A NÉBIH is megerősítette, hogy két karanténban álló ló tesztje pozitív lett fertőző kevésvérűségre az üllői Lógyógyászati Klinikán. Szerintük lovaink ennek ellenére most sincsenek nagyobb veszélyben, mint az elmúlt években.
A Lógyógyászati Tanszék és Klinika mellett a NÉBIH-nek is feltettük azokat a kérdéseket, amelyek a március óta húzódó FKV ügyet figyelemmel kísérő lótartókat és állatorvosokat foglalkoztatják:
Lovasok.hu: A karanténban tartott lovak második tesztje lett pozitív. Mi a következő lépés?
NÉBIH: Szeretnénk pontosítani, ugyanis a lovak harmadik tesztje lett pozitív. Az előző két vizsgálat negatív eredményre vezetett. A lovak státusza továbbra is fertőzöttségre gyanús. A következő vérvétel eredményétől függnek a további teendők.
Lovasok.hu: Mutattak / mutatnak ezek a lovak a fertőző kevésvérűségre jellemző tüneteket? Mi várható, ha a következő tesztjük pozitív lesz?
NÉBIH: Az állatok jelenleg nem mutatják a betegségre jellemző tüneteket. Ha az egymás után 21 napos időközzel kétszer végzett szerológiai vizsgálat pozitív eredményű, akkor az állat fertőző kevésvérűséggel fertőzött státuszba kerül. Ez esetben az állat leölését írja elő a jogszabály.
Ha a következő vérvétel időpontjáig tünetek jelentkeznének, az állatok fertőző kevésvérűségben beteg státuszba kerülnek. A fertőző kevésvérűségben beteg állatokat a jogszabály szerint le kell ölni. Illetve ezután a harmadik Üllőn karanténozott, eddig negatív eredményekkel rendelkező ló újabb 90 napos megfigyelés alá kerülhet.
Lovasok.hu: Mennyi esély van rá, hogy a következő tesztjük esetleg negatív lesz?
NÉBIH: Ez nem jósolható meg előre. Azért végezzük el az ismétlő vizsgálatot, hogy szakmailag és jogilag is megalapozott döntést hozhassunk az intézkedések meghozatala előtt, tekintettel arra, hogy a betegségnek hosszú a lappangási ideje.
|
A fertőző kevésvérűség lappangási ideje az OIE (World Organisation for Animal Health) szerint általában 1-3 hét, de akár 3 hónap is lehet. A vonatkozó járványtan tankönyvben pedig ez áll: „A lappangási idő igen tág határok – 1 hét–3 hónap (többnyire 1–4 hét) – között ingadozik, és tartamában főként az átvitt vírus mennyisége játszik döntő szerepet. Heveny lázas rohamban szenvedő lóról átvitt fertőzés után többnyire 1–2 hét, láztalan, nyugalmi állapotban levő lóból átoltott fertőzés esetén pedig csak több hét múlva jelentkeznek az első lázas tünetek.” Forrás: Állatorvosi járványtan II., Varga János, Tuboly Sándor, Mészáros János |
Lovasok.hu: Melyik vírustörzset mutatták ki a korábban elaltatott ló mintáiból? Melyik vírustörzs mutatható ki a most pozitívat tesztelő lovakból?
NÉBIH: A molekuláris diagnosztikai vizsgálatok folyamatban vannak. A fertőző kevésvérűség esetében nincs külön elnevezése a vírustörzseknek, a betegség szempontjából nem releváns a törzs típusa. A molekuláris vizsgálatokat a járványügyi nyomozás érdekében végezzük el.
Lovasok.hu: Ezek a lovak március 9-e óta elhagyták, elhagyhatták az istállójukat?
NÉBIH: A kólikás istállóban tartott, fertőzöttségre gyanús lovak a fertőzött istállót heti 1-2 alkalommal az istálló melletti, más ló által nem használt kifutórészen történő járatás céljából hagyták el, amelyet állatvédelmi célból, előzetes – erre szakosodott cég által elvégzett, a klinika egész területére (az istállókra és a kinti részekre) kiterjedő, szúrólegyek ellen hatásos – rovarirtást követően engedélyeztünk. A szeropozitív eredmények után ez az „állatvédelmi célú járatás” is megtiltásra került.
Az egyik fertőzöttségre gyanús ló, amelyet a vizsgálati eredmény közlése és a zárlati intézkedések előtt a Klinikáról március 9-én elszállítottak, a helyi állategészségügyi hatóság és az ellátó állatorvos konzultációját követően, mivel az elkülönítést nem tudták volna biztosítani, március 11-én a Klinikára visszaszállításra került. A beteg lóval való legkorábbi érintkezésétől (2015. március 6-án került be a Klinikára) számítva még csak 5 nap telt el, és az ezt követő két vizsgálati eredménye negatív volt, így a „kint töltött idő alatti” vírus terjesztés esélye véleményünk szerint elhanyagolható. A biztonság kedvéért csakúgy, mint az ortopéd istálló lovaiból, a jövő héttől azokból a lovakból is vért fognak küldeni vizsgálatra, amelyekkel a „kiszállított lovat” 2 napig vektormentes időszakban (légymentes időszak – a szerk.) együtt tartották.
Lovasok.hu: Hol voltak ezek a lovak, amíg a kólikás istálló felújítása zajlott?
NÉBIH: A kólikás istállóban a bontási-fertőtlenítési munkálatok első részét végezték el, felújítási munkálatokat az állategészségügyi hatóság csak a helyi zárlat feloldása, és azon bokszok elbontása után engedélyezi, amelyekben jelenleg a fertőzöttségre gyanús lovakat tartják. A bontási-fertőtlenítési munkálatok nagyobb része megoldható volt úgy, hogy a lovak az istállóban maradhattak. A megmaradó (helyi zárlat feloldása után elbontandó) bokszok fertőtlenítésekor rövid időre az istálló melletti, más ló által a későbbiekben sem használt kifutórészre vezették, és ott kötőféken tartották. Ezeket a munkálatokat még a vektormentes időszakban végezték.
Lovasok.hu: Szó volt róla, hogy az istálló fertőtlenítése során a nem fertőtleníthető dolgokat és berendezési tárgyakat elégették. A TV2 helyszínen készült riportjában viszont jól látható, hogy bőven maradt még fa felület az istállóban. Ez járványvédelmi és higiéniai szempontból okozhat problémát?
NÉBIH: Tekintettel a többszöri, fertőtlenítő-járművel történő áztatásos fertőtlenítésre (amelyet a helyi zárlat feloldása előtt meg fogunk ismételni) a fertőző kevésvérűség vírusának esetleges továbbélésének esélye kizárható.
Az ideális a későbbiekre nézve természetesen az, ha csak könnyen mosható, fertőtleníthető anyagokból készül az istálló. A fertőzöttségre gyanús lovak tartási helyeként szolgáló időlegesen még megmaradó fából készült boksz csak a helyi zárlat feloldása után kerül elbontásra. Az épület szerkezeti elemeit (tartóoszlopok, famennyezet) elbontani sajnos nem lehet, ezek mosható festékkel történő kezelésére tettünk javaslatot.
Lovasok.hu: Mi lett a korábban elaltatott ló tartási helyén tartott másik ló vérvizsgálatainak eddigi eredménye?
NÉBIH: A Veszprém megyei településen tartott lovak vérvizsgálati eredményei továbbra is negatívak.
Lovasok.hu: Mi a ló tartási helyén végzett járványügyi nyomozás eredménye?
NÉBIH: A megbetegedett ló Veszprém megyéből származott. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztálya kivizsgálta az ügyet. A járványügyi nyomozás adatai alapján a beteg lóval együtt tartott ló megfigyelés (21 naponkénti vérvétel) és forgalmi korlátozás alatt áll, az udvarban lévő trágya fertőtlenítése megtörtént. A tünetmentes fertőzések kiszűrésére céljából kötelező, minimum 3 évenkénti vérvizsgálaton az állatok utoljára 2005-ben estek át. A fertőzöttségre gyanús állat első vérvizsgálata negatív eredményű lett.
A község területén még két további helyen tartanak lovat. A tulajdonosok nyilatkozata alapján ezek az állatok sem érintkeztek más lóval az elmúlt években. A kötelező vérvizsgálaton nem vettek részt. Az elmaradt vizsgálatok 2015. március 25-én megtörténtek, negatív eredménnyel.
A megyei hatóság által végzett járványügyi nyomozás során a lószállító járművet felderítették, azt fertőtlenítették.
|
Az ilyen esetekben alkalmazott szigorított fertőtlenítés módjáról, az alom, a trágya és a takarmányhulladék kezeléséről, a legeltetés korlátozásáról a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról részletesen rendelkezik. |
A fertőzés forrása az elmondottak alapján ismeretlen, de a betegség járványtanából és kórlefolyásából következően a fertőződés akár évekkel korábban is történhetett.
|
Ismét szeretnénk kiemelni, hogy bár a betegség lappangási ideje változó, a vonatkozó szakirodalom ezt az időszak szerint ez nem években mérhető, hanem 1 héttől 3 hónapig terjed. Bővebben a fertőző kevésvérűség lappangási idejéről >> |
Lovasok.hu: Mi a helyzet azokkal a lovakkal, amik a Klinikáról hazaszállításra kerültek és tartási helyükön voltak megfigyelés alatt? A lótartók betartják a karantén előírásokat?
NÉBIH: Igen, az állatok hatósági felügyelet alatt állnak, elkülönítve a többi állattól. Ahol ezt nem tudták megoldani, ott az egész állomány zárlat alatt van, az előírt vizsgálatok megtörténtek. A két Üllőn tartott ló kivételével az összes karanténban lévő állat eddigi vizsgálati eredménye negatív.
Lovasok.hu: Információink szerint Törökbálinton van egy Üllőt megjárt, fertőzöttségre gyanús ló, melynek fertőzöttségre gyanús státuszát a NÉBIH törölte. A lótartó erről levélben kapott tájékoztatást. Igaz ez a hír?
NÉBIH: Egy lovat kezeltek és engedtek haza törökbálinti tartási helyére az ortopéd istállóból, amely a beteg lóval nem érintkezett, így nem fertőzöttségre gyanús. Járványügyi korlátozó intézkedések elrendelésére nem volt szükség és ilyenre nem is került sor. A 21 naponkénti biztonsági vérvételei közül az első kettő negatív, a 42. napos vizsgálata folyamatban van.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy egy másik, szintén az ortopéd istállóból hazatérő ló esetében az illetékes járási főállatorvos tévesen tényleg elrendelt „fertőzöttség gyanúja miatt” helyi zárlatot, amelyet – tekintettel arra, hogy ezen lovak esetében járványügyi korlátozó intézkedésekre nincsen szükség – a járási főállatorvos visszavont.
Lovasok.hu: Igaz az, hogy fertőzöttségre gyanús ló esetében a tulajdonos jóváhagyása nélkül is kötelező elvégezni a vérvizsgálatot, akár állami költségen is?
NÉBIH: A karanténozott lovak vizsgálatát állami költségre végezzük, mint ahogy valamennyi fertőzöttségre gyanús ló esetében is. A mintákat kötelező jelleggel el kell végezni. Ahol nincsenek karantén intézkedések (pl. ortopéd istállóban tartott lovak esetében), a tulajdonos költségére végezzük a vizsgálatokat.
Lovasok.hu: A közelmúltban zajlott beszélgetésünk során többször elhangzott, hogy a fertőző kevésvérűséget rovarok terjesztik, illetve elsősorban a nem megfelelően végzett állatorvosi eljárások során fertőződhetnek lovak:
|
“Járványügyi szempontból azért is mertük elengedni azokat a lovakat, amik ott voltak az ortopéd istállóban ugyanabban az időben, mert ezt a betegséget véres beavatkozások során lehet átvinni, illetve szúró legyek viszik át, tehát attól, hogy két ló egymás mellett van, ez a betegség nem biztos, hogy átterjed.” “Mint ahogy mondtuk, nem lehet átvinni olyan könnyen a betegséget. Még egyszer mondom, hogy járványügyi szempontból nem kritikus az ortopéd istállóban lévő lovak fertőződése. Az egyetemen egyszer használatos eszközöket használnak, azzal nem lehet átvinni a vírust egyik lóról a másikra, messze voltak egymástól, a szúrólegyek aktivitása ebben az időszakban minimális volt, ezeket mérlegelve döntöttünk úgy, hogy igen, haza lehet engedni ezeket a lovakat.” |
Ez esetben hogyan, mikor és mitől fertőződhetett meg az a két ló, amelynek a mostani tesztje pozitív lett?
NÉBIH: A betegség két fő terjedési formája a vektorok (szúró legyek) általi és a iatrogén (injekciós tű, véres beavatkozások) átvitel. Ugyanakkor a beteg ló váladékaival is ürítheti a vírust, amelyet más lovak szájon át felvéve megfertőződhetnek, azonban az ilyen módon való terjedés esélye járványügyi ismereteink szerint alárendelt jelentőségű, a betegség csak igen nagy mennyiségű vírus átvitelekor ered meg.
A kólikás istállóban, a beteg lóval orrvérzése idején a beteg lóval huzamosan egy légtérben tartott lovak esetében erre esély lehetett, ezért kerültek zárlat alá az itt megfordult lovak. Valószínűleg a beteg ló vérével történt kontaktus során fertőződhettek meg.
|
… Megismételte a közleménybe foglalt állítást, miszerint a ló nem mutatott tipikus tüneteket, amikor a klinikára érkezett, „ilyen tipikus tünet a lépmegnagyobbodás, a láz, a vérszegénység, a vérzések a nyálkahártyán stb.” Szerinte azonnali elkülönítése így nem volt indokolt. Rákérdeztünk arra is, hogy a lovat miért kellett több boksz közt hurcolni, mire azt a választ kaptuk a klinika vezetőjétől, hogy „a vérrel szennyezett boksz kitisztítása és fertőtlenítése szükségszerűvé teszi, hogy a lovat áthelyezzük egy másik bokszba” – írta. Ez viszont ellentmondásnak tűnik, hiszen ezek szerint volt tisztítást igénylő vér a bokszban, amit állatorvos forrásunk sem értett. … |
Lovasok.hu: A pozitív tesztek ismeretében veszélyben lehetnek a Lógyógyászati Tanszék és Klinikán március 1-16. között kezelt lovak?
NÉBIH: Járványügyi szakirodalom szerint a váladékokkal, szájon át történő fertőződéshez huzamosabb ideig nagy mennyiségű vírus átvitele szükséges. Ilyenre véleményünk szerint csak a kólikás istállóban, a beteg lóval huzamosan egy légtérben tartott lovak esetében volt esély.
A fent említett időszakban az ortopéd istállóban tartott 10 ló, a Klinika tulajdonában lévő 17 ló továbbá a klinikán megfordult 3 ló fertőződésének esélye az adott körülmények mellett elhanyagolható volt (vektormentes időszak, az állatok nem érintkeztek a beteg lóval vagy annak váladékaival, egyszer használatos steril eszközök használata a kezelések során).
Lovasok.hu: A pozitív tesztek ismeretében veszélyben lehetnek a Lógyógyászati Tanszék és Klinikán március 16. után kezelt lovak?
NÉBIH: A klinikán a karanténban lévő lovak a karantén intézkedések betartása mellett nem jelentenek veszélyt az ott kezelt állatokra.
A Kólikás istállóban tartott fertőzöttségre gyanús lovak esetében további szigorításokat rendeltünk el (lójáratás tilalma, az eddigi rovarirtások gyakoriságának további növelése, szúnyoghálók felszerelése). Az ablakok eddig zárva voltak tekintettel az időjárásra. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a vírus (amennyiben tényleg fertőzöttek a kólikás istállóban tartott lovak) ne terjedhessen át a Klinika más épületébe tartott állatokra. Erre a klinikai körülmények között reális esély a szúrólegyekkel történő közvetítés esetén lehetne, ezért a fő védekezési intézkedések is a legyek teljes körű irtásán, távoltartásán nyugszanak:
- ablakok szúnyoghálóval történő fedése
- a protokollban lévő 8-10 hetenkénti gyakoriságnál lényegesen gyakrabban, heti rendszerességgel, erre szakosodott cég kirendelésével, gázmesterrel történő egész klinikára kiterjedő légyirtás
- lovak repellens szerekkel történő fokozott kezelése
- legyek esetleges jelenlétének gyakori ellenőrzése
Lovasok.hu: Veszélyben lehetnek a Lógyógyászati Tanszék és Klinikától alig 100-150 méterre lévő Dóra majorban tartott lovak?
NÉBIH: Az előbbiekben részletezetteken kívül, bár a fertőződés átterjedésének esélye minimális, az eddigi szúrópróbaszerű vérvételek után elrendelésre került a Dóra Major teljes lóállományából történő ismételt vérvétel.
Lovasok.hu: Várható a Klinika ismételt lezárása, fertőtlenítése?
NÉBIH: A klinika lezárása a jelenlegi eredmények birtokában – amennyiben a kólikás istálló légymentessége az állategészségügyi hatóság ellenőrzései szerint a továbbiakban is biztosítható – nem várható. Ennek azonban feltétele az elrendelt intézkedések maradéktalan betartása a Klinika által.
A karantén lezárását követően a kólikás istállót szigorított módon fertőtleníteni fogják még egyszer az újbóli használatba vétel előtt.
Lovasok.hu: Van valami, amire a betegséggel és a kialakult helyzettel kapcsolatban szeretnék felhívni a lovasok, lótartók figyelmét?
NÉBIH: A járványügyi helyzet nem rosszabb, mint az elmúlt években. A nagyobb veszélyt azok a lovak jelentik, melyek érintkezésbe kerülnek más olyan lovakkal, de amelyek tulajdonosaik a kötelező szűrés elvégeztetését elmulasztották.
Karanténozott, hatósági megfigyelés alatt álló állatoktól való fertőződés esélye elhanyagolható. Ellenben az ellenőrzés nélkül tartott, esetleg fertőző kevésvérűséggel fertőzött állatok könnyen terjeszthetik a vírust a rovarok aktivitásának növekedésével.
A lótulajdonosoknak tisztában kell lenniük a lótartással járó felelőséggel és kötelezettségeikkel, így tudják leginkább megvédeni állataikat a betegségektől.
UtószóA fertőző kevésvérűségről leggyakrabban azt hallhatod, hogy jellemzően vérszívók – elsősorban szúró legyek – terjesztik. A szúnyogok fertőző kevésvérűség szempontjából egyáltalán nem jelentenek veszélyt a lovakra. Ráadásul ahhoz, hogy egy vérszívó megfertőzzön egy lovat, nagyon sok tényező együttállása szükséges. Látható, hogy a hatóság átfogó intézkedéseket rendelt el a Lógyógyászati Tanszék és Klinikán annak érdekében, hogy a betegség vérszívók által való terjedését megakadályozzák. Nyitott kérdés, hogy a tartási helyükön karanténozott lovak esetében akár csak megközelítőleg átfogó védekezés megvalósítható-e. Emellett fontos hangsúlyozni, hogy a betegséggel foglalkozó legújabb kutatások szerint a fertőző kevésvérűség terjedésében a legfőbb szerepet ma már az ember játssza. A betegség ugyanis a fent leírtnál sokkal hatékonyabban terjedhet például többször használt tűkkel és fecskendőkkel, egyéb állatorvosi eszközökkel, fertőzött vér, vagy vérplazma transzfúziójával, de akár úgy is, ha egy fertőzött állat után nem a megfelelő módon és módszerekkel történik a tartási hely, vagy akár a lószállító utánfutó fertőtlenítése. Mivel a fertőző kevésvérűség ellen nincs védőoltás, nincs gyógymód, az egyetlen lehetőség a védekezés: az alapvető óvintézkedések betartása, legyen szó lóvásárlásról, lovastúrázásról, fedeztetésről, állategészségügyi beavatkozásokról, az alapvető higiéniai előírások betartásáról, vagy a kötelező szűrések elvégzéséről. Ezzel nem csak a saját lovadat véded, hanem más lótartók kedvenceit is. Ők pedig ugyanígy járulhatnak hozzá ahhoz, hogy Neked se kelljen a fertőző kevésvérűség miatt aggódnod. |
2015.05.05. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Frissítve: 2022.07.23.
Fotó: Canva
