Védjük meg lovainkat – a fertőző betegségektől!

Ahhoz, hogy az állatorvos eldöntse, mi ellen olt be egy adott lovat, ismernie kell az adott régióban előforduló vírusok, baktériumok és az általuk okozott fertőzések gyakoriságát, a járványügyi helyzetet. Ismerni kell a lovat (kora, használata, értéke), a tartási hely és a takarmányozás jellegzetességeit, illetve a tulajdonos anyagi helyzetét. Mint azt láthatjuk, nincs egységes, minden lóra illő vakcinázási protokoll.

A lóinfluenza

A lóinfluenza a légzőszerveket megtámadó kifejezetten ragályos, gyorsan terjedő vírusfertőzés. Az állatok lázasak (42°C), bágyadtak, étvágytalanok. Könnyeznek, orrnyálkahártyájuk kipirult, vízszerű orrfolyásukat száraz, mélyről jövő köhögés kíséri. A vírus igen gyorsan, 1-5 nap alatt elterjed az istállóban, majd az összes lovat megfertőzi és megbetegíti. A vírusok által megtámadott nyálkahártyát gyakran baktériumok lepik el, ezáltal a betegség tünetei súlyosbodnak.

A megfelelő állatorvosi kezelés a kehességig terjedő idült megbetegedések elkerülése érdekében mindenképpen szükséges.

Mely lovak veszélyeztettettek?

A lóinfluenza különösen sportlovaknál és lovardákban léphet fel, tehát minden olyan helyen, ahol különböző helyről származó lovak együtt vannak. A szállítás alatti stressz, és a megnövekedett teljesítménykényszer kedveznek a betegség kitörésének és a fertőzés elterjedésének.

Különösen a ½-3 éves kor közötti fiatal lovak betegszenek meg, amikor először találkoznak a vírussal.

Milyen védelmet biztosíthatok lovam számára?

Az influenzavírus ellen oltással védekezhetünk. Egy hatásos, védőoltások által nyújtott védelem érdekében szükséges az alapvédettséget nyújtó vakcinázás, ugyanúgy, mint minden oltás esetében.

Az influenzavírus sajátossága, hogy a vírus, hasonlóan az embereknél fellépő influenzavírushoz, változtatja külső megjelenését, s ezáltal az immunrendszer nem minden esetben ismeri fel azt. Ez ugyan az emberrel ellentétben csak 10-15 évenként történik meg, mégis javasolt egy olyan lóinfluenza vakcinát használni, amelyik védelmet nyújt az aktuális betegség kórokozói ellen. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) és az OIE (Nemzetközi Járványügyi Hivatal) nemzetközi szakértő bizottságainak jelenleg érvényben lévő ajánlása szerint olyan aktuális oltóanyagokat kell felhasználni, amelyek az ún. „európai típus”-t   (Newmarket/2/93), és az  ún. „amerikai típus”-t (Newmarket/1/93) is tartalmazzák.

Herpeszvírus – fertőzések

A ló-herpesz vírus legelterjedtebb képviselője az 1-es szerotípus (EHV-1) és 4-es szerotípus (EHV-4). Mindkét szerotípus megtámadja a légzőszerveket, a központi idegrendszert, valamint a magzatot.

  • Légutak megbetegedése (Rhinopneumontis) főként EHV-4, de EHV-1 is
  • Központi idegrendszeri tünetek (bénulás, keresztgyengeség) főként EHV-1, de EHV-4 is
  • Vetélés főként EHV-1, de EHV-4 is

A herpeszvírusok az influenzavírusokkal együtt a légúti megbetegedések leggyakrabban előforduló kórokozói. A vírusok terjedése elsősorban fertőzött lovakkal, közvetlen érintkezéssel cseppfertőzés útján történik.

Mely lovak veszélyeztetettek?

Minden ló ki van téve a megbetegedés veszélyének. Magyarország lóállományának mintegy 80%-a a harmadik életév eléréséig érintkezésbe kerül a herpeszvírussal. Hasonlóan az emberhez, az egyszer megfertőzött ló élete végéig vírushordozó marad – akkor is, ha a betegség tünetei nem lépnek fel (látens hordozó).

Ez azért lehetséges, mivel az első fertőzést követően a megfertőzött ló immunrendszere és a fertőzés között egy ingadozó egyensúlyi állapot áll be. Stressz, vagy valamilyen immunrendszert gyengítő hatás következtében ez az egyensúly megbomlik, és a herpeszvírusok aktivizálódnak. Ezt követően a vírusok tömegesen elszaporodhatnak, aminek az lesz a következménye, hogy a ló megbetegszik, és a légutak váladékán keresztül üríti a vírust,  ezáltal a herpeszvírus az egész lóállományban elterjed. Éppen ezért ajánlatos, hogy az állomány minden lova hatékony védelemben részesüljön a herpeszvírus-fertőzés ellen.

Milyen védelmet biztosíthatok a lovam számára?

Rendelkezésre állnak olyan védőoltások, amelyek mindkét herpeszvírust (EVH-1, EVH-4) elölt formában tartalmazzák. Ezek a védőoltások az immunrendszert ellenanyagok termelésére késztetik.
Ahhoz, hogy az elégséges immunvédelem fenntartható legyen, a védőoltásokat rendszeresen, 6 hónaponként meg kell ismételni, de a vemhes kancák a vemhességi idejük alatt legalább 3-szor legyenek oltva.  Az oltás beadható az influenza elleni vakcinázással kombinálva is.

Tetanusz (merevgörcs)

A tetanuszt okozó Clostridium tetani egy talajlakó baktérium, amely a talaj felső rétegében mindenütt megtalálható, sőt egy egészséges ember és állat beleiben is előfordulhat. Amennyiben azonban sebekkel (patkolási sebzések, megnyilallás, pártatiprás, herélési és baleseti sebzések) érintkeznek, oxigén-mentes környezetben elszaporodnak, és olyan méreganyagot (toxin) termelnek, ami az idegsejtekhez kapcsolódik. A lovak különösen érzékenyek! A megfertőzött lovak az esetek túlnyomó részében elpusztulnak.

Jellemző tünetei a deszkakeménységűvé váló izmok, amelyeket mozgászavarok, alkalmankénti izomremegés, valamint fokozott izgalmi állapot kísér, ami görcsös rohamokhoz vezethet. Jellemzőek a mereven fölfelé álló fülek, a trombitaszerűen kitáguló orrnyílások, a pislogóhártya előesése, szájzár, valamint a „fűrészbak-szerű” testtartás. Végül az állatok oldalfekvésben, mereven kinyújtott lábakkal, a betegség 3-10. napján elpusztulnak.

Milyen védelmet biztosíthatok a lovam számára?

A tetanusz elleni oltás nem kerülhető meg! Tetanuszszérummal történő kezelés ugyan elképzelhető, azonban ez legtöbbször olyan későn történik meg, hogy ez csak az idegsejtekhez még hozzá nem kapcsolódott méreganyagot (toxint) képes semlegesíteni, így az állat elpusztul.

Veszettség

A kórokozó – egy bizonyos vírusfajta – átvitele a veszettséggel fertőzött állat harapása által történik. A vírus a harapás helyétől az idegpályákon keresztül jut a központi idegrendszerbe, ahol elszaporodik, majd onnan a nyálmirigybe kerül, amelyet a beteg állat a nyálával ürít. A veszett lovat a harapás helyén viszketés kínozza, kapar a patájával, és rágni kezdi a bokszban lévő tárgyakat. A kólikaszerű jelenségek mellett megfigyelhető az emberekkel és az állatokkal szembeni agresszivitás is. Ezen kívül garatbénulás, és erőteljes nyálfolyás jelentkezik.

Időszakonként az egész testre kiterjedő rángások figyelhetők meg. Egyes lovak azonban nem mutatnak nyugtalanságot, ugyanakkor lógatják a fejüket, „hintáznak” és gyakran lefekszenek. 4-5 nap elteltével elpusztulnak.

Milyen védelmet biztosíthatok lovam számára?

A veszettség bejelentési kötelezettség alá tartózó betegség, amelynél az állat kezelése tiltott. Amennyiben hatóságilag megállapított a veszettség vagy annak gyanúja, a helyzettől függően a hatóság különböző intézkedéseket rendelhet el (14 napos megfigyelés, 90 napos megfigyelés, veszettség elleni oltás), vagy a veszettség tüneteinek jelentkezésekor elrendeli az állatok leölését. Mivel a veszettség az emberre nézve is életveszélyes lehet, ezért az ember és az állat védelmében ajánlott a lovakat beoltani.

Mirigykór

A mirigykór a fiatal lovak felső légúti nyálkahártyáinak, valamint a fej és torok nyirokcsomóinak gennyes gyulladásával járó heveny fertőző betegsége. A mirigykór a lovak jellemzően fiatalkori betegsége, mivel túlnyomórészt csikóknál fordul elő. A kórokozót (Streptococcus equi) egy állományba rendszerint tünetmentes, a betegségen korábban átesett baktériumhordozó lovakkal viszik be.

Az olyan külső tényezők, mint ”megfázás”, túlzott igénybevétel, hosszabb szállítás, vagy sok ló egy helyen való tartózkodása kedvezően hatnak a betegség kitörésére. Ilyenkor bágyadtság, láz (kb. 40°C), étvágytalanság és mindenekelőtt vízszerű, majd gennyes orrfolyás lép fel. A torokjárat, a fültőmirigy és a garatüreg nyirokcsomói megduzzadnak, keménnyé, meleggé válnak és fájdalmasak. A gennyesedés tályog keletkezéséhez vezet, amelyekből genny ürül.

A baktériumok szervezetben való „széthordásával” azonban más szervekben is tályog keletkezhet, amely érzékeny csikókban már elhulláshoz vezethet.

Milyen védelmet biztosíthatok a lovamnak?

A beteg állatokat el kell különíteni, s minél előbb gyógykezelni, de ma már létezik olyan védőoltás, amellyel hatékonyan védekezhetünk a mirigykór ellen. Az alapimmunizálás után azonban a biztos védelem érdekében 3 havonta ismételni kell az oltásokat.

A vakcinázásról ITT olvashatsz további információkat!

2017.11.03.
Forrás: Intervet Hungária Kft.
Frissítve:2022.08.03.
2019.03.25.
Fotó: Canva

Hozzászólások