keresés a lovardák között

Monty Roberts Linzben




Monty Roberts-turné 2011.

2011. április 8-án kezdődött Monty ausztriai turnéja, amelynek Linz volt az első állomása. Nagyon nagy izgalommal érkeztem, és alig vártam, hogy újra találkozhassak Montyval, ami rögtön a szállásra érkezéskor teljesült is. Nagyon kedves volt velem, mint mindig, nagyon örült nekem, és annak a ténynek, hogy ez az első turné, ahol 8 Monty Roberts-instruktor (Susanne Suberg, Thomas Witt, Christiane Moeller, Gabriel Coglianese, Denise Heinlein, Laura Roberts, Petra Moser és én) egyszerre van jelen, segít és dolgozik a bemutatók közben.


A Monty Roberts módszer hazai képviselője és a cikk szerzője:
Pataky kata okleveles Monty Roberts instruktor

 

www.patakykata.hu 

Pataky Kata bemutatkozik │ Pataky Kata hírei │ Pataky Kata válaszol │
Monty Roberts és módszereLovak erőszakmentes képzése
Bemutatók │ Kurzusok leírása │ Induló kurzusok
│ Lovastábor Pataky Katával │


A bemutató napján már egész korán kezdődik a munka, hiszen estére mindennek a helyén kell lennie ahhoz, hogy a show a lehető legtökéletesebb legyen. Monty 10 körül érkezik a helyszínre, ahol leellenőrzi a már felállított körkarámot, a talajt, majd 11 óra körül érkeznek a lovak, amelyeket nekünk, instruktoroknak kell bemutatni a körkarámban.  Monty a körkarám szélén ülve nézi, ahogy a lovak mozognak, reagálnak, néha kér egy-két dolgot, beszélget a tulajdonossal, de egyetlen lóhoz sem ér hozzá. A lovakat aztán pontozza aszerint, hogy mennyire súlyos az adott fóbia, illetve hogy mennyire felel meg a ló a bemutató szempontjából. Most 9 ló érkezett, amelyek közül Monty 4-et választott ki. A maradék 5 lóval pedig mi instruktorok foglalkoztunk a bemutató előtt. Nekem egy hároméves haflingi herélt ló jutott, akit Novának hívtak, és nyers csikóként érkezett a bemutatóra, hogy lovas kerüljön rá, de Monty nem választotta ki, mert túl „normális” volt.

Nekem is az volt a feladatom, hogy csináljak vele egy csatlakozást, tegyek ré nyerget, kettős futószárat, majd első lovast, aki egy nagyon kedves barátnőm, az egyik német instruktor, Susanne Suberg volt. Susanne-val együtt töltöttük az instruktori időnket, és nagyon szeretek vele dolgozni.  Minden a legnagyobb rendben ment, Nova szépen bokkolgatott az első nyereggel a hátán, de felülésnél már nem volt semmi gond. Mindannyian egyetértünk abban, hogy ha Monty néz minket, akkor az mindig valahogy más. Én is jobban izgultam annál, mint amikor egyedül dolgozom otthon. A kettős futószárazás közben Nova átlépte az egyik szárat, én pedig az általam megszokott módon elkezdtem kitekerni, miközben a hátam mögött valahonnan az egyik lelátóról meghallottam Monty instrukcióját.

Hát nem mondom, elkezdtem izzadni. Az járt a fejemben, hogy nagyon remélem, hogy eddig meg volt elégedve a munkámmal. Monty egyik tulajdonsága, hogy mindig mindenre figyel - még akkor is, ha közben interjút ad –, és szerintem minimum hat szeme van, mert mindig mindent lát. Leírhatatlan élmény a közelében lenni, hallani a tanácsait, a véleményét, az ötleteit.

Az én foglalkozásom után aztán a többieknek is lehetősége volt a lovakkal foglalkozni. Nagyon jó hangulatban telt el ez a pár óra, jó volt figyelni egymást, és megbeszélni a tapasztalatokat.
Aztán egyszer csak este 7 óra lett, és megnyíltak a kapuk, elkezdtek bejönni az emberek. Pillanatok alatt szinte tele lett a sportcsarnok az érdeklődő nézőkkel.

Pontosan este 8-kor kezdetét vette a bemutató. Monty először Miával dolgozott, aki egy teljesen nyers csikóként érkezett, és a gazdája azt szerette volna, ha lovas kerül rá. Ez így is történt. A bemutató tökéletesre sikerült, Monty többször is elmondta, hogy Mia egy teljesen „normális” ló. Nincsenek rossz tapasztalatai az emberrel, és nincsenek kialakult fóbiái, rossz viselkedési szokásai.

A második ló Jack Daniels volt, aki azért érkezett a bemutatóra, mert eddig senkinek sem sikerült egy másodpercnél tovább a hátán maradni, annyira bokkolt. Sok trénernél járt már, és a foglalkozás elkezdése előtt Monty kérte a tulajdonosát, hogy mondja el egy pár szóban Jack történetét. A történet végén a tulajdonos hozzátette, hogy a ló eladó, olyannak, aki szereti a kihívásokat. Ezen mindenki nagyon nevetett. Monty a csatlakozás után a bokkolásgátlót (buck stopper) tette fel a lóra. Ez egy puha kötélből megkötött eszköz, amely úgy helyezkedik el a ló fején, mint egy kantár, azzal a különbséggel, hogy a szájrész nem a ló szájában, hanem a felső ínyen helyezkedik el. Minden híresztelés ellenére soha, semmilyen sérülést nem okozott még egyetlen lónak sem! A foglalkozás után Monty felhajtotta a ló felső ajkát, hogy a nézők is láthassák azt, hogy semmilyen nyomot nem hagyott az eszköz.

Az eszköz működésének az a lényege, hogy csak akkor van hatása, ha a ló le akarja vágni a fejét a lábai közé, hogy bokkoljon. A bokkolásgátló ugyanis a nyereghez van erősítve, és amint a ló leteszi a fejét, egy kicsit meghúzza a saját ínyét. Ezt minden ló az első próbálkozáskor észreveszi, és szinte azonnal abbahagyják. Próbálkozások vannak, és az is látszik, hogy a ló nagyon gondolkodik, hogy pontosan most mi is történik, de azonnal rájönnek, hogy ez egy kényelmetlen dolog. Amikor Jack már lovas nélkül nem akart bokkolni, akkor Monty feltette Herment, a lovasbábut, a közönség legnagyobb örömére. Herman bal „keze” a foglalkozás közben valahogy elengedte a szárat és szabadon lebegett Jack hátán, ami azért is volt vicces, mert pont úgy nézett ki a jelenet, mint amikor a rodeón a lovasok egyensúlyoznak a bikán vagy a lovon. Ekkor Monty persze megállította Jacket, rögzítette az önálló életre kelt kart, és folyatta a foglalkozást. Jack ezt aztán végképp nem tudta hova tenni, és meglepődve vette tudomásul, hogy ezt a lovast nem tudja ledobni magáról, de az az igazság, hogy ekkor már alig próbálkozott. Hermen után jött a hús-vér lovas, Gabriel Coglianese személyében.  Amikor Gabriel felült, akkor Jack még egy picit gondolkodott, de nem bokkolt, és kis idő után Gabriel szabadon tudta mozgatni a ló oldalán a lábait, előre, hátra, le és föl. Ez volt Jack fő problémája, hogy a lovasok lába nagyon zavarta őt, főleg ezért bokkolt, aztán persze azért is, mert rájött, hogy így a legkönnyebb megszabadulni a lovastól.

Ezután szünet következett, majd a harmadik ló, Sunshine. Monty elmondása szerint, a pályafutása során nem nagyon találkozott olyan lóval, amelyik ennyire rettegett volna a zacskótól, mint Sunshine. A tulajdonos elmesélte, hogy egyszer rátekeredett egy nejlon zsák a ló lábára, amitől nem tudott megszabadulni, a menekülés közben elesett, és meg is sérült. Ez az élmény okozta ezt a nagyon komoly fóbiát. Monty nála is a csatlakozással kezdte, majd először egy zacskó nélküli hosszú nádpálcával simogatta a lovat, aki rettenetesen félt. Aztán jött egy pici zacskó, majd egyre több. Sunshine nagyon gyorsan tanult, és fokozatosan rájött arra, hogy nem fenyegeti veszély, és semmilyen fájdalom nem éri őt a foglalkozás közben.  Monty aztán megpróbálta átvinni a ponyvákon, aminek délelőtt semmi esélye nem volt, amikor a ló kiválasztás zajlott.  Sunshine sokáig megpróbálta átugrani a ponyvát, de aztán végre rálépett. A foglalkozás végén pedig vezetőszár nélkül követte Montyt a ponyván a közönség, a tulajdonos és a mi legnagyobb ámulatunkra.

A negyedik ló Kaisoon volt, egy 15 éves arab-félvér herélt ló, akit én vezettem be Montyhoz a körkarámba. Egy pár másodperc volt, de nagyon nagy élmény! Kaisoon azért jött, mert nem lehet szállítani, csak bódítva. Illetve néha felmegy az utánfutóra, de aztán másodperceken belül iszonyatos sebességgel lerohan hátra. Persze Montynak hamar sikerült meggyőznie, hogy a lószállító egy jó hely, annyira, hogy a bemutató végén mi, instruktorok segítettünk a tulajdonosnak a felvezetésben, és Kaisoon 5 perc alatt, szépen nyugodtan felment. Monty aztán dedikált, fényképezkedett, és kérdésekre válaszolt, miközben mi elkezdünk összepakolni, amit körülbelül hajnali 1 körül sikerült is befejezni.

Fáradtan, de új élményekkel telve zártuk a napot, és nagyon várom a salzburgi bemutatót. Montyt nézve minden annyira egyszerűnek tűnik. Mindig, minden másodpercre pontosan úgy történik, ahogy azt ő megjósolja. Minden foglalkozás nyugodt, gördülékeny és sikeres. Tényleg olyan, mintha megkérné a lovakat, hogy csinálják azt, amit ő kér, és a lovak pedig megcsinálják. Szinte olyan könnyedén, hogy az hihetetlen. Áll a körkarám közepén, és olyan energiával rendelkezik, hogy minden ló megnyugszik. Soha nem billen ki ebből az állapotból, és számára az az opció nem létezik, hogy valami esetleg nem sikerül. És azok a szavak, hogy kényszer és erőszak, egyáltalán nem is szerepelnek a szótárában.

Bátran állíthatom, hogy Monty elképesztően jó fizikai formában van, a korát teljes mértékben meghazudtoló vitalitással dolgozik, és szerintem most van a legjobb kondícióban, amióta ismerem. Remélem, hogy 76 éves kora ellenére ez még jó pár évig így marad!

Írta: Pataky Kata

Vissza Pataky Kata híreihez >>


ELÉRHETŐSÉGEK

Pataky Kata
Okleveles
Monty Roberts Instruktor

E-mail: kata@patakykata.hu
Web: www.patakykata.hu
Tel: +36 30 508-7196

 





Cikkajánló:

























   
Horze Lovasáruház   KLP   Lovasvilág Lovasbolt   Decathlon   Tanita Lovasboltja   szerverbérlés, szerverhoszting, szerverüzemeltetés