Fertőző kevésvérűség gyanúja miatt zárva az üllői Lóklinika

Fertőző kevésvérűség gyanúja miatt előreláthatóan jövő hétfőig nem fogad pácienseket az üllői Lógyógyászati Tanszék és Klinika. A létesítmény teljes területére kiterjedő szigorú fertőtlenítés után kezdődhet meg újra a betegek ellátása.

Az üllői Lógyógyászati Tanszék és Klinikán fertőző kevésvérűség gyanúja miatt el kellett altatni egy lovat 2015. március 9-én. Az állatot március elseje óta kezelték a Klinikán. Ezért az intézményben szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe egy esetleges járvány megelőzése érdekében.

A klinika területén tartózkodó minden lovon elvégzik a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vérvizsgálatot, ennek negatív eredménye, valamint a létesítmény teljes területére kiterjedő fertőtlenítés után minden remény megvan rá, hogy a jövő héttől a hatóság feloldja a klinika egész területére elrendelt zárlatot, és ismét fogadhatják a beteg lovakat.

2015. március 16-ig a kórházi ellátásra szoruló lovakat a következő létesítményekben fogadják:

A Lógyógyászati Tanszék és Klinika közleménye

A Lógyógyászati Tanszék és Klinika 2015. március 12-én megjelentetett tájékoztatásából idézünk:

Kedves Lovasok és Lótartók! A Lógyógyászati Tanszék és Klinikán három nappal ezelőtt (március 9.) a hatóság határozata értelmében, a tulajdonos beleegyezésével elaltatásra került egy fertőző kevésvérűség betegségre gyanús ló a NÉBIH Állategészségügyi és Diagnosztikai Igazgatóságának pozitív szerológiai vizsgálata alapján. … A klinika területén tartózkodó minden lóból szerológiai vizsgálat zajlik, ennek negatív eredménye, valamint a klinika teljes területére kiterjedő fertőtlenítést követően minden remény megvan rá, hogy a jövő héttől a hatóság feloldja a klinika egész területére elrendelt zárlatot, és a klinika ismét 36 frissen fertőtlenített boksszal áll a beteg lovak rendelkezésére. A fent említett lóról a fertőző kevésvérűség minden kétséget kizáró bizonyosságát a vírusizolálást, valamint ismételt vérvizsgálatot követően várhatóan egy héten belül tudja a Diagnosztikai Igazgatóság deklarálni. A Lóklinika ún. kólikás istállójában jelenleg is tartott lovak fertőzöttségre gyanúsak, 90 napos forgalmi korlátozás alá kerülnek helyben (4 ló), tehát nem térhetnek vissza otthonukba a jövő héten. A kólikás istállóban március 1. óta (ekkor érkezett a betegségre gyanús ló) megfordult lovak szintén fertőzöttségre gyanúsak, velük kapcsolatban a tartási hely szerinti megyék illetve járások intézkedései megtörténtek (5 ló). Az ortopéd istállóban tartott lovak a beküldött tájékozódó vérvizsgálatok kedvező (szerológiai és virológiai) eredménye után a tulajdonos és a ló tartási helye szerinti megye/járás tájékoztatása mellett hazaengedhetők, további hatósági intézkedést nem igényelnek, a Lógyógyászati Tanszék a tulajdonosokkal és beküldő állatorvosokkal konzultálva javasolja a tulajdonosok felé a 21 naponta elvégzendő szerológiai vizsgálatok elvégzését. Az ortopéd istállóban vagy a vizsgálóban megfordult, de már hazaengedett lovak esetében a ló tartási helye szerinti megye/járás tájékoztatását a hatóság elvégezte, a Lógyógyászati Tanszék ebben az esetben is javasolni fogja a tulajdonos felé a további szerológiai vizsgálatok elvégzését, de hatósági korlátozásra ezen lovak esetében nincs szükség. … Sajnos Magyarországon a korábbi, fertőző kevésvérűségtől mentes évtizedek úgymond elaltatták a lovasokat és lótulajdonosokat, és a nem versenyző lovak igen magas százaléka nem tesz eleget a kötelező, 3 évenkénti vérvizsgálatok elvégzésének. Jelen eset is intő példa arra, hogy sokkal komolyabban kell vennünk a határok megnyitása után kialakult helyzetben a minden lótartóra kötelezően előírt jogszabályi rendelkezéseket, ezen esetben a kötelező vérvizsgálatot. …

A betegségről

Az egyujjú patások (ló, szamár, öszvér) fertőző kevésvérűsége (FKV) fertőző, többnyire idült, vérszegénységgel, gyengeséggel, ödéma képződéssel járó betegség, mely akár már heveny szakaszában az állat elhullásához vezethet.

A betegség a fertőzött vér által terjed, főleg rovarok (legyek, szúnyogok, kullancsok) terjesztik, de fertőzhetnek különféle vérkészítmények is. Fertőzés előfordulhat fedeztetés, valamint állatorvosi beavatkozások (pl. tömegoltások) során is, amennyiben nem tartják be a megfelelő higiénés előírásokat. A fertőzött állat élete végéig hordozza a vírust, ezért környezetére állandó veszélyt jelent.

Az FKV bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, megelőző vakcinázás és a fertőzött állat gyógykezelése nem lehetséges, állami kártalanítás mellett kiirtásra kerül.

A megbetegedéseket az EU felé is jelenteni kell, a betegség esetleges elterjedése hasonló szankciókkal járhat, mint Románia esetében, ahol jelentősen megszigorították a lovak más Uniós tagországokba való szállítását.

Az egyetlen megoldás a megelőzés

A magyar jogszabály, mely a mozgó, más állományokkal érintkező lovak évenkénti szerológiai vizsgálatát írja elő, sokkal szigorúbb az EU egyéb országaiban előírtaknál. Hazánkban emellett háromévente az összes ló szerológiai vizsgálata kötelező. A betegség kezelése nem lehetséges, a lótartók felelőssége és egyetlen fegyvere a megelőzés.

Ha lóvásárlás előtt állsz:

• Kizárólag egyedi azonosítóval és lóútlevéllel rendelkező lovat vásárolj
• Romániából származó ló vásárlása esetén tájékozódj az EU vonatkozó előírásairól
• Győződj meg róla, hogy a lótartó elvégeztette a megvásárolni kívánt ló kötelező vérvizsgálatát

Ha lótartó vagy:

• Rendszeres időközönként végeztesd el lovaid kötelező vérvizsgálatát
• Ha állományodba új ló érkezik, néhány napig tartsd a többi lótól elkülönítve és vizsgáltasd meg állatorvossal
• Ne indulj országhatárokon átnyúló lovastúrákra, és semmiképpen se túrázz lovaddal Romániában

Mivel az állatorvosok többsége praxisában már nem találkozott a betegséggel, csupán a tankönyvekben olvashatott róla, illetve mivel az enyhébb lefolyású megbetegedések során az állatok nem feltétlenül mutatják a fertőző kevésvérűségre tipikusan jellemző tüneteket (pl. sápadt nyálkahártyák pontszerű bevérzésekkel), így a betegség diagnosztizálása sem egyszerű.

Fertőző kevésvérűség az Európai Unióban

Nagy-Britannia 1976, Magyarország 1996 óta hivatalosan mentes a betegségtől, a 2000-es évekig csak szórványos megbetegedések fordultak elő.

Írországban a fertőző kevésvérűséget 2006. június 15-én diagnosztizálták először, korábban ott soha nem fordult elő a betegség, így nem is szűrték a lovakat. Azonban egyetlen Olaszországban készített, csikóknál alkalmazott fertőzött vérplazma készítmény elég volt ahhoz, hogy megtörténjen a baj.

Egy, a vérplazmával kezelt csikót és anyját 2006. június 12-én szállították be a helyi állatkórházba és helyezték el az egyik istállóban májbetegség gyanújával. A kanca orra június 13-án vérezni kezdett, a vérzést az orvosok nem tudták elállítani, a lovat el kellett altatni. A vérrel szennyezett istállót a megszokott eljárás szerint fertőtlenítették. Az elpusztult kancától levett mintákból június 15-én mutatták ki a fertőző kevésvérűséget – de ekkorra már késő volt. Az istállóban elhelyezett 14 felnőtt ló mindegyike megfertőződött mindössze egyetlen éjszaka alatt, míg a hét csikóból csak kettő.

A fertőző kevésvérűség 2010-ben újra megjelent Magyarország mellett az Európai Unió több államában (Németországban, Hollandiában, Belgiumban és az Egyesült Királyságban) is. Ennek okai Románia 2007-es Uniós csatlakozása után a megnyíló határokon át szabadon és ellenőrizetlenül szállított lovak voltak, hiszen az ország a fertőző kevésvérűség egyik melegágyának számít.

Fertőző kevésvérűség a nagyvilágban

A fertőző kevésvérűség nem csak az öreg kontinensen élő lótartóknak okoz fejtörést. A megbetegedés előfordul például az Amerikai Egyesült Államokban is. Mivel a fertőző kevésvérűséget egy a HIV-hez nagyon hasonlító vírus okozza, az USA-ban fenntartanak néhány ménest azon fertőzött lovak számára, akik túlélték a megbetegedést, de mivel életük végéig fertőznek, eutanázia várna rájuk. Ezeket a lovakat más, egészséges állományoktól messze elkülönítve tartják és olyan kutatási programokban használják, melyek célja az FKV, illetve az emberi AIDS gyógyítása.

A fertőző kevésvérűség Kína hatalmas lópopulációját sem kíméli. Kevesen tudják például, hogy a 2008-as olimpia lovas versenyeit többek között azért nem Pekingben, hanem Hong Kongban tartották, mert a kontinentális Kína lóállománya nem mentes a fertőző kevésvérűségtől, így az odaszállított lovak nem, vagy csak nehezen térhettek volna vissza hazájukba. További érdekesség, hogy Kínában nem is törekszenek a betegségtől való mentességre, ami hatalmas gazdasági áldozattal járna. Helyette létrehoztak egy vakcinát a fertőző kevésvérűség ellen, mely megvédi a lovakat a megbetegedéstől, de hátránya, hogy az azzal beoltott lovak Coggins tesztje ugyanúgy pozitív lesz, mint ténylegesen beteg társaiknak.

2015.03.10. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Forrás: Fertőző kevésvérűség, TheHorse.com
Illusztrációk: Schuch Lili
Kiemelt kép: canva.com
Frissítve: 2022.02.28.

---

41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról

Hatályos: 2014.03.15 –

A lovak fertőző kevésvérűsége

A beteg, betegségre gyanús, fertőzött és a fertőzöttségre gyanús állat meghatározása

456. § (1) Fertőző kevésvérűségben beteg az az egypatás állat, amelyen

• a) a betegség klinikai tünetei jellemzően mutatkoznak, vagy
• b) a klinikai tünetek nem kifejezettek ugyan, de amelynek a véréből, szöveteiből a kórokozót laboratóriumi vizsgálatokkal kimutatták és/vagy amelynek vérsavója a huszonegy napos időközzel, két alkalommal elvégzett szerológiai vizsgálat mindegyikében pozitív eredményt adott.

(2) Fertőző kevésvérűségben beteg volt az az állat is, amelyen a boncolás, valamint a szövettani vizsgálat megállapítja a betegségre utaló elváltozásokat, függetlenül attól, hogy az állaton az elhullás vagy leölés előtt betegségre gyanút keltő tüneteket észleltek-e.

(3) Fertőző kevésvérűségre gyanús az az egypatás állat, amelyen a betegség klinikai tünetei nem jellemzőek ugyan, de a huszonegy napos időközzel, egymás után kétszer végzett szerológiai vizsgálat eredménye fertőző kevésvérűségre utal (mindegyike kétes eredményt adott vagy csak az egyik volt pozitív).

(4) Fertőző kevésvérűséggel fertőzött az az egypatás állat, amely klinikai tüneteket nem mutat, de amelynek véréből, szöveteiből a kórokozót laboratóriumi vizsgálatokkal kimutatták, és/vagy amelynek huszonegy napos időközzel elvégzett, kétszeri szerológiai vizsgálata pozitív eredményt adott.

(5) Fertőzöttségre gyanús az az egypatás állat, amelyet kilencven napon belül fertőző kevésvérűségben beteg vagy betegségre gyanús állattal együtt tartottak, vagy amely tünetmentes, de a vérsavó vizsgálata kétes vagy egy alkalommal pozitív eredményt adott.

Az állat-egészségügyi szolgálat részletes feladatai

457. § (1) El kell látni a 107-110. §-okban előírtakat.

(2)223 A betegség hatóságilag csak az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság felülvizsgálata után állapítható meg.

(3) A beteg és a fertőzött állat marhalevelére a hatósági állatorvos köteles a „fertőző kevésvérűség vírusával fertőzött” szöveget, valamint a marhalevél-kezelési tilalmat rávezetni.

A beteg, a fertőzött és a betegségre gyanús állattal való eljárás

458. § (1) A beteg, a fertőzött és a betegségre gyanús állatot el kell különíteni, istállóban kell tartani, az istállót a nyári időszakban rendszeresen rovarellenes szerrel kell kezelni.

(2) A beteg és a fertőzött állatot hatósági rendelkezésre vágóhídon le kell ölni. A beteg és a fertőzött állatot az elkülönítés helyéről csak leölés céljából szabad kivinni.

(3) A betegségre gyanús állatot forgalmi korlátozás és hatósági állatorvosi megfigyelés alá kell vonni, és rajta egyúttal klinikai vizsgálatot és/vagy a fertőző kevésvérűség vírusa elleni ellenanyagok kimutatását célzó laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatokat kell végezni. A vizsgálatokat három hetenként mindaddig ismételni kell, amíg a klinikai tünetek és a laboratóriumi vizsgálatok együttes eredménye alapján a betegség vagy a fertőzöttség megállapítható vagy kizárható. Ha a diagnosztikai vizsgálatok a betegség és a fertőzöttség gyanúját is kizárják, a forgalmi korlátozást és az állatorvosi megfigyelést a vizsgálatok lezárásakor meg kell szüntetni.

(4) A beteg és a fertőzött állat húsvizsgálatakor jegyzőkönyvet kell felvenni, és diagnosztikai célból vizsgálati anyagot kell küldeni az állat-egészségügyi intézetbe.

A fertőzöttségre gyanús állattal való eljárás

459. § A fertőzöttségre gyanús állatot kilencven napra, vagy – ha a klinikai és a laboratóriumi vizsgálatok a kilencven napot meghaladják – a diagnosztikai vizsgálatok lezárásáig forgalmi korlátozás és állatorvosi megfigyelés alá kell vonni. A klinikai és a laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatokat három hetenként ismételve addig kell folytatni, amíg a betegség vagy a fertőzöttség megállapítható vagy kizárható. Ha a vizsgálatok a fertőzöttség gyanúját is kizárják, a forgalmi korlátozást és az állatorvosi megfigyelést a diagnosztikai vizsgálatok lezárásával egyidejűleg meg kell szüntetni.

A hatósági megfigyelés szabályai

460. § A megfigyelés alá helyezett,

• a) betegségre gyanús állatot a tünetek megszűnéséig legalább hetenként,
• b) fertőzöttségre gyanús állatot, ha rajta tünetek jelennek meg a tünetek megjelenésekor, és ezek megszűnéséig hetenként klinikai vizsgálatnak kell alávetni.

A forgalmi korlátozás szabályai

461. § A betegségre és a fertőzöttségre gyanús állatot a betegség megállapításáig vagy a betegség, illetve a fertőzöttség kizárásáig forgalmi korlátozás alá kell vonni, eredeti tartózkodási helyén el kell különíteni úgy, hogy más fogékony állattal ne érintkezzen. Az állatot eladni, elajándékozni, más helyre vinni a forgalmi korlátozás feloldásáig nem szabad.

A beteg, betegségre gyanús, fertőzött és fertőzöttségre gyanús állat szállításának szabályai

462. § (1)224 A beteg, betegségre gyanús, fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús állatot csak a járási főállatorvos engedélyével, levágás céljából vágóhídra és csak beteg állatok szállítására rendszeresített zárt gépkocsin szabad szállítani. Útközben a szállítmányból állatot kirakni vagy a szállítmányhoz állatot hozzárakni nem szabad.

(2) A szállításnál a hatósági állatorvos köteles

• a) az állatok azonosságát ellenőrizni és a szállítási okmányon a hibás bejegyzéseket helyesbíteni, vagy a hiányokat pótolni;
• b) a szállítási okmányon piros tintával vagy piros irónnal feltüntetni, hogy a szállítmányt csak hatósági állatorvosi vizsgálat után, a hatósági állatorvos felügyelete mellett szabad kirakni.

(3) Az állatok szállítási okmányát a következő záradékkal kell ellátni: „A … fertőző kevésvérűségben beteg, betegségre gyanús, fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús állat elszállítása a … vágóhídra történik. A rendeltetési állomáson a szállító jármű kirakása csak hatósági állatorvos jelenlétében történhet meg. A szállítmány rendeltetési helye: ….”

(4) A rendeltetési helyen a kirakásnál eljáró hatósági állatorvos köteles az állatok azonosságát ellenőrizni, a kirakás megtörténte után pedig gondoskodni arról, hogy a szállításra használt járművet szigorított módon fertőtlenítsék.

A trágya, az alom és a takarmányhulladék kezelése

463. § A beteg vagy betegségre gyanús állat trágyáját, alomját és takarmányhulladékát más állatok trágyájától, alomjától és takarmányhulladékától külön rakva kell összegyűjteni és füllesztéssel ártalmatlanná tenni.

A legeltetés korlátozása

464. § Azon a legelőn, amelyről a fertőző kevésvérűségben beteg, betegségre gyanús, és fertőzött egypatás állatokat eltávolították, fogékony állatok csak hat hónap eltelte után legeltethetők.

A betegség megszűntté nyilvánítása, fertőtlenítése

465. § (1) A betegséget megszűntté kell nyilvánítani, ha a beteg és a fertőzött állatok leölése, a fertőzött – és indokolt esetben a szomszédos – istállók légytelenítése és a fertőtlenítés megtörtént. A betegség megszüntetésének nem akadálya, hogy a községben fertőző kevésvérűség gyanúja miatt állatok állatorvosi megfigyelés és forgalmi korlátozás alatt állnak.

(2) Azt a helyiséget, amelyben a beteg, a betegségre gyanús és a fertőzött állatokat elkülönítették, továbbá, amelyben ilyen állatok megfordultak, szigorított módon fertőtleníteni kell.

(3) Ha a helyiségnek, amelyben a beteg és a fertőzött állatot tartották, a padozata föld, azt egy ásónyomnyi mélységben ki kell ásni, és fertőtlenítő oldattal átitatva ártalmatlanná kell tenni.

(4) A fertőtlenítést szigorított módon a hatósági állatorvos irányítása mellett kell végrehajtani.

Tovább a rendelet teljes szövegéhez: 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról >>

Hozzászólások