóbarát és egyben példás, profi megoldásokig, sok mindent láthattunk a versenyzőktől.

Noha ez csupán egy kis barátságos ügyességi-engedelmességi verseny volt, aki még nem járt ilyenen, annak érdekes lehet, mi mindennel találkozik itt ló és lovas. Hétköznapi járóiskola és kis akadály, szlalom, egy hordón várakozó locsolókanna, amit a lovasnak egy másik hordóra kell kézben átvinnie, kötélből készült kapu, szalagfüggöny, vontatásra váró raklap, libikóka, hogy csak a legérdekesebb feladatokat említsem. A feladatok nehézsége persze a lovasok korának és tapasztalatának megfelelően változott, a legkisebbeknek és a kezdőknek természetesen könnyebb pálya dukált, mint a profiknak.

Noha az ilyesféle versenyek leginkább a western lovagláshoz köthetők, nem csupán westerneseket, de angol stílusban lovagló szabadidőlovasokat épp úgy láthattunk a mezőnyben, mint ahogy csikósokat is. A rutinos westernlovas mellett képviseltette magát a westernnel éppen hogy ismerkedő hobbilovas, sőt, A kategóriában szintén kezdő látássérült lovas is, igaz, mindenki más-más kategóriában.

Az ú.n. Picur kategóriában 10 év alatti lovasok indultak. Az ő versenyszámuk lépésben zajlott, s a kis lovast edzője, oktatója bekísérhette a pályára, noha utasítást, segítséget ott már nem adhatott – csak jelenlétével bátoríthatta a nebulót. A nyugodt vérmérsékletű, rutinos ló a legkisebbek legnagyobb segítsége –  a négylábúak sokszor már-már sztoikus nyugalommal vitték a hátukon kis lovasaikat a falunap forgatagának kellős közepén felállított pályán.

A legkisebbek után az A kategória következett, ezúttal sajnos csak egyetlen indulóval. Az ügyességi-engedelmességi versenyek A kategóriája fogyatékkal élő lovasok számára kerül megrendezésére. Megszületésében két-három évvel ezelőtt Szilágyi Szilárd és Nádai-Nagy Péter vállaltak oroszlánrészt. A hazai, kisszámú fogyatékkal élő felnőtt lovasnak ugyanis nincs lehetősége megmérettetésre, számukra a saját ló is elérhetetlen álom, s csoda,- illetve talán inkább ajándékszámba megy a sorstól – ha egyáltalán lovagolhatnak. Ezt a hiányt hivatott pótolni az először a Nyeregszemle Kupasorozaton belül megrendezett A kategóriás versenyszám, mely azonban sajnos nem sokat élt meg,  két esztendeje már csak Péterék csapata tartja benne a lelket, biztosít lovaglási, felkészülési lehetőséget a lovasoknak, s nyitja meg számukra az A kategóriát, évente megrendezett háziversenyük keretein belül. A lóval nem rendelkező sérült lovasok Hernádon sajnos nem tudtak elindulni, így a versenyszámnak egyetlen indulója volt, egy látássérült édesanya személyében, akit párja vezetett végig az akadályokon.

Az ifiknél és a kezdő kategóriában elég vegyes képet mutatott a mezőny. Sok lovon és lovason rutintalanság látszott, azaz, hogy a feladattal a ló gyakran mintha ott találkozott volna először. Mind a ló, mind a lovas számára veszélyes szituációk kerekedhettek volna a megfelelő felkészülés, gyakorlás hiányából, baleset szerencsére – egy kisebb esést kivéve – nem történt. Szomorúan mondom mindezt, mert az akadályokat otthon is bárki könnyen és olcsón összebarkácsolhatta, így a gyakran elhangzott “otthon nem tudtam gyakorolni” kifogás nem igazán állta meg a helyét. Volt olyan igazán technikás, a szó jó értelmében véve karakán, vagány fiatal lovas, akit nem rettentett vissza az először látott vizestálca vagy billenő palló, s voltak olyan rutinos lovak, akik átsegítették kevésbé magabiztos lovasukat az akadályokon. A feladatokban jártas western lovak (lovasaikkal) a későbbiekben a profi és a páros kategóriákban is kimagaslottak a mezőnyből, ahogy a kezdő kategória győztes lovasa is.

A Kezdő kategóriára már bővült az akadályok száma, nehezedtek a feladatok, s  nőtt a sebesség is, a kezdők lépésben-ügetésben, míg a profik már a vágta jármódot is kihasználva teljesítették a pályát. Utóbbiaknál már kisebb, 40-50 cm-es ugrás is szerepelt a feladatok között, sőt, a lovasnak egy raklapot is el kellett vontatnia a pálya egyik pontjáról a másikra. Érdekes volt megfigyelni, hogy az utóbbi feladatot ki hogyan oldja meg, a rutinos westernesek hátraléptetéssel, a raklapot maguk előtt húzva,  a többiek maguk mögött vontatva.

A Páros kategóriában a lovasok megosztották maguk között a feladatokat, így a közös munka mellett a stratégiának is kitüntetett szerep jutott. Az előző versenyszámban ugyanis kiderült, melyik lónak és lovasnak melyik feladat fekszik legjobban, így ki-ki azt vállalta be, ami az erőssége. Az ötletes és látványos versenyszám kitűnő alkalom arra, hogy a lovasokat megtanítsa az együttműködésre, az egymásra való odafigyelésre.

A verseny után humoros és látványos lovasbemutatóban egyaránt volt része a (kánikula miatt sajnos nem túl nagyszámú) közönségnek. A felsőpakonyi csapat lovasai, igazi lovakra és vesszőparipákra koreografált karüsszelt adtak elő, ami után csikós bemutató következett.

Az eredmények ismertetése előtt álljanak itt a technikai bíró tapasztalatai, jó tanácsai, melyeket még egy ilyen kis, barátságos verseny kapcsán is érdemes megfogadni.

  • Még a legkisebb, falunap szintű verseny is verseny. Tiszteld meg azzal a közönséget, versenyzőtársaidat és a bírókat, hogy az alkalomhoz illően öltözöl fel!
  • A melegítőpályán és a versenypályán már nincs helye gyakorlásnak, próbálkozásnak! Ha lovaddal nem volt alkalmad egy feladatot, szituációt gyakorolni, ám ennek ellenére mégis vállalod az indulást, sokszor helyesebb, ha kihagyod a problémát okozó feladatot.
  • Nevezés előtt olvasd el a versenyszabályzatot, egyes kantározási módok (pl. a mechanikus hackamore) használatát a szabályzat nem engedélyezi.
  • Ha a ló a pályán “hibázik”, azt nem tanácsos a pályáról való kilovaglás után durvasággal, bántalmazással megtorolni. A zabla ugyancsak nem büntetőeszköz.
  • A ló és a lovas méretének, képzettségének és erőviszonyainak lehetőség szerint közelíteni kell egymáshoz. A “menős, pörgős” ló egy erélyesebb kantározási módtól sem biztos, hogy egy gyermek vagy egy kezdő lovas számára lovagolhatóvá válik. A nagy tömegű lovas – kis ló párosítás ugyanúgy nem szerencsés, mint a nagy ló – apró lovas kettőse. Kis termetű lovasnak kis nyereg dukál, a kengyelbe nem tett láb, a kengyelszíjba tett láb, a kengyelbe csúszott láb széküléssel – a több számmal nagyobb nyereg miatt, balesetveszélyes!
  • Nevezés előtt ellenőrizd lovad útlevelét, oltásait és érvényes vérvételét! Számos kellemetlenségtől megkímélheted magad és a rendezőséget egyaránt!

S ami a legfontosabb, az eredmények:

I. Hernád Kupa eredmények

Picur kategória:

  1. Cser Fruzsina
  2. Forgács Dóra
  3. Bretus Lola
  4. Frankovics Mirella

A2 kategória:

  1. Berta Brigitta

Ifi kategória:

  1. Suhajda Karina
  2. Vagányi Eszter
  3. Kovács Dia
  4. Berta Viktória Éva
  5. Kocsis Ágnes Zsuzsanna

Kezdő kategória:

  1. Molnár Anna
  2. Starosciák Luca
  3. Hubay Ádám
  4. Balás Fanni
  5. Karlik Beatrix
  6. Naszvadi Regina

Profi kategória:

  1. Rónaszéki Regina
  2. Horváth Klaudia
  3. Molnár Anna
  4. Horváth Márk
  5. Schwager Ferenc

Páros kategória:

  1. Horváth Klaudia – Rónaszéki Regina
  2. Molnár Anna – Schwager Ferenc

A lelkes rendezőség: a helyi “The Hope Riders” csapata jövőre is visszavárja lovasokat!

2017.08.11. Andics Bernadett, Lovasok.hu

Hozzászólások