Kehességre gyógynövények? Nem kérdés!

Egyre terjednek a gyógyfüves istállók, ahol abrakoltatás idején gyógynövényes illat lengi be az istállót, ahol – többek között – légúti bántalmaktól szenvedő lovak kapják a napi gyógynövényadagjukat. Ebben kulcsszerepe van Marton Zsófiának a Lóherba® könyv szerzőjének. Zsófia 2002 óta több ezer ló tulajdonosának adott tanácsot arról, hogyan alkalmazzon gyógynövényeket kehes, pontosabban lóasztmás lovának. 2011 óta a FitoCavallo® receptúrák fejlesztőjeként segíti a gyógynövények állatorvosi terápiás felhasználását.

Tartalom
Állatorvosi diagnosztika lóasztmában
Mi zajlik a kehes/asztmás ló tüdejében?
Lóasztma tünetei
Mitől alakulhat ki egy asztmás roham?
Mi az asztmás (be)fulladás?
Hogyan hatnak a gyógynövények egy kehes lónál?
Hogyan tartsd jól a kehes/asztmás lovat?
Azok a misztikus endotoxinok és béta-glükánok
Legelőallergia? Ritka, de létezik
Holisztikus, átfogó szemlélet: FitoCavallo®

Sokan átélték már a pillanatot, amikor állatorvosuk közli a kellemetlen hírt: előrehaladott tüdőtágulat, régebbi nevén COPD, RAO, népiesen kehesség, újabb nevén közepes vagy súlyos fokú lóasztma.

Általában szteroidok, hörgőtágítók és néhány hétig tartó váladékoldó-köptető gyógyszerek jelentik a konzervatív lehetőséget a betegség hátterében meghúzódó légúti gyulladás, és az ennek következményeként fellépő irritáció, váladékképződés, orrfolyás, köhögés, esetenként nehezített légzés csökkentésére.

Ezek hatékony eljárások, akár életmentőek is lehetnek, de többnyire csak meghatározott ideig hatnak, és véglegesen általában nem szüntetik meg a problémát. A szájon át vagy injekcióként alkalmazott szteroid gyógyszereknek hosszú távon mellékhatásai lehetnek. Ezért mindenképpen szükség van olyan beavatkozásra, amely lehetőleg nem okoz mellékhatásokat, és fenntartó jelleggel, akár éveken át segítik a lovat károsodás nélkül.

Az egyik ilyen lehetőség természetesen a tartási körülmények javítása, amely nélkül nincs sikeres terápia sem. Másik lehetőség az inhalálással történő gyógyszeradagolás, amely lokálisan hatva minimális vagy elhanyagolható mellékhatásokat okoz. És végül, de nem utolsósorban a növényi hatóanyagokban rejlő potenciál az, ami a lóasztmában szenvedő lovak állapotát lényegesen javíthatja, hasznos élettartamukat meghosszabbíthatja.

A legtöbb súlyosan asztmás ló állapota egyszer jobb, máskor rosszabb, de idővel azt tapasztalhatja gazdája, hogy egyre többször rosszabb. Ha rosszabb: nehezítetté válik a légzése, hörgőgörcstől fullad, gyakran köhög, szenved.

A betegség előrehaladott szakaszában a legtöbb ló leverten áll, üveges tekintettel bámul maga elé, étvágytalan, és már messziről hallani, ahogyan levegőért küzd: préseli, szívja a levegőt. A betegség halálos kimenetelű lehet, de lovasként sokat tehetsz azért, hogy lovadnál ez ne így legyen.

A FitoCavallo® termékfejlesztőjeként én magam is végigjártam ezt az utat, sőt, lovas tanácsadónk, lóterapeutánk, Deminger Kornélia is. Később sok száz esetet végigkövettünk kehes lovak gazdáival. Így elsőkézből szerzett, hiteles információk alapján tudunk tanácsot adni és gyógynövényes megoldást javasolni a hozzánk fordulóknak.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az első javaslatunk mindig az állatorvosi vizsgálat és a gyógyszeres kezelés, ha az még nem történt meg. Ennek kiegészítésére azonban számos gyógynövényes lehetőség kínálkozik.

Saját lovamat még 2002-ben megmentették az általam választott gyógynövények, ezért szerettem volna – és még ma is ez a célom – ha minél több ló megmenekülne az asztma okozta fulladástól vagy a kényszervágóhídtól.

Egy egyszerű, de nagyon hatékony megelőzési és kiegészítő kezelési módszer, ha gyógynövényeket etetünk rendszeresen a beteg lovunkkal.

A fitotérápia nem mindig elég önmagában, de a továbbiakban segítek, hogy mivel lehet elérni a többé-kevésbé tünetmentes állapotot.

Mielőtt tovább olvasod a cikket, engedd meg, hogy felhívjam a figyelmedet az állatorvosi vizsgálatok fontosságára. Ezek nélkül nincs elég információ a fitoterápiás kezelés megválasztásához, és előfordulhat, hogy csak „vaktában lövöldözés” történik. Ami azonban értékes időt visz el a megfelelő kezeléstől. A gyógynövényes kezelést az állatorvosi diagnózisra alapozzuk.

www.fito-store.com

Állatorvosi diagnosztika lóasztmában

A diagnózist a kórelőzmények és a jellegzetes klinikai vizsgálati eredmények alapján az állatorvos állítja fel. Alapvetően nem a tünetek mértéke, hanem a tüdőszövet állapota alapján becsülhető meg a betegség súlyossága.

Ehhez mindenképpen állatorvosi műszeres vizsgálat javasolt. Eleinte a problémát csak légzésfunkciós vizsgálattal lehet kimutatni, de ahogy a betegség romlik, egyre látványosabb a légzészavar.

Az állatorvos a fizikális vizsgálat részeként a légcső feletti hallgatózás során légzési zörejeket hallhat. A mellkas/tüdők feletti hallgatózás felvilágosítást ad a tüdő légtartalmáról, a tüdő állapotáról és a hörgőkben lévő váladékról. A tüdők felett fonendoszkóppal vizsgálódva a levegő be- és kiáramlásakor keletkező rezgések által létrehozott légzési hang hallható.

Az állatorvos hallhatja az elhúzódó (néha kétfázisú) kilégzési fázist, a sípoló légzést (szűkült kis légutak) és a reccsenéshez hasonlatos zörejeket. Bizonyos esetekben viszonylag nehéz a normálistól eltérő légzési hangokat meghallani, így ez a módszer nem teljesen biztos mód a diagnózis felállításához.

Az alsó légúti gyulladás megerősítésére és jellemzésére szolgáló további diagnosztikai vizsgálatok közé tartozik – többek között – a felső légúti és a légcső endoszkópia, a bronchoalveoláris mosás (BAL), a mellkas röntgenfelvétele (röntgen) és az ultrahangvizsgálat.

A mellkas ultrahang- és röntgenvizsgálatának általában a differenciáldiagnózisok felállításában van szerepe. Hasonló tünetekkel járhatnak más oktanú, más kezelést igénylő betegségek, ezeket az állatorvos a differenciáldiagnózis során zárja ki (pl. vírusos fertőzések, tüdőgyulladás, nyelőcsőeltömődés, terhelés miatti tüdővérzés).

A légutak endoszkópiája (bódításban egy hosszú orrszondát a tüdőig levezetve, belülről látja a lovat az állatorvos) a társbetegségek (pl. gége/garat elváltozásai) kizárására, a légutakban található váladék mennyiségének és minőségének meghatározására, valamint a tüdőszövet állapotának alapos vizsgálatára ad lehetőséget.

A légúti folyadék citológiai elemzéséhez a „tüdőmosás”, a „tüdő átöblítése”, a bronchoalveoláris lavage (BAL) a javasolt módszer, amely alátámaszthatja a diagnózist olyan enyhe esetekben, amikor nincsenek feltűnő klinikai tünetek vagy nem jelentős a légúti váladék. A légutak bakteriológiai tenyésztése kimutatja a kórokozókat és opportunista szervezeteket.

A BAL kimutatja továbbá, hogy melyik típusú asztmáról van szó: míg a súlyos asztmát neutrofil gyulladás jellemzi, addig az enyhe/közepes asztmára az eozinofilok, limfociták és metakromatikus sejtek (hízósejtek és bazofilok) megnövekedett száma jellemző.

VÁSÁRLÁS

Mi zajlik a kehes/asztmás ló tüdejében?

A légzőrendszer belső felszínét természetes védőnyálka borítja, amelyet a nyálkahártya sejtjei termelnek. Ez természetes védelmet nyújt a nyálkahártyát irritáló szennyeződésekkel és a levegővel bejutó baktériumokkal szemben. A hámsejtek is részt vesznek a védelemben: csillóik segítségével az orrnyílás felé hajtják a bejutott szennyeződéseket.

Bizonyos tényezők gyulladást okoznak a légutakban, amelyek idővel lóasztmához vezetnek.

A lóasztma pontos oka nem ismert. Az örökletes tényezők is szerepet játszanak (ezért is megkérdőjelezhető az asztmás lovak tenyésztése), de a betegség megjelenéséhez nagyban hozzájárulnak a környezeti tényezők is (a levegőben szálló szerves és szervetlen poralkotók) és a különböző légúti fertőzések (pl. vírusos légúti gyulladás). A légutakban fennálló gyulladáshoz részben allergiás túlérzékenység is hozzájárul.

Ha sokáig megmarad a légúti gyulladás, állandósul, akkor egyre kifejezettebben alakulnak ki a lóasztma klinikai tünetei. A krónikus gyulladással járó alsó légúti betegségek két formáját különböztetik meg lóasztma gyűjtőnév alatt, tüneteik is részben különböznek:

  1. enyhe/közepes fokú lóasztma (korábbi angol elnevezése: IAD – Inflammatory Airway Disease)
  2. súlyos fokú lóasztma (korábbi angol elnevezése: RAO – Recurrent Airway Obstruction).

Az enyhe/közepes fokú lóasztma egyesesetekben tovább fejlődhet súlyos fokú lóasztmává, de ez nem szükségszerű.

Lóasztma tünetei

A tünetek a betegség súlyosságától függően részben eltérőek, egy részük jelen van egy adott időpillanatban, más részük nem figyelhető meg, vagy csak időszakosan, esetleg eseményhez köthetően (pl. pollenszezon, porterhelés) jelenik meg:

  • terhelés elutasítása, levertség
  • orrfolyás
  • köhögés
  • nehezített légzés

A légutak gyulladása során kialakuló ödéma a légúti nyálkahártya megvastagodásához, ez pedig a légutak szűküléséhez vezet. Ezért minden kezelés alapja a gyulladáscsökkentés, akár gyógyszeres, akár gyógynövényes beavatkozásról van szó.

A légúti gyulladás másik következménye a fokozott váladékképződés, amely idővel szintén hozzájárulhat a légutak szűküléséhez. Különösen veszélyes akkor, ha a váladék nem folyós, nem ürül ki könnyen, hanem ragacsossá válva letapad.

A hörgők falában található nyálkahártya kehelysejtjeinek váladéktermelődése védelmi céllal fokozódik irritáció és kórokozók támadása során. Azonban az elhúzódó gyulladás kóros mennyiségű váladék termelődésével járhat, amely egyrészt kedvez a patogén baktériumok megtelepedésének, másrészt pedig súlyos esetben akár jelentős légúti szűkületet is okozhat.

VÁSÁRLÁS

Mitől alakulhat ki egy asztmás roham?

Az asztmás rohamok hátterében – a humán asztmához hasonlóan – valószínűleg több jelenség áll, amelyek nem különíthetők el egymástól élesen.

Az esetek nagy részében a fennálló gyulladás miatt hiperreaktívvá vált légutak fokozott gyulladással reagálnak a belélegzett irritáló részecskékre és egyéb provokáló triggerekre. Az ilyen jellegű tünetek feltehetőleg lassabban (órák, napok, hetek alatt) fejlődnek ki.

Az asztma tüneteit kiváltó, ún. provokáló triggerek:

  • 90%-ban a belélegezhető szerves por allergének: a szénában és szalmában található, illetve a lóistállók légterében lebegő istállópor, amelyben penészgomba spórák, baktériumok, poratkák és endotoxinok (egyes baktériumok sejtfal alkotó elemei) vannak, de akár más fajok hámsejtjei, illetve különféle fűpenészek, növényi virágporok, pollenek is lehetnek allergének
  • 10%-ban egyéb, nem allergén, szerves vagy szervetlen porösszetevők

További tényezők, amelyek hatása összegződhet a fő triggerek hatásával:

  • vírusos és bakteriális eredetű légúti megbetegedések okozta gyulladás
  • extrém hideg vagy forró levegő belélegzése, fokozott munkavégzés mellett
  • füst, dohányfüst, szmog, belélegzett vegyszerek (istállókezelő anyagok, permetszerek, illatszerek)
  • erős fizikai aktivitás, megerőltető testmozgás
  • stressz, fájdalom (stresszhormonok)
  • az elhízás a háttérben meghúzódó hajlamosító tényező lehet

Ugyanakkor az allergének miatt lezajló allergiás reakciók hirtelen, akár percek alatt is kiválthatnak fokozott tüneteket: a hörgőcskéket körbevevő izmok görcsös összehúzódását (hörgőgörcsöt), ami a légutak átmérőjét hirtelen és jelentősen csökkenti le.

Egyes esetekben a fájdalom (pl. húgykő, pataelváltozások, gyomorfekély) miatt fellépő stresszreakciók indítják el a hiperventillációt, és ennek következményeként válnak kifejezettebbé a már fennálló tünetek.

A hörgők beszűkülése az asztmában többnyire csak időszakos, mely ritkán önmagától, gyakrabban az alkalmazott gyógyszerektől és esetenként a megfelelően alkalmazott gyógynövényektől oldódni tud. A gyógyszeres kezelés (inhalálással bevitt hörgőtágítók) a legstabilabb megoldás, amelyet akár a ló gazdája is megtehet otthon, ha előtte az állatorvos felírta az ehhez szükséges, vényköteles gyógyszert.

A súlyos fokú lóasztma rohamszerű megnyilvánulása az esetek többségében visszafordítható, nem állandó állapot, ugyanakkor kedvezőtlen körülmények között a tünetek egyre gyakrabban kiújulhatnak.

Az asztmás állapot súlyossága az életkor előrehaladtával általában romlik, ami valószínűleg a hörgők simaizomzatának megvastagodásával és a károsodott tüdőszövetek kötőszövetekkel történő pótlásával (fibrózis) lehet összefüggésben, de az is jelentős tényező, hogy a legtöbb esetben nincs megfelelő módon kezelve a betegség.

VÁSÁRLÁS

Mi az asztmás (be)fulladás?

A hörgőgörcsök, az ödéma miatti légúti szűkület és a felhalmozódott légúti váladék együttesen nehezítheti meg a légzést. Ennek megjelenési formái az erőltetett belégzés (szívás), és a nehezített kilégzés (préselés), esetenként köhögés.

A szívóhatást elsősorban a bordaközti izmok segítségével éri el a ló: ahogyan ezek megfeszülnek, a mellkas kitágul, és ezt a táguló mozgást a tüdő szövete passzívan követi. Kilégzésnél a légzőizmok elernyedésével a mellkas tárfogata csökken, a tüdőszövetből kiáramlik az elhasznált levegő.

Légúti szűkületnél a léghólyagokban található szén-dioxidban dús levegő nem tud megfelelően távozni, nem tudja “kifújni a levegőt” az állat. A ló a levegőt megpróbálja kipréselni a tüdejéből, amihez a szokásos légzőizmokon túl más izmokat is megfeszít. Az erőltetett kilégzés során az állat a hasizmokat is bekacsolja, hogy kipréselje az elhasznált levegőt. Ezeknek a segédizmoknak a megvastagodása (hipertrófiája) jelenik meg az ún. kehbarázda kifejezésben, ami az idült tüdőtágulatot, népiesen kehességet oly jellemzően kíséri.

A kilégzést követően a ló igyekszik a belégzés során az oxigénben gazdag levegőhöz hozzájutni. Csakhogy súlyos fokú lóasztmában hiába emelkedik a mellkas, az állat azt érzi, nem kap levegőt, megfullad. Ez azért van, mert a léghólyagok egy idő után kitágulnak, hiszen a szűkület miatt csak részlegesen tudnak megszabadulni a bennük lévő gáztól.

A tüdőszövet tágulása lehet olyan mértékű, hogy a léghólyagok helyenként összeszakadnak és nagyobb hólyagok alakulnak ki – viszont ezek légzőfelülete összességében már kisebb, mint eredetileg volt.

A kitágult területeken szövetsérülés történik. A szervezetben zajló regeneráció, helyreállítás során a léghólyagok – teljes gyógyulás helyett – kötőszövetesen alakulnak át, azaz eredeti funkciójukat már nem látják el. Ez csökkenti a légzőfelületet, rontja a gázcsere hatékonyságát.

Az asztmás lovak sosem fognak meggyógyulni, de megfelelő tartással, kezeléssel és gyógynövényekkel gyakran elérthető náluk bizonyos fokú tünetmentesség, jól szinten tarthatók, és az enyhe, közepes fokú asztmás esetekben (kíméletesen) továbbra is lovagolhatók, sőt a megfelelő mozgatás hosszútávon segíti a jó állapot megőrzését.

VÁSÁRLÁS

Hogyan hatnak a gyógynövények egy kehes lónál?

Az asztmás rohamok során a levegő szabad áramlását három fő tényező akadályozza. Alapvetően, de nem kizárólag ezeket célozzuk meg a fitoterápiás kezeléssel:

  • A hörgőcskék belső fala a gyulladás miatt kialakuló ödémától megduzzad, ezért tovább szűkül. Ennek enyhítésére folyamatosan etetjük az asztmára hajlamos lovakkal a gyulladásgátló gyógynövényeket (is).
  • A hörgőcskék falában, nyálkahártyájában található sejtek sűrű nyákot termelnek, ami ugyancsak légáramlási akadályt képez. Ilyen esetben a váladékoldó, köptető gyógynövényeké a főszerep. Hatásuk akár néhány nap alatt szembetűnő és látványos lehet. Egyes esetekben nincs váladék vagy nem jellemző, esetleg sűrű, letapadt – ezt mind figyelembe kell venni a kezelés során.
  • Roham esetén a hörgőcskéket körbevevő izmok görcsös összehúzódása (bronchospazmus) jelenik meg, amely leszűkíti a légutak átmérőjét (bronchoconstrictio). Ez alapvetően nem gyógynövényes feladat, de célszerű a simaizmok görcseit oldó gyógynövények tartós etetése is, hiszen ezek számos esetben megelőzik a kellemetlen állapotot. Akut rohamnál mindenképp gyógyszerekre van szükség.

A gyógynövények sem képesek a tüdőtágulat visszafordítására, vagy a tüdőkapacitás eredeti állapotának visszaállítására.

De azzal, hogy napi szinten, akár éveken át csökkentik a gyulladást, bevonó hatásukkal enyhítik a légúti irritációt (triggerek!), még a legmakacsabban letapadt váladékot is feloldják, illetve a nyálka köptetéshez szükséges csillómechanizmust aktiválják, jelentősen csökkentik a légutak beszűkülésének okait, ezzel akár tünetmentessé téve az asztmás lovakat.

Krónikus légúti gyulladás és a közepesen súlyos, illetve a súlyos fokú lóasztma esetén gyakran egész hátralévő életében gyógynövényeket fogyaszt a ló.

A megfelelő FitoCavallo® gyógynövénykeverékek napi kétszeri etetésével gyakorlatilag tünetmentessé válhat a legtöbb asztmás ló, akár éveken át. Fontos a gyógyfüvek lelkiismeretes, rendszeres adagolása és az, hogy a kiváltó okokat és a hajlamosító tényezőket, amennyire lehet, megszüntessék. Ha ez utóbbi nem valósul meg, akkor sem a gyógynövényektől, sem a gyógyszerektől nem lehet csodát várni.

VÁSÁRLÁS

Hogyan tartsd jól a kehes/asztmás lovat?

Az istállóallergiában érintett lovak (az esetek több, mint 90%-a) légúti érzékenysége az istálló levegőjében szálló, szénából, szalmából és trágyából származó porokra, baktériumokra és poratkákra alakul ki, ezért őket az istállózó tartás hajlamosítja a betegségre. Ez csökkenthető gőzölt vagy áztatott szénával, pormentes szénapellet etetésével, gumipadozaton vagy pormentes forgácson tartással.

Szénaetetés és alternatívái

Légúti panaszoknál azt javasolják, hogy kerülni kell az olyan szénaadagolókat, amelyekbe a lovak hajlamosak belefúrni az orrukat, miközben belélegzik az allergén részecskéket – ezek közé tartoznak bizonyos típusú függő szénahálók, álló szénaadagolók (pl. ládák, rekeszek, kerekek).

Ehelyett a széna áztatását, még inkább gőzölését javasolják. Ideális megvenni egy erre alkalmas berendezést, de sok lótartó ezt a magas költségek miatt nem teheti meg. Számukra jó hír lehet, hogy házilag is készíthető szénagőzölő egy tapétagőzölő és egy kuka segítségével. (Megj.: a FitoCavallo® „Orrfolyós, köhögős, kehes lovak” Facebook csoportjában olvashatsz kehes lovaknál alkalmazott és bevált házi praktikákról).

Sem a széna locsolása, nedvesítése, sem a gőzölése a penészgombák mérgező anyagcseretermékeit (az ún. mikotoxinokat) nem hatástalanítja – tehát a penészes széna nem javítható fel semmilyen módon: annak „kukában” a helye, minél messzebb a lótól. Azonban a légúti porterhelést lecsökkentik, megszüntetik.

A körbálák is nagyobb valószínűséggel romlanak meg a középpontjuk felé, ahol halmozottan vannak jelen a penészgombák.

Ha körbálákat kell használni, akkor célszerű azokat előzőleg villával szétszedni, ellenőrizni. Evéslassító hálóval nem csak a kondíció és testsúly kontrollálható, de mély „alagutakat” sem fúrnak a lovak a szénába.

A szenázs alternatív megoldást jelenthet a szénára, hiszen nagy nedvességtartalma révén nincs porterhelésnek kitéve. Már a betakarítás technológiája is nagy kihívást jelent, amit, ha nem megfelelően végeznek, vagy ha megsérül a csomagolás, akkor egy igen veszélyes idegrendszeri betegség, a botulizmus alakulhat ki. Csak megbízható forrásból szabad vásárolni, nagyon körültekintő tárolás mellett etetve.

Széna helyett ma már a szénapelletet is ajánlják a porterhelés csökkentésére.

Ennek etetése is vitákat szül: szárazon vagy nedvesen? Idős, fogkopásos lovaknak, valamint lóasztma esetén célszerű mindig a nedves megoldást választani, és ez a nyelőcsőeltömődés szempontjából sem haszontalan megoldás.

A teljes értékű vagy pelletált takarmányok esetén probléma lehet, hogy a lovak általában nagyon gyorsan befejezik az evést, így több az unalommal teli óra. Ez nemkívánt kényszeres viselkedés kialakulásához vezethet (pl. karórágás, levegőnyelés, szitálás, falrugdosás). Ilyen esetben az evéslassítók vagy automata adagolók segíthetnek.

Gyulladással járó betegségeknél (mint a lóasztma) a többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavakban gazdag lenolaj kiegészítő jelleggel segít a gyulladás szabályozásában.

Ezzel szemben a kukoricacsíra és a napraforgó olajban több az omega-6, mint az omega-3 zsírsav, ami gyulladáskeltő hatású. A kukoricacsíra-olajban található omega-6 és omega-3 arány körülbelül 50:1-hez, a napraforgóolajban 120:1-hez. A lenmagolajban viszont az omega-6/omega-3 aránya: 1:3.

VÁSÁRLÁS

Istálló

Akár egészséges lóról van szó, ahol a cél az egészségmegőrzés, akár asztmás lóról, ahol a betegség tüneteinek enyhítése vagy megszüntetése a cél, ugyanazokra a tennivalókra van szükség. Ebből a szempontból a legfontosabb helyszín az istálló.

Azok a lovak, amelyek egy három oldalról védett, egyébként szabad beálló alatt vannak tartva, javarészt kikerülnek az istálló fent említett káros hatásai alól. Ha mégis istállóba kell vinni a szabadban tartott, légúti gyulladásra, kehességre hajlamos lovakat, akkor célszerű a pormentes környezetre törekedni.

Ne felejtsük el, hogy a por, nem csupán a talajra vonatkozik, hanem abban megtalálhatók például a poratkák és trágyából származó, bakteriális és gombás részecskék is. Ezek mind kiválthatnak asztmát.

Ha a lónak mindenképp az istállóban kell lennie, akkor az érzékeny légúti nyálkahártyákkal rendelkező lovaknak jobb, ha közelebb lehetnek az istállóban a kijárathoz, hiszen itt több friss levegő áramlik be, mint pl. középen vagy egy zárt hátsó részben.

Ugyanakkor kerülni kell a poros fedeles pályához közeli bokszban tartást, mert ott nagyobb a porterhelés. Ne feledjük, hogy a pályára került trágyában is akad bőven elpusztult Gram-negatív baktérium, és az azokból felszabadult endotoxin fontos trigger.

Fontos a megfelelő szellőzés, de a huzat szintén kerülendő: könnyen megfázik tőle a ló, de az ízületeknek sem tesz jót.

Olyan istállóba semmiképp ne kerüljön a ló, ahol a régi, hagyományos módon, a padláson tartják a szénát és egy beltéri ajtón keresztül dobják le! Órákon át megmarad a por a levegőben.

Ha a szénát egy másik épületben tárolják, akkor az nemcsak a levegőben szálló káros részecskék csökkentése miatt, de akár az istállótüzek megelőzése szempontjából is hasznos. Ha nincs más lehetőség a széna tárolására, kiadagolására, akkor vezessük ki a lovakat a szabad levegőre ez idő alatt.

Nagyon fontos, hogy a lóasztmára, kehességre hajlamos lovakat ne szénázzák és ne almolják úgy, hogy a ló bent áll a bokszban.

Az ilyen, poros, illetve ammóniaterheléssel járó munkák alatt ki kell vezetni a szabad levegőre, majd miután elül a por, kiszellőzött az ammónia, bevezethető az állat a bokszába. A pókhálók leszedése is ide értendő.

Ez a gondozóknak, lovászoknak plusz feladat, de megfelelő kommunikációval megérthetik, hogy közös érdek – különben a lótartó más helyet keres lovának. A lovásznak sem árt egy por ellen védő maszk felhelyezése ilyenkor.

Sokan amiatt aggódnak télen, hogy meleg maradjon az istálló. Ennél sokkal fontosabb lenne, hogy tiszta legyen a levegő, tehát megfelelő legyen a szellőzés.

A szellőzés hatékonyságának maximalizálása érdekében célszerű olyan építésszel beszélni, aki jártas istállók kivitelezésében. Úgy is kialakíthatók szellőzők, hogy maximális szellőzést biztosítanak, de ne tegyék hidegebbé az istállót, és ne alakuljon ki huzat.

Előfordul, hogy mégis az istálló a jobb helyszín, nem pedig kint, a szabadban. Ha füst van kint, permeteznek a szomszédban, átláthatatlan por száll fel a kinti lovaglópályán vagy a bevezető utakon, illetve, ha tombol a pollenszezon, akkor a kinti tartás inkább ronthat a helyzeten. Az ún. legelőallergiás lovaknak mindenképp az istálló javasolt, de megfelelő (por- és ammóniamentes) környezet biztosítása mellett.

VÁSÁRLÁS

Alom

Gyakori vita tárgya a megfelelő alom asztmás (kehes) lovaknak a tüneteik enyhítésére. Ugyanígy fontos az alomválasztás a lóasztmára, légúti gyulladásra hajlamos lovaknak a betegség fellángolásának megelőzésére.

A gumipadozat ideális megoldás lenne, hiszen könnyen takarítható, de a lónak nem kényelmes rajta feküdni alom nélkül.

A szalma köztudottan rossz alom a lóasztmában szenvedő lovak számára, mert többnyire elképesztően poros és sok esetben a penész okozta szennyeződés nem feltűnő rajta. Mikrobiológiai vizsgálattal a szépnek tűnő szalmáról is kiderülhet, hogy penészes.

A tiszta faforgács ennél jobb és semmiképp nem keverendő össze a fűrészporral, ami nagyon poros. Ugyanakkor ma már elérhetők pelletált almok, sőt, akár aprított papír, pormentes textil is.

A tőzeges alom szinte teljes mértékben csökkenti a levegő ammóniatartalmát, míg a forgács korántsem. Egyes, baktériumtartalmú készítmények közreműködésével gyorsan és szinte szagmentesen bomlik a tárgya.

Ammónia

Az ammóniaszint csökkentésében kiemelt szerepe van az alom nedvszívó képességének, az istállók szorgalmas tisztításának, és akár „szagkötő” termék is bevethető.

A vizelettel és bélsárral távozó karbamid ammónium ionná alakulva elpárolog. Eközben a ló belélegzi és a nyálkahártyák nedvességtartalmában oldódva maró lúggá, ammóniává alakul.

A ló trágyájában is található valamennyi ammónia. A vizeletben lévő karbamid a levegőn gáz halmazállapotú ammóniává (ammóniumionná) alakul át. A gázok kitöltik a rendelkezésükre álló teret, vagyis a ló bokszát és az egész istállót.

Ha nem jó a szellőzés (pl. alacsony a belmagasság), akkor az ammónia-koncentráció egyre dúsul a légtérben. Mivel a levegőnél nehezebb, így elsősorban a földhöz közeli részeken halmozódik fel, ami különösen az alomban sokat fekvő csikókra veszélyes.

Az ammóniaterhelés egy téli, hermetikusan zárt, alacsony légterű épületben katasztrofális méreteket ölt, ugyanúgy, mint ha almolásnál nem viszik ki a lovat az istállóból. Ez a bomlástermék veszélyes méreg a lóra és az emberre (lovászra!) egyaránt. Elsősorban ott károsít, ahol nyálkahártyával érintkezik: a szemnél és a légutaknál.

Fehérje-karbamid-ammónia kör (leegyszerűsítve):

  • fehérjetartalmú takarmány etetése
  • a fehérje aminosavakra bomlik, felszívódik a belekből
  • a máj szabályozza az aminosavak arányát, mennyiségét
  • a feleslegben etetett fehérje és nitrogén karbamiddá alakul a májban
  • a sejtek fehérje–anyagcseréje során nitrogéntartalmú bomlástermék is keletkeznek
  • ezeket a máj szintén karbamiddá alakítja
  • a karbamid jelentős része a veséken át a vizelettel kiválasztódik
  • a májkarbamid kisebb része visszajut a belekbe, ahol mikrobák ureáz enzimmel ammóniává hasítják
  • a karbamid jelentős része a vizelettel távozva illékony ammóniagázzá alakul
  • az ammónia kis mennyiségben is szövetkárosító: szem, légutak nyálkahártyájának irritációját okozza

VÁSÁRLÁS

Az ammónia már kis mennyiségben is hat a légutakra: ingerli a nyálkahártyát, köhögést, nyálkahártya-fájdalmat vált ki, nehézzé teszi a légzést.

Testnedvekkel például könnyel, légutak nyálkájával érintkezve nátrium-hidroxiddá, más néven szalmiákszesszé alakul, ami maró hatású lúg! A belélegzett gáz tehát feloldódik a nyálkahártya nedvesség-tartalmában, és lemarja a védő nyálkát a légutak felszínéről.

A szétmart nyálkahártya könnyen kiszárad és begyullad, ami már önmagában köhögésre ingerli a lovat, de ezt még tetézi, ha allergénnel (pl. por, pollen, penész, rovarriasztó spray, parfüm, cigarettafüst, permetszer) érintkezik ebben az állapotban.

A ló közelében, a vizeletben és trágyában tocsogó szalma kialmozása, illetve a poros széna rázogatása gyilkos kombináció.

Valójában nem a pollenek és a por a fő károsítók, hanem az ammónia, ami előzőleg lemarja a védő nyálkaréteget.

A legfontosabb, hogy a ló ne szívja be a vizeletből felszabaduló maró gázt, az ammóniát! Legyen akármilyen jó szellőzésű egy istálló, valamennyi ammónia mindig lesz. Ha nem érzékeny (még) a ló, akkor lehet sokáig tünetmentes, de egy téli bezártság vagy a nyári szárazság fokozhatja a légutak irritációját.

Légúti irritáció esetén a nyálkahártyát bevonó hatású gyógynövények jöhetnek számításba.

Ha a gyulladás egyszer elkezdődik, azzal elkezdődhet egy kényes és nehezen helyreállítható zavar a működésben: hamarosan kialakulhat az allergia.

A lemart védőnyálka helyett újabb réteget próbál a ló szervezetet képezni, ezért fokozódik a légutakban a váladéktermelés. Ilyenkor hasznosak a nyálkaoldó-köptető gyógynövények.

Tömegesen élnek úgy lovak, hogy a boksz alsó és felső ajtaja is be van zárva, ami olyan, mintha ammóniával inhaláltatnák a lovat. Enyhébb esetben napi 22 órát istállóban áll a ló, és jól szellőzik az istálló, de amikor az állat ürít, akkor perceken át így is mérgező gázokat szív be. Ebből egyenes az út a gyulladásos, allergiás légúti betegségek felé, ami rontja a ló teljesítményét és lerövidíti az életét.

Ellentmondásos, hogy gyakran éppen a „drága” sportlovakat sújtja a bokszban leélt mérgező élet átka, miközben egy atléta életében alapvető lenne, hogy kapjon elég levegőt, miközben fut. A lemart, roncsolt légúti nyálkahártyák oxigénfelvevő képessége jóval kisebb.

Ezzel a fajta tartásmóddal maguk a tulajdonosok teszik tönkre a saját lovukat. Ideális lenne minden lónak a szabad tér lehetősége, beállóval, legalább egy kisebb kifutóval.
Ugyanakkor léteznek ammóniahatást csökkentő technológiák (pl. klinoptilolit, zeolit, tőzeg), melyek alomra szórásával megköthető a vizelet, így abból nem szabadul fel ammónia a légtérbe.

VÁSÁRLÁS

Azok a misztikus endotoxinok és béta-glükánok

Amikor legközelebb bemész az istállóba és éppen süt a nap odakint, nézz át a folyóson, a fény felé. Az istálló levegőjében szálló részecskék milliárdjait láthatod, amelyek a lovak asztmájának első számú okozói. Azt mondjuk, hogy ez por, de valójában mit is jelent ez?

Szerves és szervetlen anyagok szemmel látható maradványai keverednek – többek között – poratkákkal és különféle, egészen parányi méretű részekkel. A legkárosabbak ezek közül az endotoxinok (amelyek a baktériumsejtek szétesése során keletkeznek) és a béta-glükánok (amelyek a közönséges penészgombák szerkezetének részét képezik).

Az endotoxinok nem igazi mérgek (toxin=méreg) és nem is fertőzésre utaló „dolgok”. A trágyában, mindenféle gabonában és pelletált takarmányban, szénában, forgácsban, tehát kvázi mindenhol jelenlévő ún. Gram-negatív baktériumokban lévő szerkezeti elemek, amelyek a baktériumok elpusztulásakor és azok sejtfalának szétesésekor szabadulnak ki a ló környezetébe (beleértve az istálló levegőjét).

A béta-glükánok szintén mindenhol megtalálhatók, ahol van penész. Ismét nem (gombás) fertőzésről van szó. Ezek a penészgomba szerkezetének apró darabjai, amelyek fokozott gyulladást okoznak a légzőrendszerben – lovaknál és embereknél egyaránt.

Humán területen a lovakéhoz hasonló hatások eredőjeként létrejött asztmát „foglalkozási eredetű asztmának” nevezik, mert a betegséget kiváltó irritációt a levegőben lévő részecskék és toxinok belélegzése okozza.

Éppen ezért a lóasztma kezelésében a környezet „rendezése” a legfontosabb; a gyógyszerek a problémát önmagukban soha nem oldják meg, noha a betegség tüneteinek kezelésében szükségesek és olykor életmentőek. Ha azonban nem foglalkoznak a levegő minőségével, semmi más (sem gyógyszer, sem gyógynövény) nem fog működni a lónál hosszú távon.

A környezeti ártalmak egy része orvosolható, más részük nem. Például fellocsolható a poros pálya, kitakarítható naponta a boksz, összeszedhető naponta a trágya karámban (ez utóbbi a bélparaziták ellen is fontos). Azonban sok bértartó ezekre nem tud befolyást gyakorolni, számukra nem marad más választás, mint másik bértartó helyet keresni, ha nincs változtatás a körülményekben.

Egy drágább bértartás lehet, hogy végül olcsóbb lesz, mert kevesebbet kell állatorvosi vizsgálatokra, valamint gyógyszerre és gyógynövény-kiegészítőkre költeni.

Amire sokan nem gondolnak, az az elveszett idő. A kezelésekkel (pl. inhalálás) eltöltött idő adott esetben alternatív költséget jelent: bár effektíven nem kerül pénzbe, de ha azt az időt a lovas munkával töltené, nem esne el pénzbevételtől.

Még kézzelfoghatóbb, ha arra gondolunk, hogy ha tünetmentessé tehető a ló a megfelelő kezeléssel, gyógynövényekkel és tiszta környezettel, akkor a lovas a kezelésekre szánt időt akár a saját rekreációjával is tölthetné (pl. lovagolhatna).

VÁSÁRLÁS

Legelőallergia? Ritka, de létezik

A „legelőallergiás” lovak az istálló szerves összetevőin kívül további allergiát mutatnak a kinti környezethez kapcsolódó, levegőben szálló porokra, gyep penészre, gombaspórákra, pollenekre.

Tüneteik jellemzően tavasztól őszig súlyosabbak, azonban ezt a meleg és a páratartalom is befolyásolja. Náluk a kinti karámos vagy legelős tartás is hajlamosító tényező, ezért elhelyezésük kizárólag pormentes istállóban, pormentes alommal és takarmánnyal valósítható meg. Európában kevésbé jellemző ez a forma (de előfordul!), elsősorban Észak-Amerikában írták le.

Mivel a hajlamosító tényezők szinte mindig, mindenütt jelen vannak, ezért sajnos a gyógynövények etetését ritkán lehet abbahagyni, de előfordul, hogy elég kúraszerűen (3-/ hónapig) etetni, majd tartható szünet.

Az adagolást ilyenkor fokozatosan, néhány hét alatt célszerű csökkenteni, és fontos, hogy mindig legyen tartalék gyógynövény a házi patikában, szükség esetére. Az ilyen tartalékoknál nagyon ügyeljünk a tárolásra (fénytől, nedvességtől, levegőtől védve) és a lejárati időre.

Noha minden gyógynövények lehet mellékhatása, ha túladagolják vagy ha nem veszik figyelembe az ellenjavallatokat, de azért azt lehet mondani, hogy a megfelelő készítmények alkalmazása mellett évek alatt sem lép fel mérgezés vagy egyéb káros hatás.

Holisztikus, átfogó szemlélet: FitoCavallo®

Bármilyen kezelés esetén akkor várható gyógyulás, ha egészében (holisztikusan) szemléljük a lovat, tehát az állatot annak környezetével együtt, és változtatunk a megbetegítő körülményeken. Ha a hajlamosító tényezők maradnak, akkor a betegség marad, vagy átmeneti enyhülés után hamarosan visszatér.

Ugyanakkor van néhány szempont, amely a jelenlegi, konzervatív állatorvoslásban nem jelenik meg, mi viszont fontosnak tartjuk a fitoterápiás kezelésekben.

A FitoCavallo® gyógynövény-keverékekben ötvözzük a modern, hatóanyagközpontú nyugati és a Hagyományos Kínai Állatorvosi szemléletet.

Az ilyen hibrid rendszereket nevezik ma divatosan Integrált Állatorvosi Fitoterápiának, és csak kevés művelője van, mert két, egymástól nagyon eltérő gyógyítási rendszer ismeretére van szükség hozzá.

A FitoCavallo® mindkét tanácsadója (Deminger Kornélia és Marton Zsófia) is jártas a Hagyományos Kínai Állatorvoslás egy-egy területén (akupunktúra, akupresszúra és
fitoterápia).

A nyugati szemlélet alapvetően az alábbi szempontok szerint csoportosítja a légúti panaszokat lovaknál (a teljesség igénye nélkül):

  • fertőző és nem fertőző betegségek
  • felső vagy alsó légutak érintettek (vagy mindkettő),
  • produktív (váladéktermeléssel járó), improduktív (száraz)
  • köhögés gyakorisága, jellege (pl. felületes, csattanó)
  • nehezített légzés (nyugalmi légzésszám, pulzus, terhelésre romlik, hörgőgörcs)
  • bakteriális felülfertőződés van-e
  • tüdőszövet elhalás kiterjedtsége
  • műtétet igényel-e (pl. hörgőbénulás)
  • allergiás eredetű-e (BAL, vagyis légutak átöblítéséből nyert minta vizsgálata, esetleg allergiateszt alapján)
  • gyógyszeres kezelés (hörgőtágító, szteroid gyulladáscsökkentő, antibiotikum, nyálkaoldó-köptető)

A kínai orvoslás a fenti tüneteken felül, pluszban az alábbiakat teszi hozzá (itt is a teljesség igénye nélkül):

  • milyen a ló habitusa, temperamentuma, jellemző viselkedése (Öt elem szerinti típusok)
  • öt elem dinamikája, Yin-Yang minőségek
  • mely energiapályák érintettek (meridiánok, funkciókörök), illetve mely egyéb szervek, funkciókörök nincsenek egyensúlyban
  • a betegség energetikai természete (hideg/meleg, nedves/száraz, kint/bent, lent/fent, többlet/hiány)
  • az évszakos változásokat hogyan követi le a betegség

Nem azért van sokféle FitoCavallo® gyógynövény-keverék a lovak légúti problémáira, hogy bonyolult legyen a választás, hanem mert több, mint 13 év ló- és kutya-fitoterápia tapasztalata ezt az igényt hozta.

Nincs két egyforma ló, nincs két egyforma helyzet, ezért nem fog egyféle termék használni kivétel nélkül mindenkinek. Az ilyen sablonos megoldások csak egyszerűbb esetekben jelentenek megoldást.

A problémás esetek mindig nálunk landolnak, és mi ezt nem bánjuk. Ilyenkor gyakran hatékonyabb, ha receptkombinációkat alkalmazunk, legalább a kúrák elején, indításnak (starterek). Hasonlónak tűnő helyzetekben (pl. azonos tünetek, de két nagyon különböző alkatú, habitusú és eltérő kórtörténetű lónak) gyakran eltérő gyógynövény-keverékeket kell választani a kívánt hatás eléréséhez. Ebben nagyon sok segítséget tud nyújtani egy, a fitoterápiához értő tanácsadó, vagyis mi, a FitoCavallo® tanácsadói.

VÁSÁRLÁS

Pontosan tudjuk, hogy mennyire bonyolult ez a téma. Senkitől nem várjuk el, hogy átlássa. Viszont kidolgoztunk egy jól működő rendszert, aminek használatával segítünk dönteni a lovasoknak, állatorvosoknak, hogy melyik gyógynövény-keveréket alkalmazhatják a legnagyobb hatékonysággal egy adott lónál.

Ehhez egy online állapotfelmérő kérdőívet töltetünk ki, amihez bekérünk a lóról fotókat is. A FitoCavallo®-nál a tanácsadás ingyenes, írásos nyoma van, és nyomonkövethető. Ez utóbbi, vagyis a betegnyilvántartás rettentően fontos a hatékony terápiában.

Időnként azt tapasztaljuk, hogy egy gyógynövény-keverék egy lónál sokáig segített, majd később ezen változtatni kell, és egy mási recept vagy receptkombináció lesz hatékony. A betegség megnyilvánulása változhat egy ló élete során, tehát előfordulhat, hogy változtatni kell a fitoterápiás stratégián, amikor a ló állapota megváltozik. Ehhez ismernünk kell a ló egész kórtörténetét és a tartási körülményeket, de főleg az ezekben és a ló életében történő változásokat.

Mi, a FitoCavallo®-nál nyomon követjük a gyógynövényekkel etetett lovak sorsát: a kérdőíves tanácsadásban résztvevő lovak adatait rendszerezve megőrizzük, nyilvántartjuk, hogy vissza tudjuk keresni az előzményeket.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a tartási körülményeken és a takarmányozáson rengeteg minden múlik. Bármennyi gyógynövénnyel tömhetjük a lovat, ha penészes széna kerül a ló elé, vagy télre rázárják az ablakot az istállóban, akkor nem fogunk tudni elérni sem jelentős állapotjavulást, sem a tünetek enyhülését.

Tehát, ha nem tudsz dönteni vagy nincs időd átbogarászni a rengeteg írást, anyagot, akkor mielőbb írj nekünk a fitocavallo@gmail.com címre vagy a FitoCavallo® Facebook oldalára, de még jobb, ha rögtön kitöltöd a fitocavallo.hu oldalon az állapotfelmérő kérdőívet a lovadról és küldesz fotókat is! Szívesen segítünk, hiszen ez a hivatásunk, ami számunkra nem csak munka, de örömet is okoz!

Záró gondolatok

Önmagában egy zacskó gyógynövénytől vagy egy injekciótól, a körülmények figyelmen kívül hagyása mellett nem szabad csodát várni! Enyhe esetekben természetesen akár ennyi is elég lehet, de a gyakorlatban nem ez a jellemző.

Egyes esetekben (pl. megfázás) teljesen meggyógyulhat a ló, azonban az allergiás betegségek esetében nem helyes gyógyulásról beszélni. Az allergia az immunrendszer áthangolódásának következménye, amely egy visszafordíthatatlan élettani állapot, azonban nem feltétlenül társulnak hozzá klinikai tünetek, vagyis a ló allergiás, de lehet tünetmentes.

A tünetmentesség kényes egyensúlyának fenntartása állandó erőfeszítéseket igényel. Ide tartozik az is, hogy asztmás (kehes) lovaknál a LEGTÖBB esetben a gyógynövények etetése a normál étrend részévé válik, ami hosszú, sőt, nem ritkán élethosszig tartó kúrákat jelent.

A gyógynövények egyik legfontosabb szerepe napjainkra az lett, hogy ellensúlyozzák a természetszerűtlen tartási körülményeket, de csak egy szintig. Különleges növényfajokkal gazdagíthatjuk a ló étrendjét, amelyek biológiai hatásuknál fogva támogatják az állat létfenntartó funkcióit, anyagcseréjét.

Egyre több állatorvos javasolja a légzőszervi betegségre hajlamos vagy azzal küzdő lovaknak étrendjük és kezelésük kiegészítésére a gyógynövényeket. Ez megtörténhet egyrészt az aktuális gyógyszeres kezelés kiegészítéseként vagy folytatásaként, vagy akár egy többé-kevésbé tünetmentes állapot fenntartása érdekében.

Tartós gyógynövény-terápiával azonban akár hosszú évekig szinten tartható a ló, feltéve, hogy a betegséget kiváltó okok is lecsökkennek, ideális esetben (ami ritka) megszűnnek. Ha szükséges, ne féljünk a szteroid tartalmú gyógyszerektől, mert életmentőek lehetnek. Ha az állatorvos is ezt javasolja, akkor célszerű inhalálással bevinni a gyógyszer-hatóanyagokat.

Lovadra szabott, online állapotfelmérésre alapozott, ingyenes gyógynövényes tanácsadásunkat megtalálod oldalunkon.

2024.02.10. Marton Zsófia, ló-fitoterapeuta
fitocavallo.hu

VÁSÁRLÁS

Hozzászólások